FREEDEE BLOG

Sokaknak nem tetszik, hogy 3D szkennerrel alkotások másolhatók, de egy másik, szintén reprodukciós célú használattal viszont mindenki egyetért: a technológiával háborús zónák, terroristacsoportok, például a műemlékeket megsemmisítő ISIS által megszállt övezetek veszélyeztetett műtárgyai őrizhetők meg az utókornak. A szkennerek bárhova könnyen eljuttathatók, és pontos 3D modellek készíthetők velük.

Az ISIS moszuli és palmirai pusztítását látva, az Oxford és a New York Egyetem bejelentette, hogy Szíriát és Irakot „elárasztják” szkennerekkel, majd a modellek alapján másolatokat hoznak létre a múlt értékes alkotásairól. Az Egymillió Képes Adatbázis Projekt – a két egyetem, az oxfordi Digitális Régészet Intézet (IDA) és az UNESCO együttműködése – keretében 5 ezer kamerát terveznek eljuttatni háborús övezetekbe, 2016 végéig pedig 1 millió képet akarnak rögzíteni ezekkel a könnyű használat miatt módosított, leegyszerűsített, nem szakmabelieknek, hanem katonáknak, múzeumi dolgozóknak és önkénteseknek szánt kamerákkal. A begyűjtött anyagok közvetlenül feltölthetők a New York Egyetem adatbázisára.

A korábbi hasonló kísérletekben szakértőket próbáltak a helyszínre küldeni, az új megközelítés viszont könnyebben kivitelezhető. Remélhetőleg a képek elég részletgazdagok lesznek ahhoz, hogy hiteles 3D utánzatot lehessen alkotni belőlük.

Gianluca Pugliese fotós, maker és mindenek felett a digitális gyártás szerelmese. Legújabban átlátszó objektumok, például hologramok 3D nyomtatásával kísérletezik.

Nemrég határozta el, hogy összes új munkáját dokumentálja, és közben azon kezdett el gondolkozni, hogyan lehetnének valóban átlátszók a nyomtatott objektumok. Az egyik Instructables oldalon egyszerű műanyagpiramison alapuló projektre bukkant, amelyben a piramist okostelefonnal létrehozott hologramhoz használták fel.

Eldöntötte, hogy kinyomtatja, megtette, a nyomat ABS-ből készült.

A legjobb benne, hogy mi is elkészíthetjük. Legegyszerűbb, ha a piramis négy falát világos műanyagból vágjuk ki, majd a falakat összeragasztjuk. A tetejének nagyjából egy négyzetcentiméternek kell lennie, amely lehetővé teszi, hogy megfelelő fényforrást (okostelefont) használva, holografikus formákat lássunk. Semmi más nem kell hozzá, csak műanyaglap, olló, ragasztó és egy okostelefon.

Ha a piramist megfordítjuk, és mint ahogy az alábbi videón látjuk, fejjel lefelé tesszük a kijelzőre, halvány fénynél holografikus formák tűnnek fel – áll a használati utasításban.

Pugliese újítása ennél azért bonyolultabb, de az eredmény nagyon érdekes: színes virtuális objektumok, például lepkék és madarak jelentek meg a kijelzőn. Ha megvan a piramis, okostelefonok holográf appjaival mi is megtehetjük ugyanezt.

Az amerikai haditengerészet folyamatosan tesztel új ötleteket és technikákat, informatika és gyártás kombinációit, például a 3D nyomtatást is, amellyel adott feladatok kivitelezésére alkalmas egyedi drónokat is készítenek.

A haditengerészet posztgraduális iskolájában speciális kvadrokoptereket fejlesztenek és printelnek, de a nyomtatás a helyszínen, a hajón is kivitelezhető. A fájlokat műholdon küldték el, a használati utasítást követő tengerészek helyben nyomtatták ki a részeket és állították össze, illetve egészítették ki az elektronikus komponensekkel (rádióegység, vezérlő, GPS stb.) a drónt.

Az elektronika mindig ugyanaz, a nyomtatott forma viszont a küldetés jellegétől függ. A legnagyobb kihívás a logisztika: ha a hajó úton van, nehéz eljuttatni az alkatrészeket. Fájlokat viszont könnyebb.

A drónok pontos működtetése sem egyszerű, mert például már egy kis szél is zavart okozhat, a földre szállásról vagy a rádiójelek (radar stb.) okozta interferenciáról nem is beszélve.

Masaharu Ono Shapeways designer körülnézett a weben, és egyetlen tetszetős VR-sisakot sem talált. Szinte az összes úgy néz ki, mint a monstre fülhallgatók: masszívak, darabosak.

Eldöntötte, hogy ha nincs szép headset, akkor csinál egyet, és így is tett, megtervezte az okostelefonnal használandó, nyomtatható „Virágot”, ami valóban esztétikus darab. Elmondása szerint a természet inspirálta, de az Alien-tervező legendás Giger hatása is tetten érhető.

A nejlon műanyagból álló sisak sokkal könnyebbnek tűnik, mint a médiában látható darabok. Ha esetleg szeretnénk egyet, megrendelhetjük, bár a 10 ezer dolláros ár sokakat elriaszthat.

Jó hír, hogy van köztes megoldás. Ha drágálljuk a 10 ezer dollárt, viszont szabványsisakot sem szeretnénk, jó választásnak tűnik a szintén okostelefonra tervezett ötszáz dolláros Takotsubox. Azt is Ono tervezte.

Az Illos3D, a DLP-printerek gyártója összeállt a Középkori Ciprus Történelmi Atlasza projekttel, és részletes, 1:72000 másolatot készítenek a sziget viharos korszakáról, keresztes háborúkról, Oroszlánszívű Richárd pusztításáról, johannita lovagokról stb. Ma már kevesen tudják, hogy az 1 milliós kis sziget milyen fontos szerepet játszott az európai históriában.

A Történelmi Atlasz a helyi turisztikai információs iroda segítségével a lehető legtöbb forrást gyűjtötte össze, és közben rájöttek, hogy a középkori hangulatot, épületeket és karaktereket legélethűbben modern 3D technológiákkal, köztük 3D nyomtatással tudják visszaadni. Ezért vették fel a kapcsolatot a ciprusi Illos3D-vel.

Azt a történelmi pillanatot örökítették meg, amikor a Szentföldön hadakozó Oroszlánszívű Richárd angol király elfoglalta a szigetet, többek között a Kolossi kastélyt.

A nyomatokat Limaszolban állították ki.

Az iMaterialize több szempont alapján értékelte és listázta a 3D nyomtatásra alkalmas darabokat modellező- és tervezőszoftvereket.

Az általános népszerűséget két tényező, a közösségi média találatok és az adott oldal keresőnkénti rangsorbeli helye határozta meg. A 3DP közösségen belüli népszerűséget négy szempont alapján ítélték meg: megemlítés 3DP fórumokon, videókban, 3DP adatbázisokban való előfordulás, 3DP Google-találatok.

A végeredmény:

A Liege-i Egyetem Intelligens Gasztronómia Laboratóriuma az ételnyomtatás lehetséges módjait vizsgálja. Új formákat és textúrákat igyekeznek élelmiszerekhez kitalálni, amelyek látványra is jól mutatnak, és táplálóak, finomak is. Többek között a vonzónak nem nevezhető, viszont kifejezetten tápláló rovarokkal és algákkal is foglalkoznak.

A laborban sok printerrel, digitális őrlő- ős marógépekkel, komoly konyhai felszereléssel dolgoznak. Műszaki szakemberekből és szakácsokból álló random csapatokban gondolkoznak, az éhes látogatók pedig nemcsak megnézik a nyomtatási folyamatot, hanem meg is kóstolják az ételeket. Ők is a csapat szerves részei.

Dorothée Goffin, a labor vezetője szerint a koncepció lényege a fogyasztó – azaz a látogató –, aki a kreatív, a prototípuskészítő és tesztszakaszban is részt vesz.

„A 3D nyomtató könnyen a jövő mikrohullámú sütőjévé válhat” – nyilatkozta.

A 3DPrint.com utánanézett, hogy Google-keresésekben milyen gyakorisággal fordulnak elő a 3DP technológiai kulcsszavai. A statisztikák nem hazudnak, trendek olvashatók ki belőlük. Viszont korlátozottak is, mert jelen esetben csak az angol nyelvű kutakodásokat vizsgálták, tehát az angol nyelvű országok komoly előnyben voltak másokkal szemben. A Google persze nem az összes alapján listáz, hanem 100-as skálán ad relatív statisztikákat. Ha egy ország például 100, egy másik pedig 50, akkor az előbbi országban a felhasználónkénti keresés kétszer nagyobb, mint az utóbbiban.

A „3D printer” kifejezésre toronymagasan Hollandiában keresnek rá leggyakrabban. Hollandiát az Egyesült Államok, Ausztrália, Szingapúr, Új-Zéland és Kanada követik. Az Egyesült Királyság hiánya viszont komoly meglepetés. Városonkénti bontásban három ausztrál város, Brisbane, Melbourne és Sydney az első három, míg az USA-ban Seattle a listavezető.

A „3D printing” teljesen más eredményt mutat: Szingapúr és Dél-Afrika magasan vezet, Hongkong, Ausztrália, Új-Zéland, az USA és az Egyesült Királyság követik őket. Városokat illetően nincs nagy eltérés, mert Melbourne, Sydney, Brisbane a sorrend.

Az „additive manufacturing” megint más sorrendet mutat, és az első ötben egyedüli alkalommal itt találunk nem angol-nyelvű országot: az USA, az Egyesült Királyság és India mögött, Kanada és Franciaország előtt Németország a negyedik. A városok sorrendje: Szingapúr, Bangalore, Washington, London, NYC.

A dél-svéd Lund Egyetemen tanító, egyébként új-zélandi nyomtatott gitárjairól, „nyomtatott zenekaráról” ismert Olaf Diegel diákjaival mobil betonprintert épített. A gép működését ülőalkalmatossággal szemléltették.

A projekt a helsingborgi városi önkormányzattal való együttműködés eredménye. Megbeszélték, hogy demonstrációs céllal épületnyomtatásra alkalmas gépet fejlesztenek. Mivel az egyetemen hozzáfértek egy robotkarhoz, eldöntötték, hogy inkább kisebb léptékben kezdenek, és utcai bútorokban, közterületi műalkotásokban kezdtek el gondolkozni.

Hordozható, kerekes, egyik pontról a másikra könnyen mozdítható printert találtak ki, amelyet ideális esetben leteszünk valahova, rögzítjük, nyomtat egy tárgyat, majd a következő helyszínre visszük. A nyomtatást egyébként a robotkar végzi.

A gép munkáját szemléltető videó a fejlesztés korai fázisában készült, amikor még kézzel lapátolták bele a betont. Azóta gépesítették a folyamatot, automata adagolórendszert dolgoztak ki hozzá.

A kutatásfejlesztés jelen állása arra enged következtetni, hogy van fantázia a kisebb betonnyomtatókban. A jóval drágább nagyobbakkal épületek készülnek, emezekkel bútorok, részek, kisebb szerkezetek, például falak. Szállításuk viszonylag egyszerű, míg az óriásgépeké gyakran lidércnyomás.

A HP a Sprout 3D desktop- és szkennelőplatform elindításával vált fontos tényezővé a 3DP világban. Saját technológiája továbbfejlesztése mellett a mamutvállalat megkereste a fogyasztó- és prosumerszegmenst egyaránt megcélzó első 3DP-szolgáltatók egyikét.

Együttműködésük lényege, hogy a jövőben a már eddig is számos vezető professzionális, ipari megoldással dolgozó felhőalapú-szolgáltató Sculpteo igyekszik kielégíteni a Sprout-felhasználók igényeit, a HP pedig a Párizs- és San Francisco székhelyű cég rendelkezésére bocsájtja saját megoldásait, köztük a MultiJet Fusion printert is.