FREEDEE BLOG

Másokat megtréfáló bűzbombákat eddig boltokban lehetett beszerezni, aztán valahogy becsempészni az iskolába, munkahelyre stb. A BananaScience videooldalt és az AMO 3D honlapot működtető három 12 éves fiú viszont bemutatta, hogy manapság otthon is elő lehet már állítani ezeket a vicces darabokat.

Az új bűzbomba tervrajzát és a használati utasítást a napokban tették közzé a honlapokon. Értelemszerűen csak a petárda két része nyomtatott, a design egyébként kifejezetten innovatív, a benne lévő anyagokat nem printeléssel állítják elő. Fura is lenne… A „főzet” kénporral és vízzel kevert fokhagyma és hagyma elegye, amelyet legalább egy napig rohasztanak, hogy elérjék a várt szaghatást.

Az egyrészt szórakoztató, másrészt viszont nyugtalanító darab fájljai a Thingiverse-ről is letölthetők.

Egy, madarakat korábban elektromos vezetékektől és erőművektől távoltartó riasztót úgy alakítottak át Kínában, hogy mezőgazdák rizsföldjein is ugyanebben a funkcióban működjön, óvja meg a termést.

A szerkezetet a keleti Hubei tartományban fogják a hamarosan kezdődő rizsszezon során használni. Az eddigi próbálkozásokkal nem értek el eredményt, úgyhogy nagyon bíznak az új, nyomtatott eszközben.

A madarak természetes ellenségeinek hangját vagy más félelmet keltő audióanyagot játszik le. Az állatok mozgására reagálva, be lehet programozni, hogy mikor szólaljon meg, azaz a földeken dolgozóknak nem kell folyamatosan hallgatniuk a zajokat.

Az első változatot a madarak gyorsan megszokták, és át kellett alakítani ahhoz, hogy hatékony legyen. A 300 hangos repertoárt 35 zajtípusból (farkasüvöltés, sasok, lövöldözés stb.) állították össze, 5 hektáros területen 70 és 130 közötti decibellel hallhatók.

Az eszközből hármat készítettek el, darabonként 3200 dollárnyi összegért. Ha elkezdik tömegesen termelni, nyilvánvalóan jóval olcsóbb lesz. A helyi gazdák nagyon várják már, mert a madárrajok folyamatosan komoly pusztítást végeznek.

A következő 10-15 év során alapjaiban alakul át az oktatás. Különféle technológiák konvergenciájának hatására egyre interaktívabb és praktikusabb lesz, intelligensebb és szórakoztatóbb tanulási módokra nyílik lehetőség. A koncentráció fenntartása és a pár perc utáni általános unalom elűzése komoly kihívás egy olyan világban, amelyben a gyerekek hozzászoktak a televízión, okostelefonon, tableten és számítógépen folyamatosan érkező információdömpinghez. De mit kezdjenek az általában kevés stimulációt nyújtó iskolával?

A 3DPrint.com beszámolt a 3D tartalomszolgáltató és modellezőplatform Leopoly és a VR-fejlesztő zSpace együttműködéséről, amely ezt az unalmat hivatott elűzni az osztálytermekből: az iskolák makertereit, tudományos, tech, mérnöki, művészeti és matek (STEAM) laborjait virtuálisvalóság- és 3D alkotásalapú tanulási környezetekké tervezik átalakítani. A 3D nyomtatás értelemszerűen kulcsszerepet tölt be az oktatási élmény interaktívabbá és szórakoztatóbbá válásában.

A zSpace VR tanulóplatformja és a Leopoly 3D tartalomkészítő appja ideális párosítás a váltáshoz. Bővülnek a lehetőségek, felszabadul a kreativitás, a gyerekek valódi projektekben és valódi megoldásokban gondolkozhatnak. Könnyebben készülnek fel arra a jövőre, amely hamarabb itt lesz, mint gondoljuk.

Mányai Roland (Leopoly) szerint a szoftver- és hardverplatform remek kapcsolatot biztosít a 3D alkotás és nyomtatás között. A precíziós stylust és fejmozgás-követőt is tartalmazó VR környezetben a diákok azonnal elkezdhetnek tervezni, a tartalmat valódiként élik meg, úgy is viszonyulnak hozzá, és percek alatt képesek létrehozni nyomtatható 3D fájlokat.

Izgalmas gyereknek lenni ebben az állandóan és gyorsan átalakuló mai és holnapi világban…

Az MIT Számítástudomány és Mesterséges Intelligencia Laboratóriumában (CSAIL) mindössze 7 ezer dollár összköltségen fejlesztett MultiFab egyszerre képes tíz különféle anyaggal dolgozni és nyomtatni belőlük tárgyakat. A rendszer két képtechnológián, a gépi látáson és a 3D szkennelésen alapul.

A MultiFab azonban nemcsak multi-material szerkezet, hanem a 3D szkennelés jóvoltából folyamatos visszacsatolásokat kap, amelyek alapján, hiba esetén újrakalibrálja és korrigálja magát. A gép másik egyedi tulajdonsága komplex komponensek, például szenzorok és áramkörök közvetlen beágyazása tárgyakba. Ez azt jelenti, hogy a mozgó részeket és elektromos alkatrészeket tartalmazó végtermék egyetlen nyomtatással létrehozható.

A platform kutatóknak és hobbi-nyomtatóknak egyaránt új lehetőségeket kínál, korábban nehezen vagy egyáltalán nem printelhető tárgyakat képesek alkotni vele.

Egyelőre okostelefon-tokot és LED-lencséket nyomtattak az új géppel, hamarosan motorokat, aktuátorokat és a fejlett elektronikus darabokhoz fontos egyéb komponenseket is fognak.

A 3D nyomtatók többségénél igen korlátos az anyaghasználat. A multi-material gépek fúvókái cseppfolyósított hőre lágyuló műanyagokat (thermoplastic) préselnek ki, amelyek megkeményednek, és rétegről rétegre alkotnak belőlük tárgyakat. A MultiFab kevert fotopolimerek mikroszkopikus méretű cseppecskéivel dolgozik. Működése mechanikailag nagyon hasonlít a Stratasys PolyJet gépeihez.

A Haribo és a Storck után a harmadik legnagyobb német cukorkagyártó, a Katjes augusztus 28-án mutatta be a berlini Grün-Ohr kávéházban (Rosenthaler utca) a Magic Candy Factoryt: az érdeklődőknek a világ első (még béta) gumicukorprinterén nyomtatnak tetszőleges formákat. A cél, hogy a megoldás elterjedjen bevásárlóközpontokban és témaparkokban.

A Katjes nemzetközileg ugyan nem ismert, viszont a berlini „ételforradalom” egyik lelkes támogatója.

A könnyen kezelhető Magic Candy Factory nem bonyolult számításokkal dolgozik. A felhasználó intuitív képernyőn választja ki a cukorka formáját (betűket, neveket, békát, pillangót stb.), ízét és színét, majd figyelheti, ahogy a printer nem egész öt perc alatt kipréseli a gumicukrot. A nyomtatószál hamar megszárad, természetes összetevőkből áll, se glutént, se laktózt nem tartalmaz.

Az app-alapú megrendelés szintén lehetséges, egy-egy darab ára 5 és 10 euró között mozog. A végtermék egyelőre nem túl részletes, de dolgoznak a személyre szabási opciók finomításán.

Az amerikai kormánnyal kapcsolatban álló több ügynökség, szervezet hosszú ideje foglalkozik 3D nyomtatással, egyik-másik, például a NASA a technológia innovátorai közé tartozik. Múlt hétvégén a Pentagon is bejelentette, hogy a FlexTech Szövetség keretében 96 vállalattal, 42 felsőoktatási intézménnyel és 14 állami és regionális szervezettel, és 11 laboratóriummal lép partneri viszonyba. Az együttműködés célja következőgenerációs nyomtatott viselhető (wearable) technológiák fejlesztése. A kormány 75, nem kormányzati szervek 96 millió dollárral támogatja a FlexTech kutatásait.

A tervek szerint sokféle, rengeteg elektronikával és érzékelővel felszerelt csúcsminőségű viselhető cuccot dolgoznak ki, amelyek zömét katonai környezetben fogják használni. Például rugalmas szenzorok figyelik a katonák egészségi állapotát, elhelyezkedését a csatamezőn, hasonló teljesítménymonitorozó eszközökkel ellátott tankok és repülők sokkal jobban tudják kezelni a külső nyomást, hőséget stb. Az áramkörökhöz, kommunikációs eszközökhöz nagyon rugalmas anyagokat használnak, amelyeket egészen vékony szilícium chipekkel kombinálnak össze.

A katonai technológiák jellemző módon nemcsak a hadseregben, hanem a hétköznapi életben is teret hódítanak, az egészségfigyelő szenzorokkal például civil alkalmazásokra is gondolnak. A nagyívű fejlesztést egyelőre azonban az indokolja, hogy az Egyesült Államok mindenképpen meg akarja őrizni vezető katonai szerepét.

A Pentagon nem gondolkozott azon, hogy egymagában fejleszti az új technológiákat, az ötlet megszületésétől széleskörű együttműködés volt a cél. A szövetségnek olyan illusztris tagjai vannak, mint például a Boeing, az Apple, a Harvard, az Advantest Akron Polymer Systems, a Motorola, a Qualcomm vagy az MIT. A k+f tevékenységnek a kezdeményezéshez alapított Rugalmas Hibrid Elektronikai Innovációs Intézet San José (Kalifornia) székhelyű gyártóközpontja ad majd otthont.

A minnesotai Mayo Klinika és a Deakin Egyetem közös projektjében innovatív diákok orvosi mikroeszközökhöz nyomtatnak biokompatibilis burkolatot. A szerkezetek rendeltetése, hogy agyba implantálva, annak mélyrétegeit stimulálják (deep brain stimulation, DBS).

A DBS lényege, hogy a szerkezet az agy célzott részeire küld elektromos jelzéseket, amelyekkel különféle neurológiai rendellenességek kezelhetők. A nyomtatott burkolat az orvosi szilikonból és más ragadós folyadékokból, pépekből álló biokompatibilis anyaga miatt fontos: kompatibilis az élő szövettel, rendszerrel, nem mérgező és nem okoz fertőzést, fiziológiailag nem reaktív, az immunrendszer nem utasítja el.

A burkolatot SolidWorks CAD programmal tervezték, háromféle prototípust készítettek belőle eddig. Gyorsan és többfajta anyaggal dolgozó, a biokompatibilis szilikont különösen jól kezelő EnvisionTEC Bioplotter nyomtatót használtak hozzá.

Mindhárom prototípust tesztelték (természetesen nem embereken), és működtek. Ez azt jelenti, hogy komoly lehetőségek rejlenek a DBS mikroeszközben. Úgy tűnik, a projektnek sikerült megoldania az eddigi legnagyobb problémát, a biokompatibilitást. Kérdés persze, hogy milyen módon juttatják a készüléket emberi agyakba.

Nicolas Roux, negyedéves francia mérnökhallgató a 3DP és a „csináld magad” projektek mellett a távirányítható játékjárművek rajongója: tavaly egy 50 centis autót, idén még kisebb és nagyon egyedi, lánctalpakkal felszerelt minidzsipet nyomtatott.

Azért döntött dzsip mellett, mert egyrészt szereti őket, másrészt az apjának is van egy pont ugyanolyan, mint amilyet tervezett és printelt. A lánctalpakkal pedig sokoldalúbbá, masszívabbá akarta tenni a járgányt.

Egyszerű elektronikus alkatrészeket használt az Arduino UNO-ról és androidos okostelefonról irányítható géphez, amelynek az elektronika és néhány csavar kivételével minden részét nyomtatta.

Az alábbi videó alapján a dzsip elég jól működik. A tervfájlok és a használati utasítás a Thingiverse-ről tölthetők le.

Hiába olcsók a nyomtatott kezek, karok, ha sok, például háborús zónában élő rászorulóhoz egyszerűen nem jutnak el. Ezen az állapoton akar változtatni az idei printelt Vasember projektet is jegyző Limbitless Solutions.

A Help Syria jótékonysági szervezettel összefogva az Indiegogo-n próbálnak 40 ezer dollárnyi közösségi támogatáshoz jutni, amelyet 75 bionikus végtag és könyvek szíriai gyerekekhez való eljuttatásához használnának fel.

A Gartner előrejelzése szerint a szakmában jelenleg is komoly mértékben (végtagok, fül- és fogimplantátumok stb.) használt orvosi 3D nyomtatás kettő-öt éven belül válik mainstreammé. Az így készült implantátumok már most piacképes termékek, tömeges méretű személyre szabásuk is lehetséges, de a gyógyászati rendeltetésű 3DP egészéről még nem mondható el ugyanez.

A bioprinting területén folyó kutatásfejlesztések, a sebészeti beavatkozások közül gyakorinak számító térd- és csípőpótlások stb. sikere viszont 15 milliárd dolláros iparágat vetít előre a következő öt esztendőben.

A 3DP áttörése, nyomtatott darabok specialitásból általános termékké válása a medicinán kívüli területeken is aktuális lesz, ami elsősorban a 3D szkennelésnek, új szoftvereknek, olcsóbb modelleknek, az úgynevezett service bureau-knak és az általános áresésnek köszönhető.