FREEDEE BLOG

Additív gyártási folyamatokat az egészségügytől a divatig különféle meglévő gyártási folyamatokra alkalmaznak, másrészt egyre több tervező építi be saját 3DP értelmezését alkotói módszertanába, esztétikájába.

Ahogy az új anyagok megváltoztatják az építészek hozzáállását egy szerkezet megtervezéséhez, a 3D lehetőségek hatására a divattervezők is másként kezdenek közelíteni a matériához.

Ez a szemléletváltozás jellemzi az egyik londoni designiskolában frissen végzett Jim Chen-Hsiang Hu munkáit is. A digitális gyártástól inspirálva, egyedi szövőszéken dolgozott ki vörös ruhákat, amelyekbe vászonfonalból szőtt 3D szerkezeteket. A 3D szerkezetekhez kétdimenziós hálózatmintákat társított, ruhái végső formáját pedig lézervágással alakította ki.

Módszerét „3D szövésnek” nevezte el.

„Arra gondoltam, hogy egyetlen szál vagy rost a ruhadarab legalapvetőbb részeként értelmezhető” – magyarázza. Másokhoz hasonlóan, kétdimenziós technikával kezdi a szövést, de a végső darabot a harmadikkal gazdagítja.

Munkái tökéletesen szemléltetik az újgenerációs eljárások és a hagyományos módszerek szintézisét, tradicionális gyártási folyamatok újraértelmezését.

Különleges futurisztikus textúrák a végeredmény.

Nosztalgia, „csináld magad” elektronika és 3D nyomtatás találkoznak az arizonai játékrajongó és géptervező, James Drachenberg Thingiverse-en megosztott legújabb munkájában.

A Nintendo 1989-ben megjelent GameBoy-át az egyik legnépszerűbb kézi konzolként tartja számon a játéktörténelem. Drachenberg a nosztalgia jegyében saját magának tervezett egy teljesen egyedit.

Az elektronikus alkatrészek – Adafruit darabok, Raspberry Pi A+ stb. – kivételével az egész konzolt nyomtatta. A munkafolyamatot lépésről lépésre bemutató használati utasítás a tervező blogján olvasható.

A 3D portrékészítés, a MiniMe a technológia egyik legnépszerűbb alkalmazása, szuperhősök, Csillagok háború szereplők jelmezébe bújtatott felhasználókkal például a Disney/Marvel is teszteli a benne rejlő potenciált. A mamutcégek közül legutóbb a Panasonic szállt be a MiniMe világba: az oszakai központban masszív 3D szkenszobát nyitott, ahol 120 LUMIX GH4 kamera dolgozik szimultán, ezredmásodpercenként egy képet rögzítenek 2 milliárd pixel körüli felbontásban.

A 3D portré másodpercek alatt elkészül. Ilyen sebesség mellett a haj, szempillák mozgásával, vagy a ruha rezdüléseivel sem kell foglalkozni. A helyiség akkora, hogy egyszerre két személy is megörökíthető, ami például esküvői nyomatok készítéséhez ideális.

A szobrokat három hét alatt szállítják házhoz. Egyelőre nem tudni, hogy a Panasonic a LUMIX GH14-et akarja promótálni a laborral, vagy komoly tervei vannak a 3D nyomtatással. Ha a következő hónapokban hasonló szkenszobákat indít Japánban és máshol, akkor valószínűleg az utóbbi.

A 3D nyomtatótechnológiák népszerűségét az egyre több alkalmazási terület mellett az is jelzi, hogy hétköznapi tárgyak sokaságához használják már, nincs nap, amikor ne látnánk újabb ötleteket, valaki ne eszelne ki izgalmas modelleket, amelyek a szintén folyamatosan gyarapodó számú fájlmegosztó oldalaknak köszönhetően bárhol és bármikor letölthetők.

A 3DShare-en található alábbi öt tárgy, egy hegymászó kellék, pókmintájú iPhone-tok, tevés evőpálcika-tartó, díszes bot és egy T-kirakó szépen szemlélteti a 3DP térhódítását, hasznosulását a mindennapokban.

Múlt és jövő, történelem és infokommunikáció legújabb találkozása egy projektben: a Sheffield Egyetem Régészeti Tanszéke és Fejlett Gyártás Kutatóközpontja (AMRC) egyedi historikus projektbe kezdett a Boeing támogatásával.

Középkori leletről, egy 13. századi angol csontkriptáról (Rothwelli csontkápolna) készítenek virtuálisvalóság-modellt. A modellhez Leica ScanStation P20 lézeres radarszkennert használnak, azzal dolgozzák fel a kripta belsejét.

Irene Ródenas Sáinz de Baranda barcelonai terméktervező diplomamunkaként készült FDM printere, az ANDI szinte minden tekintetben más, mint a hasonló technológiát használó nyomtatók. Low tech, kézzel működtethető, nem túl pontos, viszont kifejezetten oktatási céllal készült a fejlesztő mentora, Raul Nieves mini fab labjában, a Faboratoryban.

Irene tanulás és új technológiák kapcsolatát vizsgálva döntötte el, hogy olyan gépet dolgoz ki, amellyel a gyerekek megismerik a 3DP-t megalapozó mechanizmusokat: szét- és összeszerelést, funkcionalitást, hogy „ízeire szedi” és nem elektromos módon tanítja meg nekik a technológiát. Ugyanazokat a mechanizmusokat használják, mint az „igazi” 3D nyomtatás, csak manuálisan, interaktív és együttműködés-alapú tevékenységek keretében.

Az egyelőre prototípus ANDI tulajdonképpen egy játék, és az eddigi tapasztalatok alapján bevált, a gyerekeknek nemcsak tetszik, hanem a technológia alapjait is kezdik érteni.

A kínai Guangzhou Nansha Additív Gyártótechnológiai Kutatóintézet bejelentette, hogy porcelán és más kerámiákból álló gyors tárgyalkotásra alkalmas SLA (sztereolitográfia) technológiát dolgoztak ki. A technológiával a tárgyak nemcsak hamar elkészülnek, hanem részletgazdagok is, és akár 800x400 milliméter nagyságúak is lehetnek.

A jelenlegi gépeknél a kiszivárgott információk alapján jelentősen gyorsabb, sokféle matériával (kerámiák, bioanyagok, fémkompozitok stb.) dolgozó új printert több mint egy évig fejlesztették, most tesztelik, hamarosan munkába állhat.

Egyik várható alkalmazása porcelánfogak nyomtatása lesz. Mivel porcelánfogakat drága és időigényes elkészíteni, a printer könnyen „felrobbanthatja” a piacot.

A Researchmoz piackutató cég a teljes bevételeket és legfontosabb szereplőket is figyelembe vevő 107 oldalas mélyelemzést készített a 3D nyomtatás kínai helyzetéről. A szerzők egyik legfontosabb, többször idézett forrása a Kínai 3D Nyomtatóipari Szövetség volt, erre a szervezetre hivatkozva állítják, hogy a 2015 eleji helyi piac 600 millió dollár körül mozgott, 2016-ra viszont elérheti az 1,6 milliárdot, azaz közel megháromszorozódik. Összehasonlításként: 2013 végén a globális piac 4 milliárd, egy évvel később 7,8 milliárd dollár volt, míg a 2010 és 2013 között 32 százalékos növekedést állapítottak meg. Tehát a technológia az átlagnál sokkal gyorsabban fejlődik Kínában.

Kína birtokolja a nyomtatók 8,7 százalékát, a szabadalmak számát illetően a távol-keleti ország harmadik. A terjeszkedést jelzi, hogy oktatási intézetekkel együttműködő egyes helyi cégek hordozható és desktop gépei betörtek az európai és az amerikai piacra. Például az UP! printersorozatot gyártó TireTime bevételének 70 százaléka ezekről a piacokról származik. Az elemzés egyébként 19 kínai és több nemzetközi vállalatot emel ki.

Sok robotot nyomtatnak, nyomtatók fejlesztéséhez használnak robotikából ellesett megoldásokat. A két technológia kéz a kézben jár, a közeljövőben nagyon izgalmas, mindkettőn túllépő projekteknek lehetünk tanúi.

Erre törekszik a worcesteri (Massachusetts) Neuron Robotics is, amely a tervezés és a gyártás teljes folyamatát 3D nyomtatással áramvonalasítja a nemrég bemutatott BowlerStudio alkalmazásfejlesztő appal.

A felhasználó gyorsan és viszonylag könnyen tud mozgó robotot tervezni az app kinematikus motorjával, a gépet pedig szabvány játékkontrollerrel képes irányítani. A robot ugyanúgy néz ki, ahogy számítógépen megtervezte, és ahogy a szimulációban látta, ráadásul tanítható is, feladatsorokkal trenírozható, mozdulatai rögzíthetők. A fájlok szinte az összes desktop 3D printeren kinyomtathatók.

A teljes platformot egyelőre fejlesztik, elkészülte után a Neuron Robotics kulcsszerepet játszhat a két szakterület további integrációjában.

Az elmúlt években a fejlett társadalmak egyre közelebb kerültek a Big Brother világhoz, amiért nem kis mértékben saját magunkat okolhatjuk, mert szinte az egész életünket megosztjuk online. Másrészt viszont van egy tőlünk független ok is: az arcfelismerő szoftverek, különösen, néhány biztonsági kamerával összekombinálva. Viszlát, magánélet a közösségi terekben, mert sajnos még a napszemüveg sem nyújt elég védelmet ellenük.

A japán Nemzeti Informatikai Intézet szerencsére fejlesztett egy szemüveget (Privacy Visor), amely a kamerába irányított fénnyel zavarja össze az arcfelismerő programot. Lényege, hogy arcunk szem körüli részei sokkal fényesebbnek tűnnek, mint a valóságban. A félig átlátszó műanyaglapból álló eszköz 3D nyomtatással készült. Az intézetben már 2013-ban terveztek egyet, de annyira nehézkesre és rondára sikeredett, hogy átdolgozták a koncepciót, és a következő prototípust már 3D nyomtatással kivitelezték.

A szemüveget augusztus 11-én mutatták be, kereskedelmi forgalmazása jövő nyárra várható, 30 ezer jen (kb. 240 dollár) körüli összegbe fog kerülni.