FREEDEE BLOG

A kaliforniai Carbon 2015-ben került rivaldafénybe, amikor bemutatta „folyamatos folyékony interfészgyártás” (CLIP) nevű szélsebes, látható rétegek nélküli technológiáját. Az ultraviola (UV) fénnyel dolgozó speciális CLIP minimum 25-ször gyorsabb a többi technológiánál. A fényt oxigénáteresztő, UV-transzparens ablakszerű felületen keresztül sugározzák. Az ablak felett folyékony műgyanta található. Mivel a printelés az ablakon keresztül történik, folyamatosságát, látható rétegek hiányát az ablak feletti „halott zóna” biztosítja.

Másik komoly újításuk a 3D nyomtatórendszereiket összekapcsoló CarbonSpeedCell hardver végtermékek bármilyen léptékű folyamatos gyártását teszi lehetővé.

A Carbon közreműködött az Adidas Futurecraft 4D futócipőjének előállításában, majd 2018 szeptemberében bejelentette első minőségében gyógyászati célokra alkalmas Orvosi Poliuretán 100 (MPU 100) anyagát. Tartós EPX (epoxigyanta) 82 anyaguk szintén ismert termék.

Novemberben bejelentették, hogy drasztikusan csökkentik legnépszerűbb műgyantáik árát. A lépéssel piaci lehetőségeiket kívánják növelni, a nagyméretű digitális alkatrészek gyártásának bővülése várható tőle.

A cég most a Forddal áll össze, és polimer-részeket fognak printelni, köztük fűtéshez, szellőztetéshez és hűtéshez, fékekhez darabokat, dugattyúkat stb. A Focus, az F-150 és a Mustang GT500 a három érintett jármű.

„Hagyjuk abba a prototípuskészítést, kezdjünk el gyártani” – hangzik a cég jelmondata.

A Fordot régóta érdeklik a futurisztikus technológiák, és ezzel az együttműködéssel is a gyártási innováció tempóját szeretné növelni. A cég nemrég költött 45 millió dollárt Detroit melletti (Redford Township) saját Fejlett Gyártóközpontjára.

Az EPX 82 minden szempontból megfelelt a Ford szigorú teljesítmény-szabványainak, kritikus követelményeinek – belső hőmérsékletnek, rövid és hosszú ideig tartó hőséggel kapcsolatos elvárásoknak, UV stabilitásnak, vegyszerekkel, folyadékokkal szembeni ellenállásnak, tűzvédelmi előírásoknak stb.

„Lelkesen várjuk az együttműködést, a sok lehetőséget, hogy digitális gyártással ugyanolyan vagy jobb minőségű tartós végfelhasználói termékeket állítsunk elő, mint klasszikus technológiákkal. Az autóipar komolyan érdeklődik a nagyléptékű digitális gyártás iránt, és a Forddal való együttműködésünk tökéletes példája, hogy milyen újítások valósíthatók meg, ha magunk tervezzük a gyártóeszközöket” – nyilatkozta Joseph DeSimone, a Carbon társalapító-vezérigazgatója.

A két cég a 2019-es detroiti Észak-amerikai Nemzetközi Autó-show Additív Gyártás workshopján nyomtatott végfelhasználói termékeket mutatott be január 17-én.

A műanyag hulladékot világszerte egyre gyakrabban próbálják 3D nyomtatással közvetlenül újrahasznosítani. Mivel ma már könnyebb a nagyméretű gépek beszerzése, mint akár néhány éve, és a jövőben még könnyebb lesz, ezen a területen komoly előrelépés várható.

 Környezettudatos világunkban az ilyen alkalmazások tesznek kifejezetten népszerűvé egy-egy technológiát.

A görögországi Szalonikiben nemrég nyílt Zéró Hulladék Labban a kidobott műanyagot kültéri bútorokká alakítják át. A létesítményt a Coca Cola Nyomtasd ki a városod (Print Your City) projektjében közreműködő holland The New Raw üzemelteti.

A műanyag hulladékot óriási robotkarral kiegészített nagyméretű 3D printeren helyben dolgozzák át nyomtatószálakká, a belőlük készült bútorokat pedig a tengerparti sétányon helyezik el.

Az interaktív Print Your City weboldal felhasználói nemcsak kiválaszthatják a nyomtatandó bútor alakját és színét, hanem helyszínt, illetve kiegészítő részeket is javasolhatnak, például az arra járó állatokra gondolva, vizes tálat a kanapé mellé stb.

A decemberben indult honlapon megtudjuk, hány kiló műanyagot kell újrahasznosítani egy-egy bútorhoz. Jelenleg összesen 3 ezernél több tervet találunk rajta.

A The New Raw kb. 50 bútorra elegendő 4 tonna műanyagot szándékozik felhasználni a projekt keretében.

„A műanyagban van egy tervezési hiba. Úgy tervezték, hogy örökké tartson, ezzel szemben viszont sokszor csak egyszer használjuk, aztán eldobjuk. A Print Your City projekttel igyekszünk bemutatni egy jobb felhasználási módot arra, hogy értékes alkalmazásban sokáig megmaradjon” – nyilatkozta Panos Sakkas és Foteini Setaki, a cég két alapítója.

Mindketten építészek.

A Michigan Egyetemen „klasszikus” 3DP eljárásoknál akár százszor gyorsabb nyomtatótechnológiát dolgoztak ki. A fényt használó eljárással folyékony műgyantából állítanak elő komplex alakzatokat. A kutatás gyorsabb és hatékonyabb kisszériás gyártást vetít előre.

A Holland Királyi Légierő gépeinek karbantartásához, javításához Ultimaker 3D nyomtatókat használ az egyik bázisán. (Az Ultimaker printerek magyarországi forgalmazója a FreeDee Printing Solutions.)

A francia Gorgé Csoporthoz tartozó Prodways 3DP cég által fél éve felvásárolt Solidscape új ultrapontos 3D nyomtatót (SolidscapeDL) mutatott be. A gépet az ékszerészetben fogják használni; nagyfelbontású önthető viaszmodellek készíthetők vele.

A San Diegói Kaliforniai Egyetem kutatói gyors 3DP technológiákkal gerincvelőt hoztak létre, majd az idegsejtekkel megtöltött szerkezetet komoly gerincvelő-problémákkal küszködő patkányba implantálták. A sikeres átültetés bíztató a jövőre nézve, súlyos betegeknek adhat reményt.

Egy szöuli egyetemi kórház és a Koreai Nemzeti Közlekedési Egyetem közös programot indított törött végtagok, testrészek 3D nyomtatással történő kezelésére. A kivitelezéshez betegspecifikus, azaz személyre szabott anatómiai modelleket fognak használni.

Európai vállalatokból álló konzorcium Eindhovenben megnyitotta a világ első épületnyomtató gyárát.    

Néhány héttel egy sikeres Hold-misszió után, a Kínai Nemzeti Űrkutatási Hivatal bejelentette: elsőként akarnak holdbázist létesíteni, a helyi létesítményeket 3D nyomtatással készítenék.

Sanghaj mellett hivatalosan átadták a Polymaker és a Sanghaji Építkezési csoport által közösen – 3D nyomtatással – készített 15 méter hosszú gyalogoshidat. A hidat különleges, nagyméretű (24x4x15 méteres) printeren nyomtatták, üvegrostokkal megerősített ASA polimert használtak hozzá.

Egyedi kiállításnak ad otthont a Londoni Japán Ház. A „Prototípuskészítés Tokióban: design vezette innováció” keretében a Tokiói Egyetem Yamanaka Laboratóriuma állatok által inspirált nyomtatott robotszériát mutat be. A valódi élőlényekhez hasonlóan mozgó összes gépet egyetlen nyomatban kivitelezték.

A Manchester Egyetem, a University College London és a Cambridge Egyetem tudósai 200 millió éves gyík, az óceánokat járó dinoszauruszfajta, egy halgyík (ichthyoszaurusz), az egyik legkorábbi hüllő koponyáját rekonstruálták CT szkenneléssel és 3D nyomtatótechnológiákkal. Az egyméteres koponyát 60 éve találta egy angol farmer.

A GE az évek során a 3D fémnyomtatás egyik nemzetközi élharcosává vált. A szakterület megkerülhetetlen szereplője, és az additív gyártásra specializálódott részlege, a GE Additive folyamatosan bővül, terjeszkedik.

Az AP&C a GE Additive fémporgyártó részlege mintegy 40 ezer négyzetméternyi földterületet vásárolt a 2016 óta kanadai bázisnak számító (Montréalhoz közeli) québeci Saint-Eustache-ban, amellyel továbbnöveli termelői kapacitását.

„Cégünk gyorsan növekszik, projektjeinkhez több tér kell. Új tehetségek bevonzásához nagyon fontos, hogy jó helyen legyenek. Az Innoparc Albatros mindkét feltételnek megfelel, és egyértelmű, hogy Québec, azon belül pedig Saint-Eustache az AP&C jövője” – nyilatkozta elégedetten Alain Dupont, vezérigazgató.

Cége egyike azon keveseknek, amelyek plazma-atomizációt használnak fémporgyártáshoz. Québec remek választás ebből a szempontból, mert Kanadában rengeteg a vízenergia, ezen a területen a hatalmas ország a világranglista második helyén áll.

Mivel az eljáráshoz rengeteg energia szükséges, érthető miért szeretik a plazmaalapú porok gyártói Kanadát. Ezek a porok különösen előnyösek additív gyártáshoz, szinte minden feltételnek megfelelnek.

A cég bevonáshoz, fém fröccsöntéshez és más gyártási eljárásokhoz is készít porokat. Nikkel- és titánötvözetek a specialitásai, jelenleg az F357 alumíniumpor piaci bevezetését készítik elő.

Helyi gyáruk a tervezett új létesítménnyel kiegészülve, tovább bővíti a gyártási kapacitást. Jelenleg évi 1250 tonna anyagot állítanak elő.

A gyártási előnyök mellett a terjeszkedés más szempontból is üdvözítő: a bővülő létesítmény munkahelyeket teremt, és még vonzóbb lesz a Montréal környékén 3D nyomtatással foglalkozó személyek, új tehetségek számára.

„Nagyon büszkék vagyunk, hogy az iparág zászlóshajója, az AP&C bővíti tevékenységi körét, és hozzájárul Saint-Eustache gazdasági növekedéséhez. Az innováció még több innovációt generál, és az AP&C újabb cégeket vonz be a technológiai parkba” – jelentette ki Pierre Charron polgármester.

A brit PrintLab a 3D nyomtatás oktatásának egyik élharcosa. A cég tavaly indult Osztályterem (Classroom) projektje professzionális oktatási portálként is funkcionál a technológiát tanagyukba integrálni óhajtó tanároknak. A cél az ipar és az oktatás közötti kapcsolat megteremtése, a meglévő kapcsolódások elmélyítése, és egyben a „következő generáció” felkészítése a 3D tervezésre és nyomtatásra, mint szakmára, életpályára.

A platformon kreatív projektek, munkakönyvek, használati utasítások és tanári útmutatók is találhatók.

Az Osztályterem diákjai 12 hónap alatt az összes leckét, rendelkezésre álló forrást megismerhetik, a tanárok pedig részletes betekintést kapnak a technológia világába. A portál havonta két új leckével bővül.

Az oktatóprogram népszerűségét bizonyítja, hogy például spanyolra, lengyelre és kínaira is lefordították, és más nyelvekre is tervezik. Jelenleg a világ kb. 300 iskolájában tanítják.

A PrintLab magyar 3D nyomtatógyártóval, a FreeDee Printing Solutions egyik partnerével, a CraftUnique-kel kötött együttműködési szerződést, ami egyben az Osztályterem további terjeszkedését is jelenti. A program ezentúl a CraftBot Plus ökoszisztéma része lesz.

A CraftBot asztali FDM 3D nyomtató. Erős mechanikával, színes érintőképernyővel, gyártói szoftverrel, kiváló ár-érték aránnyal rendelkezik. Stabil, megbízható működés és könnyű kezelhetőség jellemzi.

„Az elmúlt hónapokban azért teszteltük a CraftBot Plust, hogy meggyőződjünk: oktatócsomagunk osztálytermekbe illő termékhez kapcsolódik. A gép felülmúlta várakozásainkat. Könnyű kezelni, megbízható, biztonságos, jó a nyomatok minősége. Óraterv-könyvtárunkat sok izgalmas és fontos témával akarjuk idén bővíteni. Fogyatékkal élők számára és körkörös gazdasági projektekhez is vannak elképzeléseink” – magyarázza Jason Yeung, a PrintLab társalapítója.

A CraftBot PrintLab oktatási csomag plug&play CraftBot nyomtatót (CraftBot Plus vagy CraftBot XL), biztonsági segédeszközöket, HEPA szűrőt, egyéves Classroom tréning- és tananyag-hozzáférést, online PrintLab hitelesítői kurzust, Craftware szeletelő szoftvert, PLA nyomtatószálakat és 3D printeres segédeszközöket tartalmaz.

„A 3D nyomtatás lassan, de biztosan elindult az oktatásban is, de eddig egy komoly akadály hátráltatta az áttörést. Többhónapos érdeklődés és kutakodás után egy lelkes angoltanár közvetítőként lépett fel, és a CraftBot végül rátalált a saját fejlesztésű tantervével a hiányzó kapocs szerepét betölteni hivatott PrintLabra” – nyilatkozta Szász Éva, a CraftBot marketingmenedzsere.

Az amerikai hadsereg 2017-ben jelentette be, hogy az Építészmérnöki Kutatóintézet (Champagne, Illinois) sikeresen elkészült első nyomtatott barakkjával, egy közel 50 négyzetméteres időszaki szerkezettel.

A napokban a U.S. Army Mérnöki Kutatásfejlesztési Központjában (ERDC) Megan Kreiger gépészmérnök és csapata a tengerészgyalogság pendletoni (Dél-Kalifornia) kiképzőtáborában megerősített cementből printelt közel 10 méteres gyaloghidat.

„Azt szeretném elérni, hogy az additív gyártás megvalósítható módszer legyen, katonai és kereskedelmi építkezéseknél ismerjék meg a nagyléptékű 3D nyomtatás előnyeit. A technológiával akarom tesztelni az építkezések határait” – magyarázza Kreiger.

Matt Friedell százados, a Haditengerészet Rendszerirányításához tartozó additív gyártási csoport vezetője 2016-ban találkozott Kreigerrel, azóta dolgoznak együtt. Az acéllal megerősített illinoisi betonbarakk volt az első közös munkájuk.

Mindketten hangsúlyozzák betonszerkezetek printelésének az előnyeit: kevés emberi munka kell hozzá, könnyen szállíthatók a szükséges gépek stb.

„Aktív és szimulált harci környezetben nem akarjuk, hogy tengerészgyalogosok kalapácsokkal és furnérlemezekkel rohangáljanak. Egy építkezésre alkalmas betonprinter óriási előny számukra. Zseniális lenne, ha tankokat elbíró hidat tudnánk építeni” – nyilatkozta Friedell.

A világ különféle laboratóriumaiban kísérleteznek épületnyomtatásra alkalmas anyagokkal.

A szingapúri Nanyang Egyetem és az ETH Zürich nemrég robotkarokkal demonstrálta alternatív cementnyomtató technológiáját. Megoldásuk sokak szerint megváltoztathatja az épületnyomtatást.

Az International Data Corporation (IDC) folyamatosan készít kisebb-nagyobb előrejelzéseket, és az utóbbi években a 3D nyomtatás jövőjével is sokat foglalkoztak.

A legutóbbi prognózis alapján 2019-ben 13,8 milliárd dollár lesz a globális 3DP ipar költése. Ipar alatt hardvert, anyagokat, szoftvert és szolgáltatásokat értenek. A szám biztató, és egyértelmű, 2018-hoz képest 21,2 százalékos növekedést jelent. A következő években folytatódik a tendencia, 2022-ben már 22,7 milliárd dollár lesz a globális 3DP ipari költés.

Ezek a számok arra is utalnak, hogy a 3D nyomtatás valószínűleg eddig kevésbé kiaknázott, vagy teljesen „szűz” szektorokban is megjelenik. A folyamat, a gyors növekedés csak a már a fejlődés egyértelmű motorjának számító ipar nyomon követésével érzékelhető. Míg a 2010-es évek elején és közepén inkább a fogyasztói szegmens tűnt meghatározónak (legalábbis többet foglalkozott vele a média), mára teljesen megváltozott a helyzet. E szegmens idei költése nem fogja elérni az 5 százalékot sem.

Az elmúlt évek egyik meghatározó tendenciája szintén folytatódik. Korábban a technológiát sokan a prototípuskészítéssel azonosították, az egyik legjobb módszerének tekintették, ma már viszont egyértelmű, hogy végtermékek gyártására is egyre alkalmasabb. Utángyártott alkatrészek, sebészi modellek, építészeti tervek – egyre több területen figyelembe veszik az egyedire kialakított, költséghatékony nyomtatás előnyeit.

Jelenleg a prototípusok, utángyártott és új termékekhez készülő alkatrészek a 3D nyomtatás leggyakoribb felhasználási esetei, de printelt szövetek, szervek, csontok, fogászati darabok is egyre sűrűbben készülnek. E jelenséggel párhuzamosan már nemcsak a 3D nyomtatók, hanem a 3D szkennerek is elterjednek.

A 3D szkennerek piacának korábbi széttöredezett és koncentrált természete akadályozta a bővülést, ma viszont a 3D nyomtatók térnyerését megalapozó tényezők vezetnek a szkennerek mainstreammé válásához is. Változatos vertikális szektorok, például az orvosi, az ingatlan- és a szórakoztatóipar érdeklődnek irántuk.

A tanulmány szerzői megállapították: a 3D nyomtatótechnológia komoly fejlődésen ment keresztül 2018-ban. Felgyorsult a gyártás, jobb anyagok jelentek meg, és mindezek hatására nőtt az alkalmazási lehetőségek száma.

A Formlabs két új műgyantás nyomtatóanyagot mutatott be a Las Vegasi Fogyasztói Elektronika Shown.

3D printerei mellett a bostoni vállalat bemutatót tartott a kiváló teljesítményű műgyanta additív gyártásra történő felhasználásából. Tavaly az áttetsző, „precíz és erős” Grey Pro műgyanta mellett az első szelektív lézeres szintézissel (SLS) működő Fuse 1 rendszerüket vezették be a CES-en.

Idén bővült a nyomtatóanyag portfolió.  

A cég legpuhább műgyantáját, az Elastic (rugalmas, ruganyos) Resint szilikonrészek prototípuskészítésére tervezték. Ezek a részek többszörösen hajlíthatók, nyújthatók, összepréselhetők, és közben nem szakadnak el.

A másikat, az Egyesült Államokban már beszerezhető Digitális Fogsort (Digital Denture) közvetlenül printelhető, precíz és bármikor kivehető protézisekhez fogják használni. A Formlabsnak nem a Digital Denture az első fogászati nyomtatóanyaga. A fogászati laboratóriumoknak szánt, hidakhoz és koronákhoz ideális Dental Model és a Dental LTC Clear a másik kettő.

Mindezek mellett a Gillette-tel közösen (természetesen 3D nyomtatással) készített, egyedire alakítható borotvát is megtekinthette a CES mindig érdeklődő közönsége.

A Formlabs élő demonstrációt tartott a szkennelés-szoborkészítés-3D nyomtatás munkafolyamatból is. Az emberi archoz a Bellus3D FaceAppját használták, amellyel tervezők valódi arcokat illeszthetnek be a ZBrush szoftverrel végzett munkába. Ezt követően a karaktermodelleket a cég Form 2 printeren nyomtatták ki.

„A 3D nyomtatás változatlanul az egyik legfontosabb eszköz arra, hogy bárki bármit készítsen. Gyakran halljuk, hogy mennyire fontos egy terméket fizikális versus digitális változatban látni. Ezért mutatjuk be az elejétől a végéig a munkafolyamatot” – nyilatkozta Max Lobovsky társalapító-vezérigazgató.

A Formlabs termékeit Magyarországon a FreeDee Printing Solutions forgalmazza.

A3D nyomtatás térhódításával a világhálón növekszik az ingyen letölthető 3D modelleket tartalmazó tárházak száma. Mivel a makerek száma szintén gyarapszik, komoly igény mutatkozik az ilyen aranybányák iránt.

Sokszor ugyanis egyszerűbb előre készített modellel dolgozni, mint a semmiből sajátot létrehozni. Rengeteg idő spórolható meg. Viszont előfordulhat, hogy a modell majdnem, de csak majdnem tökéletes, és csupán egyetlen apró módosítás kellene az óhajtott formához.

Csakhogy a 3D nyomtatásban leggyakoribb formátumban, .stl-ben lévő fájlokon a méretezésen kívül nagyon nehéz módosítani.

Ezen az állapoton kíván változtatni az MIT Számítástudomány és Mesterséges Intelligencia Laboratóriumának egyik kutatócsoportja. Programjuk egyszerű alkotórészekig fejt vissza (reverse engineering) bonyolult alakzatokat.

„Rengeteg mesh modellünk van, viszont relatíve kevés a mögöttük lévő CAD-fájlok száma. Ha a felhasználók otthon akarják reprodukálni és egy kicsit átalakítani a designt, technikánk hasznos lehet nekik” – jelentette ki Tao Du, az egyik fejlesztő.

Programszintézist használó szkriptjük a modellen végigmenve észleli a legegyszerűbb alkotóelemeket, az úgynevezett primitíveket, többek között gömböket, hengereket, kockákat, tórusz-alakzatokat, elhelyezésüket, orientációjukat és méretüket. Utána szerkeszthetővé teszi ezeket a paramétereket, azaz a háromszög-alakú rácsszerkezetet parametrikus modellé alakítja át. A probléma, hogy miután mindent háromszög-alakú rácsszerkezetté gyúrtunk, már csak háromszögekkel dolgozhatunk, és közben rengeteg információ elveszett. A metaadatok helyreállítását követően viszont másoknak is könnyebb az eredeti tervrajzon módosítani.

A kutatók 50 változó komplexitású modellt futtattak le rendszerükön, és a visszafejtés után kiderült, hogy több mint száz egyszerű formából állnak össze. A program egyelőre csak az említett négyet detektálja közülük, de a fejlesztők dolgoznak a lista folyamatos bővítésén.

Az eszköz nagyon hasznos lesz nyílt forrású modellek módosításához, bonyolult szerkezetek könnyen nyomtatható részekre szedéséhez.

A 3DP világában jól ismert szoftverfejlesztő Autodesk a HP Multi Jet Fusion és a GE Additive Közvetlen Lézeres Fémolvasztás (DMLM) rendszeréhez dolgoz ki Netfabb és Fusion 360 programjain alapuló, a tervezéstől a nyomtatásig, minden munkafolyamatot támogató megoldást. A 3D nyomtatókkal közvetlenül „összedolgozó” új generatív tervezőszoftverrel jelentősen javul gyártásra alkalmas részek gyors prototípuskészítése.

Robert Yancev az Autodesk gyártóipar-stratégiai igazgatója szerint a HP rendszerek teljes potenciálja jó tervek, jó anyagok és megfelelő nyomtatófolyamat nélkül nem aknázható ki. Jó hír, hogy minden adott hozzá: az Autodesk leszállítja a tervezőtechnológiát, a HP kidolgozza a nyomtatási folyamatot, az anyagokat pedig a HP és partnerei fejlesztik.

Yancev azt is elmondta, hogy sok terület óriási változásokon megy keresztül, és például az autóipar rengeteget profitálhat a HP-vel való stratégiai partnerségből, a folyamatos innovációból. Az új megoldásokkal a termékfejlesztés teljes ciklusa hatékonyabbá és fenntarthatóbbá válik.

Az Autodesk a HP-vel párhuzamosan a GE Additive-vel is együttműködik. A fémalapú additív gyártást kívánják áramvonalasítani, amelyben a szoftverfejlesztő algoritmusai, felhasználói interfészei és specializált adatmodelljei fontos szerepet játszanak. Ezek az eszközök már a korai tervezési szakaszban sokat segítenek a költségek és az időbeosztás kikalkulálásában, előrejelzésében.

Lars Bruns, a GE Additive szoftverrészlegének vezetője a nyomtatásra kész tervezést emeli ki az Autodesk programjainál.

Az Autodesk és a HP partnere, a Penumbra Engineering generatív tervezőcég az Autodesk megoldását használta egy ultrahangos érzékelő-eszköz fejlesztéséhez. A nyomtatott darabot úgy tervezték, hogy egyrészt pehelykönnyű legyen, másrészt bírja az extrém környezeteket.

Az együttműködésről mindhárom partner elégedetten nyilatkozott.