FREEDEE BLOG

A titánt vassal, alumíniummal stb. keverve, nagyon szilárd és csak kicsit sűrű ötvözetek dolgozhatók ki, amelyeket aztán változatos területeken használnak fel. A különleges fém nem meglepő módon népszerű 3D nyomtatóanyag is, egyre gyakrabban printelnek titánporból tárgyakat.

A légjármű-ipar az egyik leglátványosabb alkalmazási terület, oda dolgozik be az európai titánnyomtatás egyik főszereplője, a két nagy riválissal, az Airbusszal és a Boeinggel is együttműködő norvég-amerikai Norsk Titanium is.

Anyagaikon a repülőgépek szigorú elvárásainak megfelel szabadalmaztatott eljárásukkal, gyors plazma lerakódással (rapid plasma deposition, RPD) dolgoznak.

A cég a napokban készített alkatrészeket a Boeing 787 Dreamlinerhez, a Leonardo olasz repülőgépgyártó-konzorciumnak. A Leonardo a Norsk Titanium első visszatérő európai uniós partnere, és a Norsk részéről kifejezetten örülnek, hogy a cég beszállítói lehetnek.

„Ez a szállítás szignifikánsan jelzi a korábban titánlemezből készült, most nyomtatott alkatrészek számának növekedését. A mi küldetésünkben is fontos lépés. Küldetésünk lényege, hogy a titánkovácsolás légjármű-ipari alternatíváját kínáljuk” – nyilatkozta elégedetten az együttműködésről az ügyfél-programokat vezető Karl Fossum.

Az RPD technológiával kidolgozott Ti-6Al-4V előformákkal 40 százalékkal csökken a nyersanyag-igény. Ez a technika garantálja a cégnek a hihetetlenül pontos terveket, és közben a Boeing-repülőgépek szerkezeti elemeihez szükséges szigorú folyamatkontrollt is betartják.

A polimerrel szintén dolgozó Leonardo additív gyártótevékenységéről sajnos nem oszt meg túl sok információt, azt viszont lehet tudni róluk, hogy printelt fémalkatrészeiket intenzíven tesztelik.

Az additív gyártásban jónevű vállalatnak számító Arevo Labs által alapított Superstrata elkezdte kompozit 3D nyomtatással készült kerékpárjainak és elektromos kerékpárjainak kereskedelmi forgalmazását. A valóságban ez azt jelenti, hogy kiszállították az első biciklit.

Maga a jármű mérföldkő a 3D nyomtatás történetében. Az első folyamatos szálerősítéses kompozittal nyomtatott, piacra kerülő fogyasztói termékek egyikéről van ugyanis szó. Nem véletlen, hogy többek szerint 2020 egyik legjobb és legfontosabb printelt darabja.

A forgalmazással alaposan megváltozik a termékek körüli munka. A gyártócsapat még az év végi szabadságidőszakban is tesztelt, printelt, szerelt, festett, csiszolt, összeszerelt, hogy ne legyen semmiféle fennakadás, és kielégítsék a megrendelők igényeit.

Mivel a Superstrata maximalista, a minőségtesztek lassabban mentek, tovább tartottak, mint gondolták. Például azért nyomtattak több prototípust, hogy különböző feltételek, változatos körülmények mellett tudják letesztelni a kerékpár-váz teljesítményét.

Az első kiszállítás azért is fontos állomás, mert ezzel a Superstrata teljes gyártómódba helyezte magát. Ez arra vonatkozik, hogy már tervezik az újabb kiszállításokat, minél több értékesítést, amelyek törvényszerűen további nyomtatásokkal stb. járnak.

A kaliforniai cég ősszel egyedi termékeket kínáló és csúcstechnológiás internetes konfiguráló rendszerrel (Superstrata Studio) felszerelt online boltot nyitott, biciklijei onnan rendelhetők meg, ott alakíthatjuk ki olyanra őket, amilyenre szeretnénk.

Mivel kompozit-nyomtatással foglalkoznak, a technológiai trendek nekik kedveznek: előrejelzések alapján az additív gyártás e szegmense a 2020-as évek végére 10 milliárd dollár feletti piaccá válik. Egy ilyen végtermék pedig mindig jó reklám a gyorsan növekvő, fiatal szegmensnek. Startupok, fiatal fejlesztők inspirációt meríthetnek belőle.

A Brisbane (Ausztrália) székhelyű Arpmax Synthetic Metal leányvállalata különleges polimert fejlesztett: a nyomtatásra alkalmas új anyag fémekre jellemző elektromos és hőtani tulajdonságokkal rendelkezik.

Printelésével kettős cél valósítható meg: egyrészt szerkezetileg erősebb polimeralapú tárgyak készíthetők belőle, másrészt ezek a tárgyak a hőt és az elektromosságot is vezetik.

A fejlesztők elárulták, hogy az anyag tervezését a Terminátor-filmek T-800-a ihlette meg, a belső tartószerkezetet körülvevő szövetek ugyanis rá emlékeztetnek.

Az Arpmax polimertechnológiáját használó Synthetic Metal az anyacég eleve masszív polimereiből indult ki. Ezek az anyagok kopásállók, a magas hőmérsékletet és a sok rezgést is bírják, plusz a korróziót gátló más tulajdonságokkal szintén rendelkeznek.

A polimert fémes belső vázzal ötvözték. A bevonat megőrzi a fém tulajdonságait, és megerősíti a tárgyat, míg a hőt és az elektromosságot hagyományos fémekhez hasonlóan vezeti.

Az olaj- és a gázszektortól kezdve a honvédelemig és az egészségügyig, változatos alkalmazásokra számíthatunk. Ipari alkalmazásokban a szintetikus fémet kopásnak jól ellenálló tárgyak, az egészségügyben pedig tartósabb implantátumok előállítására fogják használni. A honvédelemben jobb lövedékek készíthetők belőle.

Az anyag sokak szerint fontos szerepet tölthet be a polimerrel kapcsolatos további kutatásokban, és fröccsöntésnél szintén változatos célokra használhatják fel.

A Synthetic Metal az új polimer fröccsöntéses feldolgozhatóságát külön kiemeli. A nyomtatott belső váz és a fröccsöntött polimer összekombinálásával, tárgyak egyszerű öntéssel gyorsan véglegesíthetők.

A világ legpatinásabb nyomtatócége, a HP, azaz a Hewlett Packard szakemberei ügyfeleikkel folytatott globális felmérés alapján, hét trendben foglalták össze, hogy mire számíthatunk 2021 3DP világában.

Növekedni fog a személyre szabott, egyedire alakított termékek iránti igény, ráadásul a tömegesen személyre szabott darabokkal a gyártók árai is egyre versenyképesebbé válnak.

A szoftver- és az adatfronton egyre többet újítanak, az újítások a digitális gyártás méretét növelve, jelentősen javítanak a termelékenységi mutatókon. A szoftveres és adatszintű fejlődés, a „felgyorsult innováció” minőségibb rendszerkezeléshez, jobb nyomatokhoz vezet, a jobb termékekkel pedig a fogyasztók is elégedettebbek.

Az 50 milliárdos egészségügyi és a wellness-ipar profitál legtöbbet a 3DP technológiák 2021-es fejlődéséből. Ortopédiai és más alkalmazásokban egyre kritikusabb a biomedikális adatok felhasználása. Az adattudomány anyagtudományi újításokat, sokoldalúbb új nyomtatóanyagokat is eredményez. A legtöbb innováció ebben a szektorban várható.

Nincs semmi meglepő abban, ha a gyártás teljes gazdaságok és ökoszisztémák motorja. Ez a gyártás azonban már digitális, és komoly gazdasági növekedést eredményez. 2021-ben egyre több cég áll át a digitális gyártásra, és használ 3D nyomtatótechnológiákat.

A terület növekedésével a digitális gyártók egyre több dolgozónak tartanak egyre több szakmai tréninget. A szektorokon átívelő együttműködés eddig is a 3DP fejlődésének egyik hajtóereje volt, és ez 2021-ben sem lesz másként. Új együttműködések, új ökoszisztémák kialakulása várható.

A fenntarthatóság a gyártó- és üzleti tevékenységek egyik sarkalatos pontja marad. Kis- és középvállalatok, nagycégek és kormányok egyaránt figyelik tevékenységük környezeti lábnyomát, és a digitális gyártás, a 3D nyomtatás fontos szerepet játszik a széndioxid-kibocsátás csökkenésében, promótálja a körkörös gazdaságot. A technológia támogatja a helyi gyártást, amellyel csökkenti az ellátási lánc komplexitását és káros környezeti hatásait.

Új anyagok és eszközök terén az additív gyártás természeténél fogva támogatja a komplex és személyre szabott termékekhez legalkalmasabb lehetőségeket. Az árcsökkenéssel, és a funkciók javulásával, az új eszközök egyre ígéretesebbek, az innováció forrásai lesznek, 2021-ben tovább nő a népszerűségük.

Évek óta próbálkoznak motorcsónakok 3D nyomtatásával, és az eredmények egyre biztatóbbak. A hajóipar és a hajózás sokáig ódzkodott a technológiától, a többi szektorhoz hasonlóan, viszont a légi- és a szárazföldi közlekedésnél jóval később, ezen a területen is prototípuskészítéssel kezdték az alkalmazásokat.

Először a jachttervezésben, jacht-prototípusok 3D nyomtatásában rutinnal rendelkező olasz Livrea Yacht próbálkozott teljes csónak printelésével. Erre a célra alapították a robotikus extrudáló technikát fejlesztő Ocore startupot. Szicíliában dolgoztak, végül a vitorlástestet nyomtatták, és a munkába az Autodesk is besegített.

2018 végére fejezték be. Hetekkel korábban mutatták be az amerikai Maine Egyetem és az Oak Ridge Nemzeti Laboratórium közös projektjét, a világ Guinness Rekordok Könyvében is szereplő (és az olaszokat kicsit elhomályosító) legnagyobb nyomtatott csónakját.

Az első teljesen működő printelt motorcsónak, a MAMBO a szintén olasz Moi Composites munkája volt. Létrehozásában az Autodesk nem meglepő módon megint részt vett.

A RISE Svéd Kutatóintézet szakemberei karácsony előtt mutatták be teljes egészében printelt motorcsónakjukat. A jármű jól működik, és szépen szemlélteti a kartéziánus vagy többtengelyes robotikus architektúrán alapuló nagyméretű extrudáló rendszerek javuló teljesítményét.

A csónakot Svédország nyugati partjainál tesztelték, az eseményt élőben közvetítették. A jármű tökéletesen uralta a vizet.

Az eredmények jelzik, hogy csónakok printelése lassan szabványfolyamattá válik. A svéd kutatók elmondták, hogy évek óta motorcsónak nyomtatásáról álmodoznak, és projektjük a szakterületi együttműködés gyönyörű példája, csúcspontja.

Magát a csónakot egyetlen darabban printelték. Speciális robottechnológiát találtak ki hozzá, amelyen évekig dolgoztak. Projektjük része a Svéd Energiaügyi Hivatal Produktion2030 stratégiai innovációs programjának.

2020-ban szinte semmi nem úgy történt, ahogy előre elterveztük. Az emberiség jelentős része megtanult másként dolgozni, üzletelni és találkozni. A Covid-19 határozta meg tevékenységeink jó részét, és a tendencia 2021-ben folytatódni fog.

A pandémia a munkaerőpiacot, azon belül természetesen az additív gyártást is nagymértékben befolyásolja. Az Alexander Daniels Global 3DP munkaerő-toborzó vállalat elemzésében 202-be is átnyúló öt tényezőre hívja fel a figyelmet.

A startupok és a gyorsan fejlődő, tartós növekedésre képes scaleupok másként reagáltak le a járványhelyzetet, mint a bejáratott cégek, nagyvállalatok. Előbbiek változatlanul vesznek fel új munkaerőt, jobban összpontosítanak a növekedésre, hogy a befektetés következő köre is eredményes legyen. Sok nagyobb cég viszont átszervezte, főként csökkentette részlegei létszámát, és persze a kiadásokat is. A belső mobilitás közel 20 százalékkal növekedett, 2021-ben a startupok alkalmazottainak száma nőni, a nagy cégeké csökkenni fog.

2019-ben jelentősen, Észak-Amerikában 36, Európában 26 százalékkal nőtt az additív gyártószektorban dolgozók száma. A tendencia a megnövekedett befektetőkedvnek és új technológiák megjelenésének volt az eredménye, és az additív szektorba más területekről (robotika, ipari automatizáció) is érkeztek szakemberek. A Covid-19 véget vetett ennek a trendnek, a bizonytalansággal, az elbocsátásokkal ellaposodott az emelkedő görbe. Rosszabbik esetben, 2021-ben csökkenhet a szektorban dolgozók száma.

A pandémia és gazdasági következményei miatt zsugorodik az additív gyártás munkaerőpiaca. 2019-cel összehasonlítva, Észak-Amerikában 60, Európában 62 százalékkal kevesebb az állásajánlat. Ezzel párhuzamosan ugyanarra az állásra több a jelentkező. 2019-ben Észak-Amerikában 5:1, Európában 4:1, most viszont 20:1, illetve 24:1 az álláskereső/állás arány. Többen próbálkoznak, nagyobb a verseny, tovább tart az állás betöltésének a folyamata, ami akár más területekre történő elvándorláshoz is vezethet.

Hiába jelentkeznek többen egy-egy állásra, változatlan a szakemberhiány, egyes posztokra nehéz megtalálni a megfelelő kvalitásokkal rendelkező személyt. Az igazán tehetségesek viszont abszolút biztosra akarnak menni, így 2021-ben még hosszabb lehet, amíg betöltenek megüresedett vagy új állásokat, nagyobb rugalmasság és több kompromisszum kell. Egyes speciális területeken (3DP szoftverfejlesztés, mechanikai tervezés és irányítás, alkalmazásfejlesztés stb.) pedig kifejezetten munkaerőhiány várható.

Amikor nagy a túljelentkezés, a piac a munkáltatókat részesíti előnyben, csökkennek a fizetések stb. Amikor az alkalmazottaknak kedvez a piac, fordított a helyzet. 2021-ben az előbbi várható. 2019-ben a szektor szakembereinek 30, 2020-ban 40 százaléka volt elégedetlen a fizetésével. A tendencia kifejezetten kedvezőtlen egy szakemberhiányban szenvedő szektorban. Pontosan a nem elegendő szakember miatt sem fejlődhetett olyan tempóban a 3DP, mint ahogy azt prognosztizálták az évtized elején. (A szakemberhiány okai: túl fiatal terület, nincs elég magasszintű szakoktatás stb.)

1972-ben járt utoljára ember a Holdon. A NASA most ismét tervezi, ráadásul az asztronauták nemcsak jönnének-mennének, hanem ott is tartózkodnának.

Az Artemisz-missziók jövőre indulnak, emberek 2024-ben landolnának, az állandó holdbázis 2030-ra épülne fel. A világ első Földön kívüli terepen fekvő lakóhelye soha nem látott kihívás.

Építőanyagok Holdra küldése irdatlan összegbe és sok időbe kerülne, azaz nem járható út. A texasi ICON startup egészen más, helyi építőanyagra gondol, amit szállítani sem kell – a bázist regolitból (homokszerű holdporból, holdkőzetből) építenék fel.

A NASA-val együttműködő cég az Olympus projekt keretében, az ásványokból és üvegszerű szilánkokból álló, az égitest felszínét évmilliók óta borító, meteorit-becsapódásoktól változó regolitot betonszerű anyaggá alakító technikán dolgozik. Abban is bíznak, hogy a holdbéli építkezésből megtanulják, hogyan tegyék olcsóbbá, gyorsabbá és tisztábbá a földit.

Az ICON 2018-ban épített szociális lakásokat Mexikóban és Texasban. Saját fejlesztésű Vulcan printerrel dolgoznak, betonalapú keveréket használnak, egy nap alatt 47 négyzetmétert képesek nyomtatni.

A Hold azonban nagyon más közeg, magas sugárzással, vékony atmoszférával, szélsőséges időjárás-ingadozásokkal, drasztikus holdrengésekkel, gyakori mikrometeor-becsapódásokkal.

A regolit átalakítása a másik nagy kihívás. Kicsi mintákkal kísérleteznek a laborban, állapotát adalékanyagok hozzáadása nélkül, mikrohullámokkal, lézerekkel és infravörös fénnyel próbálják megváltoztatni.

Az ICON két építészeti céggel is együttműködött, közösen vizsgálták a 3DP lehetőségeit, extrém környezetekben, például az antarktiszi McMurdo állomáson és a Nemzetközi Űrállomáson tanulmányozták a biztonságos és persze kényelmes otthon megteremtésének lehetőségeit. Két koncepciót hasonlítottak össze: az egyik részben a Földön, a másik teljes egészében a Holdon készülne, az additív gyártás mindkettőben fontos szerephez jutna.

A bázis a lakó- és a munkakörnyezet mellett leszállóhelyeket, utakat és tárolókat is magában foglalna. A kutatók hamisítatlan építészeti csodát szeretnének odavarázsolni.

A NASA első lépése a holdbázis felé a Hold pályáján épülő „Átjáró” lenne. Az Artemisz-missziók űrhajósai ott tartózkodnának és dolgoznának, onnan szállnának le a Holdra. Kb. egy hetet töltenének az állomáson.

A későbbi holdbázis egyben jó tesztalany megállapítani, hogy a Homo sapiens mennyire él túl a világűrben. Ha a tapasztalatok pozitívak, fontos lépés lehet a Mars felé…

Az ICON optimista, szerintük az Olympus projekttel az 1,6 milliárd személyt érintő földi lakhatási válság is kezelhető. 3D nyomtatással 30-60 százalékkal kevesebb anyag vész kárba, a munkaköltség 50-80, a munkaidő 50-70 százalékkal csökken. „Nyersebb, közvetlenebb helyi anyagokban” gondolkoznak.

2020 a végéhez közeledik, hamarosan itt az új esztendő. Ilyenkor jön el az összegzések és/vagy az előrejelzések ideje. Ráadásul elképesztő évet zárunk, a Covid-19 minden előzetes számítást érvénytelenített, kihívásokkal teli hónapok vannak a szektor mögött és előtt.

2020-ra diszrupciókkal teli évként emlékezünk. Ugyanakkor ezek a szakadások üzleti folyamatok átgondolására, korrigálására és megújítására alkalmas környezetet teremtettek.

A nyersanyagoktól a végfelhasználókig, a teljes gyártóipar ellátási láncát érinti a válság. Egyre többen tesznek fel súlyos kérdéseket: mi lesz a 3D nyomtatással, hogyan újul meg?

A remek minőségű fémporokat gyártó kanadai (Ontario állam) Equispheres vezetői is a kristálygömbbe néztek, és a koronavírus-járványt megfékező oltási hullámok mellett a 3D nyomtatás jövőjéből is láttak valamit.

A cég pont a pandémia kitörése előtt zárt le egy sikeres támogatásgyűjtő kampányt, és az összeszedett 30 millió dollár lehetővé tette, hogy a követendő stratégián is gondolkozzanak. A szektor „visszatérését” várják, most hasznosíthatják majd igazán az innovációra fordított időt.

Szerintük – és ez a legfontosabb 2021-es trend – az alumíniumötvözetek kompatibilissé válnak a binder jetting nyomtatótechnikával, és legalább egy nagy márka fog printert fejleszteni erre a „kombinációra.” Ezzel párhuzamban, kifejezetten additív gyártásra kitalált sok új alumíniumötvözet jelenik meg 2021-ben a piacon.

Pozitív tendencia, hogy több technológia összeintegrálásával a porágyas fúzió költségei legalább 25 százalékkal csökkenhetnek. Közben nőni fog az egyedi morfológiai, mikroszerkezeti stb. tulajdonságokkal rendelkező fémporok iránti kereslet, de szerencsére, egyre több lesz belőlük.

Az Equispheres általánosságban, a nagyléptékű additív gyártóalkalmazások autó-, légjármű- és védelmi ipari növekedésére számít (a cég főként erre a három területre fejleszt nyomtatóanyagokat). Ez a folyamat már megkezdődött, 2021-ben pedig nagyon felgyorsul. A 3D nyomtatás mindinkább gyártásirányulttá válik.

Ahhoz, hogy a binder jetting valóra váltsa a hozzá fűzött reményeket, növelje a termelékenységet, széles körben alkalmazott, olcsó anyagokkal, köztük az alumíniummal is működnie kellene.

Az alumínium és ötvözetei az additív gyártópiac keresett anyagai közé tartoznak. A termelékenységet növelni, a munkaköltségeket csökkenteni akarják vele (is).

Az additív gyártás egyre gyakoribb építészeti, építőipari alkalmazásaival, innovatív projektjeivel nőtt a cementalapú 3D nyomtatótechnológia iránti kereslet. Terebélyesedik a nyomtatóanyagok piaca, sok a speciális printer, amelyhez speciális matériák kellenek.

A nyomtatóanyag-fejlesztés komoly üzlet, és a 3DP ipar egyik legdinamikusabban fejlődő területe, a 2020-as években soha nem látott léptékű, óriási előretörés várható.

A „cementes” 3DP néhány vállalatnak köszönheti globális terjeszkedését, mert sokan nagyon komoly opciót látnak az épületnyomtatásban. A 3D nyomtatást ezek a vállalatok honosították meg az építőiparban.

Egyikük a még az ezredforduló előtt, 1993-ban alapított tajvani Everplast. Hamar felismerték az építőipari alkalmazásban rejlő üzleti lehetőséget, 3D szekciójukat gyorsan bővítették is ebben az irányban.

Most már az az elvárás, hogy a tajvani építőiparban, belsőépítészetben, designban és a kapcsolódó ipari területeken az Everplast lesz a főszereplő.

A cég tajnani (a sziget legrégebbi, negyedik legnagyobb városa) részlege a helyi Cheng Kung Egyetemmel együttműködve végzi cementtel, a cement nyomtathatóságával kapcsolatos kutatásait. Az együttműködés gyümölcseként, labdacs-formájú cementszerű anyagot dolgoztak ki, amelyet épület-, és bútorszerkezetekhez egyaránt használhatnak.

Az eddig műanyag-feldolgozást végző gépeket fejlesztő Everplast labdacsokat extrudáló 3D nyomtatót is fejlesztett. A „hagyományos” és szabvány szálhúzásos printerek több általános problémáját orvosolnák vele: nem túl nagy az anyag-felhozatal, korlátozottak az alkalmazások, a munkafolyamatokra rengeteg időt kell szánni.

A labdacsokat extrudáló rendszer gyorsabb, a filament (nyomtatószálas) technikánál 30-70 százalékkal tempósabb kivitelezést ígér. Többféle anyagot használva, nő a lehetőségek száma, és mindez együtt, több alkalmazáshoz is vezet. A rendszer szabadalmaztatott fúvókája a sebesség mellett pontosabb nyomatokat is garantál.

A cég európai ügyfelek megrendeléseire vár, és bízik, hogy az építőipar mellett más területeken, például az autógyártásban, az öntésben, művégtagok gyártásában és nagyméretű figurák készítésében egyaránt megőrzi remek piaci pozícióit.

A bristoli dinoszaurusz néven is ismert és kb. 205 millió éve élt Thecodontosaurus agyának rekonstruálásával, tudósok szerint eddig tévedhettek az ősállatok életmódjával kapcsolatban.

Korábban főként kőzetek alapján tanultak róluk, most viszont a Bristoli Egyetem egyik kutatócsoportja tovább lépett: a koponya belsejét vizsgálva, rekonstruálták az állat agyát. Az agyon keresztül egyértelműen sokkal többet tudhatnak meg, „belülről” juthatnak információkhoz a Thecodontosaurusok életéről.

A technológiák fejlődésével, új módszerek megjelenésével a tudósok inkább frissítik az ismereteiket, minthogy kizárólag fizikai szerkezetek alapján hozzanak messzemenő következtetéseket, ugyanakkor eddig nem ismert tények is kiderülnek.

A bristoli kutatók részletes 3D szkent készítettek a jó állapotban fennmaradt kőzet azon üreges részéről, ahol az állat agya volt. És ekkor jött a meglepetés. Ugyanis régóta tényként kezelték, hogy a kutya méretű dinoszaurusz négykézláb járt, és közeli rokonaihoz hasonlóan, csak növényt evett.

Az agy mérete és formája viszont arra enged következtetni, hogy a Thecodontosaurus négy helyett két lábon járt, és alkalomadtán bizony húst is evett.

„Az agy elemzéséből sok izgalmas dolog derült ki, egyesek pedig egészen döbbenetesek voltak. Például az, hogy négykézláb járó későbbi rokonaival ellentétben, ez a dinoszaurusz csak két lábon mozgott” – magyarázza a kutatást vezető Antonio Ballell.

A felfedezésben a 3D szkennelésnek oroszlánrész jutott. A kövületet közelebbről vizsgálhatták, és a veszély kockázata nélkül tehették, nem kellett félniük, hogy kárt okoznak benne.

A valódi agy ugyan régen eltűnt, szoftveres úton viszont újraalkotható. Maga a koponya remek állapotban maradt fenn, össze is hasonlították más dinoszauruszokéval, és a sok hasonlóság mellett csak a Thecodontosaurusra jellemző tulajdonságokat is észrevettek.