FREEDEE BLOG

Nagyon valószínű, hogy újraindult az űrverseny. Az utóbbi évek néhány nagyobb projektjén keresztül a földkerekség különböző térségeiből származó vállalatok, szervezetek jelezték a tendenciát.

Számunkra örvendetes tény, hogy ezekben a projektekben egyre fontosabb szerepet kap a 3D nyomtatás. Az ICOON épületeket tervez nyomtatni a Holdon, az Agile Space Industries Griffin holdkompjánál a 3DP szintén fontos elem, és Kína is akar holdbázist printelni.

Az ausztrál 3D nyomtatógyártó Luyten nemrég ismertette úrkoncepcióját. Az Új Dél-Wales Egyetemmel (UNSW) közösen terveznek a Meeka projekt részeként szerkezeteket felhúzni a Holdon.

Ambiciózus terveinek megvalósításához, a cég a beszédes Platypus Gakacticus néven 3D printert fejlesztett. A gépet arra találták ki, hogy a Holdon előforduló ismert anyagból, regolitból nyomtasson objektumokat. Több szempontból is hasznos lesz ehhez.

„Az információ a számítógépes tervszkript része lehet, és a terv a helyszínen azonosított speciális anyagtulajdonságokra fog reagálni. A Holdon történő építkezésre vonatkozó, általunk generált ismeretek, extrém körülmények közötti konkrét építkezéssé alakíthatók át, vagy nehezen megközelíthető bennszülött közösségek lakhatási problémáinak megoldásánál hasznosíthatók. Egymással párhuzamosan tanulmányozzuk mindkét témakört” – nyilatkozta Matthias Hank Haeusler, a Meeka projekt egyik menedzsere.

A kompakt Platypus Galacticust kompozitanyagokból tervezték. A gép a cég saját fejlesztésű extrudáló technológiájával (Luyten Turisops) működik. A géppel akár 12x9 méteres szerkezetek is építhetők. Az építőanyagok azonosítása és gyűjtése miatt, a Luyten holdjárókat is tervez az égitestre küldeni, azok fogják kísérni a printert. Többen azonosítanak, mások pedig regolitot bányásznak majd.

Konkrét időpontokról egyelőre még nincsenek infók, viszont az egyre több hasonló projekt egyértelműen jelzi az irányt.

A Hold, a világűr felé.

A 3D ipari nyomtatás egyik úttörője, a Markforged nagyobb központban folytatja tevékenységét a Massachusetts állambeli Waltham-ben. A cég alkalmazottai eddig két helyszínen dolgoztak, de hamarosan mind egy helyen fog. A központ területe megduplázódik.

A vezetőség büszke az elért eredményekre, a folyamatos növekedésre, termékpalettájuk állandó bővülésére. A növekedéssel az alkalmazottak száma is nőtt, 2021-ben közel megduplázódott. Emiatt a központ áthelyezése, növelése természetes lépés, a fejlődés velejárója.

Ígérik, az új központban az alkalmazottak, a partnerek és az ügyfelek együtt élhetik át, miről is szól valójában a Markforged, és nagyon várják, milyen eredményekkel jár, hogy a vállalatvezetés, a kereskedelmi és a tervezői részleg egy térben, egy fedél alatt, egy csapatként, egymás mellett fog dolgozni, amire eddig nem volt lehetőség.

Ebben a térben igyekeznek beteljesíteni küldetésüket, a gyártás újrafeltalálását – ígéri Shai Terem, elnök-vezérigazgató.

A közel tizenkétezer négyzetméteres terület, négy szint akár ötszáz dolgozónak is munkahelyet jelenthet. Világosabb terek, együttműködés-alapú környezet, csúcsmodern és naprakész laborok, helyi boltok és éttermek közelsége a kulcs- és a hívószavak.

A költözést őszig tervezik befejezni. A központ mellett a cég a nyomtatószálakat (filament) gyártó üzemének alapterületét szintén majdnem megduplázza idén év végéig.

A Markforged termékeit a FreeDee Printing Solutions forgalmazza Magyarországon.

Az ENSZ Gyermekalapja, az UNICEF megbízásából a barcelonai Domestic Data Streamers kreatív ügynökség különleges szobrokat készített.

A tavaly év vége felé Párizs utcáin bemutatott tíz nyomtatott torzóból álló installáció nem meglepő módon gyerekeket ábrázol, a kiindulópont viszont annál meglepőbb: az UNICEF sokkoló számokat kapott franciaországi gyerekek mentálhigiéniai problémáiról, a pandémia pedig csak fokozta a szorongást, a depressziót stb. Ezt örökítették meg.

A világjárvány által elszabadult érzések a már nem a járvány meghatározta hétköznapokban is éreztetik a hatásukat. Az UNICEF és a Domestic Data Streamers teljesen egyetértett abban, hogy a jelenségre minél többek figyelmét fel kell hívni.

A tíz gyerek torzója tíz mentálhigiéniai problémát jelenít meg. Jelenleg összesen százezer, tizenöt és huszonnégy év közötti francia fiatal szenved ezektől a betegségektől.

„Általában királyok és királynők, idős személyek és hódítók előtt tisztelgünk. Aztán azt gondoltuk, hogy szép ötlet a pandémia alatti nehéz körülmények között különösen sokat szenvedett fiatalok, gyerekek előtt is tisztelegni” – nyilatkozta Martina Nadal, a Domestic Data Streamers egyik vezetője.

A szobrokat három napra vitték ki az utcára, hogy a járókelők szembesüljenek a mentális megbetegedések társadalmi stigmáival, és mindenki számára egyértelművé váljon: ezek a problémák az összes korosztályt érintik. Az installáció nemcsak a nyilvánosságnak, hanem a kérdéskörrel foglalkozó egészségügyi világrendezvény szervezőinek, döntéshozóknak is tetszett.

Az ABS-ből készült és világos színekre festett nyomatok mellett önkéntesek meséltek történeteket, beszélték el saját tapasztalataikat. A témák széles körét érintették: rasszizmust, online zaklatást, az iskolai órarend miatti stresszt, elidegenedést stb.

A színek mellett a sokszínűség, a változatosság megjelenítése miatt döntöttek, és persze azért is, mert hiába súlyos a téma, mégiscsak gyerekekről, fiatalokról szól.

A nevével tevékenységi köréről rengeteget eláruló izraeli MeaTech 3D bejelentette a világ eddigi legnagyobb, 104 grammos nyomtatott steakjét. Eddig még senki nem printelt ekkora húspótlékot.

A cég saját új bioprinting módszerrel, valódi sejtekkel dolgozva érte el a gasztronómiatörténeti mérföldkövet. A terület egyébként is dinamikusan fejlődik, ráadásul a hírverés is folyamatos körülötte. Érthető okokból: a nyomtatott húsok fontos lépés a nagyüzemi állattartás felszámolása, az állatokkal szemben elkövetett kegyetlenségek megszüntetése felé, másrészt a jelenlegi állattenyésztés által okozott környezeti problémákra is egyfajta válaszként értelmezhető.

A steakhez szarvasmarha őssejteket izoláltak mintákból, majd megszaporították és biotintává alakították őket. A biotinta jól használható a MeaTech saját fejlesztésű 3D biorinterével.

A tintákat a steak szerkezetéről készített digitális tervrajz alapján nyomtatták, és inkubátorba tették, hogy növekedjenek, érjenek. E folyamat során jól el lehetett különíteni egymástól a zsír- és az izomszöveteket, amivel a steak sokkal élethűbb.

A cég elmondta, hogy a 3D bionyomtatás a legjobb módszer a steakben lévő komplex szövetminták újraalkotására, és ezért döntöttek a technika mellett. Bíznak benne, hogy ezzel újabb lépéssel közelebb kerültek a végcélhoz, a hagyományos steak helyettesítéséhez. Módszerük különlegessége, hogy a sejtalapú dolgok és nem a nem húsalapú összetevők maximalizálásával igyekeznek ezt elérni.

Ez a megközelítés nagyon egyedi a húshoz hasonló növényi fehérjék használatán alapuló szektorban. Eljárásukat be is adták szabadalmi oltalomra: a csirke és más steakeket valódi sejtekből készítik.

A bionyomtatott steakek egyik előnye, hogy gyorsabban előállíthatók, mint a farmokon készülők, ráadásul tartósabbak is, tovább elállnak a szupermarketekben. Egyelőre persze még nincsenek az ottani polcokon, de az engedélyeztetési folyamat már elkezdődött. Ezek a technikák egyébként rokonok a 3D bionyomtatásban szövetek előállítására használt megoldásokkal.

Képzeljük el, hogy bevásárlunk, és az áruház ablakán kikandikál egy fémelefánt feje. Amit elképzelümk, az a vuhani I Do store-bam valóság, egy izgalmas installáció.

A kilenc méter magas szobor masszívan erősíti a designt, az elefántfej és a homlokzat különleges kombinációt képez. Az állat hátára két figurát is tettek, így jelezvén a szinteket.

Az elefántot részben additív gyártással, printelt öntőformákkal, öntött viaszból és rozsdamentes acélból készítették. Az alkotás az Antistatics Architecture építészstúdió és Yue Minjun képzőművész közös munkája.

A festményeiről és szobrairól ismert művész ennyivel járult hozzá a kétszázötven négyzetméteres store-hoz. A képeken gyakran saját maga látható, nevetés közben.

A kilenc tonna tömegű szobor is valami hasonlót hivatott kifejezni, plusz a bölcsességet, az erőt és az egységet reprezentálja. Ezek mind az elefántra általában jellemző tulajdonságok.

Az állat az első szinten található, a hátára installált figurák viszont már a másodikon. A látogatót arra csábítják, hogy oda is menjen fel, nézze meg alaposan, mi van ott.

Az építészstúdió és a művész elmagyarázták egy interjúban, hogy a parametrikus tervezés és a technológia egyedi kombinációjával érték el az óhajtott eredményt. Nagyméretű viaszalapú additív gyártással dolgoztak, készítették el az öntőformákat, amelyeket aztán 316L rozsdamentes acéllal töltöttek meg.

A géptípust nem árulták el, a végső designból viszont kiderül, hogy a topológiát optimalizáló szoftvert is használtak. Minjun még azt is elmondta, hogy a sejtbiológia és a gyémánt belső szerkezete inspirálta az elefánthoz és a két karakterhez.

Ugyanez a stílus jellemzi az egész boltot: a bútorok szintén gyémántformájúak. Mintha egy elvarázsolt barlangban lennénk, ahol innováció, művészetek és technológia találkozik egymással., és igyekszik új vásárlói élményt nyújtani a látogatóknak.  

Az IDTechX kutatási anyagot publikált az additív gyártás 2022-es mikrotrendjeiről, köztük a várható anyagfejlesztésekről, anyagpiaci folyamatokról is. A nyomtatóanyagok a pandémia miatt 2020-ban drasztikusan leamortizált, azóta szerencsére növekedő szakmai piacok főszereplői.

A tanulmány szerzői négy anyagcsaládot vizsgálnak: polimereket, fémeket, kerámiákat és kompozitokat. Mindegyikre több előrejelzést készítettek – a polimerszektorban kiemelték a fenntarthatóság drámai mértékben növekvő jelentőségét, vagy az extrudálás helyét a fémnyomtatásban.

Egy dolog tűnik biztosnak: az anyagfejlesztési innováció komoly lökést ad az additív gyártás terjedésének.

A Covid hiába tépázta meg az összes piacot, az additív gyártásban az offshore helyett népszerűek lettek a helyi források, a kisebb beszállítói lánc, a környezet nagyobb tisztelete – a mindegyik anyagcsaládnál fontos, de a polimerek esetében kitüntetettebb szerepű fenntarthatóság itt jön képbe.

Az anyaggyártók természetes anyagok, megújuló erőforrások bevonásával próbálnak előállítani nyomtatószálakat, műgyantákat és porokat.

Fontos szempont lett az újrahasznosíthatóság, a gyorsaság pedig változatlanul az. A piacra kerülő új műanyagok nagyon „zöldek”, általában természetes vagy újrahasznosított forrásokból állítják elő őket. Egyesek például cégek technikai hulladékait reciklálják nyomtatóanyaggá, vagy biológiailag száz százalékban lebomló termékeket fejlesztenek.

A műanyagpiac a nyomtatószálakkal nem ér véget, a porszegmensben is egyre több a kezdeményezés. A gyártók állandóan frissíteni akarják ezeket a porokat, de közben újrahasznosítható polimereket is dolgoznak ki. Fontos lenne, ha mindenhol kialakulnának újrahasznosítási hálózatok, amelyre már történtek kísérletek, például a Materialise is érintett benne.

Fémnyomtatásban nagyon jön fel a fém fröccsöntés által inspirált FFF. Lehetővé válik a fémrészek három szakaszban történő gyártása: printelés, megkötés, szinterezés. Az FFF nagy előnye még, hogy relatíve olcsó (ha például a lézeres porágytechnikákkal hasonlítjuk össze). A sokszereplős piac állandóan bővül, a kötés kihagyásával, többen még egyszerűbbé tennék az előállítási folyamatot.

A kerámiapiac jövője bíztató, 2032-re a mai forgalom hétszerese, négyszázmillió dollár várható. Egyes gyártók csak most kezdenek foglalkozni a területtel, és a vegyészeket is egyre jobban érdekli. A stratégiai partnerségek pedig jócskán bővítik a lehetőségeket.

A jelenleg csak gyerekcipőben totyogó kompozitok szintén folyamatosan és gyorsan bővülő szektor.

A 3D nyomtatás nemcsak a gyártást, termékek előállítását változtatja meg, hanem akár a tudományt is forradalmasíthatja. Legalábbis harvardi kutatók és bostoni egyetemi kórházak erre tesznek kísérletet egy nemrég fejlesztett, programozható mikrobiális tintával (hidrogéllel). Rendeltetése élő anyagok, genetikailag gondosan megtervezett, módosított nanorost-szerű fehérjék 3D nyomtatása.

A kutatók szerint az innovatív anyag gyógyszereket bocsáthat majd ki magából, a környezetből pedig eltávolítja a vegyi szennyeződést. Mindez a rákkutatás forradalmához, űrbeli fejlett alkalmazásokhoz stb. vezethet. A projekt eredményeit a Nature folyóiratban publikálták.

A cikkben elmagyarázták a több éve indult projektet, a technológia lehetőségeit, hatékonyságát.

Munkájukban a kortárs tudomány egyik legmarkánsabb trendje, biológia és anyagtudományok, anyagtervezés szinergiája érhető tetten. Ebben a folyamatban a 3D nyomtatás fontos munkaeszköz.

Nem ez az első alkalom, például a Colorado Egyetemen komplex biológiai szövetek utánzására képes, nyomtatható anyagot állítottak elő. De készült már algaszerű anyagból is fájdalomcsillapítóként használható biotinta.

A harvardi fejlesztők a tudományos kutatások egyik sztárjával, az emberi és állati szervezetekben egyaránt megtalálható kólibaktériummal (E.coli) és módosított fehérje nanorostokkal dolgozva készítették el a tintát.

Alginát és E.coli keveréket kalciumklorid felületen nyomtattak. Az alginátmolekulák azért jók, mert összekeverednek, és szilárdabb géllé állnak egybe.

A kutatók azt is hangsúlyozták, hogy mikróbák nyomtatásához sok technikát leteszteltek, de egyszerűsége, költséghatékonysága és a többféle biootintával való kompatibilitása miatt az extrudálás-alapú bioprinting működik messze legjobban.

Fejlesztés közben sok kihívással szembesültek, de úgy tűnik, sikerült megoldást találni rájuk. A tényleges alkalmazásoktól mindenesetre távol járunk még, de a jövő bíztató.

Több előrejelzés alapján, 2030 körül komoly lakhatósági problémák lesznek a világon. Nem épül elég otthon, a lakosság folyamatosan növekszik, nehéz az engedélyeket kijárni, és a környezeti szabványoknak való megfeleléssel szintén akadnak problémák.

A gyors városiasodással kb. hárommilliárd személynek lesz szüksége megfizethető árú otthonra.

Egyre több ország felmérte a helyzetet, és keresi a nemcsak rövidtávú megoldást. Ez alól Afrika államai sem kivételek, sőt…

A beszűkülő lehetőségeket ellensúlyozandó, a fenntartható lakhatósági megoldásokban világ-éllovas Holcim, az Egyesült Királyság kormányával kapcsolatban álló UDG Csoport által alapított 14Trees eldöntötte, hogy Kenyában – ahol már most kétmillióval kevesebb a lakás, mint kellene – elindítja a kontinens legnagyobb léptékű, de megfizethető házakat kínáló projektjét.

A Mvule Gardens környék mind az ötvenkét majdani épülete additív gyártással készül.

A 14Trees már korábban is printelt Afrikában. Néhány hónapja Malawin nyomtattak egy iskolát, hogy tegyenek valamit a kontinens siralmas oktatásának javításáért. A Mvule Gardens a megfizethető lakhatást zászlajára tűző Big4 program része.

„Izgatottak vagyunk, és örülünk, hogy részt veszünk a világ egyik legnagyobb megfizethető nyomtatott otthonteremtő projektjében” – nyilatkozta Jan Jenisch, a Holcim vezérigazgatója.

A 14Trees a dán COBOD 3DP és építészeti vállalat BOD2 nyomtatóját használja majd. A gép népszerű a területen, Németországban, Dubaiban és az Egyesült Államokban is eredményesen dolgoztak már vele. Akár tíz méter hosszú és tíz méter széles épületelemek is készíthetők rajta.

A BOD2 előnye még, hogy csökkenti a környezeti károkat. Ez más technikákkal összehasonlítva, kb. ötven százalékot jelent.

A projekthez a Holcim által fejlesztett, nagyon masszív TectorPrint nyomtatóanyagot használják.

Az additív gyártás sok más területhez hasonlóan, az olaj- és gáziparban is egyre fontosabb szerepet játszik.

E trendet szemlélteti, hogy az AML3D bejelentette az eddigi legnagyobb hitelesített nyomtatott vezeték-alkatrészt. Az új darab fémből készült, bírja a magas nyomást. A cég saját technikáját, a huzalos additív gyártást (WAM, Wired Additive Manufacturing) használta hozzá.

Ezt a technikát természetesen más területeken, többek között a légjármű-iparban, a honvédelemben, a tengerészetben, a gyártószektorban és a bányászatban szintén alkalmazhatják, és alkalmazzák is.

Az alkatrészt értelemszerűen az iparág rendkívül szigorú biztonsági előírásainak, a legmagasabb minőségű amerikai szabványoknak megfelelve hozták létre.

Nem sokkal korábban az MX3D hasonló technikával, a saját fejlesztésű huzalíves additív gyártással (WAAM, Wire Arc Additive Manufacturing) készített egy olaj- és gázipari alkatrészt. A cég hibrid megközelítése a környezeti és az emberre veszélyes más biztonsági kockázatok jelentős csökkentését célozza.

A két példa egyértelműen jelzi a 3DP iparágon belüli terjedését, ami leginkább a komplex részek gyors előállítása indokol.

Az AML3D szabadalmi oltalmat nyert WAM technikája kifejezetten nagyméretű fémnyomatok gyártására jó. Kevesebb a megkötés, jobb környezetben és munkakörülmények között dolgozhatnak vele. Az alkatrészt egyetlen darabban printelték, az anyag paraméterei kiválóak, és a vetélytárs – hagyományos – technikáknál szignifikánsan kevesebb idő kellett hozzá.

A biztonság szintén kulcsfontosságú volt a 940 kilós darab elkészítésénél. Szigorú magasnyomású teszteket végeztek rajta, és mindenféle iparági szabvány-feltételnek megfelelt.

A Hackney-ben élő Steve Verze, egy negyvenes éveiben járó mérnök az első személy a világon, aki teljes egészében nyomtatott szemprotézist kapott egy helyi kórházban. Szintén ő az első és egyetlen, aki csak printelt szembeültetéssel rendelkezik.

Ez a szem élethűbb és pontosabb, mint másfajta műszemek. Kivitelezése több brit és európai szervezet közös munkája.

„Nagy izgalommal várjuk a teljesen digitális szemben rejlő potenciált. Négy éve fejlesztjük a kifinomult technológiát, és bizakodunk, hogy a következő klinikai teszt masszívan igazolni fogja az új módszer értékeit, kimutatja, mekkora különbség a páciensek számára. Tényleg jelentős mértékben csökkentheti a várólistákat” – nyilatkozta a projektben részt vevő Mandeep Sagoo, szemspecialista.

Protézisek, implantátumok készítése a 3D nyomtatás egyik legelterjedtebb orvosi alkalmazása. Egyértelműek az előnyei: orvosok így sokkal inkább személyre szabott, tehát jóval kényelmesebben viselhető pótlékokkal dolgozhatnak. Mivel hamarabb készülnek el, mintha hagyományos módszerrel dolgoznának, a pácienseknek kevesebbet kell várakozniuk. A lakosság 0,1 százalékának van szüksége valamilyen szembeültetésre, ami az Egyesült Királyságban hatvan-hetvenezer személyt jelent.

Mivel ötévente cserélni kell őket, és mindegyik egyedi, a 3DP az ideális technika hozzájuk. Ráadásul a nyomatok szebbek is a hagyományos daraboknál, a biológiai minta sokkal élethűbb utánzatai. Míg egy akril szemprotézis hat, addig egy printelt két-három hét alatt készül el, azaz a gyártási idő legalább a felére, de inkább többre csökkenthető.

Szintén óriási előny, hogy a beültetés nem invazív, ami különösen gyerekeknél okozhat komoly gondokat. A kutatók szerint technológiájukkal évente tízezer személyen tudnak segíteni az Egyesült Királyságban.

Maga Verze nagyon elégedett.