FREEDEE BLOG

Cseppet sem egyértelmű, hogy a 3D nyomtatási szolgáltatások eredményesen működnek elosztott csapatok között, távmunkában.

A távmunkát nem kifejezetten termékfejlesztő és gyártócégeknek találták ki, a koronavírus-járvány viszont átírta a korábbi gyakorlatot, és nagyon úgy tűnik, hogy az abszolút személyes találkozásokon alapuló folyamatok a résztvevők fizikai jelenléte nélkül is megoldhatók, működnek.

Elsősorban hatékony együttműködési platformok kellenek hozzá.

Az elmúlt hónapokban több webinárra került sor 3DP műhelyekben, és az eddigi tapasztalatok pozitívak. A Trek Bicycle vezetősége például virtuálisan elemzett terveket, és elmondásuk alapján ugyanolyan volt, mintha valódi biciklit vizsgáltak volna. El is döntötték, hogy még idén a prototípuskészítő csapatukban dolgozó mérnökök rendelkezésére bocsátanak 3D nyomtatókat, amelyekkel otthon kerékpár-részeket printelhetnek, felgyorsítva a termék-előállítási folyamatot.

Tapasztalataikat tizenhárom pontban foglalták össze.

Egyes gyártási munkák otthonról is elvégezhetők – nyilván nem CNC-gépeken, viszont folyamatokat dolgozhatnak ki az ugyanazokon a gépeken készülő részekhez. Fontos, de nem sürgős munkákra összpontosíthatnak.

Itt az ideje ellátási láncunk újragondolásának – minden részhez két opciót igyekeztek meghatározni, ha esetleg az egyik nem működne, mindig legyen B-terv.

Annál jobb, minél többen nézik át a korai terveket, és ez nemcsak a munkacsapatunkra, hanem a beszállítókra és az ügyfelekre is vonatkozik. Ahány szem, annyi elképzelés.

Használjuk ki a számítási felhőben lévő hatékonyságnövelő lehetőségeket, programokat stb.

„Távirányított” csapatok globálisabb perspektívából látják a termékfejlesztési folyamatokat, például az Egyesült Államok nyugati és keleti partján is másként viszonyulnak a kerékpárokhoz stb.

Jobb, ha a szokásosnál sokkal többet kommunikálunk, az online megbeszéléseken pedig hatékonyabb, ha kamerába nézés helyett felállunk és mászkálunk, és az időbeosztásunkat sem árt újragondolni. A munkatársainkkal és ügyfeleinkkel folytatott megbeszélésekhez pedig a szokásosnál is több empátia kell. Közben próbáljunk szociálisak maradni, olyanokkal is beszélgessünk el, akikkel nem szoktunk minden nap. Hatékonyságunk egyébként távolból is mérhető. Az alkalmazottak nagyra értékelik az átlátható vezetőséget, készítsünk például heti videókat az az egész cégről, pontosan magyarázzuk el mindenkinek, hogy éppen mi történik, hogyan fogunk reagálni rá.

Az online munkának szintén nagyon fontos eleme, hogy határozzuk meg a munka és az otthoni élet közti határokat.

A világszabványokat fejlesztő ASTM International-hez tartozó Additív Gyártás Kiválóság Központ (AM CoE) és a 3DP amerikai térhódításáért küzdő ohiói America Makes a hiányokat, kihívásokat, akcióterv-megoldásokat azonosító, adatmegosztáson alapuló stratégiai útmutatón dolgozik.

Az útmutató ötlete egy Washington DC-ben, tavaly decemberben tartott workshopon született.

A szélesebb AM (additive manufacturing) ellátási lánc számára hasznos adatkezelés és adatelvek jelentőségét hangsúlyozzák. Az ASTM International változatos anyagokra, termékekre, rendszerekre és szolgáltatásokra eddig kb. 12 ezer szakmai konszenzuson alapuló szabványt dolgozott ki. A témával régóta foglalkozó szervezet több programot is szervezett köréjük, szabványaik megismertetésére, és persze az AM népszerűsítésére.

Az egységesítési folyamatokban az Amerikai Nemzeti Szabvány Intézettel (ANSI) együttműködő America Makes is részt vesz – iparágakon átívelő szabványokat é specifikációkat dolgoznak ki.

A workshop egyik tanulsága volt, hogy a digitális adatgyűjtés és elemzés, a gépi tanulás, a mesterséges intelligencia és a modellezés fejlődése felgyorsíthatja az AM-ét. A növekedést azonban behatóbban kell vizsgálni, mert az AM adat-ökoszisztémaban sok a lyuk, a hiányosság.

Az egyik ilyen a kritikus és életbevágó adatok egyszerű és biztonságos generálásának, tárolásának, elemzésének és megosztásának módszere. Ide tartozik a különféle csoportoktól gyűjtött adatok konzisztenciája is.

Az útmutató ezeket a lyukakat hivatott javaslatokkal és cselekvési tervekkel betömni. Az összes iparági szereplő, döntéshozók és szakértők használhatják, ha részt akarnak venni az AM adat-ökoszisztéma kidolgozásában és ha hozzá akarnak járulni a szabványosításhoz.

A korábbi merev fém- és műanyagkonstrukciókkal szakító puha robotika (soft robotics) a szakterület egyik legújabb, legdinamikusabban fejlődő, az additív gyártással évek óta „flörtölő” ágazata.

2019 májusában NASA-kutatók bejelentették: puha robotikai célokra printeltek a gépek mozgását vezérlő aktuátorokat. Komoly lépést tettek a diszciplína világűrbe történő exportálása felé.

2019 augusztusában a holland Delfti Műszaki Egyetemen többszínű szenzorokat nyomtattak puha robotokhoz, megkönnyítve az alkalmazkodásukat és az „öntudatukat” – a pontosabb érzékelést.

2020 januárjában a Cornell Egyetemen „izzadásra” képes, a vizet megtartó és a hőre reagáló robotizmokat fejlesztettek. Az ujjszerű aktuátorokat sztereolitográfiával (SLA) állították elő.

A San Diegoi Kaliforniai Egyetemen az elmúlt hónapokban puha és rugalmas, rovarszerűen mozgó robotokat építettek.

Additív gyártással alacsonyabb a gépek előállítási költsége. A puha robotok olyan területeken is dolgozhatnak emberekkel, amelyeken eddig veszélyes volt a gépekkel való együttműködés. Természetesen számunkra rengeteg kockázatot rejtő terepekre, például háborús zónákba vagy katasztrófa sújtotta közegekbe is kiküldhetők.

A kutatók az emberi testet kiegészítő külső robotikus váz, a sok rovar, például a cserebogár páncéljához hasonló exoskeleton helyett flexoskeletonról beszélnek, utalva az új szerkezetek rugalmasságára, előrevetítve puha robotok biológiailag inspirált új osztályát. Munkájukkal el szeretnék érni, hogy szakemberek a világon bárhol könnyebben építhessenek ilyen szerkezeteket.

Az egyik legnagyobb problémát az exoskeleton szerkezeti mechanizmusainak a komplexitása, a komplexitás újrateremtése jelentette. A külső héjnak többféle szerepkört kell betöltenie (védeni a testet, biztosítani az ízületek rugalmasságát, szerkezeti támogatást nyújtani stb.), és egyben az érzékeléshez, tárgyak megragadásához és a tapadáshoz is működő felületet kell biztosítania. A hasonló elveken alapuló korábbi robotok inkább ipari gépekhez, semmint puha rovarokhoz hasonlítottak. Túl merevek, „darabosak” voltak.

Az egyszerre rugalmas és ellenálló külső vázhoz hibrid megközelítést, FDM printert, szabvány nyomtatószálakat (ABS) használtak – a merevebb filamentet felmelegített hőérzékeny filmre printelték. A fejlesztés végcélja teljes flexoskeleton robotokat előállító gyártósor kialakítása. A robotok összeszerelése is automatikusan, manuális emberi beavatkozás nélkül történne.

Európában ugyan csillapodott a koronavírus-járvány, de távolról sincs vége, a világ más részein, például az amerikai kontinensen, különösen Dél-Amerikában, ahol június-júliusban tetőzik, de Dél-Ázsiában is tombol, és ősszel jöhet a második hullám. Ha le akarjuk győzni, jobban meg kell ismernünk.

Ugyan rengeteg információval rendelkezünk róla, de e gigászi adatmennyiség még mindig nem elég. A további adatgyűjtés egyik leghatékonyabb módja a folyamatos tesztelés, amely nyilván minimum addig folytatódik, amíg nem lesz meg az oltóanyag.

A 3D nyomtatás kitüntetett szerepet játszik a Covid-19-el szembeni védekezésben, például a teszteléshez, az orrból, illetve a garatból történő mintavételhez, az úgynevezett PCR-vizsgálathoz is használják. A teszteket orr-, illetve garattamponokkal végzik. Csakhogy úgy tűnik, nincs elég tapasztalat ezen a téren (honnan lenne?), ami lassítja a teszteléseket. Magyarán, újabb személyeket kell betanítani rá.

A szingapúri Creatz3D 3D nyomtatócég anatómiailag hiteles printelt orvosi próbababákkal igyekszik megkönnyíteni és felgyorsítani az egészségügyi szakemberek munkáját: a tesztelők betanítását. Jelenleg szabadidejükben önkéntesen oktatják a feladatra kiválasztott kívülállókat. A tréning azonban nehezebb, mint gondolták – egyszerűen nem volt min bemutatniuk, hogy mit is kell tenni. Vagy kevés van belőlük.

A tréningért felelős szervezet felvette a kapcsolatot a Creatz3D-vel, hogy fejlesszenek nekik életnagyságú próbababákat, amelyeken le lehet tesztelni a különféle tamponokat. A Creatz3D az orvosi szimulációs termékekre specializált AuMeddel közösen, az utóbbi CT- és MRI-könyvtárát felhasználva, többféle anatómiai 3D modellt tervezett. Végül a Materialise egészségügyi szoftverkészletével a modelleket eggyé gyúrták.

A nyomtatott modellek nagy előnye, hogy olcsóbbak és gyorsabban előállíthatók, mint a 3000 dollár körüli összegbe kerülő hagyományosak. Áttetszők is, azaz a majdani tesztelők gyakorlás közben láthatják, mi történik az orrban vagy a szájban, és így pontosabban megmutatható, hogy a tampont hogyan kell használni stb. Egy megrendelt modell 5-7 napon belül elkészül, és az időintervallumba a szállítás is beletartozik.

Űrkutatás és 3D nyomtatás kapcsolata nem újkeletű, évről évre bővül az új alkalmazások és nyomatok száma. Űrtechnológiával foglalkozó nemzetközi és állami szervezetek, magáncégek a 3DP 2010-es évekbeli berobbanása óta érdeklődnek az additív gyártás megoldásai iránt.

Egyszerűbb alkatrészektől sci-fi álmokig, a 3D nyomtatást felhasználó projektek a terület széles skáláját lefedik. Printeltek már a Nemzetközi Űrállomáson, írtak ki pályázatokat Mars-épületekre, és a holdfelszíni regolit is sok innovatív elme fantáziáját megihlette. Többek szerint a súlytalanság az ideális terep, ott válhat valóra a technológiában rejlő rendkívül komoly potenciál.

A 3D Printing Media Network lajstromba vette a 3DP alkalmazó 15 legkúlabb vállalatot. Lássuk, kik ők!

Manapság minden tech- és űrtémájú vita, fejlesztés stb. Elon Musk nevétől hangos, így cseppet sem véletlen, hogy velük kezdik. Cége, a Space X még 2015-ben, elsőként printelt rakétamotort, amellyel sokakon segített, mert megérthették a fémnyomtatás jelentőségét. Maga Musk a kezdetek óta kiállt a 3DP mellett, amelyet az egyik legfejlettebb gyártóeljárásnak tart.

Az Új-Zélandon debütált, ma Kaliforniában működő Rocket Lab már a századik Rutherford motornál tart, 2013 óta saját űrjárművet jegyeztek. Az űrkutatás legtöbb nyomtatott motorja az ő nevükhöz fűződik.

A Relativity robotvezérlésű energialerakás-technológiával teljes rakétákat nyomtat. Céljai kivitelezéséhez 140 millió dollárt kalapozott össze, és Long Beach-i gigantikus üzemükben gőzerővel folyik a mesterségesintelligencia-technikákat és additív gyártást közös nevezőre hozó munka. Gyümölcse a Terran 1 rakéta lesz.

Az Orbex olcsó rakétakilövő eljárásokra specializálódott, a kisebb műholdakra ráállt iparágat igyekszik kiszolgálni. A manhattani Launcher a legnagyobb nyomtatott alkatrészt jegyzi, a NASA-val partnerségre lépett Virgin Orbit többfémes égési kamrákhoz vizsgálja a 3DP használatát.

Az Amazon-főnök Jeff Bezos alapította Blue Origin a NASA Artemis projektjének egyik kiválasztott partnere. Az ember Holdra történő visszatérésén dolgoznak. Az Astra pedig azért különleges és azért van helye ezen a listán, mert szinte mindenkivel ellentétben, nem használja a 3DP-t, és még büszke is rá. Az Aerojet Rocketdyne meghajtó-rendszerekhez printel részeket, a nagynevű United Launch Alliance a Lockheed Martin és a Boeing 50-50 százalékban birtokolt közös kezdeményezése.

A Thales Alenia Space műhelyéből eddig 79 részben 3D nyomtatott fémalkatrész került a világűrbe. A Made in Space 3DP legenda – elsőként ők küldtek 3D nyomtatót a világűrbe, a Nemzetközi Űrállomáson ma is használják, szerszámokat printelnek rajta.

A Masten Space Systems vertikálisan fel- és leszálló rakétákra szakosodott, a skót Skyrora sikeresen tesztelt egy, újrahasznosított műanyaghulladékból is készült üzemanyaggal működő, nyomtatott rakétamotort.

Egy ilyen felsorolás nem lehet teljes a hagyományos nagyágyúk, a Lockheed Martin, az Airbus és a Boeing nélkül. A 3DP nagyszerűségét bizonyítja, hogy ők is komoly lehetőséget látnak benne.

A 3D nyomtatásnak fontos szerep jutott a koronavírus-járvány alatt. A technológiával csökkenthető az ellátási láncra és a kormányokra nehezedő nyomás. A 3DP közösség különböző profilú szereplői általában önkéntesen vesznek részt a világméretű egészségügyi és gazdasági-társadalmi válság enyhítésében: lélegeztetőgép-alkatrészektől maszkokig, érintés nélküli kilincsig, szinte mindent printelnek.

A polimervegyületekre specializálódott Benvic által fejlesztett új PLA anyagcsalád rendeltetése a járvány elleni küzdelemben résztvevő gyártók segítése.

A Plantura néven ismert biopolimereket komposztálásra, tartós használatra találták ki. Egyes (baktero-statikus) tulajdonságaikkal megakadályozzák a baktériumok szaporodását. Ezek az anyagok a 3DP decentralizált jellege miatt külön hasznosak lehetnek az egészségügynek.

„Az új anyagot közösen dolgoztuk ki egy, nyomtatószálakat előállító partnerrel, és hamarosan védőmaszkok készülnek belőlük Olaszországban. Ezek a maszkok, viselőjük fej- és arcmorfológiája alapján, személyre szabhatók. Csak a 3D munkafolyamatokkal lehetséges ilyen precíz darabokat előállítani” nyilatkozta Camilla Bortolon, a Bonvic egyik vezetője.

A maszkok egyszerűen újrahasznosíthatók, mindössze a szűrőket kell kicserélni rajtuk.

Az 1963-ban alapított Benvic főprofilja változatos, köztük a gépjármű-, az elektronikai és az építőipari piacokon hasznosított PVC vegyületek (porok, hőérzékeny keverékek és tartósítók) fejlesztése. A cég francia, olasz, spanyol, lengyel és brit üzemekkel egyaránt rendelkezik. Az új anyagcsaláddal kifejezetten a Covid-19 ellen mobilizált additív gyártószektor munkáját kívánják támogatni.

Ugyan sokféle PLA iránt mutatkozik igény, a járvány alatt azonban (érthető okokból) a biológiailag lebomló, biokompatibilis, nem mérgező és környezetbarát vegyületek a legnépszerűbbek.    

A klímakatasztrófa egyre gyakrabban veti fel egyes technológiák fenntarthatóságának a kérdését. Mind több területen igyekeznek érvényesíteni környezetbarát szempontokat, többéves trend az infokommunikációs megoldások „kizöldülése.” A koronavírus-járvány árnyékában a téma még fontosabbá vált, és az eddigi kutatások alapján a 3D nyomtatás jelentősen hozzájárulhat egy „zöldebb” jövőhöz.

Az Additív Gyártók Zöld Kereskedelmi Szövetsége (AMGTA), a 3DP környezetbarát előnyeit promótáló kereskedelmi csoport, június elején jelentette be, hogy a fémnyomtatás környezeti fenntarthatóságáról készít akadémiai tanulmányt.

A kutatást a környezetbarát mérnöki megoldásokkal foglalkozó, azokra specializálódott és a terület egyik legnagyobb nemzetközi tekintélyének számító, a Delfti Műszaki Egyetemen (Hollandia) dolgozó Jeremy Faludi fogja vezetni.

„Izgatottan jelentjük be első kutatási projektünket, és hogy együtt dolgozhatunk Faludival. A projekttel tagjaink és a nagyközönség a fenntarthatóság előnyeit bemutató felméréshez férhet hozzá. Faludi úr a terület elismert kutatója, és érdeklődéssel várjuk, hogy jobb áttekintést nyerjünk a területről, kutatási témáiról” – nyilatkozta az együttműködésről Sherry Handel, az AMGTA ügyvezető igazgatója.

A korábban a Stanfordon, a Minneapolis College of Art and Designon is oktató, végzettségét tekintve gépészmérnök Faludi a fenntartható tervezés elismert stratégája és kutatója, emellett a terméktervezésben is komoly tapasztalatokkal rendelkezik. A Delfti Műszaki Egyetemen a körkörös gazdasággal és a „zöld” 3D nyomtatással foglalkozik.

A kutatás az eddigi szakanyagokat fogja értékelni, bemutatni, és megfogalmazza, mely területen előnyösebb a fémalapú additív gyártás, mint a régebbi gyártómódszerek. Ugyanakkor azokat a területeket is azonosítja, ahol súlyosabb környezeti következményei lehetnek. Az iparágnak és a befektetőknek is ajánlásokat fog tenni, mikre kell fókuszálni a fenntartható jövőért.

Török kutatók a 3D bionyomtatás gerincműtétek közbeni alkalmazását elemezték. A CT-szkennelés és a nyomtatótechnológia összekombinálásával anatómiai képeket gyorsan 3D modellekké alakítottak. A modellekkel az operáció előkészítésénél, a sebészi szimulációnál és az implantátumoknál is új alkalmazások várhatók.

Az emberi anatómia, egyes részek sebészi beavatkozás során történő azonosítása hosszú tanulási folyamat eredménye, a siker kulcsa. A kutatók szerint egyes hagyományos technikák, például a CT-szkennelés és az átvilágítás-alapú módszerek hosszabb műtétekhez, nagyobb sugárzáshoz és pluszkiadásokhoz vezetnek.

2D képek helyett haptikus (tapintáson alapuló) érzékelőtechnikák használatával pontosabban leírható a beteg gerincének az állapota. Minél részletesebb a módszer, annál rövidebb az operáció, kisebb a vérveszteség stb.

Implantátumok készítésénél a rétegről rétegre haladó 3DP komoly szolgálatokat tehet, a technikával jobban személyre szabhatók, a páciensre méretezhetők a beültetések, amellyel a kockázatok jelentősen csökkenthetők.

A legrészletesebb anatómiai modellek ezzel a technikával dolgozhatók ki. Az additív gyártás és a CT-szkennelés összekombinálásával komplexebbek, és minden eddiginél sokkal jobban hasonlítanak a páciens anatómiájára.

Kamracsavarok beépítése bevett eljárás, viszont több szervre nézve is veszélyes komplikációkkal járhat. Dél-koreai kutatók 2018-ban megállapították, hogy 3D nyomtatással csökkenthetők a kockázatok. Ugyan teljesen nem utánozzák az eredeti emberi szövetek textúráját, de így is minden másnál pontosabbak, többet segítenek a sebésznek. A csavarok behelyezése precízebb, jobban előkészíthető.

Egy tavalyi pilotprojekt során tizenegy beteghez használtak 3DP megoldásokat. Az operáció előtti tervezés eredményesebb, a csavarok beépítése gyorsabb és gazdaságosabb volt. A török kutatók arra a végkövetkeztetésre jutottak, hogy a 3D nyomtatás hatásai egyértelműen pozitívak, a beteg nagyobb biztonságban van, a sebész komplikáltabb műtéteket tud kivitelezni, csontproblémák egyedire kidolgozott implantátumokkal oldhatók meg. A polimeralapú minták titánnal helyettesíthetők, ami ugyan drágább, viszont (ellentétben a polimerrel) nincs vele törmelék.

A Dél-Dániai Egyetem Lifeline Robotics startupba tömörült kutatói a világ első Covid-19 teszthez használt szájtamponokat teljesen automatikusan kezelő robotját fejlesztették. A gép a talán szintén nyomtatással készült tampont úgy juttatja a beteg torkába, hogy közben az egészségügyi személyzet nem kockáztat semmit.

A prototípust több személyen sikeresen tesztelték, a robot június második felében állhat munkába.

A tampon speciálisan tervezett, eldobható nyomtatott rész végén található. A robot a torok meghatározott pontjára juttatja, onnan gyűjti össze a mintát. Utána üvegbe helyezi, becsavarozza a végét. A kutatók a gépet is letesztelték, nem fertőződött-e meg.

Az Ipar 4.0 Laborban fejlesztett robot a Covid-19 után a jövő más járványai alatt is bevethető. Nagy előnye az emberrel szemben, hogy nem unja meg a monoton munkát, és nem fárad el.

Jelenleg egészségügyi dolgozók végzik ezt a feladatot, és a munkafeltételek sokszor távolról sem ideálisak. A hosszú munkanapok egyik ismétlődő és legunalmasabb tevékenységéről van szó.

A széleskörű tesztelés a nyitási stratégiák része, és a robot komoly esély a tesztek tömeges kivitelezésére. Forgalmas helyeken, például határokon és reptereken is bevethetik.

A projektet 50 százalékban a Norrsken Alapítvány svéd kockázati tőkés csoport, 50 százalékban a REInvest Robotics és az egyetem finanszírozza. A támogatás elég nehezen jött össze, de végül sikerült.

A prototípus június második felétől tesztel, a kész és legyártott robotok ősszel, a Covid-19 esetleges második hullámakor kerülhetnek kereskedelmi forgalomba.

A fejlesztők elmondták: ha minden a tervek szerint megy, akkor három-négy hónap alatt végzik el három év munkáját.

Emberszabású (humanoid) gépektől ügyes tárgykészítő kezekig, 3D nyomtatással sokszor sokféle célra fejlesztettek már robotkarokat.

A senzseni Yuejiang Technology DOBOT karja már a harmadik generációnál tart, a legújabb feje ötféle módban funkcionál: 3D nyomtatás, lézer, tollfogó, vákuumszelep és tárgyakat is meg tud ragadni.

A BCN3D Technologies nyíltforrású robotkarja 2016 nyarán debütált. Oktatási célokat szolgál, a felhasználó igényei szerint módosítható, újra alkotható, és mindezek mellett olcsó is.

Az olasz Youbionic „kibővített” humanoidja változatos tevékenységekre képes karral felvértezett robotkentaur.

A svájci ETH Zürich kutatói kétkarú robotot nyomtattak. Felmelegített fémhuzalokat használva, polisztirol habból az anyaggal való fizikai érintkezés nélkül tud összetett modelleket létrehozni. A technológiával egy sereg bonyolult, hagyományos eljárásokkal abszolút kivitelezhetetlen prototípus készíthető.

Semmi új nincs abban, ha hungarocellből szobrot alkotnak, a folyamat viszont idő- és eszközigényes, régi technikákkal csak alapformákat lehetett létrehozni, komplex geometriájú modelleket egyáltalán nem. A jelenlegi robot által használt módszerrel viszont igen.

Az új technikának megvannak a maga korlátjai, például a vágópengének síkban kell maradnia, nem triviális problémák megoldásához a rendszernek kell a felhasználói input. A YuMi IRB 14000 nevű robot mindezek ellenére hatékony, eleve a hatékonyság növelése miatt rendelkezik két karral, karonként hét szabadságfokkal. Munkája (egyszerűbb feladatoknál) lehet teljesen automatizált, de bonyolultabbaknál nem árt a felhasználói kontroll.

Ugyan még nem tesztelték, de a kutatók elismerték, hogy a huzalhőmérséklet növelésével a vágás is gyorsabb, viszont gyengébb minőségű lesz.

A technikát a jövőben más anyagokra is alkalmazhatják, egyelőre azonban a korai fejlesztési stádiumnál tartanak, és még évekre vagyunk attól, hogy a robotkar remekművekkel lepje meg a világot.