A Hewlett-Packard interaktívabb felhasználói élményt akar biztosítani új PC-ivel, laptopjaival és tabletjeivel. A „minden egyben” Sprout desktop gépen már van 3D tárgyalkotás opció, de a jövőben mobiltermékekkel is ez a cél.
A Sprout a modell: az Intel beépített RealSense mélyérzékelő kamerája tárgyak pontos szkennelésében segít, a kép speciális Touch Mat felületen módosítható és szerkeszthető, majd 3D printeren alakítható fizikai tárggyá.
A Microsoft a Windows 10 operációs rendszerhez kapcsolódó fejlesztésekről tartott szerdán sajtótájékoztatót. A nagyközönség azonban főként a napokban parkolópályára tett GoogleGlass-re és az Oculus Riftre adott válaszukat, a 3D modellezés- és nyomtatás- vagy egyszerű játékalkalmazásnál sokkal többel kecsegtető HoloLenst várta izgatottan. A sci-fibe illő holografikus szemüvegről senki nem tudja még, hogy mivé fejlődik majd, hiszen a Kinectet is játékra találták ki, manapság viszont eredeti funkciója mellett sok másra, például 3D tárgykészítéshez is jó. Ilyesmi várható a Microsoft csodalencséjétől is.
A HoloLens annyiban hasonlít a Google szemüvegére, hogy szintén használja a kibővítettvalóság-technológiát (AR), viszont – mint a neve is sejteti – holografikus készülék. Az Oculus Rifttől pedig főként abban tér el, hogy a fejlesztői által a „jövő személyi számítógépeként” leírt eszköz nem nyújt teljesen immerzív élményt (de az esetenként kellemetlen émelygés-szerű mellékhatás sincs), valóság és virtualitás sokkal jobban összekeveredik a felhasználói élményben. Értelemszerűen nemcsak szemüveg, hanem komplett rendszer, CPU-val és GPU-val.
Úgy tűnik, jól belőtték a terepet: felhasználóbarátabb az Oculus Riftnél, több és gyakorlatiasabb (oktatási, orvosi, épülettervezői, mérnöki stb.) alkalmazása lehet, mint a GoogleGlass nyugdíjazott eredeti változatának.
A fogyasztói 3D nyomtatás elég régóta a Microsoft krédójának része, amit a Windows 8-tóll és a MakerBot printerek árusításától kezdve a gyakorlatban is megtapasztalunk. Valóságformáló, virtuális objektumokat kézzel fogható tárgyakká alakító, a fizikai világot pedig AR- és VR-megoldásokkal újabb jelentésrétegekkel gazdagító médiumot látnak benne.
A Stratasys bejelentette, hogy egyik partnere, a fogyasztói cikkeket gyártó (és olyan háztartásitermék-márkákat, mint a Surf, Comfort, Hellmanns, Domestos stb. birtokló) Unilever a PolyJet 3D nyomtatótechnológia bevezetése óta (többek között printelt fröccsöntő eszközöknek köszönhetően) 40 százalékkal csökkentette a prototípusgyártásra fordított időt.
Korábban, amikor csak hagyományos eljárásokat használtak, hetekig várakoztak prototípusok részeire, és sokkal több iteráció is kellett, ahhoz, hogy a terveket felülvizsgálják, a hibákat kijavítsák, megbízható megoldásokkal helyettesítsék, azaz legyen valami a prototípusból, zöld fényt kapjon a tömegtermelés.
Fröccsöntő eszközök nyomtatásához a keménységéről és magas hőmérséklettel szembeni tűrőképességéről ismert Digital ABS-t használtak, de saját FDM rendszerükön is dolgoztak, ABS-M30-cal. Sokkal gyorsabb lett a munka.
Nadav Sella, a Stratasys gyártóeszköz részlegének rangidős menedzsere elmondta, hogy közvetlen prototípuskészítés mellett egyre több gyártótevékenységre használják rendszereiket. Legújabb nyomtatóanyagaik jóvoltából a felhasználók több eszközgyártási módszer közül választhatnak, és végtermékek tesztelésére is bővültek a lehetőségek.
3D modellezőalkalmazásokkal egyre inkább személyes ízlésünk szerint dolgozhatunk ki tárgyakat, kulturális örökségünk, hagyományaink viszont még nincsenek az opciók között. Ezen igyekszik változtatni a 2012-ben alapított mexikói Ideaz3D.
A cég a 3DP specialista Javier Munguia és a korábbi tech-újságíró Cesar Rodriguez szellemgyermeke. Övék volt az ország első 3D nyomtatásboltja és bemutatóterme, sokféle szolgáltatást (prototípuskészítés, modellezés, nyomtatás stb.) kínálnak baráti áron. Folyamatosan növekednek, több boltjuk van már, ők voltak a MakerBot első mexikói értékesítői, oktatási tevékenységet is folytatnak, most pedig első saját appal, az Ancestros 3D-vel jelentkeztek.
Az alkalmazás több sablon közötti választást kínál a felhasználónak. A modellek között ékszereket (gyűrűk, karkötők, nyakláncok) és kiegészítőket (amulettek stb.) találunk. Miután kiválasztottunk egyet, az app lehetővé teszi, hogy három ősi mexikói kultúra, az azték, a maja és a jaki elemei alapján tervezzünk például gyűrűt. A kész tervből az app .stl fájlt generál, amit vagy otthon, vagy egy 3D szolgáltatónál nyomtatunk ki.
Az app első generációja Mexikó kulturális örökségére összpontosít, de az Ideaz3D bővíteni fogja a repertoárt, és a jövőben más ősi civilizációk motívumait is rávihetjük ékszerekre, tárgyakra: atlantiszit, babilonit, egyiptomit, kínait, japánt, görögöt, rómait, vikinget, inkát stb.
A cég a MakerBottal és a Shapeways-zel is tárgyalásokat folytat az app hasznosításáról: az alkalmazás egyrészt MakerBot kompatibilis lesz – a Thingiverse-re már fel is töltötték, másrészt a Shapeways-en keresztül is lehet majd használni. Jelenleg azon dolgoznak és gyűjtenek anyagi forrásokat, hogy minél szélesebb rétegek használhassák ingyen, és hogy jusson el az oktatásba.
A 3DPrints.com utánanézett, hogy a Google Trends alapján milyen mozgások jellemzik a mostani 3D nyomtatópiacot. Az eredményeket óvatosan kell kezelni, hiba lenne túlzó következtetéseket levonni belőlük, de mindezek ellenére érdemes odafigyelni rájuk.
A következőket állapították meg.
A fogyasztói piacot célszerű a nyomtatószálak mutatói alapján megközelíteni, például, hányszor kerestek rá a „3d printer filament” kifejezésre. 12 hónap alatt durván megsokszorozódott ez a szám, ami azért is figyelemreméltó, mert két éve szinte még senki nem kutakodott utána.
De melyik szál, PLA vagy ABS? 2012-ben és 2013 elején óriási volt a verseny, de 2013 óta egyértelműen a PLA a keresettebb. Egyedi szálak tekintetében pedig NinjaFlex, ColorFabb, Filaflex a sorrend.
Nyomtatók közül pedig toronymagasan a MakerBot uralja a konzumer szegmenst. Az utóbbi hónapokban szépen jön fel az Ultimaker, de annyira nem, hogy veszélyeztesse a MakerBotot. A Formlabs és LulzBot szintén komoly versenyt vív egymással, az előbbi tűnik befutónak. (A Cube-ról semmit nem árul el a Google Trends, talán azért, mert keresőbe beütve kevesen gondolhatnak 3D nyomtatásra.)
Cégek közül vezet a 3D Systems, nyomában a Stratasys, de mindkettő népszerűsége csökkent. Annyira viszont nem, hogy a voxeljet vagy az ExOne bármelyiket veszélyeztesse.
Technológia kategóriában hosszú hármas verseny után kb. egy éve megugrott a sztereolitográfia (SLA), sokáig fej fej mellett volt az FDM (pontosabban FDM/FFF) és az SLS, utóbbi hónapokban viszont az előbbi stabilan rávert az utóbbira, és második. Úgy tűnik, egyelőre szinte senkit nem érdekel az EBM (electron beam melting).
A robotika és a 3D nyomtatás fejlődésével, a két technológia összefonódásával hajdani sci-fi látomások válnak valósággá, a gépek sokkal realisztikusabbak, mint valaha. A folyamat kétirányú: kétlábú humanoid robotokkal nemcsak mesterséges intelligenciát igyekszünk fejleszteni, hanem saját magunkat is próbáljuk minél jobban megérteni.
Fabrice Noreils, francia feltaláló és robottervező pont erre törekszik. Artbot projektje emberi érzelmeket és fizikai megnyilvánulásokat utánzó kétlábú robotról szól. A részek több hónapos tervezése után végre össze is állt a 65 centi magas gép. Majdnem minden részt nyomtatott, több printert tesztelt közben, végül a Form1+ mellett döntött.
A robot egyelőre csak csontváz, de Noreils valamilyen bőrbe akarja bújtatni, hogy hitelesebb és barátságosabb legyen a külleme. Nagyon fontosnak tartja a gép megjelenését és a részeknek a gép egészét működésbe hozó összjátékát. Egyik-másik, például a fej, kilógó antennáival kifejezetten ódivatú, viszont a csontváz szépen szemlélteti, hogy milyen összetevőkből áll, és mennyire bonyolult valójában egy ilyen szerkezet.
A műgyanta keretet, szilíciumréteget, rugót, motort és nyomásérzékelőt tartalmazó lábakat volt a legnehezebb megterveznie, kiviteleznie. Menet közben változtatnia kellett az eredeti tervrajzon, különben Artbot nem tudna rendesen egyensúlyozni, nem állna elég stabil alapokon, végső fokon nem mozogna úgy, mint egy eleven ember. Noreils annyira belemerült a témába, hogy elkezdett írni egy tanulmányt az emberi mozgásról.
„Kétlábú járógépek fejlesztésének elengedhetetlen feltétele, hogy értsük a saját mozgásunkat” – nyilatkozta. A lábak egymással és a talajjal való interakciói mellett a medence és a mellkas mindenkinél egyedi mozgásának a járásra gyakorolt hatását is figyelembe vette a hardver, a főként Dynamixel szervomotorokból álló elektronika és a szoftverarchitektúra kialakításánál.
Amellett, hogy küllemben és mozgásban realisztikus robotot akar végeredménynek, három másik célt is megfogalmazott: egyrészt felméri a piacot, és igyekszik megtalálni a rést, ahol betörhet, amelyen keresztül Artbot kisvállalkozásoknak termelne profitot. Másrészt pszichológusok és pszichoanalitikusok közreműködésével igyekszik pontosan leírni humanoid robotok fiziológiai jellemzőit. Harmadrészt robotikusok és 3D nyomtatás-szakértők visszajelzéseire vár; projektjébe be szeretné vonni a maker-közösséget.
A Kínai Kőolaj és Vegyipari Társaság, a Sinopec Csoport bejelentette: 3D nyomtatásrészleggel bővül. A Sinopec bevételeket illetően a világ ötödik, vegyszergyártóként pedig második legnagyobb vállalata. A 3D nyomtatást stratégiai jelentőségűnek, a fenntartható gazdasági fejlődés kulcselemének tartják.
Fu Chengyu elnök elmondta, hogy a „fejlesztés+gyártás+szolgáltatás” egyenletre összpontosítanak a közeljövőben. Három változásról beszélt ezzel kapcsolatban: extenzívről intenzív fejlesztésre váltanak, az „olaj+vegyszerek” ipari szerkezettől az „energia+anyag”, a gyártáson keresztüli értékteremtéstől a technológiai innováció és szolgáltatások felé mozdulnak el. Az elnök innovációs parkok alapítását is felvetette.
A jövőbeli gazdasági fejlődéssel kapcsolatban a természetesgáz-ipar bővítését, a nem-olajalapú üzleti tevékenységek és az iparágak közötti integráció promótálását, az energia és környezetvédelem szélesebb körű alkalmazását javasolta. Új energiaforrásokról és anyagokról szintén beszélt. Az új anyagokkal kapcsolatban kiemelte a 3D nyomtatás jelentőségét.
A designnal, dekorációval és építészettel foglalkozó kínai cég, a WinSun bejelentette, hogy Sanghajban elkészült a világ legmagasabb – ötemeletes – nyomtatott lakóházával, valamint az első nyomtatott villával. Az ezer négyzetméteres villa külső és belső díszítését szintén 3D nyomtatótechnológiával kivitelezték. A cég 98 építőanyagokkal kapcsolatos szabadalmat jegyez Kínában; építőipari kísérletei tették lehetővé, hogy innovatív szerepet játszhasson a 3D printing világában is.
Nem ez az első eset, hogy a WinSunra felfigyelt a nagyvilág: 2014 márciusában szenzációszámba ment, hogy (szintén Sanghajban) tíz házat nyomtattak. A 4800 dolláros, 200 négyzetméteres házakat betonból printelték, gigantikus méretű gépet használtak hozzájuk.
Ma Yi He, a vállalat ügyvezető igazgatója elmondta: egyedi technikájuk a siker titka. Újrahasznosított építkezési és ipari hulladékot, valamint salak kombinációját használnak nyomtatóanyagnak. A környezetbarát megoldást természetesen szintén szabadalmaztatták.
Egyelőre „work in progress”, úgyhogy sok minden változhat rajta, viszont vastagságra már így is monumentális, közel 18 centis a Francfalco nicket használó Thingiverse-user Rolex-szerű, természetesen logó nélküli (MakerBot és Ultimaker 2) gépeken nyomtatott órája. Nem mondta ki, hogy honnan merített, de a design egyértelmű, nehéz lenne összekeverni egy másik márkával.
Mielőtt bárki kedvet kapna otthoni Rolex-barkácsoláshoz, nem árt tudni, hogy a 131 részből álló hatalmas órát nem kezdő 3D nyomtatásrajongóknak találták ki, komoly gyakorlat kell hozzá, plusz a részeket különleges ragasztóval kell összerakni.
Francfalco 30 óra hosszat nyomtatta a kamu Rolexet, 50 méternél több 3.0 PLA szálat (Faberdashery-t) használt hozzá, „blingbling” arany, robotezüst és klasszikus fekete színekben. Legalább 0,2 milliméter rétegszélességet javasol.
A Thingiverse-en egyébként mindenről részletes információt ad.
A Stratasys tavaly fogspecialista tanácsadókkal bővítette 3D nyomtatásrészlegét, aminek máris megvan az eredménye: a cég bejelentette, hogy elkészült az első fogászati rendeltetésű gépe, a népszerű Objet Eden260V nyomtatóplatform frissített és specializált változata, az Objet Eden260VS Dental Advantage 3D printer.
A gép kompatibilis a Stratasys eddigi fogászati termékeivel, anyagaival (VeroDent, VeroDentPlus, VeroGlaze), a PolyJet technológia orvosi ás fogorvosi alkalmazásaival, másrészt új megoldásokat is lehetővé tesz.
A nyomtatóval egyidőben azt is bejelentették, hogy az új VeroGlaze – fogászati nyomtatóanyag – megfelel a biokompatibilis fotopolimerekre vonatkozó követelményeknek. Mivel a digitális fogászat egyre nagyobb piac, borítékolható, hogy a Stratasys hamarosan újabb termékekkel jelentkezik.
