FREEDEE BLOG

Három éve készítettek egy előrejelzést, és azt állt benne, hogy Tanzánia csak számítógépekből évi 9500 tonna elektronikus hulladékot fog generálni.

A Föld más részeihez hasonlóan, a kelet-afrikai országban is egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy hogyan lehetne hasznosítani a gigantikus mennyiségű hulladékot, e-szemetet. Finn és helyi szakértők innovatív megoldást találtak ki rá: ne egyszerű, hanem tárgyakat készítő tárgyakat – 3D nyomtatókat – hozzanak létre belőle, amelyekből tanzániai maker- és techközösségek, rajtuk keresztül pedig az egész ország profitálhat.

A legnagyobb probléma, hogy alapanyag van, infrastruktúra viszont nincs Tanzániában.

A kezdeményezés a finn segítséggel futó Tanzict információs társadalom és ICT infrastruktúra-fejlesztési program része, amely ezt a kérdést is hivatott megoldani. A programhoz kapcsolódik egy helyi innovációs agytröszt, a korábban szoftverben utazó Buni Hub: Fablabot akarnak alapítani, ahol makerek és hardverfejlesztők dolgozhatnának 3D nyomtatókkal, rendezhetnének workshopokat. A printereket viszont vagy meg kell venni, vagy kapnak valahonnan, vagy maguk gyártják őket. Mivel a Buni Hub innovátorai értenek modern fogyasztói elektronikai eszközök tervezéséhez, elkészítéséhez, a harmadik opció mellett döntöttek.

Itt jött képbe az e-szemét, mint a gyártási költséget csökkentő és környezetbarát megoldás. A projekt komoly váltás az agytrösztnél: szoftver mellett már hardverrel is foglalkoznak, egy-két év múlva ipari méretű gyártásig juthatnak, amivel munkahelyeket teremtenek, és hozzájárulnak az ország gazdasági felzárkózásához.

Finnország hároméves tanzániai fejlesztési terve az infokommunikációs szektor mellett a mezőgazdaságra, földhasználatra és a kormányzati adminisztrációra is kiterjed.

Emberi szervek nyomtatása néhány éve sci-finek tűnt, a következő években viszont valóság lehet belőle. Legalábbis egyes beruházások és kísérletek erre utalnak.

Novemberben orosz tudósok 2018-ra prognosztizálták működő vese nyomtatását. Csak annyit lehet tudni, hogy dolgoznak rajta. Néhány hete a bioprinting vezető cége, az Organovo és a Yale Orvosi Iskolája írt alá együttműködési szerződést: műtétekhez próbálnak szöveteket nyomtatni. A japán kormány pedig a napokban jelentette be, hogy a következő öt évben 2,5 milliárd jennel (21 millió dollárral) támogatja szövetek, végcélként pedig átültethető emberi szervek nyomtatását.

A támogatást az Oszakai Egyetemhez tartozó öt kutatóintézet fogja felhasználni. Szövetnyomtatáshoz kapcsolódó kutatással eddig is foglalkoztak, például 3D nyomtatásnál használható, testsejtekből különböző faktorok hozzáadásával létrehozott úgynevezett indukált pluripotens, illetve mesterségesen tenyésztett őssejtekkel, egyelőre azonban távol állnak a tényleges sebészeti alkalmazásoktól.

A görög zoé „élet” és tropos „forgás” szavakból összetevődő zoetróp „életkerékként” értelmezhető. A berendezés gyorsan váltakozó állóképekkel éri el a mozgás illúzióját. A rendszer megakadályozza, hogy a képek egymásba mosódjanak, így a felhasználó gyors egymásutánjukat látja; mintha filmet nézne.

Pontosan ezt az illúziót keltő szobrokat tervezett Autodesk szoftverrel, majd nyomtatott John Edmark, Autodesk-ösztöndíjas stanfordi művész: virágszirmok folyamatos mozgását, perpetuum mobile életkerekeket örökített meg.

A szobrok a természetben és a művészetekben is gyakran megjelenő, szimmetria és aszimmetria között természetes egyensúlyt teremtő aranymetszésen vagy aranyarányon, egész pontosan az ahhoz kapcsolódó (137 fokos) aranyszögön alapulnak. A Fibonacci számokkal összefüggő aranyszög például a levelek elhelyezkedésében érvényesülő szabályszerűségre vonatkozik. A Fibonacci-sor lényege, hogy az első két elem 0 és 1, a továbbiakat az előző kettő összegeként kapjuk: 0, 1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34 stb.

2014 egyik fontos trendjeként, egyre olcsóbb gépek jelentek meg a konzumer piacon, egyik vállalkozás alakult a másik után, közösségi projektfinanszírozó platformokon, elsősorban a Kickstarteren és az Indiegogo-n próbáltak támogatást szerezni printereik továbbfejlesztésére, gyártására, árban pedig igyekeztek egymást alullicitálni.

A begyorsult és gyakran átgondolatlan tervek logikus következményeként több cég már a kampány lezárulása előtt bezárta a boltot. Olyan esetben is előfordult, amikor céljukat elérték. Talán azért, mert nem tartották be az üzleti világ egyik aranyszabályát: „ígérj keveset, teljesíts túl!” A bukottak pont fordítva cselekedtek.

Úgy tűnik, idén folytatódik a „ki tud még olcsóbb gépet kitalálni, majd meghódítani vele a piacot” verseny. Jeremiah Cliff és cége, a Cobblebot lehet a befutók egyike. Tavaly júliusban már volt egy sikeres Kickstarter-kampánya, a tervezett 100 helyett 370 ezer dollár közösségi támogatáshoz jutott. Most egy újabb masinával, a 204x304x304 milliméter, 7,7 kiló Cobblebot Little Monsterre próbálja összeszedni a szükséges 100 ezret. A 199 dolláros „pici szörny” nagyon egyszerű, de hasznosnak tűnik. Tápegység nincs hozzá, egy 24 dollárosat javasolnak az Amazonról. Az összeszereléshez használható használati utasítást ígérnek.

2015-re további hat gépet terveznek, köztük lézervágót, gravírozót, CNC marót, 3D szkennert is. Ha beválnak a tervek, a Little Monster kiszállítása április és június között kezdődik. Cliff tavalyi kampánya és tapasztalata sikerrel kecsegtet, de ilyen éles versenyben ő sem mehet biztosra.

A medicina a 3D nyomtatás egyik legígéretesebb alkalmazási területe, új lehetőséget kínál orvosoknak és asszisztenseiknek, akár műtét közben is úgy használhatják, mint a helyes irányt kijelölő GPS-t. A 2D már ma is olyan képalkotó és egyéb eszközöket biztosít, amelyekről csak álmodtunk egy évtizede, a 3D pedig felgyorsítja, hatékonyabbá és pontosabbá teszi a gyógyászatot.

Az egyik brit 3DP vállalat, a 3D Systems partner southamptoni isodo3D menedzsmentjét vezető John Cousins a Bournemouthi Királyi Kórházban tartott marketingprezentációt a technológia oktatási és egészségügyi hasznosulásáról, csontok és szervek nyomtatott utánzatát mutatta be, amikor hirtelen összeesett, és a Southamptoni Kórház sürgősségi osztályára vitték.

Szokatlan formájú, hatalmas (3,5 centis) vesekövet kell eltávolítani a szervezetéből, amiről egyébként tudott előtte. Megérkezése után, orvosokkal beszélgetve, közölte, mivel foglalkozik, és volt nála 3D modell a veséjéről, amit  9t óra latt ki is nyomtattak. Kettévágva, jól látszott rajta a vesekő, pontos helye és mérete. A sebészek rábólintottak Cousins javaslatára, és műtét közben használták a printelt modellt. Sok időt nyertek vele, ami azért is fontos, mert ha gyorsabb a műtét, kisebb a fertőzési kockázat.

Az operáció rutinműtét volt, segített benne a 3DP, de nélküle is sikerült volna. Bonyolultabb esetekben viszont még hasznosabb, akár életet menthet a technológia.

A bitcoint népszerűsítendő, Ricardo Ferrer német vállalkozó és társai a digitális pénzzel történő fizetésre alkalmas terminált nyomtattak, és ajánlottak fel hannoveri kereskedőknek, akik éltek is a „minden egyben” lehetőséggel, és használják boltjaikban. Ferrer gépet és ingyenes internetkapcsolatot szolgáltat nekik. Elégedettek vele.

A Pey hasonlít a bankkártya-olvasókhoz. A tranzakciós költségek miatt a kereskedők viszont jobban szeretik a készpénzes fizetést, mint a hitelkártyásat. Innen jött az ötlet: a vásárlónak ne kelljen készpénzt tartania magánál, és a kereskedő se fizessen sokat a tranzakcióért. A két törekvés pont a bitcoin-jellegű megoldásokban találkozik – gondolta Ferrer, és a munkához látott. Tervezőkkel, techszakemberekkel dolgozik együtt; a bitcoinos tranzakció-folyamat leegyszerűsítésével, Nexus 7 telefonokkal kezdték, az Android szoftvert úgy írták át, hogy feldolgozza a fizetést. A szoftver után jött a hardvertervezés és nyomtatás. Nagyon odafigyeltek, hogy a tesztek során a terminállal okostelefonjuk NFC-rendszerén (near field communication) keresztül kis hatótávolságban kommunikáló fogyasztók pozitív felhasználói élményben részesüljenek. Így történt.

Megihlette őket az Apple Pay egyszerű használata is: a tranzakciót felgyorsító megoldást, egy iBeacon eszközt építettek a rendszerbe. Jelenleg a második változaton (prototípuson) dolgoznak, amely Nexus helyett Raspberry Pin alapul. A Pi platform több opciót kínál a szoftver módosításához, és más részleteket is finomíthatnak vele: a terminál NFC-antennáját, az iBeacon implementálását. Magát a hardvert mutatósabbra alakítják át, az új változat szintén 3D nyomtatással nyeri el végső formáját. Mindezek mellett a Pey-nek van iOS appja is. A terminál masszív promótálása 2015 tavaszán várható.

A személyre szabható nyomtatott játékkarakterekre kitalált első app store, 3D játékmodellek online piactere, a litván Toyze bejelentette, hogy átlépték a bűvös 1 milliós határt: ennyi figurát printelt a honlapjukon összegyűlt játékos-közösség.

A Google Play-en is elérhető ingyenes app lehetővé teszi, hogy a felhasználó érintőképernyős interfésszel saját ízlése szerint alkossa meg kedvenc hőse digitális mását. A testtartást is ő dolgozza ki, majd a digitális modellből fizikai tárgyat készít 3D nyomtatással.

„Gondoljunk úgy a Toyze-ra, mint egy 3D-s Instagramra. Hasonló személyre szabási lehetőségeket kínálunk, kivéve, hogy saját fényképek effektusokkal és szűrőkkel szerkesztése helyett szeretett játékkaraktereket alakítanak át és elevenítenek meg 3D-ben. Annyira szórakoztató és könnyű, hogy még egy hároméves kisgyerek is képes megcsinálni. Az a cél, hogy az összes fontos videó- és játékkarakterről legyen modellünk, aztán jöhetnek majd a képregény- és a filmhősök” – magyarázza Ilja Laurs cégalapító.

A hagyományos Rubik-kocka 8 sarok-, 6 oldal-, 12 élkockából és egy középső elemből áll. Rubik Ernő eredetileg a 2x2x2-es változatot, akarta megvalósítani, végül a 3x3x3-assal készült el hamarabb. Az 1970-es és 80-as évek óta a kocka több fajtájával próbálkoztak, létezik már 6x6x6-os és annál is nagyobb.

A 40. születésnapról a Google és a 3D nyomtatóközösségek is megemlékeztek, Oskar van Deventer holland puzzle-tervező pedig szintén tavaly jelentette be „A csúcs felett” nevű saját, 17x17x17-es változatát, az eddigi legnagyobb és legnehezebb nyomtatott Rubik-kockát. A kirakási módok száma 6,69x10^1054, azaz többezer 0-val végződő összeg. A kirakási csúcsot Kenneth Brandon puzzle-rajongó tartja 7 és félórával.

A Guinness-rekord kocka a Shapeways oldalán rendelhető meg, sajnos igen borsos áron: az első oldal 579,55 euró, a teljes puzzle-hoz további 26 kell még, azaz euróezreket adhatunk ki érte.

„A CES 2015 legnagyobb 3D nyomtatás sztárja – a Voxel8 elektronikanyomtató kivételével – valójában nem maga a 3D nyomtatás, hanem a valóságszámítások/kevert valóság/digitális thread (Reality Computing/Blended Reality/Digital Thread) volt” – írja összegzésében a 3D Printing Industry. (A thread, magyarul végrehajtási szál programozás során létrehozott, önálló végrehajtási egységként működő program, objektum, szekvenciálisan végrehajtható utasítás-sorozat, adott probléma véges számú lépésben történő megoldása, algoritmus).

Az egymáshoz szorosan kapcsolható, egymással felcserélhető kifejezések arra a napjainkat meghatározó tendenciára utalnak, hogy például a játékok virtuális univerzuma és a 3D tervezés megkülönböztethetetlenül egybeintegrálódnak a fizikai valósággal, számítógépes módszerekkel módosított objektumok 3D nyomtatással nyernek fizikai formát, fizikai tárgyakat 3D szkenneléssel digitalizálunk és így tovább. Tapintásalapú (haptikus) eszközök és virtuálisvalóság-headsetek közvetítésével a felhasználó ugyanúgy folytat interakciókat a digitális környezettel, mint a fizikaival.

E trend egyre markánsabb érvényesülését szépen szemléltette az idei CES és az ott bemutatott 3D nyomtatással kapcsolatos sok újdonság is, amelyek közül a 3D Printing Industry az alábbi hatot tartja a legjelentősebbnek.

A legfejlettebb virtuálisvalóság-headset, az Oculus Rift Crescent Bay-ének új prototípusa napjaink VR-reneszánszának jelképe. A 3D nyomtatáson kívül tökéletes platform immerzív élményt (digitális környezetbeli teljes alámerülést) nyújtó játékokhoz, interaktív filmekhez, az internet újfajta használatához.

A szintén virtuálisvalóság-szerű Structural Sensor (az eddigi tíz legsikeresebb Kickstarter techkampány egyike) pozícionáló követő funkciójával változtatja meg az ember-számítógép interakciót. Annyira sikeres volt a CES-en, hogy a gyártó, az Occipital standja kiterjesztett valóság „játszótérré” alakult át.

Az Intel elkezdte mozgás- és mélységérzékelő RealSense 3D kamerájának számítógépekbe építését (Acer Aspire V17 Nitro notebook, Lenovo B50 desktop számítógép), ami szintén komoly hatással lesz az ember-gép kommunikációra.

A 3D Systems haptikus egere, tulajdonképpen egy – az Oculus Rifthez és a 3D Systems saját VR-sisakjához is tökéletesen passzoló – stylus, a Touch (érintés) 3D tervezők és játékosok felhasználói élményét javítja, terjeszti ki több érzékszervre: jobban érzik vele, hogy mit tesznek a virtuális környezetben, szó szerint is megfoghatóbbá varázsolja a digitális közeget.

A Fuel 3D kéziszkennere, a Scanify mellett két potenciális MakerBot-vetélytárs desktop szkenner, a Matter and Form és a Ciclop számítottak még különleges újdonságnak a 3D Printing Industry szerint.

Szombaton rendezték meg a BME-n RobonAUT 2015 versenyt. Az autóknak távirányítás nélkül kellett végigmenniük a pályán, középen akadályokkal. Volt sebességi és pontossági kör is. Egy lánycsapat is megmérettette magát, és a harmadik helyen végzett.

Minden kvalifikált autóra rászereltek egy go pro tartót, amelyet a FreeDee-től vásárolt MakerBot Replicator 2X géppel nyomtattak. Erre idén került először sor, más technológiával nehéz lett volna ilyen jól megoldani. A tartót Komancsik Norbert tervezte.

A képeket Dezső Renáta készítette.