FREEDEE BLOG

Két holland tervező, Eric Klarenbeek és Maartje Dros jelenleg (január 14-ig) egy rotterdami kiállításon (Change the System) is megtekinthető algából készült nyomtatható bioanyaga környezetbarát alternatívát kínál az olajalapú műanyagokkal szemben. A tervezők egy ideje kifejezetten „zöld” polimerekben gondolkodnak, Klarenbeek 6 éve foglalkozik nyomtatható bioanyagokkal, és az ő nevéhez fűződik az első élő gombákból készült 3D printelt szék is.

Mostanában viszont teljesen más természetes anyagra, az algára összpontosít. Drosszal közösen algatermesztő, szárító és a moszatot nyomtatószállá alakító módszert dolgoztak ki.

A tervezők szerint az ökoanyaggal sokféle naponta használt termék gyártható: samponos üveg, szemétkosár, terítők stb. Bizakodnak, hogy az algatermesztő rendszer átméretezésével egyre többen fogják használni az anyagot, amely nemcsak azért hasznos, mert természetes, hanem azért is, mert kiszűri az atmoszférából a széndioxidot.

Az algák a szén elnyelésével növekednek, majd bioműanyagokhoz és kötőanyagokhoz felhasználható keményítőt termelnek. A környezetbarát szempontokat maximálisan kielégítő oxigén, lényegében tiszta levegő a melléktermék. Egyértelműen tömegtermelésben gondolkoznak, és ha sikerül nekik, túlmennek a „nulla széndioxid-kibocsátás” elvén, és negatív tartományba lépnek át.

Munkájukra felfigyelt a dél-francia Arles-ban lévő Luma Alapítvány, amelynek algatermesztő laboratóriumát használják is. Hollandiában és ott is helyi moszattal dolgoznak, de mindkettőből ugyanaz a termék lesz.

„Teljesen azonos a formájuk, de helyi anyagokból készülnek. Ebben a változásban, az interneten keresztül terjesztett, de helyileg gyártott termékekben hiszünk” – magyarázzák.

A közeljövőben úgynevezett „3D Pékséget”, biopolimeres 3D nyomtatók helyi hálózatát szeretnék létrehozni. Kicsit úgy működne, mint a szintén Hollandiából indult 3D Hubs, de csak környezetbarát algákból printelnének. Minden utcasarokra boltot képzelnek el, organikus nyersanyagokat „sütnének” benne, hasonlóan a kenyérhez. Nem kellene messzire menni például bútort venni, hanem helyben oldanák meg. A decentralizált gazdaságban kitüntetett szerep jutna a 3D nyomtatásnak.

Egyelőre persze még nem tartunk itt, de mindketten optimisták, 10 évet adnak elképzeléseik valóra válására.

3D nyomtatással készült beültetéseket egyre gyakrabban használnak különféle orvosi területeken, végtag-implantátumoktól, gerinc- és koponyaműtétektől kezdve a fogászatig. Halláskárosultakon szintén igyekeznek segíteni a technológiával, különféle eszközöket printeltek már, egyik-másik kereskedelmi forgalomba is került.

A 3D szkennelés és nyomtatás együttes alkalmazása lehetővé tette a meglévő termékek minőségének javítását, nagyobb mértékű és többeket érintő személyre szabását. A területen olyan cégek számítanak úttörőnek, mint például az első nyomtatott titán kiegészítőt, a Virto B-Titanium hallókészüléket jegyző svájci Sonova és leányvállalata, a Phonak.

Az Észak-amerikai Radiológiai Társaság (RSNA) legutóbbi összejövetelén a Maryland Egyetem Orvosi Iskolájában (UMSOM) tanító Jeffrey D. Hirsch és kollégái a hallásterápia újabb 3D nyomtatásos lehetőségeit vázolták fel.

Hirsch a középfülben lévő csontozat, egész pontosan három kicsi csont (kalapács-, üllő- és kengyelcsont) ütés vagy fertőzés utáni halláskárosodást okozó sérüléseivel foglalkoznak. A probléma merevítő beültetésével, azaz a csontok pontos helyükre történő visszahelyezésével megoldható, csakhogy az eljárás túl gyakran sikertelen. A kutató szerint azért, mert nagyon pici csontokról van szó, és a beültetéseket sokszor elméretezik. Ha viszont személyre lennének szabva, jóval magasabb lenne a sikeres beültetések száma.

CT szkennelések adatait felhasználva Hirsch és kollégái több személyre szabható középfüli implantátumot fejlesztettek. Négy fülsebész által végzett teszteken kiderült, hogy mindegyik passzol a csonthoz. Több beteg középfülén végezték el a beültetéseket, és az összes eredménnyel járt, egyiknél sem fordult elő, hogy nem illett volna az érintett személy csontozatához, az úgynevezett „szülőcsonthoz.”

„A kutatás és az azt feldolgozó tanulmány kiemeli a 3D nyomtatás erősségét, hogy milliméter alatti szinten nagyon pontosan reprodukálhatók térbeli anatómiai kapcsolatok. Szinte olyan, mint egy bepattanó kötés” – magyarázza Hirsch.

Következő lépésben biokompatibilis anyagokkal kísérleteznek, és a bőr alatt újra beinduló csontnövekedés szempontjából tanulmányozzák a lyukacsosság (porozitás) előnyeit.

A 3D Printing Industry interjúsorozatot készít a 3D nyomtatás gyártási trendjeiről, végfelhasználói és késztermékeiről. Legutóbb Matthias Krust, a Daimler AG globális üzleti kommunikációs menedzsere nyilatkozott. (Köztudott, hogy a Mercedes-Benz a Stuttgart-székhelyű német multinacionális autógyártó Daimler-Benz AG számos országban bejegyzett védjegye.)

Krust elmondta, hogy a Daimlernél több mint 25 éve használják a 3D nyomtatótechnológiát, tehát komoly tapasztalattal rendelkeznek az additív gyártás hagyományosabb módszereit illetően. Két üzemükben (Sindelfingenben és Untertürkheimben) több mint 100 ezer alkatrészt készítettek ezekkel az eljárásokkal, és adtak át a cég fejlesztőrészlegének vagy a gyártóegységeknek. Eddig modellekre, prototípusok, szerszámok és felszerelések vizuális kidolgozására és gyártására összpontosítottak.

A 3D nyomtatás ideális technológia prototípuskészítésre, sokáig az is volt az elsőszámú alkalmazás, és változatlanul óriási lehetőségek rejlenek benne ezen a területen, az utóbbi időben viszont egyre többen alkalmazzák végtermékek gyártására. A Daimlernél mindkét opcióval élnek.

Személygépkocsiknál méretre szabott szerkezeteket és szerelvényeket, például az összeszerelési folyamat optimalizálásához szükséges segédeszközöket printelnek.

Krust kiemelte, hogy a hagyományos módszerekkel csekély példányszámnál készített szerelvényekkel stb. összehasonlítva, az additív gyártással idő és pénz spórolható meg, azaz a munkahely működése ergonomikusabb.

Pótalkatrészek piacán, speciális fogyasztói kérésre vagy klasszikus autómodellekhez szintén figyelembe veszik a 3D nyomtatást. Különösen olyan esetekben fontos, amikor nem állnak rendelkezésre vagy nagyon elhasználtak a szerszámok. Műanyag pótalkatrész-szériákat 2016 óta printelnek személyszállító és speciális rendeltetésű járművekhez, például az Unimog terepjáró-mezőgazdasági vontató-teherautó egyveleghez. Emellett 30 különböző műanyag-pótalkatrészt készítettek Mercedes-Benz kamionokhoz. Buszoknál szintén alkalmazzák a technológiát.

Mindegyik területen jelentős a növekedés. Személyszállító autóknál viszont jóval több egységet gyártanak sorozatban, ami ebben a szektorban egyelőre hátráltatja az additív gyártás térnyerését.

A technológia nagyszériás gyártását az alacsonyabb termelékenység lassítja – a rendszerek által gyártható komponensek száma a nyomtatók megmunkálásra használt tere miatt korlátozott. A réteges szerkezet miatt a folyamat több órát, de akár napokat is igénybe vehet, plusz a nyomtatószál/fémpor is relatíve költséges még.

E problémák megoldásával, valamint a folyamatok automatizálásával Krust szerint a 3D nyomtatás idővel nagyszériás gyártásra is alkalmas lesz.

Az indiai Bangalore-ban működő Ethereal Machines startup bemutatta Halo 5D printerét, a világ első hibrid, additív és szubsztraktív gyártásra egyaránt alkalmas gépét. Kaushik Mudda cégalapító szerint termékük lesz a következő „nagy durranás” a desktop gyártás világában.

MIT-s mérnökök lézerrel támogatott különleges FDM printert fejlesztettek. A gép kb. tízszer gyorsabban nyomtat, mint az átlag desktop printerek. A gyorsaság a lézert és új csigamechanizmust használó nyomtatófejnek köszönhető.

A 3D szoftverpiac egyik főszereplője, a Materialise partnerségre lép a Formlabs gépgyártóval (amelynek termékeit a FreeDee forgalmazza Magyarországon), hogy előrébb lendítsék a 3DP használatát az egészségügyi szektorban. A flamand cég orvosi képkészítő szoftverének és a Form 2 printerek összekombinálásával a technológiát könnyebben és hatékonyabban tudja kezelni az orvosi szakma.

Az orvosi szektorban működő francia Carmat és a fejlett fémnyomtató technológiákat fejlesztő, 2016-ban a Michelin and Fives csoport által alapított AddUp együttműködési megállapodást kötött, hogy a francia cég klinikai tesztfázisnál tartó úttörő műszív-gyártó eljárásához az AddUp additív megoldásait fogják használni.

Spanyol orvosok és kutatók bőrrákos betegek kezelését javító 3DP technikát dolgoztak ki. A beteg arcáról 3D szkent készítenek, majd a szken alapján védődarabot nyomtatnak. A nyomat megóvja a radioterápiás sugárzástól a daganat körüli egészséges bőrt.

A szilícium-völgyi Carbon bejelentette „haladó” 3DP szoftverének immáron ipari tervezőszoftverként is tökéletesen funkcionáló új változatát, amellyel a 3DP folyamatot optimalizálva, a cég digitális fényszintézis (DLS) technológiáját használva polimerrészek és műgyanták is jól megmunkálhatók.

Az Einscan 3D szkenner és más termékek mögött álló SHINING 3D kínai 3DP és szkennelő vállalat összeállt a Csöcsiang Műszaki Egyetemmel (ZIUT) és közösen készítenek nyomtatott részeket egy versenyautóhoz. A cég szakértelmét osztja meg a mérnökhallgatókkal. Maga a projekt az „Öregdiák Mentor Program” része.

A Houston Egyetem kutatói nyílt forrású adatsort tettek közzé, hogy hogyan alakítható át okostelefon nyomtatott mikroszkóppá. A mikroszkóppal vízi kórokozók detektálhatók, de más diagnosztikai tevékenységre is használható.

A 11 éves coloradói Gitanjali Rao nyerte el az „Amerika fiatal toptudósa” címet és a velejáró 25 ezer dollár jutalmat. A kislány a víz ólomtartalmát kimutató olcsó printelt eszközt talált fel. Inspirációul a michigani Flint városának vízkrízise szolgált, ahol a hatékonynak egyáltalán nem nevezhető vízfeldolgozás következtében a lakók több mint három évig éltek egészséges ivóvíz nélkül. Túl magas volt a folyadék ólomszintje.

Sergio Ramos, a Real Madrid és a spanyol labdarúgó válogatott csapatkapitánya az Atleti elleni városi derbin eltörte az orrát. A sérült testrészt megóvandó, meccseken nyomtatott maszkot hord. Az ultrakönnyű maszk a Forma 1-es autó- és repülőgép-alkatrészekhez is használt, printelhető szénrost anyagból készült.

A 2008-ban alapított és az Uppsala Innováció Központ inkubátorház által támogatott svéd VBN Components megújíthatja a hanyatlóban lévő acélipart. Van okuk a bizakodásra, mivel az alkalmazottak és mások szerint is a világ legmodernebb acélöntödéjében dolgoznak, s állítják elő additív gyártással termékeiket.

Szerszámokra összpontosítanak, például fúrókra, sodronyvágókra, amelyeket szinte kész állapotban nyomtatnak ki. A 3D nyomtatás miatt nincs szükség járulékos kovács- és megmunkáló tevékenységre (fűrészelésre, fúrásra, maratásra), ráadásul az anyagfelhasználás is csökken, és így a végfelhasználók jobb minőségű anyagopciók közül választhatnak.

„Hagyományos eljárással készült termékeknél kompromisszumot kell kötni. Ahelyett, hogy a termékhez legjobban passzoló anyagot választanánk, azt kell használni, amit fel lehet dolgozni. Az anyagteljesítményre összpontosítva, teljesen megváltoztatjuk ezt a helyzetet” – magyarázza Martin Nilsson ügyvezető igazgató.

Cége a Vibenite acél anyagcsaládról ismert, tevékenységüket többször díjazták már, legújabb darabjuk pedig egészen speciális. A Vibenite 290-et fogyasztói kérésre készítették, fejlesztése több évig tartott. A cég szerint a világ legkeményebb, Rockwell-féle méréssel 72 HRC keménységű acélját hozták létre.

Többi anyagukhoz hasonlóan, az új is jól megy a szerszámkészítéshez, különösen vágóeszközökhöz. Mivel kopás- és marásálló, a mérnöki szakma által megfogalmazott igényeket tökéletesen kielégíti. Rövidebb a megmunkálási idő, kisebb a környezeti hatás. 200x200x380 milliméteres részek állíthatók elő, más gyártótechnikákkal megvalósíthatatlan mértani formák kivitelezhetők vele.

„Sokan kételkedtek, hogy lehetetlen, kivitelezhetetlen. Ezért is büszkék vagyunk, hogy bemutathatjuk. A felhasználók élvezni fogják a környezetbarátabb gyártótevékenységet és versenyképességük növekedését” – nyilatkozta Ulrik Beste főmérnök.

Elsősorban a Vibenite 290 kopásállása miatt, komoly piaci értékesítésre számítanak. Ezen a téren eddigi anyagaik is jól teljesítettek, de az új még jobban fog, mert lépésről lépésre beledolgozták a korábbi tapasztalatokat.

A hangcsoui Regenovo Biotechnology bemutatta Kína első emberi szövetek tömeges méretű előállítására alkalmas, nagyteljesítményű 3D bioprinterét, a Bio-architect X-et. A bionyomtatókat korábban is fejlesztő céget orvosok és egyetemi oktatók alapították, hogy a technológiával segítsék az ország egészségügyének fejlődését. Mostani gépüket három rendszer előzte meg: Bio-architect Life, Bio-architect Pro, Bio-architect WS.

A mikro-számítógépes tomográfiai rendszert (MCT) tartalmazó gép a fejlesztők elmondása alapján az összes szövettípus és szerv nyomtatására alkalmas. (A tomográfia röntgenkép készítése az emberi test egy kiválasztott szeletéről úgy, hogy a többi szelete ne legyen látható.)

A Bio-architect X-nek fontos szerepet szánnak a kínai medicinában, eleinte talán gyógyszer-teszteknél. Bizakodnak, hogy a gép ösztönzőleg hat új gyógyszerek fejlesztésére és gyártására.

A bejelentésre a Jangce deltájában fekvő Hangcsou városban, a „Funkcionális anyagok és nagy teljesítményű integrált biológiai 3D nyomtatótechnológia” rendezvényen került sor. A Regenovo orrporc printelésével szemléltette a gép lehetőségeit.

A printer számítógépén kiválasztották az orrporc-szerkezet 3D modelljét, majd egyszerűen megnyomták a start gombot. A gép működésbe lépett, a fúvóka hidrogél anyaggal dolgozott, az anyagba emberi sejteket ágyaztak. A szerkezetet az óhajtott formára nyomtatta, amelyet a látogatók nem egész egy órán belül meg is csodálhattak.

Magát a hidrogél anyagot is az emberi májsejtekhez, véredényekhez stb. használható biotintákra specializálódott Regenovo fejlesztette. A printelt sejt túlélési esélye több mint 90 százalék. Beszámoltak arról is, hogy korábban nyomtatott sejteket négy hónapig tartottak életben.

Xu Ming En professzor, a cég igazgatója és a gép fejlesztésének egyik vezetője elmagyarázta, hogy mivel a Bio-architect X számos különféle nyomtatási elvvel kompatibilis, lehetővé válik nagymennyiségű orvosi termékek gyártása.

A jelenlegi képalkotó megoldások, például az objektumok mérete és a jelerősség miatt korlátolt CT-szkennelés fejlettebb alternatíváját jelentő MCT-technológiát szintén helyben, egy hangcsoui egyetemen fejlesztették.

A kellemes, már-már mediterrán klímájú kanadai Vancouver-sziget és Brit Kolumbia fővárosa, Victoria egyetemén egy mérnökcsoport 100 ezer dollár támogatást kapott nyomtatott hátmerevítők és más ortézisek fejlesztésére. (Az ortézisek a mozgásszervek sérült részeit védő, rögzítő anyag, eszköz vagy készülék, például gipszkötés, sín stb.)

Az egyetemen létrehozott orvosi eszközökkel nonprofit kezdeményezés részeként a világ alacsony jövedelmű közösségeit szeretnék támogatni, többek között olyan születési rendellenességekkel világra jött gyerekeken segítenének, mint a dongláb vagy a gerincferdülés. A támogatást a Bill és Melinda Gates alapítványához hasonló célokra létrehozott Grand Challenges Canada ítélte oda az egyetemi kutatócsoportnak.

„A legjobb és legfényesebb feltalálók ötleteit keressük, hogy alacsony- és közepes bevételű országok lakóinak életén javíthassunk” – szerepel a szervezet alapító-okiratában.

Ha korai korban nem kezelik, a láb és a gerinc elváltozásai állandó mozgásképtelenséghez vezethetnek. Maga a kezelés egyszerű, a költségek viszont magasak, többezer dollárba kerülnek. A megfelelő eszközöket hagyományos gyártással, szakértői munkával állítják elő.

3D nyomtatás alkalmazásával, a hátmerevítők és más egészségügyi segédeszközök ára drasztikusan csökkenthető, és maga a gyártás is mobilizálódik, ráadásul megfelelő képzéssel és egy kevés számítógépes ismerettel bárki kivitelezhet ilyen szerkezeteket.

A Victoria Egyetemen tanító Nikolai Dechev és munkatársai erre a gondolatra alapozva indították el projektjüket. Olcsó egészségügyi készülékeiket Nepálban fogják először használni, és bizakodnak, hogy a későbbiekben más országok szintén sorra kerülnek. Első körben legalább ötre gondolnak.

Kezdeményezésük kapcsolódik a felsőoktatási intézmény nyomtatott kar projektjéhez (Victoria Hand Project, VHP), amely a tervezett öt országban már létesített labort. Dechev szerint a VHP keretében az ő megoldásaikat is alkalmazhatják. Az első ilyen művégtagnyomtató labort Guatemalában hozták létre, majd Kambodzsa, Haiti, Nepál, Ecuador és Egyiptom következett.

A német repülőgyártó óriás Airbus egyik leányvállalata, a fémalapú additív gyártásra összpontosító APWorks GmbH nyert már tervezési díjat, a Materialise egyik ígéretes termékének kiemelt tesztelője, ők jegyzik a világ első printelt motorkerékpárját, a 2016-os Light Ridert. A Fénylovas csak 35 kiló, tehát kb. 30 százalékkal könnyebb a hagyományos e-motorkerékpárok többségénél. A printeléshez különleges alumíniumötvözetet, a Scalmalloy-t használták.

A cég legutóbb az alumíniumalapú termékeket több évtizede gyártó, rengeteg szakmai tapasztalattal rendelkező multinacionális Toyal Csoporttal kötöttek együttműködési szerződést.

A két cég a legszilárdabb alumíniumötvözetként elkönyvelt, szabadalmaztatott Scalmalloy további fejlesztésén és terjesztésén fog közösen dolgozni. A Toyal finomít rajta, összetételét az optimalizált gyártófolyamatokhoz igazítva pontosítja.

A Scalmalloy alumínium-magnézium-szkandium ötvözet (AlMgSc). „A szkandium ezüstfehér fém, a természetben csak vegyületeiben fordul elő, a szkandiumércek ritka ásványok, melyek Skandináviában és máshol találhatók. Az ittriummal, és a lantanidákkal együtt a ritkaföldfémek közé tartozik” – olvassuk a három anyag közül a legkevésbé ismertről a Wikipédián.

Az ötvözet különlegesen erős, ebben a vonatkozásban leginkább a titánhoz hasonlítható. Szakítószilárdsága akár 520 MPa, sűrűsége 2,67 g/köbcentiméter, és mindezek mellett rugalmas is. Egyike az első kifejezetten és speciálisan 3D fémnyomtatásra fejlesztett matériáknak, SLM (szelektív lézeres olvasztás) rendszerekre dolgozták ki.

Sven Lauxmann az APWORKS sales és marketing részlegének vezetője elmondta, hogy az új partnerrel garantáltak anyagkompozíciók folyamatos fejlesztései, fellendül a kifejezetten fogyasztók számára tervezett egyedi anyagok gyártása. A Scalmalloy alkalmazásai közül a légjármű- és az autóipar mellett a robotikát emelte ki, de különben is nagyon változatos a benne rejlő hasznosulási potenciál.

„A partnerség megerősíti a referenciaanyag Scalmalloy jelentette értékeket és újakat is teremt. Ezzel az anyaggal bővül a portfóliónk és kiváló tulajdonságokkal rendelkező alumíniumalapú ötvözeteink, poraink választéka” – jelentette ki Jun Kusui, a csoport egyik vezetője.

Most, hogy már ezernyi különböző 3D nyomtató van a piacon, az egyik leggyakoribb kérdés, amivel mi vagy a 3DHubs csapata is találkozik az, hogy 'Számomra melyik 3D nyomtató a legjobb?'. A 3DHubs közössége összefogja a világ 3D nyomtatás szolgáltatóit, tehát olyan vállalkozókat, akik napi szinten dolgoznak 3D nyomtatókkal. Ezáltal a 3DHubs csapata immár több mint 10 000 szakértői véleményre alapozva hozta ki legújabb 3D nyomtató rangsorolását, amelyben első helyen végeztek olyan gépek, amelyek a FreeDee BlackFriday ajánlatában brutálisan alacsony áron elérhetők most 4 napig.

A 3DHubs riportja alapján a közösségük már összeadva 6353 évnyi 3D nyomtatást tudhat a hátuk mögött, és összesen 1,48 millió nyomtatást regisztráltak a platformon 668 különböző 3D nyomtatóval kivitelezve. Ezekre a tapasztalatokra építve állítjuk, hogy hitelesebb '3D printer guide' nem is érhető el jelenleg a neten.

Segíti az eligazodást, hogy a rangsorolt 3D nyomtatókat az 5 leggyakrabban keresett kategóriába osztották: prosumer, workhorse, budget, plug'n'play és SLS. Összesen 14 printer került be az 5 kategóriába, és minden modellhez átlagosan 50 részletekbe menő, független szakértői szöveges értékelés is tartozik a platformon.

Lássuk a nyerteseket!

PROSUMER, azaz a profi, ipari felhasználók figyelmébe:

1. Ultimaker 3 Extended
2. Raise3D N2
3. Form 2
4. Mark Two

A Prosumer kategória első 4 helyezettje körül "csak" hármat forgalmazunk és dolgozunk velük nap mint nap. A saját tapasztalataink alapján is megítéltük volna nekik a dobogót, de azért jól esik a visszaigazolás, hogy megfelelő körültekintéssel választjuk ki a termékkínálatunkat.

Tavaly ugyanezt a kategóriát az Ultimaker 2+ egyfejes 3D nyomtató nyerte, amely szintén bekerült a Black Friday ajánlataink közé, így most még inkább érdemes lecsapni a holland gyártó egyik legnépszerűbb termékére. Az Ultimaker gépeknek világszerte nagyon pozitív a visszhangja, mi is őket tartjuk a legprecízebb asztali FDM gépeknek a piacon. Az Ultimaker 3, azaz a kétfejes modell tavaly évvégén jelent meg, és azóta nagy a zsongás körülötte, hiszen megfizethető kategóriába hozta az ipari FDM gépek megoldásait. Nem is vagyunk meglepődve az eredményen, ahogy azon sem, hogy a nagyfelbontású Form 2 3D nyomtató, amely az SLA technológiában vitte véghez ugyanezt az ugrást, bekerült a kategória dobogósai közé.

A Mark Two kompozit 3D nyomtató talán mindössze az árcédulája miatt került "csak" a negyedik helyre. Az egyedülálló, folyamatos szálerősítéssel dolgozó kompozit 3D nyomtató 10 000 dollárral drágább, mint amásik 3 dobogós printer. Ez alapján és a mi nyomtatásaink alapján is látszik, hogy nem véletlen került a top 4-be. Az FDM nyomatainak minősége és a különleges, alumínium szilárdságot kölcsönző nyomtatott szálerősítés az iparban, ahol fémalkatrészek kiváltását oldják meg a nyomtatásaival, nagyon gyorsan megtalálta a helyét. A felhazsnálói általában 1-2 hónapos megtérülésekről számolnak be.

Plug'N'Play, azaz a legegyszerűbb kezelésű, megbízható gépek:

1. Craftbot PLUS
2. LulzBot Mini
3. FlashForge Finder
4. Zortrax M200

A Craftbot PLUS immár zsinórban másodszor viszi el az első helyet ebben a kategóriában. Nem is csoda, kihívói is messze elmaradnak a CraftBot PLUS kezelhetőségétől és mégis sokszínű felhasználási lehetőségeitől. Minda a szoftver, mind a gép sokoldalú, mégis felhazsnálóbarát, ráadásul itt gyártják nálunk, így még büszkébbek vagyunk rá! Amennyiben nyomtatót keresel, akkor most ez a világszerte népszerű modell eddig példátlanul alacsony áron lehet a tied, hiszen pont a Black Friday hétvége őrületében ért minket ez a hír:

WORKHORSE, akiknek a terhelhetőség és az alakíthatóság is fontos:

1. Original Prusa i3 MK2S
2. Makergear M2
3. LulzBot TAZ 6

BUDGET, a legjobbra értékelt printerek a legalacsonyabb árkategóriában:

1.  Rostock MAX
2. Creality CR10
3. Monoprice MP Selct Mini

Itt egy kicsit meglepődtünk, hogy egy Anet gép sem került be, mert idén érzésünk szerint nagyon megugrott az Anet felhasználói bázisa. 

SLS, szslektív lézerszinterező gép, mint az egyik legkeresettebb ipari nyomtatási technológia:

- Formiga P 110

Kiváncsian várjuk, jövőre a Formlabs Fuse 1-e bekerül-e ebbe a kategóriába!

A teljes riport ezen a linken olvasható.

A Gartner 2017-es Hype görbéjén a „mesterséges intelligencia mindenhol” és a digitális platformok mellett az „átlátható immerzív élmények” közé sorolt 4D nyomtatást azonosították a következő tíz esztendő egyik technológiai megatrendjeként.

A 3DP fejlődési állomásaként felfogható 4D nyomtatásban az idő jelenti a negyedik dimenziót. A technológia élharcosának az MIT Self-Assembly Laboratóriumát vezető Skylar Tibbits számít. Alakjukat váltó, előre meghatározott szerkezetté összeálló tárgyak printelhetők vele. Egyelőre inkább kutatásfejlesztési periódusról beszélhetünk, a jövőt viszont nemcsak a Gartner, hanem mások is bíztatónak látják.

A Zürichi Svájci Szövetségi Technológiai Intézet (ETH Zürich) kutatói a napokban értek el komoly eredményt 4D nyomtatással: kiderült, hogy az alakjukra emlékező polimerek feljavított alkalmazkodóképességük és kontrolljuk miatt fontos katalizátorok 4D nyomatok létrehozásában. A belőlük készült printek ugyanis előre meghatározott területen akár megkétszerezhetik eredeti méretüket, amely komoly lehetőségekkel kecsegtet a közeljövő gyártásában.

A svájci kutatók szerint a nyújtáskor méretüket minden irányban növelő (auxetikus) polimerek, metaanyagok összetett geometriai formája esetében a hőtevékenység a kulcstényező. Az anyagkiválasztást korábbi projektek gondos tanulmányozása előzte meg, és ezért döntöttek aktív szerkezetek alkotására képes anyag mellett. Ezt követően jobban tudtak a programozásra, azon belül a folyamatok leegyszerűsítésére összpontosítani.

„A 4D nyomtatásban hatalmas érintetlen potenciál rejlik azokban az alkalmazásokban, ahol a konfiguráció nem változtatható meg manuálisan. Például a légjármű-ipar és a medicina tartozik e területek közé” – írják a kutatók.

Metaanyagok helyett valójából kereskedelmi forgalomban kapható termékekből tintasugaras nyomtatással szintetizálható egyetlen anyagról van szó. A kutatók a Stratasys PolyJet sorozatába tartozó Objet500 Connex3 géppel hozták létre.

A kutatás tanulsága az is, hogy meglévő anyagok és felszerelések ennyire innovatív felhasználásával sokféle alkalmazási területen dolgozhatók ki 4D tervek.