3D nyomtatással készült beültetéseket egyre gyakrabban használnak különféle orvosi területeken, végtag-implantátumoktól, gerinc- és koponyaműtétektől kezdve a fogászatig. Halláskárosultakon szintén igyekeznek segíteni a technológiával, különféle eszközöket printeltek már, egyik-másik kereskedelmi forgalomba is került.
A 3D szkennelés és nyomtatás együttes alkalmazása lehetővé tette a meglévő termékek minőségének javítását, nagyobb mértékű és többeket érintő személyre szabását. A területen olyan cégek számítanak úttörőnek, mint például az első nyomtatott titán kiegészítőt, a Virto B-Titanium hallókészüléket jegyző svájci Sonova és leányvállalata, a Phonak.
Az Észak-amerikai Radiológiai Társaság (RSNA) legutóbbi összejövetelén a Maryland Egyetem Orvosi Iskolájában (UMSOM) tanító Jeffrey D. Hirsch és kollégái a hallásterápia újabb 3D nyomtatásos lehetőségeit vázolták fel.
Hirsch a középfülben lévő csontozat, egész pontosan három kicsi csont (kalapács-, üllő- és kengyelcsont) ütés vagy fertőzés utáni halláskárosodást okozó sérüléseivel foglalkoznak. A probléma merevítő beültetésével, azaz a csontok pontos helyükre történő visszahelyezésével megoldható, csakhogy az eljárás túl gyakran sikertelen. A kutató szerint azért, mert nagyon pici csontokról van szó, és a beültetéseket sokszor elméretezik. Ha viszont személyre lennének szabva, jóval magasabb lenne a sikeres beültetések száma.
CT szkennelések adatait felhasználva Hirsch és kollégái több személyre szabható középfüli implantátumot fejlesztettek. Négy fülsebész által végzett teszteken kiderült, hogy mindegyik passzol a csonthoz. Több beteg középfülén végezték el a beültetéseket, és az összes eredménnyel járt, egyiknél sem fordult elő, hogy nem illett volna az érintett személy csontozatához, az úgynevezett „szülőcsonthoz.”
„A kutatás és az azt feldolgozó tanulmány kiemeli a 3D nyomtatás erősségét, hogy milliméter alatti szinten nagyon pontosan reprodukálhatók térbeli anatómiai kapcsolatok. Szinte olyan, mint egy bepattanó kötés” – magyarázza Hirsch.
Következő lépésben biokompatibilis anyagokkal kísérleteznek, és a bőr alatt újra beinduló csontnövekedés szempontjából tanulmányozzák a lyukacsosság (porozitás) előnyeit.
