FREEDEE BLOG

Az Európai Űrügynökség (ESA) és a július 1-től Ariane Csoportként ismert Airbus Safran Launchers júniusi tárgyalásokat követően a júliusi Párizsi Légibemutatón együttműködési megállapodást kötött. December 18-án az Ariane Csoport bejelentette, hogy az együttműködés újabb szakaszába léptek, és a két fél hétfőn 75 millió eurós szerződést írta alá.

Az Ariane Csoport az Airbus és a Safran 50-50 százalékos tulajdonú repülési, űr és védelmi alkalmazásokra összpontosító hajtómű-technológiai vállalkozása. A névváltozás az ESA-val kötött együttműködés következtében történt, mivel az Ariane 5 és 6 „családokhoz” fejlesztenek. A csoport több mint 3 ezer személyt alkalmaz Franciaországban és Németországban.

A megállapodás értelmében az Ariane Csoport speciális alkatrészt gyárt az ESA rakétájának kilövéséhez. A Prométheusz demonstrátor nevű szerkezet az ESA Ariane rakétasorozatához készülő újrahasznosítható motor. Részben 3D nyomtatással alakítják ki, folyékony oxigén és metán fogja működtetni.

Az együttműködés fontos előrelépés a 3D nyomtatás, nyomtatóipar és a rakéta-/űrtechnológiák fejlődésében is. A Prométheusz kifejezetten alacsony árfekvésű motor bemutatódarabja, egyben a 2030-as évek rakéta-kilóvőinek elődjeként könyvelik el az ESA-nál. A főcél, hogy a mai hajtóműveknél, például a 10 millió eurós 2005-ös Vulcain 2-nél tízszer olcsóbbat fejlesszenek.

Az új megközelítés új tervezéssel, gyártófolyamatokkal és más rakétatechnológiával is jár. A fejlesztés váltás a folyékony hidrogén és oxigén meghajtású hagyományos Ariane üzemanyagról a szintén folyékony oxigén plusz metán összetételre. A projekt során a hajtóművezérlést és diagnosztikát minden eddiginél nagyobb mértékben digitalizálják. 3D nyomtatótechnológiát a prototípushoz és a végtermékhez egyaránt szándékoznak használni.

A projekt első szakasza december elején ért véget, és az első beszámoló alapján a tervezés tökéletesen megfelelt a hajtómű specifikációinak és az előirányzott költségeknek. A tervezési folyamat korai fázisában a francia űrügynökség (CNES) játssza a főszerepet.

A demonstrátor első tesztjét 2020-ra ütemezik a baden-württembergi Lampoldshausenben található Német Űrközpontban (DLR).

Egyre komolyabb kihívás nagyvárosi infrastruktúrák eredményes kezelése, rengeteg idő, erőforrás és nem utolsósorban anyagiak kellenek hozzá. Minél gyorsabban észlelünk egy problémát, annál könnyebb kezelni. Csakhogy városok esetében nem egy, hanem általában több is adódik.

A 3D technológiák ezen a területen szintén hasznosíthatók, sőt, megkönnyítik az érintettek munkáját – derül ki egy orosz, kínai és indiai kutatók által kivitelezett díjnyertes projektből. A Szentpétervári Nagy Péter Műszaki Egyetem, a Kelet-kínai Egyetem és az Indiai Roorkee Technológiai Intézet közös munkáját a BRICS – Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika – nemzetközi tudományos konzorcium tudomány/technológia/innováció (STI) versenyét nyerte meg.

A verseny a BRICS 2015-ben kidolgozott STI keretprogramjának részeként az érintett országok együttműködését támogatja és ösztönzi különféle területeken (energiahatékony gazdálkodás, új anyagok és nanoanyagok, fenntartható mezőgazdaság stb.).  

A kutatók különleges szoftvert fejlesztenek, amely szkennelés és fényképezés összekombinálásával részletes 3D modelleket készít városi infrastruktúrákról. A szoftver a lézerszkennelés nyers adatait feldolgozva hoz létre pontfelhőket, majd képeket vetítenek ki belőlük, és azokat egybedolgozzák a fényképes adatokkal. Az integrációval jelentősen javítanak a pontfelhők minőségén.

A technikával az összes 3D adat megjeleníthető a képernyőn, és a feldolgozás is gyorsabb. Az objektumok méretarányosak, a képek pontosak. A 3D szkenneléssel gyűjtött adatok jelentős részét egyébként a szentpétervári felsőoktatási intézmény Szuperszámítógép Központjában dolgozzák fel.

Mivel a szoftver felismeri a tárgyak egyedi jegyeit, textúrájukat, változásaikat, sokat segíthet például utak megfelelő monitorozásában, karbantartásában, javításában, vagy a kulturális és történeti örökség részét képező objektumok megőrzésében – vélik a fejlesztők. Az érintettek fizikai jelenlét és vizsgálat nélkül is részletes képet kapnak szerkezetekről, tanulmányozhatják utak, hidak és épületek sérüléseit, milyen nyomokat hagynak rajtuk viharok, földmozgások stb.

A pontos 3D technológiának köszönhetően történelmi épületek digitális formában teljes egészükben megőrizhetők, múzeumok számára vagy oktatási céllal kinyomtathatók.

A történelem és hagyományok ismeretében aligha számít meglepetésnek, hogy Hollandia jár az élen a 3D nyomtatótechnológiák tengerészeti, hajózási alkalmazásaiban. A rotterdami Additív Helyszíni Gyártólabor (RAMLAB) nyomtatott már hajóalkatrészt, a szintén holland Shipbuilder pedig speciális szoftvert is fejlesztett. Mindezek ellenére a hajózásban eddig inkább szórványos 3DP próbálkozásokról, semmint trendekről beszélhetünk.

Talán az sem véletlen, hogy egy szintén tengerektől körülvett másik európai országban, Dániában is kapisgálják, hogy a technológia fontos szerepet fog játszani a következő hajógenerációk felépítésében, működésében. Az ellátási lánc megreformálását és a környezetszennyező anyagok kibocsátásának drasztikus csökkentését célzó Dánia Jövőbeli Zöld Hajója (GSF) pilotprojekt például jelentős mértékben szándékszik használni a 3D nyomtatást.

A helyi meghatározó hajózási vállalatok mellett a 3DP specialista Create it REAL szintén csatlakozott a kezdeményezéshez. A cég azzal várt ismertté, hogy az ő fejlesztésük a 3D nyomtatókra kidolgozott egyik első fájltitkosító rendszer, de fegyvernyomtatást blokkoló szoftveren is dolgoztak már.

A GSF tervei szerint a hajókat 3D printerekkel szerelnék fel, hogy a helyszínen végezzenek fontos munkákat, csökkentsék a pótalkatrészek és a javítás költségeit.

A pótalkatrészek gyártásával és beszállításával foglalkozó legnagyobb dán cégek is részt vesznek a projektben, akárcsak a nagyméretű dízelmotorok világviszonylatban legnagyobb beszállítója, a saját gázturbina motorjait szabványosított 3DP eljárásával kivitelező MAN Diesel & Turbo is.

„A 3D nyomtatótechnológia olyan gyorsan fejlődik, hogy beérett a hajóipari használatra” – nyilatkozta Sverre Patursson Vange, a GSF-partner J. Lauritzen egyik vezetője.

A Create it REAL szerepe, hogy biztonságosan és szabályosan menjen végbe a hajók és a tengeri olajfúrótornyok digitalizálása.

„Meggyőződésünk, hogy sok cég szembesül ugyanazzal a problémával: hogyan osszam meg fájljaimat a partnerekkel vagy az ügyfelekkel úgy, hogy a szellemi tulajdonom sértetlen maradjon” – magyarázza Jeremie Pierre Gay, a Create it REAL ügyvezető igazgatója.

A 3D fájlmegosztó platform működését az Apple Musichoz és a Spotify-hoz hasonlóan képzelik el.

„A userek nem férnek hozzá mp3-akhoz, de az előfizetés típusának függvényében hallgathatnak zenéket. Mi is hasonló pozitív környezetet tervezünk, ahol a végfelhasználók csúcsminőségű tartalmakhoz férhetnek hozzá, de a szellemi jogok tulajdonosainak sem kell félniük” – folytatja Gay.

A GE Additive közzétette az első fényképet egy teljesen új 3D nyomtatóról. A projekt neve H1, a változatos, kicsi és nagyméretű darabokat különféle anyagokból (rozsdamentes acélból, nikkelből, vasötvözetekből stb.) nyomtató gép a binder jet technológián alapul. Egyik célja, hogy ne legyen többé szükség öntésre, és ha így lesz, rengeteg pénz és munka spórolható meg vele. 2018 elején finomítanak még rajta, az első szállítások 2018 közepén várhatók.

A Gartner legújabb tanulmányában a 3D nyomtatás további terjedését prognosztizálja az orvosi műszerek gyártásában, a légjármű-iparban, fogyasztói elektronikában, lényegében miden területen. Az előrejelzés szerint 2021-ben a kereskedelmi repülők 75 százalékán lesznek 3D nyomtatással készült alkatrészek.

A Stratasys bejelentette, hogy az Airbus beszállítóival kapcsolatban álló spanyol Indaero hogyan fogja minőségi légjármű-ipari szerszámok készítésére használni a cég additív gyártómegoldásait.  

A kínai kormány ambiciózus akciótervet jelentett be az additív gyártóipar gyors, egészséges és fenntartható fejlődésével kapcsolatban. 2020-ig évi 20 milliárd jüan (kb. 3 milliárd dollár) bevételt szeretnének szakterületi eladásokból generálni. Ahhoz hogy így legyen, az évi átlagnövekedésnek legalább 30 százalékot kell elérnie.

Az ausztrál Wollongong Egyetem bemutatta személyre szabható új 3D bioprinterét (neve a hasnyálmirigy szigetsejt-átültetést rövidítő PICT), amellyel drasztikusan javítható az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedők kezelése. A gépet az Adelaide-i Királyi Kórházban máris munkába állították.

Az oroszországi Tomszki Műszaki Egyetemen 3D nyomtatással hoztak létre gyerekszív-modelleket. Az utánzatokat szívsebészek használhatják műtétek előtt, hogy jobban megtervezzék a beavatkozást. A felsőoktatási intézményben korábban nyomtattak már felnőtt szívmodellt, viszont ez az első alkalom, hogy a technikával a lényegesen kisebb gyerekszív utánzatát megalkottak.

Svájci és amerikai kutatók különleges, de egyben találékony áramforrásra leltek a csak sósvizekben megtalálható elektromos angolna „személyében.” A természetes áramforrást 3D bionyomtatással sikerült újraalkotni. A mesterséges angolna szerveiből pacemakerektől a jövő cyborgjaiig különféle alkalmazások hozhatók létre.

A Calgary Egyetem mérnökhallgatói E.coli baktériumokkal szétbomlasztott emberi székletből állítottak elő 3D nyomtatásra alkalmas műanyagot. Valódi széklet helyett a NASA által jóváhagyott, az eredetit szimuláló „recepttel” dolgoztak. Munkájukkal megnyerték a Nemzetközi Géntervezett Gép Alapítvány bostoni mamutversenyét, amelyen 330 egyetem közel 5 ezer diákja mutatta be szintetikus biológiai projektjét.

A Delaware Egyetem kutatói visszatükröződőből átlátszóba (és fordítva) váltó „intelligens” ablakpaneleket fejlesztenek. A részben 3D nyomtatással készülő ablakok otthonok és járművek fűtésének és hűtésének minőségén hivatottak javítani.

A személyre szabott robotikai alkalmazásokra összpontosító Dubai-székhelyű Atlab második éves 3DP Olimpiáján, az Emirátusokból induló 150 versenyző közül hét nyelven beszélő humanoid robotjával, a projektjén 8 hónapig dolgozó15 éves sharjahi Risabh Java nyerte a fődíjat.

Az 1984-es születésű Iris van Herpen, a 2007-ben indult holland divattervező az elsők között ismerte fel az additív gyártótechnológia jelentőségét, hagyományos megoldások mellett gyakran dolgozik 3D nyomtatással, lézervágással és persze CNC-marással is. Senki mással össze nem téveszthető, eredeti kollekcióiban azonban abszolút kitüntetett szerepet kap a 3DP.

Napjaink egyik leginnovatívabb divattervezőjének ruhaszobrai a női testről, mozgásról, test és környezet kapcsolatáról, természet és digitális média harmóniájáról szólnak, egyszerre futurisztikusak és melankolikusak, múlt és jövő, csúcstechnológia és hagyomány csak Japánban tapasztalható harmóniáját valósítva meg.

„Van Herpen kreációi feltárják létezésünk titkos struktúráit, többdimenziós élményt adnak arról, hogy milyen élőnek lenni. A múltban, jelenben, jövőben, összes ősi és mitikus formáikban való nyomozásra hívnak” – nyilatkozta róla egyik korábbi munkatársa, Jolan Van der Wiel szobrász.

Van Herpen munkásságának egyik legnagyobb elismeréseként Atlantában, a High Museum of Artban 2015. november 7. és 2016. május 15. között életműszerűen állították ki (a divat átalakulását szemléltető) munkáit, 15 kollekció 45 darabját. Műveit olyan más múzeumokban is bemutatják, mint a new yorki Metropolitan Museum of Art vagy Cooper Hewitt, a párizsi Palais de Tokyo, a londoni Victoria & Albert Múzeum stb. 2014-ben az ANDAM, 2016-ban az Európai Bizottság fődíját, 2017-ben a Johannes Vermeer Díjat nyerte el az ideje jelentős részét amszterdami stúdiójában töltő alkotó.

„Bátran kísérletezik a 3D nyomtatással, a technológia innovatív terveinek és látomásainak kifejező eszköze. Nem önmagáért használja, hanem azért, hogy olyan hatást érjen el, amit mással lehetetlen” – méltatta Sarah Schleuning az atlantai kiállítás kurátora.

Van Herpen ügyfelei és rajongói között olyan hírességek szerepelnek, mint Björk, Tilda Swinton, Gwendoline Christie, Scarlett Johansson, Grimes és Beyoncé.

És most már Kína ünnepelt sztárja, a TIME 100 Legbefolyásosabb Személye közé idén beválasztott Fan Bingbing is. A színésznő december elején egy pekingi estélyen, az iQiYi, a kínai Netflix streaming-szolgáltató rendezvényén – egyben gálán, divat- és média show-n – a divattervező nyomtatott ruháját viselte. A vendéglista hírességekkel volt tele, az estélyen Bingbing kapta az „Év Mozi-személyisége” díjat.

Egy másik eseményen, a Csillagok háborúja: az utolsó Jedik december 12-i londoni bemutatóján a Royal Albert Hallban, a Trónok harcából ismert Gwendoline Christie szintén Iris van Herpen ruhakölteményben jelent meg.

Pletykák szerint a divattervező a közeljövőben a hírességekről az átlagvásárlókra próbál összpontosítani.

A 3D nyomtatást gyakran emlegetik a jövő gyártásaként, rendszeresen hangsúlyozva számos környezeti előnyét a klasszikus tömegtermelési folyamatokkal szemben. A személyre szabott helyi termelés fellendítésével együtt a pozitív környezeti hatások egy részét nehéz lenne tagadni, ugyanakkor – a Yale friss tanulmányai szerint – ezeket még nem fogalmazták meg annyira egyértelműen, mint sokan vélik, vagy vélni szeretnék.

A Yale Journal of Industrial Ecology folyóirat speciális számban (Az additív gyártás és a 3D nyomtatás környezeti dimenziói) foglalkozik a kérdéssel és a kapcsolódó fenntartható fejlődéssel.

„A kutatás szerint egyelőre túl korai a 3D nyomtatást a fenntartható gyártás felé vezető útként címkézni. Sokkal többet kellene tudnunk az anyagok környezeti lábnyomáról, a gyártás közbeni energiafogyasztásról, anyagok kibocsátásáról, és különösen a gyártási folyamat különféle állomásai közötti kapcsolatokról, nyomvonalakról” – nyilatkozta Reid Lifset, a periodika főszerkesztője és az egyik cikk társszerzője.

A 3DP különféle aspektusait (folyamatok és termékek életciklusának kiértékelése, rendszerek energiafogyasztása, potenciálisan kockázatos anyagok hatása, komplex belső szerkezetű alkatrészek fenntarthatósági előnyei, a technológia hatása az ellátási láncra) bemutató tanulmányok behatóan foglalkoznak azzal a közvélekedéssel, mely szerint az additív gyártás „magától értetődően” környezetbarát.

Szerintük a széles körben elterjedt vélemény onnan ered, hogy a technológia lehetővé teszi a helyi termelést, amivel értelemszerűen csökken a szállítás közbeni környezetkárosító gázkibocsátás, és hogy benne van a „nulla hulladék” ígérete.

Mindez így is van, csakhogy a környezeti hatások sokkal összetettebb kérdéskör, átfogó elemzéséhez pedig a használt anyagok mellett a technológia használati mintáit és a gépkonfigurációkat is figyelembe kell venni. Új megoldásoknál gyakran mellékesnek, jelentéktelennek tartott („lesajnált”) aspektusokat sem árt vizsgálni.

„Ha tisztában akarunk lenni a 3D nyomtatás lehetséges környezeti hatásaival, tudnunk kell, hogy mik a kihívások és hol, merre találhatók a kitörési pontok” – jelentette ki a Yale Erdészet és Környezeti Tanulmányok Iskoláját igazgató Indy Burke.

A világ elsőszámú szerszám- és raktározás beszállítója, a Fortune 500-as amerikai Stanley Black & Decker és a startupokat „sínre tevő” accelerator Techstars közös mentorprogramot indított 30 kezdő vállalatnak a Connecticut állambeli Hartfordban. A 3D nyomtatás segítségével akarnak piacra vinni új technológiákat.

Az 1843-ban alapított Stanley Black & Decker mindenképpen a technológiai változás előterében kíván maradni, és e célból nyitja meg a Gyár (Manufactory) 4.0-át, egy „fejlett gyártási kiválóságközpontot.” A központban hamarosan a jelen legnépszerűbb infokom területeivel, dolgok internetével (Internet-of-Things, IoT), felhőszámítással, mesterséges intelligenciával, robotikával, 3D nyomtatással és különleges anyagokkal kapcsolatos új megoldásokat tesztelnek.

A Manufactory 4.0 a STANLEY+Techstars Accelerator által finanszírozott projektek elsőszámú csomópontja lesz. A kezdő vállalatok a tudományos alapoktól, technológiai és szoftveres kísérleteken át a b2b-ig (business-to-business) és más üzleti szolgáltatásokig, változatos tevékenységekre összpontosítanak.

A helyválasztás jelképes is, mert a New Yorkkal szomszédos Connecticut állam az első három ipari forradalom szívének tekinthető, a gyártójelenlét ma is markáns, s mindez együtt a két cég vezetői szerint ideálissá teszi a negyedik ipari forradalmat, azon belül is főként az additív gyártást felpörgető mentorprogramra.

A programot három szakaszban kivitelezik 2018-ban, 2019-ben és 2020-ban. Mindháromban 10-10 új startup profitálhat a Manufactory 4.0 technológiai lehetőségeiből, és természetesen anyagi támogatást is kapnak. A jelentkezések januártól adhatók le, az első szakaszt 2018 harmadik negyedévére tervezik.

„A folyamatosan fejlődő additív gyártás jelentős mértékben meg fogja változtatni a jövő gyártókörnyezetét. Programunk megmutatja, hogy mennyire elköteleződtünk a kialakulóban lévő iparág mellett. Az újító és diszruptív technológiákat szándékink szerint beépítjük az üzleti modellünkbe” – nyilatkozta Corbin Walburger, a Stanley Black & Decker üzleti fejlesztés részlegének alelnöke.

A program egyfajta „hűségnyilatkozat” is a 3D nyomtatás mellett. A Stanley Back & Decker eddig is foglalkozott a technológiával: Autodesk tanulmányban mutatták be 3DP-alapú szerszámkészítésüket, és a Sindoh dél-koreai elektronikai vállalattal közösen fejlesztettek saját printert (Stanley Model 1).

A 3D nyomtatás egyik speciális formája a nyomtatótollakkal történő „firkálgatás.” A technológia fejlődését, nagykorúvá érését jelzi, hogy az amerikai fejlesztésű – karácsonyi ajándéknak ideális – 3Doodler, az első és legismertebb nyomtatótoll immár a harmadik generációnál tart. Tíz év alattiaknak a Start, tíz év felettieknek pedig a kategóriájában világelső Create ajánlott. Tényleg felhasználóbarát eszközök, mert könnyen kezelhetők és hosszú az élettartamuk. (Magyarországon mindkettőt FreeDee Printing Solutions forgalmazza, itt vásárolhatók meg.)

A 2013-ban Kickstarter közösségi finanszírozás (crowdfunding) kampánnyal indult, főként ragasztópisztolyhoz hasonlítható 3Doodlerek kompakt szerkezetek, működésük egyszerű, nem kell hozzájuk se szoftver, se számítógép, játékosan vezetnek be a 3D nyomtatás világába. Ragasztóanyag helyett műanyagot (ABS, PLA stb.) töltünk beléjük, felmelegítik, de nyomtatáskor azonnal le is hűtik, levegőben szilárdul meg például az ABS. Tollként funkcionálnak, de nem a szokásos síkfelületekre, hanem térben rajzolunk velük.

3Doodlerrel gyorsan megtanulható bonyolultabb tárgyak készítése, alkalmazási területe oktatástól a művészetekig, csináld magad (DIY) tevékenységektől a lakberendezésig, divattervezéstől otthoni javításokig nagyon szerteágazó.

Egyik legismertebb felhasználója, Cornelia (Connie) Kuglmeier volt a „2016-os év Doodlere.” Munkássága szépen példázza a 3Doodler művészi lehetőségeit. Számos alkotást hozott létre a tollal, idén októberben pedig Metamorfózis című háromszintes kiállítást nyitott munkáiból.

A hernyó bábbá, a báb pillangóvá alakul át, a három állapotot megjelenítő három terem róluk, a kiállítás egésze az átalakulásról szól.

Az elsőben az óriáshernyó pitypanggal, csalánnal, százszorszéppel és más növényekkel, virágokkal látható, a nagyítással a máskülönben észrevétlen részletekre hívja fel a figyelmet az alkotó. A második az összeszövődő selyemrétegek alkotta báb, amelynek befejezetlensége az átmeneti állapotra utal. A harmadikban három gyönyörű pillangófaj a háttérben pedig egy raj tekinthető meg.

Kuglmeier főként 3Doodler Create-tel, kisebb mértékben 3Doodler Proval készítette a kiállított munkákat.

Kuriózumból valósággá válik az épületnyomtatás, rivaldafényben a házakhoz, hotelekhez, hidakhoz és barakkokhoz használt printelt beton. Az anyagot sokan tanulmányozzák, hogy új és jobb eljárásokkal dolgozzák meg, nyomtassák. A printelt beton kevesebb anyagveszteséggel jár, bármilyen formában legyártható, és mivel helyi anyagokból elkészíthető, nyersanyagokban szegény környékeken is előállítható.

A Müncheni Műszaki Egyetemen (TUM) behatóan vizsgálják a beton nyomtatott változatát. Az építőmatériákkal foglalkozó Klaudius Henke madárcsontokhoz hasonlítja. A csövek belsejében lévő merevítő szerkezet annyira masszív, hogy a négyzetmilliméterenkénti 50 newtont (az erő mértékegysége) is elbírja. Ez annyit jelent, hogy ugyanolyan szilárd, tartós, mint a hagyományos módszerrel készült beton.

A merevítő szerkezetet viszont régi eljárásokkal nem, hanem csak 3D nyomtatással, szelektív kötéssel lehet előállítani: vékony homokrétegekre cement és víz keverékét helyezik ugyanabban a formában, ahogy a végére elképzelték. A pluszhomok könnyen eltávolítható, és csak a betonszerkezet marad.

A szobaméretű printert az egyetem kutatói építették. A homokot automata szórórendszer rakja le. 3D-s követőrendszer biztosítja, hogy a nyomtatófej a munkatér bármely pontjára legyen pozícionálva, míg a fúvóka bármely tetszőleges pontra eljuttatja a cement-víz keveréket.

Az ipari partnerekkel együttműködő felsőoktatási intézmény többezer fúvókával felszerelt nyomtatófejjel rendelkező, akár tíz köbméteres tárgy gyártására is képes különleges printeren dolgozik. Rekordról lesz szó, hiszen ekkora méretű betonobjektumot nem nyomtattak még.

A TUM egyébként extrudálás-alapú módszereket is fejleszt beton nyomtatására. Mivel az extrudálás a legelterjedtebb betonnyomtatás, sokféle technológia és anyag dolgozható ki hozzá.

„Elsősorban a gyors építési sebesség miatt előnyös. Az anyag-összetevők kiválasztása és a belső üreges szerkezetek kidolgozása lehetővé teszi multifunkcionális komponensek gyártását” – nyilatkozta Henke.

A kutatók faforgáccsal kiegészített betont is fejlesztettek. A faforgácsban sok a levegő, így télen-nyáron megoldja a hőszigetelést és a hőmérsékletszabályozást. A speciális betonhoz speciális extrudáló rendszert dolgoztak ki, két centiméteres rétegekkel. Az extrúdert számítógéppel vezérelt robotkarra szerelték fel. A módszerrel 1,5 méter széles és 1 méter magas prototípusokat készítettek a pehelykönnyű anyagból. Az anyag ugyanolyan jó szigetelő és ellenálló képességekkel rendelkezik, mint a hagyományos, gázzal „szellőztetett” beton. A kemény felület miatt viszont utómunkálatokra van szükség.

„A 3D nyomtatás megváltoztatja az építészetet. Nemcsak többféle formára ad lehetőséget, hanem, mivel minden egyes komponenst egyedileg terveznek, pluszköltség nélkül több a variációs lehetőség” – összegez Henke.

A 3D nyomtatás egyik legizgalmasabb része a színek bedolgozása a nyomatba. Egyáltalán nem meglepő a növekvő igény, egyre szélesedik a különféle színű nyomtatószálak spektruma, és a desktop gépekig lassan el is jutott a teljes színű (full-color) technológia is (például az XYZprinting da Vinci Color printere jóvoltából). Más printereknél lehetőségünkben áll a színek keverése, azaz a felhasználó kidolgozhatja a saját színeit vagy több színt visz a nyomatba.

Mindez főként az FFF 3D printerek világára érvényes, a sztereolitográfiával működő gépeknél korlátozottabbak a lehetőségek. Sokkal kevesebb a műgyanta-szín, és a többszínű, valamint a full-color technológia is messze van még az FFF gépekkel elért eredményektől.

Jó hír, hogy a desktop SLA printerek úttörője, a Formlabs bevezette a Color Kitet, egy színcsomagot, az első integrált színkeverő megoldást sztereolitográfiára. (A Formlabs nyomtatóit a FreeDee Printing Solutions forgalmazza Magyarországon.)

A szerteágazó nyomtatható műgyantáiról is ismert cég színcsomagja a Szabvány Műgyantákhoz tartozik. A mérnöki és fogászati anyagokhoz gondosan válogatták ki a színeket, ügyeltek, hogy jól el lehessen őket különíteni egymástól, és javítsák a nyomtatóanyag tulajdonságait.

A Form 2 Color Kit egyelőre nem teszi lehetővé az egyszerre többszínű nyomtatást, viszont tetszés szerint válogathatunk a kikeverhető, matt, homogén színek között, aztán persze festhetjük is a nyomatot. A színes műgyanta viszont előnyösebb a festésnél, már csak azért is, mert az utóbbi kényesebb, kevésbé időtálló.

A csomag színalapú patronokból áll. Az öt doboz cián, bíborvörös (magenta), sárga, fehér és fekete. A színezőanyag-tartalom fecskendővel mérhető, a használati utasítás pedig elmagyarázza, hogyan hozhatunk létre eltérő színeket. A Formlabs 16 színt tesztelt, de a felhasználót nem korlátozza erre a 16-ra, a Color Picker eszközzel saját színt alkothatunk.

A színkeveréshez a fecskendővel gondosan le kell mérni a színezőanyagokat, majd a patronba töltjük őket, és jól megrázzuk a patront.

A Formlabs a Color Kitet kísérletibb Form X termékei közé sorolta (például a kerámia műgyanta is ezekhez a termékekhez tartozik).