FREEDEE BLOG

Egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy hogyan lesz az additív gyártásból tényleges termelés. A fémnyomtatás népszerűségének, az ipari alkalmazások számának folyamatos növekedése, az indusztriális felhasználás meghatározó szerepe ebbe az irányba mutat – a 3DP természetesen már most bőven túlmutat a prototípuskészítésen, ipari szinten viszont még mindig alacsony példányszámban és viszonylag drágán készülnek a nyomatok. Az anyagköltség csökkentése mindenképpen üdvözítő lenne.

A terület egyik legrégebbi szereplője, a közel 30 éves szakmai tapasztalattal rendelkező, szoftveres megoldásaival elhíresült flamand Materialise két rokon technológiára épülő, SLA (lézeralapú sztereolitografikus) és DLP (digitális fényfeldolgozással működő) printerekre kidolgozott, szabadalmaztatott e-Stage megoldása (a Magics 3DP csomag része) most már 3D fémnyomtatásra is alkalmazható, amellyel felgyorsul a munkafolyamat. Az e-Stage ugyanis automatikusan generál támasztószerkezeteket fémalkatrészekhez.

Az eddigi tapasztalatok bizakodásra adnak okot. Nagyméretű SLA gépek 55 százalékánál átlag 2 órával rövidül a munkafolyamat, és a felhasználók 99 százaléka elégedett. A Materialise reméli, hogy a fémnyomtatás piacán hasonló pozitív élményekkel gazdagodnak.

Két éve dolgoznak rajta és 7 céggel köztük az Airbus leányvállalat APWorks-szel tesztelik. Az APWorks szerint az e-Stage előrelépés a hagyományos támasztószerkezet-készítési módszerekhez képest. Kisebb a fogyasztás, rövidebb idő alatt végeznek az utómunkálatokkal, megbízható és biztonságos, összességében fontos lépés az áresés felé.

Az e-Stage-el a terv automatikusan kivitelezhető, az algoritmus adat-előkészítő tevékenysége akár 90 százalékkal is csökkenhet, az „intelligens” eszköz ráadásul személyre szabható, azaz igazodik a gép, az anyag és a geometria paramétereihez. Magától generálja a támasztószerkezeteket, és így a mérnökök más feladatokra összpontosíthatnak. A manuális munka megszüntetésével a folyamat megbízhatóbb és hatékonyabb lesz, tehát magasabb szintű fogyasztói elvárásokat is kielégít.

Az e-Stage által generált bonyolultabb szerkezeteknek több előnyük van: egyrészt az időnyereség, másrészt mivel kis helyen érintkeznek a nyomtatott alkatrésszel, könnyebb eltávolítani őket. Harmadrészt, a segédszerkezethez felhasznált drága fémpor szinte teljes egésze újrahasznosítható, ami például a kilónkénti közel 400 dolláros titánnál komoly megtakarítást jelent.

A megoldás egyelőre titánnal, alumíniummal és rozsdamentes acéllal működik.

A 3D nyomtatás úttörői közé tartozó Szingapúrban hamarosan Dubaihoz hasonló nagyszabású projektekbe kezdenek. A Szárazföldi Közlekedési Hatóság (LTA) és privát vasúti szolgáltatók ugyanis 3DP-vel, kiterjesztett és virtuális valósággal (AR, VR), robotikával és más „ipar 4.0-ás” megoldásokkal tervezik megújítani az infokommunikációs technológiák alkalmazásában szintén élenjáró délkelet-ázsiai városállam kötöttpályás közlekedési rendszerét.

Folyamatos karbantartás nélkül a vasúthálózat kevésbé hatékony, és Szingapúrban – persze máshol is – sokallják a megrongált vagy törött alkatrészek javítására fordított időt és költségeket. Vasút helyett egyébként pontosabb metróhálózatról beszélni, mert Malaysiából már nem közlekedik hagyományos értelemben vett vonat a városállamba.

Hagyományosan két megoldás között választhatnak: vagy nagymennyiségű alkatrészt állítanak elő és tárolnak, vagy külföldről intézik a szállítást. Egyik sem ideális.

Itt jön képbe a 3D nyomtatás, amellyel gyorsan és olcsón előállíthatók a régit helyettesítő részek. Az LTA beszámolt, hogy négy szerelvényajtó-kilincs egyetlen éjszaka alatt printelhető, és a prototípuskészítés is gyorsan megy. A tesztelés szintén egyszerűbb és költséghatékonyabb.

Automatizált pályavizsgáló rendszert a négy belvárosi vonalon már használnak, de a külső vonalakra szintén tervezik. A kocsik fölé helyezett képszenzorok és lézerszkennerek folyamatosan monitorozzák a sínek állapotát, és az első szokatlan jeleknél, már ki is javíthatják azt, ami még el sem romlott.

Ettől a rendszertől függetlenül működő másikat is terveznek, az a szerelvényeket vizsgálná lézereivel, kameráival és érzékelőivel. 2018 végéig szeretnék munkába állítani.

Ezekkel a megoldásokkal a megelőzésről az előrejelzésre, „előrejelző karbantartásra” tevődik át a hangsúly, ahogy Khaw Boon Wan, közlekedési, valamint infrastruktúra-koordináló miniszter elmondta.

Az új technológiákkal a potenciális problémák felderítési ideje is drasztikusan, szerelvények kerekei és fékjei esetében például hat óráról két percre csökkent. Autonóm mobilrobotokkal pedig egyszerűbb a javítás is. Az e célra fejlesztett gép 635 kilót nyom és képes navigálni, egyelőre szerszámokat és alkatrészeket cipel.

A kiterjesztett és a virtuális valóságot a működtető és karbantartó személyzet tréningjein tervezik alkalmazni.

New York egyrészt túlnépesedett, Manhattanben például már csak az ég felé, vertikálisan lehet terjeszkedni, másrészt hajléktalanválság sújtja. Az 1929-33 közötti világgazdasági válság óta New York Cityben most a legmagasabb a hajléktalanok száma, és a jelenlegi rendszer nem tud mit kezdeni ekkora embertömeggel.

Statisztikák szerint kb. 61 ezren alszanak különféle szállásokon, és a szállások napi szintű maximális kihasználtsága miatt sokezer személynek viszont éjjel-nappal az utca és más közterek az otthona. Mivel a probléma egyre súlyosabb, az érintett hivatalok, szervezetek minden új javaslatot örömmel fogadnak.

A Framlab, egy helyi tervezőügynökség különleges megoldást kínál a válság kezelésére. Az Andreas Tjedflaat norvég építész által vezetett ügynökség a Homed kezdeményezés keretében időszaki lakást nyújtana a rászorulóknak. Az újdonság, hogy a lakások meglévő épületekre szerelt, állványszerű szerkezettel hozzájuk rögzített printelt mikromodulok, tömör függőleges egységek lennének. A kihasználatlan falak mellé második, aktív réteget alakítanának így ki, összességük méhsejtre emlékeztetne.

A projekt jól szemlélteti, hogyan alakíthatók át csúcstechnológiai megoldásokkal nagyvárosi terek, s nyújthatnak működő megoldást a leginkább rászorulóknak. Az átmeneti elszállásolás komoly segítség fedél nélküli hajléktalanoknak, nemrég kilakoltatott személyeknek.

„New York City szinte összes négyzetmétere valakihez tartozik és ki van használva, de ennek ellenére hatalmas mennyiségű lakatlan vertikális parcella, többszáz hektár szabad terület található a városban” – magyarázza az épületek folyamatosan fel- és eltűnő üres járataira utaló Tjedflaat.

A Homed többek között ezeket a járatokat akarja hasznosítani. A hatszög formájú modulokat eleve úgy tervezik, hogy a New York Cityben bőségesen található állványzatokhoz kapcsolják őket.

Az oxidált alumíniumburkolatnak köszönhetően a nyomtatott modulok az év minden napján használhatók, bírják a hideg teleket, a forró nyári napokon pedig elég hűsek ahhoz, hogy kényelmesen be lehessen lakni őket.

A legtöbb nyomtatott épülethez hasonlóan, ezúttal is előre gyártott elemeket kell majd a helyszínre szállítani és összeszerelni, tehát a helyszíni munkák pár nap alatt elvégezhetők.

A 95 egységből álló falak mérete 15x21 méter. Belsejük – a fenntarthatóság és a költséghatékonyság jegyében – újrahasznosított bioműanyagokból készül. A ránézésre is tetszetős modulok nappal mozaikformát alkotnak, éjszaka pedig műalkotások, hasznos információk hirdetések stb. jeleníthetők meg rajtuk.

A GE jó ideje a 3D fémnyomtatás, a technológia ipari alkalmazásának egyik legfontosabb szereplője. A Concept Laser 2016. decemberi és az Arcam 2017-es akvizíciója után (a GE mindkettőben többségi tulajdonos) az erre a területre szakosodott, 2016-ban alapított GE Additive saját megoldásaira alapozva, szerteágazó tevékenysége részeként például gépek és anyagok mellett gyártással, technikákkal stb. kapcsolatos, kifejezetten gyakorlati tanácsadást szintén kínál.

Az akvizíciók és a partneri szerződéskötések természetesen folytatódnak, a cég együttműködik az ATLAS fémprinter Concept Laser által kivitelezett gyártásában közreműködő GKN-nel, legutóbb pedig a szimulációs szoftvereket fejlesztő belga GeonX-et vásárolta fel.

A megállapodás részletei egyelőre nem nyilvánosak, az viszont biztos, hogy a vállalat Virfac (Virtual Factory, azaz a sokatmondó virtuális gyár) termékét a GE tevékenységébe integrálják.

Mindkét fél elégedettnek tűnik, Mohammad Ehteshami , a GE Additive alelnöke elmondta, hogy elkötelezettek a 3D nyomtatóipar felpörgetése mellett, amelynek a szoftver fontos szereplője lehet.

A mérnöki gyakorlatra fejlesztett, additív gyártásnál és más területeken is hasznos Virfac termelési folyamatokat szimulál. Gyártás előtt ítél meg termékeket, előrejelez hibákat, torzulásokat, repedéseket és becslést is készít az adott darab tartósságáról. A szimuláció eredményeként kevesebb prototípust kell készíteni a fejlesztési szakaszban, illetve javul a termék minősége, hosszabb lesz az élettartama.

Mindezek együtt csökkentik a fejlesztési költségeket és a termék hamarabb kerül piacra.

A szimulációs szoftver különösen a Concept Laser által alkalmazott szelektív lézeres olvasztáshoz (SLM) és az additív réteges gyártáshoz (ALM), így a Concept Laser minden eddigi gépénél nagyobb munkaterületű ATLAS printerhez is ajánlott. A porformájú ötvözetek megmunkálásának és az olvasztómedence szimulálásra is alkalmas programmal a GeonX és a GE olyan busásan jövedelmező ágazatokat céloz meg, mint például a légjármű- és az autóipar, illetve az energetikai szektor.

Együtt fog működni a bioalapú poliamid anyagairól ismert francia Arkema vegyipari cég és az ipari 3D nyomtatás úttörője, a német EOS. Előbbi speciálisan az utóbbi legújabb ipari 3DP platformjára, az EOS P500-ra fejleszt majd magas hőmérsékletet is bíró porokat.

Egy másik vegyipari óriás, a BASF szintén új együttműködéseket jelentett be. Az EOS, az XAAR és a Ricoh lesznek a partnerei, az egymástól független három megállapodás célja a 3DP lehetőségek bővítése. A BASF nyomtatóanyagokat fog fejleszteni a három cégnek.

Szabadalmi oltalmat kapott a nyomtatott elektronika úttörője, a Nano Dimension nyomtatófej-karbantartó rendszere. A piacvezetők egyikének számító tisztítórendszer speciális levegőszívó folyamatot alkalmaz, és közvetlenül nem érintkezik a fejjel. Megelőzi a fúvókák kimaratását, amellyel meghosszabbítja a fej élettartamát.

Szabadalmak: a 3D bionyomtatás dél-koreai fejlődését szemlélteti az ország ezirányú irodájának november 13-i közleménye, mely szerint 2013-ban 6, 2014-ben 16, 2015-ben 31, 2016-ban 50 oltalmi kérelmet (beültetések, eszközök, anyafok stb.) adtak be ezen a területen. Az egyik ok, hogy egyre kevesebb a donor, a másik pedig a mostani implantátumok mellékhatásai.

A 3D printergyártó lett Mass Portal speciálisan a „nyílt anyagú” 3DP iparra tervezett új termékvonalat indít. A professzionális szintű nyomtatószál (filament) szárítókat, ebben a kategóriában az első darabokat a frankfurti Formnexten mutatták be.

Szintén a Formnexten jelentette be az Identify 3D a Materialise-zal közösen fejlesztett biztonsági megoldását. A szoftver lehetővé teszi, hogy felhasználói kontrollált hozzáféréssel és engedéllyel kódolják és továbbítsák tervfájljaikat. Munkáikra így nagyobb rálátásuk lesz.  

Mellükön és hasukon összenőtt ikreket választottak szét nyomtatott modellek alapján egy római kórházban. A modellekkel a sebészek jobban látták a szerveket, pontosabban fel tudtak készülni a beavatkozásra. A 17 hónapos algériai kislányokon 11 hónap előkészület után 10 órás műtétet hajtottak végre. Minden rendben ment, az ikrek jól vannak.

A Dubai Út és Közlekedési Hatóság (RTA) az egyik motorja annak a folyamatnak, hogy a város világviszonylatban is meghatározó technológiai csomóponttá és a 3DP egyik kulcsfontosságú helyszínévé vált. A napokban az RTA bejelentette, hogy nyomtatott buszmegállót, gyalogoshidat, tengeri teherhajó-állomást tervez, és a fentebbi képen látható Hatta Gates projektet is a hatóság jegyzi.

A bázeli Antikenmuseumban, ambiciózus ötéves projekt első részeként 3D szkenneléssel és nyomtatással „újraélesztették” a Krisztus előtt 1323 és 1279 között élt I. Széthi fáraó szarkofágját. A projekt célja a teljes sír rekonstruálása és az eredeti helyszínhez, a Királyok Völgyéhez közeli kiállítása.

A világhírű Blizzard Entertainment az eddigi legnagyobb videojáték diorámával (3D-s múzeumi/kiállítási makettel) került be a Guinness Rekordok könyvébe. A 120 négyzetméteres World of Warcraft maketten több mint 10 ezer nyomtatott miniatűr karakter látható.

A világ jelenlegi legnagyobb lencséje, a 3,66 méter magas és 2,44 méter széles 1893 óta viseli tiszteletreméltó címét. Hawaii harmadik legméretesebb szigete, Oahu egyik világítótornyában, a Makapu’u ponton található.

Hamarosan változik a helyzet, mert a következő Valentin-napra, a Formlabs (és vezető tervezője, Marcelo Coelho) és az Aranda/Lash designstúdió Ablak a szívre installációja, egy 3,05x3,66 méteres Fresnel-lencse az eddigi rekordot átadja a múltnak. A terv megnyerte az évente megrendezésre kerülő Times Square Valentin Szív Designverseny tizedik „kiadását”, kivitelezésén már dolgoznak is.

Az óriási lencse 1090 összekapcsolódó 3D nyomtatott téglaformából fog állni, mindenféle formájú és méretű kamerákkal pakolják tele. A nyomtatást Form 2 3D nyomtatókon az optikai tisztaságú Clear műgyanta alapanyagból készítik el. Eleve úgy találták ki, hogy a híres tér képét torzítsa el, örökítse meg. Optikailag meghajlítja a fényt, középpontjában egy szívalakú ablakkal. A látogatók az ablakba nézhetnek, fényképezhetik magukat benne, teljessé téve a szemlencse és a kameralencse közti kapcsolatot.

„Marceloval a Times Square-en sétáltunk, és megállapítottuk, hogy mindenki fényképezi magát. Ebben az értelemben a tér azt jelképezi, hogy hogyan éljük meg a világunkat. Kultúránk fizikai manifesztálódása, kamerákon és képernyőkön keresztüli szétszóródása és magunkba szívása” – jelentette ki Aranda.

„Mindent a lencse tesz lehetővé, ezért döntöttük el, hogy a Times Square-hez méretezve elkészítjük a sajátunkat” – magyarázza az MIT-n végzett brazil-amerikai Coelho.

Az installációhoz az eredetileg világítótornyokba, tükrök helyettesítésére szánt Fresnel-lencsét választottak, hogy a fényforrás fénye minél messzebbre jusson el. „A koncentrikusan elhelyezkedő lencsemetszetek gyújtótávolságai a lencse fénytani középpontjától azonos távolságra vannak, így a rajta áthaladó fénysugarak nem széttárva, hanem párhuzamosan haladnak. Ennek köszönhetően tömege és vastagsága a vele egyenértékű – azonos gyújtótávolságú és átmérőjű – gyűjtőlencsénél lényegesen kisebb” – írja róla az MLZPhoto Tudástára. Két változatát különböztetjük meg: az egyik képalkotásra, a másik nem-lépalkotásra használt.

Az Ablak a szívre diffúz lencséje a fényt magába fogja, és olyan, mint a világítótornyoké vagy egy nagyító. Az optikus hatását megtartó installáció gömbszerű görbületté laposodó 98 koncentrikus gyűrűre oszlik szét. Minden egyes lencsét egyedileg terveznek, hogy a szerkezet építészeti és optikai elemeként egyaránt működjön.

A lencsekészítés – az üveg megdolgozása – hagyományosan fáradságos folyamat. Korábban lehetetlen volt ekkorát kivitelezni, és a projekttel pont azt szeretnék demonstrálni, hogy mire képes az újfajta tervezés, gyártás és az anyagtudomány vívmányainak alkalmazása.

A téglaformákat nyomtatás után meg kell tisztítani és más utótevékenységek is szükségesek, de ezek megközelítőleg sem annyira idő- és munkaigényesek, mint a hagyományos lencsefényezés. A nyomtatás kb. 50 3D printer kétheti munkája lesz, és a Form 2 sztereolitografikus printerein alapuló Form Cell automatizált gyártórendszer végzi.           

A Formlabs gépeit Magyarországon a FreeDee Printing Solutions forgalmazza.

A Dow Chemical Company, a világ legnagyobb vegyi cége, a DowDuPont egyik ága bejelentette kiváló minőségű nyomtatóanyagokat kínáló EVOLV3D platformját, amellyel egyben azt is jelezte, hogy újabb szereplővel bővült a 3DP világa, ami az előzmények ismeretében cseppet sem meglepő. Magára valamit adó és a jövőre tényleg, s nemcsak lózungok szintjén készülő vegyi cég 2017-ben már nehezen engedheti meg magának, hogy ne foglalkozzon az additív gyártással.

A platform előhírnöke és része az azonos nevű egyetemes segédanyag (Universal Support Material, USM).

A vállalat a német RepRappal közösen idén már bejelentett egy anyagot, a folyékony szilikongumi LC 3335-öt, valamint egyéb ezirányú tevékenységek mellett az MIT-vel együtt részt vett 3D szerkezeteket nyomtató amerikai gyártócsomópontok létesítésében.

Maga a DuPont (teljes nevén E.I. du Pont de Nemours & Company) 2015-ben, Csomagolás és ipari polimerek részlegének a taulman3D-vel kötött partnersége kapcsán hallatott először magáról ezen a területen. A DuPont egyébként 2017. szeptember 1-én jelentette be egyesülését a Dow Chemical Company-vel, és így jött létre a DowDuPont. A megegyezés eredményeként a két cég anyagtudományi részlegei is egybeolvadtak.

A vízben oldódó EVOLV3D USM 3D nyomtatás közben is megtartja a minden segédanyag számára kulcsfontosságú szerkezeti integritását. Eleve úgy tervezték, hogy támogassa bonyolult belső geometriájú és erősen lyukacsos, üreges szerkezetek printelését.

„Változatos építőanyagokat használva is könnyebb lesz vele létrehozni funkcionális, gyönyörű és kiválóan teljesítő részeket. A tervezők könnyen kezelhető és maximálisan teljesítő segédanyagokat keresnek” – nyilatkozta Keith Wilson piaciszegmens-menedzser.

A 2018 elején a taulman3D forgalmazásában piacra kerülő USM az első az EVOLV3D anyagok sorából. A platformot főként prototípuskészítésre és gyártóalkalmazásokra találták ki. A gyorsan terebélyesedő iparág egyre nagyobb igényeit hatékonyan kezelő sokoldalú, olcsóbb és fenntarthatóbb anyagok iránti növekvő keresletnek igyekeznek megfelelni vele. Ezek a matériák szélesebb körű tervezői szabadságot adnak és lerövidítik a termékfejlesztési ciklusokat.

Elektronikus eszközök, áramkörök nyomtatása több nehézségbe ütközik, de a problémák ellenére születnek érdekes megoldások. Több műhelyben kísérleteznek velük, viszont az ígéretes eredmények ellenére sem mondható el, hogy terjedőben lenne az áramot vezető fémek printelése.

Legutóbb a Nottingham Egyetem Additív Gyártás Központjában (CfAM) értek el komoly sikert ezen a területen. A Multifunkcionális additív gyártás (MFAM) technológia lényege, hogy egyetlen nyomtatásban használnak különféle anyagokat. Ennélfogva az MFAM ideális módszer elektronikus alkatrészek készítéséhez. Ezekre a darabokra ugyanis jellemző, hogy az áramot vezető és nem vezető részeket lépésről lépésre kell összeszerelni.

A nottinghami kutatócsoport az MFAM élharcosa, speciális folyamatot talált ki, amellyel azt szemléltették, hogy az ultraibolya (UV) fény hogyan használható fotopolimerek (fényre aktiválódó, tulajdonságait megváltoztató műgyanták) nyomtatására, ezüst nanorészecskékből (AgNP) álló tinták gyors feldolgozására és szinterezésére elektronikus tárgyak készítéséhez.

A Nottingham Egyetem egyetlen lépésből álló 3DP folyamata a tintasugaras technológián alapul. A módszer a „kívánság szerinti cseppel” (droplet on demand, DoD) méretezhetőséget kínál, amely előnyeit nem kell külön elemezni.

Egyik kísérletükben két „tintával”, UV-vel kezelhető szigetelő (az áramot nem vezető) műgyantával és az elektromosságot vezető AgNP-vel dolgoztak. Külön nyomtatófejekbe tették őket, a szigetelő tintát UV-sugárzással nyomtatták és munkálták meg valós időben, miután a kilövellt cseppek megkötöttek (vagy eltűntek). A kötésről kötésre történő megmunkálással finom polimeres felületeket hoztak létre. Minden egyes réteg befejezése után az ezüsttintát az UV-fény szinterezésével rakták a műgyantára.

A folyamat komplexitásának szemléltetésére négy termékmintát printeltek: pici biztonsági chipet, az áramot vezető N betűt, csövön belüli spirálformákat és egy kétkerekes robotikus minijárművet.

„Vezető és nem vezető anyagok egyetlen szerkezetként történő 3D printelése és a tintasugaras nyomtatás pontossága teljes mértékben személyre szabott alkatrészek gyártását teszi lehetővé. Áramkör tervezésekor nem kell szabványértékeket kiválasztani, hanem csak megadjuk az értékeket, majd a printer megcsinálja az alkatrészt” – jelentette ki Chris Tuck, a kutatócsoport egyik oszlopos tagja.

Richard Hague, a CfAM igazgatója szerint „komoly lehetőségek rejlenek ebben az áttörésben. Az MFAM az ipart és a fogyasztókat is befolyásoló 21. századi termékek és eszközök gyártótechnológiájává válhat.”

A globális klímaváltozás és a hőmérsékletemelkedés következtében egyre többen használnak, a jövőben pedig még többen fognak használni légkondicionáló berendezéseket. Csakhogy a készülékek egyelőre drágák, hosszabb távon viszont még fontosabb, hogy jelentősen hozzájárulnak az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásához, azaz a klímaváltozáshoz, amely negatív következményeit, ha áttételesen is, de enyhíteni hivatottak, és ezzel be is zárul a kör.

Milyen alternatívák merülhetnek fel, hogy a forróságban kevesebbet vagy egyáltalán ne kelljen használni légkondicionálót?

A Maryland College Park Egyetem (UMCP) anyagtudományi és mérnöki tanszékeinek kutatói érdekes ötlettel álltak elő és dolgoznak gőzerővel a megvalósításon, de legalábbis, hogy prototípus-szintig eljussanak. Új textíliát fejlesztenek, különlegessége, hogy egyszer személyes „hűtőegységként” működhet, azaz nem lesz szükségünk külső energiaforrásra.

Nemrég publikáltak is róla egy tanulmányt az Amerikai Vegyészeti Társaság ACS Nano újságjában „3D nyomtatott hőszabályozó textíliák” címmel. A szerzők printelt high-tech szövetek hűtési lehetőségeit elemzik benne.

A kutatás kialakulóban lévő trenden, a funkcionális ruhák (nedvességet elvezető tréningdresszek, „szagbiztos” futóöltözékek, ultraviola hullámokat vegyi úton megállító darabok stb.) fokozatos elterjedésén alapul. A funkcionális textíliák népszerűvé válása ellenére a testet hűtő ruhák előállítása sokkal nehezebb. Az eddigi kísérletek vagy túl masszív, ennélfogva sok energiát igénylő anyagokat eredményeztek, vagy nagyon drágának bizonyultak.

A marylandi kutatók praktikusabb valamit akartak. A remek hőátvivő képességéről ismert bór-nitrid vegyületet kombináltak polivinil-alkohollal (PVAc), egy különleges, vízben oldódó műanyaggal. Teljesen új és 3D nyomtatható, valamint különféle textíliákba szőhető nanokompozit-rostot kaptak eredményként.

A teszteknél a high-tech anyag emberi bőrre való hatását szimulálták, és kimutatták, hogy a hő leszívásában a sima PVAc-nél másfélszer, a pamutnál pedig kétszer hatékonyabb, tehát az ebből az anyagból készült ruha viselői tovább érezhetik üdének, frissnek és kényelmesen magukat, mint a hagyományos módszerrel, matériákkal előállított öltözékeket hordók. Ráadásul kevesebb légkondicionálóra van szükség, ami fontos környezetvédelmi szempont.

Egyelőre persze várni kell a különleges hűtőruhákra, hiszen még prototípusok sem készültek, viszont ha felpörög a fejlesztés, borítékolható az átütő siker.

Az 1989-ben alapított német EOS a 3D fémnyomtatás úttörője és az ipari 3DP élharcosainak, újítóinak egyike. Közvetlen fém lézerszinterező (DMLS) gépeivel meghatározó piaci szereplőnek számít. Az évvége közeledtével, más cégekhez hasonlóan, ők is visszatekintettek 2017-re, legalábbis az eddig hónapokra, és megállapították, hogy összességében kiváló évet zárnak.

A vállalatnak 65 országban vannak fogyasztói, világviszonylatban 3 ezernél több EOS nyomtatórendszert telepítettek, amelyek 51 százaléka polimert, 49 százaléka fémet nyomtat. Utóbbiak közül 94 a Series-4sorozattermelésre szánt változat. A 2015/2016-os költségvetési évvel összehasonlítva, a cég 10 százalékkal növelte forgalmát. Számszerűsítve, 345 millió euró körüli összeget kalkulálnak, és ebben az időszakban kb. 450 gépet adtak el.

Az EOS azonban nemcsak anyagilag, hanem létesítményeinek számát és méretét tekintve is növekszik, nyáron 9 ezer négyzetméteres központba (Krailling, Bajorország) költöztette gyártórészlegét és oktató/képzőtevékenységét, valamint a laborokat is. A franciaországi és szingapúri létesítmények mérete, illetve az alkalmazottak száma szintén nő. Tavalyhoz képest 200 új dolgozót foglalkoztatnak, így a cég összesen 1200 személyt alkalmaz világszerte. Egyre többen foglalkoznak közülük alkalmazásfejlesztéssel és új szolgáltatások kidolgozásával.

Hamarosan új ipari szintű polimeralapú 3DP rendszert mutatnak be. Az EOS P 500 SLS nyomtató rendeltetése már nemcsak a prototípuskészítés, hanem egyértelműen a gyártást célozza. A tömegtermelésben (és persze kiváló minőségű alkatrészekben) gondolkozó felhasználóknak szánt gép a negyedik ipari forradalom, az ipar teljes automatizálása felé mutat.

„Óriási változáson megy keresztül, mainstream piaccá fejlődik az additív gyártás, és a 3D nyomtatás kulcsszerepet fog betölteni az ipari termelés digitalizálásában. A technológiaintegráció döntő jelentőségű. Ennek megfelelően, fogyasztóink is megváltoznak” – nyilatkozta még júniusban a céget alapító jelenlegi vezérigazgató Adrian Keppler.

Az EOS vezetői szerint a 3D nyomtatás implementálása négy szakaszban történik. Az első a részek portfoliójának kidolgozása és a megfelelő alkalmazások azonosítása. A tervezés, folyamatos iterációk és az alkalmazásfejlesztés a második, az additív gyártás szükségletek szerinti kalibrálása a harmadik, nagyon hatékony termelési lánc hitelesítése és méretezése a negyedik.

„Mintegy 300 projekt vezetőivel konzultálva, állapítottuk meg, hogy az additív gyártást implementáló szinte összes cég ezen a négy szakaszon megy keresztül. Minden egyes szakasszal bővülnek az ismereteik, technológiailag érettebbé válnak, ugyanakkor újabb kihívásokkal szembesülnek. E kihívások kezelésében segítjük ügyfeleinket, és igyekszünk hozzájárulni, hogy az additív gyártás fontos szereplőivé váljanak” – jelentette ki az EOS globális alkalmazások és tanácsadás részlegét vezető Güngör Kara.