FREEDEE BLOG

Az újra felhasználható borotvákra specializálódott Mutiny Shaving walesi startup bemutatta első teljesen nyomtatott, rozsdamentes acél borotváját, az R-1-et. Az Egyesült Királyságban ez az első olyan borotva, amelynek előállításakor semmiféle környezetszennyező hulladék nem generálódik. Fenntartható, szénmentes anyagokból készült.

A cég határokat feszeget: egyrészt a legtrendibb, legkúlabb borotvákat dolgozza ki, másrészt a terület világviszonylatban is legkörnyezetbarátabb vállalatává kívánnak válni.

A borotvát különlegessé teszi még, hogy speciális, kötött fémszálas extrudáló technikával nyomtatták. Ezzel a módszerrel fémnyomatok drasztikus mértékben olcsóbban állíthatók elő. Geometriailag ugyan kevésbé kidolgozottak, nem annyira komplexek, mint egyik-másik kereskedelmi termék, de egy borotva esetében ez nem is elvárás.

A Mutiny Shaving nem most próbálkozott először at additív gyártással. A hibrid Ocean Waste (Óceánhulladék) nyele és pengevédője újrahasznosított cornwalli halászhálókból készült. A hálókat cornwalli halászflotta adományozta, Cornwallban hasznosították újra őket, és a nyomatok is ott készültek.

A lokális gyártás a startup egyik stratégiai alappillére, mint ahogy az újrahasznosított, fenntartható anyagokkal történő gyártás is.

Egy harmadik borotva, a Mutiny Hybrid a Newport County Football Clubbal való együttműködés gyümölcse. Logós dombornyomott pengevédő és nyél van rajta, ami persze jó reklám is a focicsapatnak. Újrahasznosított PLA-ből printelték, és maga a PLA is fenntartható kukoricakeményítőn alapul. Sem a gyártás, sem a szállítás közben nem keletkezett hulladék – a tervezést és a nyomtatást egyaránt helyben, a walesi Newportban végezték.

A vastag és szögletes fogantyút úgy tervezték, hogy a szárítást megkönnyítendő, függőlegesen álljon. Csúszásmentes felülete miatt zuhanyzásnál és fürdéskor is használható. A pengevédő az ujjak biztonságáról gondoskodik. A csomag öt pengét tartalmaz, ára 25,99 font. A Hybridet életen át tartó használatra tervezték.

Egy megint másik borotva, a Rainbow Edition Hybrid neve – Szivárvány – a borotva színére utal.

A CONTEXT tanácsadó cég negyedévente tesz közzé tanulmányt az additív gyártópiac állapotáról. Az anyag az összes termékvonal gép-kiszállításaira összpontosít.

Ezúttal pozitív a végkicsengés, mert az ipari – 100 ezer dollár feletti – rendszerekből több mint 100 ezret szállítottak ki. A szám a súlyos globális környezet (kínai gazdaság covid miatti botladozása, Ukrajna orosz inváziója, világméretű infláció stb.) ellenére bizakodásra ad okot. A piaci szereplők optimisták 2022 hátralévő részét illetően.

A CONTEXT négy kategóriába sorolja a 3D nyomtatókat, és hangsúlyozza, hogy a kiszállított rendszerek száma nem azonos az értékesített rendszerek számával.

Az ipari kategóriába a 100 ezer dollár feletti, a tervezőbe a 20 és 100 ezer dollár közötti, a professzionálisba a 2,5 és 20 ezer dollár közötti, a személyesbe a 2,5 ezer dollár alatti gépek tartoznak, de a házilag összeszerelhető printercsomagokat nem veszik figyelembe az utolsó csoportnál.

2021 első negyedévével összehasonlítva, a két legérdekesebb szám a negyedév bevételeinek 69 százalékát jelentő, a tervezői és az ipari szegmensben tapasztalt 7 és 19 százalékos növekedés. Ez arra utal, hogy a cégek és más felhasználók is masszívabb, nagyobb hatékonyságot és termelékenységet garantáló gépekbe invesztálnak.

A tervező kategória top 10-es gyártói mind növelték kiszállításaik számát. Nem meglepő módon a 3D Systems és a Stratasys (a MultiJet és a PolyJet technológiával) produkálta a legnagyobb növekedést. Új szereplők is besegítettek, mint például a Stratasys által felvásárolt Origin, illetve a 3D System egyik új akvizíciója, a Kumovis.

Az ipari kategóriában tarol a binder jetting technika. A Digital Metalt felvásárló Markforged jól teljesít, akárcsak a rivális ExOne-t felvásárló Desktop Metal. A HP piacon hamarosan megjelenő Metal Jet Fusion rendszere lehet a szegmens további növekedésének egyik fő hajtóereje. Polimerfronton a Prodways, a BMF, a 3D Systems, a Farsoon és a HP, fémvonalon az Eplus3D, a Velo3D, a TRUMPF és a Farsoon teljesített jól.

A profi kategória gépei 2 százalékos növekedést produkáltak 2021-hez képest. Az egyik legnagyobb érdekesség az Ultimaker és a MakerBot fúziója. A Formlabs, a Raise3D és a Sprintray egyaránt remek mutatókkal büszkélkedhetnek.

A személyes használatra szánt gépek piacán viszont jelentős, 25 százalékos volt a csökkenés. A fellendülést az oktatás jelentheti – egyre több kormány ismeri fel a 3DP-ben rejlő ezirányú potenciált.

A Formlabs, a MakerBot és az Ultimaker termékeit a FreeDee forgalmazza Magyarországon.

A Formlabs arról számolt be, hogy a tíz éves alapítás óta a gépein nyomtatott darabok száma most haladta meg az egymilliárdot. A szám főként SLA (sztereolitográfia) alapú gépekre vonatkozik, de az SLS (szelektív lézeres szinterezés) nyomtatókkal készülteket is beszámították.

2021-ben kb. 9,4 millió SLA nyomat készült additívgyártás-szolgáltatóknál. Ők az összes SLA-nyomat harmadát, felét jelenthetik. Ha hozzávesszük a végfelhasználókat is, akkor 20 és 30 millió közötti darabról lehet szó. És ez csak 2021.

Az elmúlt tíz évben exponenciális volt a növekedés, ami minden bizonnyal a jövőben is így lesz. Persze itt nemcsak a Formlabsról, hanem más SLA hardvergyártókról is szó van.

A Formlabs 100 ezernél több SLA-printerét használják a világban. Ez a szám az SLA-hardver több mint 80 százalékát jelenti. A maradék 15 százalék nagyobb méretű ipari rendszer, és a Formlabs őket is túlszárnyalta.

A Formlabs 3D nyomtatók felhasználói a prototípuskészítéstől a szerszámokig, gyártásig, szerteágazó területeken dolgoznak a kezdetek óta folyamatosan javuló minőségű printerekkel.

A magas szám főként azzal magyarázható, hogy a Formlabs-nyomtatók kisebb léptékű sorozatgyártásra is alkalmasak már. A sorozatgyártás melletti másik fontos trend az egyre nagyobb ütemben terjedő személyre szabás. A printerek költséghatékonysága szintén sokat nyom a latba.

A cég gépeit például fogászok, fogtechnikusok kezdték el hamar használni, sok fogszabályzót és pótlásokat nyomtattak rajtuk – több százezer fogról van szó. Ez a szektor volt a 3DP egyik korai elfogadója, és a medicinában szintén egyre több Formlabs-nyomtató dolgozik.

A Gillette-től a Marvelnek tervező DreamWorksig sok világmárka használja a cég technológiáját. Magyarországi forgalmazója a FreeDee.

Az ipari 3D nyomtatásban hosszú évek óta meghatározó szerepet játszó német EOS saját M 290 fémnyomtatójára fejlesztett anyagokat mutatott be: RozsdamentesAcél 254, RozsdamentesAcél SuperDuplex, SzersámAcél CM55, NikkelÖtvözet HAYNES 282.

„Az anyagfejlesztést mindig az ügyfelek óhaja vezérli, és nagyon gyakran a velük folytatott szoros együttműködés eredménye. Ezt a négy anyagot speciálisan az additív gyártás szükségleteinek megfelelően terveztük, optimalizáltuk. Az additív gyártásra szabott ötvözetekkel, növeljük az érintett iparágak alkalmazási lehetőségeit” – nyilatkozta Sascha Rudolph, a vállalat egyik vezetője.

A 254 ausztenites rozsdamentes acél – ez, kristályos szerkezete alapján a rozsdamentes acél öt osztályának egyike. Elsődleges kristályos szerkezete megakadályozza, hogy hőkezeléssel keményedjen, és nem-mágnesessé teszi az anyagot. Az új nyomtatóanyag erősebb a hagyományosnál, klórozott és tengervizet használó, cellulóz- és papírgyártó, valamint vegyszerkezelő berendezésekhez ajánlott.

SuperDuplex változata még nagyobb szilárdságot és korrózióval szembeni ellenállást jelent, főként az olaj- és gáziparnak ajánlják, de a bányászatban és a papírgyártásban szintén komoly hasznát vehetik.

A korrózióval szembeni –nehéz terepeken is – komoly ellenállást mindkét anyag esetében az ötvözetben lévő magas króm-, molibdén- és nitrogéntartalom garantálja.

A CN55 kobaltmentes, szupererős és kemény acél, szerszámkészítő és tervezői megoldásokhoz ajánlják. Az ötvözet elemei és a mérsékelt széntartalom nehéz alkalmazásokhoz, magas hőmérséklethez is garancia. Gépészeti, hajtáslánc-alkatrészek, munkaeszközök lehetnek a tipikus hasznosulások.

A negyedik egy nikkelalapú szuperötvözet. Könnyen gyártható, nagyszerűen hegeszthető, oxidációnak, korróziónak remekül ellenáll, bírja a magas hőmérsékletet. A légjármű-ipartól rakétamotorokig, gázturbina-alkatrészekig, energetikai komponensekig, sok területen felhasználható.

A világhírű játék- és szórakoztatóipari nagyvállalat, a Hasbro a Formlabsszal (amelynek a FreeDee a magyarországi forgalmazója) közösen dolgozott a Szelfi sorozatokon. A maga nemében világelső szériák darabjait – akcióhősöket – 3D nyomtatással készítik, személyre szabottak, nagymennyiségben gyárthatók, tartósak.

A sorozatokat hosszú évekkel ezelőtt kezdték, mentek is rendesen, aztán rájöttek, hogy a rajongóknak még jobban tetszik, ha saját maguk az imádott történetek hősei.

Egy fan nem csoportokat, hanem egyetlen figurát kap, aki olyan lesz, amilyennek akarja – kidolgozhatja az arcát, frizuráját, magát alakítja át akcióhőssé, hősnővé.

Digitálisan addig dolgozik rajta, amíg azonosul kedvenc sorozata kedvenc figurájával: Pókemberként hasíthat New York légterében, X-szárnyú pilótából kobrává, bármiből bármivé változhat – és ez a végső felhasználói élmény, legalábbis a Hasbro globális tervező- és fejlesztőrészlegét vezető Brian Chapman szerint.

A két vállalat együtt fejlesztett műgyantát, amellyel lehetővé vált különféle bőr- és hajszínek kivitelezése. Túl az esztétikán, az anyagnak „bőrbiztosnak” és tartósnak kellett lennie, plusz meg kellett felelnie a Hasbro akcióhős-szabványainak.

Ezért gyümölcsöző a Formlabsszal való – nem újkeletű, mert 2014-ben, akcióhős-prototípusok nyomtatásával indult – együttműködés. A végeredmény a Formlabs egyik anyagához (Tough 1500 Resin) hasonló, azon alapul – a nyomatok merevségben és szilárdságban a polipropilént utánozzák.

De hogyan válthatjuk valóra álmainkat, hogyan válhatunk akcióhősökké?

Először letöltjük a Hasbro Pulse mobil appot, aztán leszkenneljük az arcunkat, személyre szabjuk a karaktereket (a frizurájukat is), majd megvárjuk, hogy kiszállítsák a hőst, például G.I. Joe-t, a Power Rangers öt gimnazistájának egyikét, Szellemirtókat (Ghostbusters) stb. A Formlabs printereket már nemcsak a prototípusok, hanem a végtermékek elkészítéséhez is használják.

Max Lobovsky, a Formlabs társalapító-vezérigazgatója az innováció élharcát látja az együttműködésben, és szerinte a sorozat ékesen szemlélteti azt a tényt is, hogy a 3D nyomtatás végtermékek gyártására is tökéletes.

Az ipari 3D nyomtatás egyik főszereplője, a Formlabs piacra dobta eddigi legerőteljesebb szelektív lézeres szinterezés (SLS) alapú gépét, a Fuse 1+ 30W-t.

A korábbi Fuse 1 printer komponenseit továbbfejlesztették, így az új gépek törvényszerűen hatékonyabbak, masszívabb a lézer, amellyel az alkatrészek gyártása kétszer gyorsabb, mint az előző modellel.

A szintén továbbfejlesztett galvanométer-rendszerrel a szkennelés is felgyorsult, a gép másodpercenkénti 12,5 méter maximális teljesítményre képes. Mivel a nyomtatópor újrahasznosítható, és a munkatere még nagyobb százalékban kihasználható, a vele végzett munkák költsége alacsonyabb, a megtérülés nagyobb, és a nyomtatás szinte semmilyen hulladékot nem generál, tehát a Fuse 1+ 30W a napjainkban egyre fontosabb fenntarthatósági szempontoknak is tökéletesen megfelel.

A printer mellé a nagyvállalat új anyaggal is előállt, ami értelemszerűen abszolút passzol a géphez. A Nylon 11 CF port az új nyomtatóhoz hasonló SLS gépekre, végfelhasználói alkalmazásokhoz találták ki. A szénszállal megerősített nejlon alapú anyagból készült nyomatok egyrészt nagyon könnyűek, másrészt erősek.

Az anyag folyamatos ütéseknek is ellenáll, így fémalkatrészek helyettesítésére, tartalék alkatrészek, ütésálló berendezések, funkcionális kompozit-prototípusok gyártására is jó. Hőtanilag és a nyomat méretét tekintve is stabil, merev, magas szintű az ütésellenállás, ideális szilárdság-tömeg arány jellemzi.

A Formlabs eddig több mint százezer professzionális SLA nyomtatót értékesített – ez a szám abszolút dicséretre méltó, mert még senki nem adott el ennyit. Max Lobovsky társalapító-vezérigazgató szerint az új printer elődjéhez hasonlóan uralni fogja az SLS piacot.

A Fuse 1-et 2021 januárjában vezették be a piacra, és az azóta értékesített SLS-printerek több mint a felét a Formlabs jegyzi. A vállalat folyamatosan dolgozik azon, hogy gépei olcsóbbak legyenek, amivel a 3D nyomtatás újabb ipari szegmensekben terjedhet el – a Formlabs eddigi gépeit a gyártásban, tervezésben, egészségügyben, fogászatban, de még a játékiparban is használják. A mostani printer alapára az ipari nyomtató kategóriában olcsónak számító 24,499 dollár.

A cég termékeit a FreeDee forgalmazza Magyarországon.

A NASA Artemisz Missziójában fontos szerepet játszik a 3D nyomtatás. Az AI Space Factory LINA nevű alaptábort printel, ahol űrhajósok és robotok tartózkodnak, és dolgoznak majd együtt.

A holdbunkerben többek között asztromobil, telekommunikációs eszközök, lakásmodulok lesznek. Rendeltetése, hogy megvédje az űrhajósokat a sugárzásoktól, holdrengésektől, extrém hőmérséklet-ingadozásoktól, meteoroktól. Fotovoltaikus fa fogja gyűjteni a napenergiát.

A 2025-re tervezett misszió során tudományos és technológiai felfedezésekre számítanak, és elkezdik a holdbéli gazdaság kiépítését. A Hold bázis, előtanulmány lehet a Marshoz, és minél hosszabb emberi jelenlétet terveznek az égitesten.

A holdbunkerhez felhasználandó anyagot a NASA egyik laboratóriumában dolgozták ki, majd teszteken hitelesítették. A LINA-t eleve hosszútávú holdbeli tartózkodásra tervezik, a nyomtatást autonóm robotok végzik majd.

Három egységből fog állni, mindegyik 75 négyzetméter, 90 négyzetméteres közös udvar választja el őket egymástól. A Hold déli sarkára, az „Örök Fény Csúcsára” tervezik, ahol állandó a napsugárzás. A tervezett helyszín közelében, egy kráterben, árnyékban jég gyűjtésére is nyílik lehetőség.

A nap- és a kozmikus sugárzással szemben védő bunker akár ötven évig is kitarthat, a védelmet a regolitbevonat garantálja. Az első prototípust a Kennedy Űrközpontban készítik, ahol megteremtik a misszió helyszínének a feltételeit. A hőmérséklet elég szélsőséges, mínusz 170 és plusz 70 Celsius-fok között ingadozhat.

A LINA az AI Space Factory számára építészeti és technológiai mérföldkő, későbbi holdkutazások modellje lehet. Az ismert holdkőzet, a regolit hosszú ideje mozgatja a NASA-tudósok fantáziáját. Lehetségesnek tartják, hogy más bolygókon is építkezhetnek vele, másrészt fenntarthatóbb építkezést biztosít.

A misszió három szakaszból áll. Augusztusban az Artemisz I keretében próbababákat utaztatnak, hogy előkészítsék velük a valódi asztronauták útját. Az Artemisz II 2024 májusában kezdődik, holdközeli-repülés lesz benne. Az Artemisz III 2025-ben indul, ötven év után újra lesz ember a Holdon – első alkalommal nő és színesbőrű.

Az integrált fém és szénszálas additív gyártóplatform Digital Forge fejlesztője, az ipari 3D nyomtatás egyik főszereplője, a Massachusetts állambeli Markforged – amelynek termékeit a FreeDee forgalmazza Magyarországon – tovább bővül, ugyanis megállapodott a Höganäs AB-vel a pontosságáról és megbízhatóságáról ismert, vezető binder jetting alapú gépeket gyártó Digital Metal felvásárlásáról.

A Teton Simulation Software április felvásárlása után, ez a Markforged idei második akvizíciója. Versengő és kiegészítő cégek felvásárlása trenddé vált a 3D nyomtatásban, más nagyvállalatok szintén bővülnek, egyre inkább elmozdulnak a binder jetting piac felé is. Mostantól a Digital Metal is jelen lesz a szegmensben.

Az akvizíció – és az ezirányú többi felvásárlás – egyértelműen jelzi, hogy a binder jetting kereskedelmi rendeltetésű gyártássá válik. Ezt támasztja alá a HP és a GE Additive is, mindkét cég hamarosan bevezeti a piacra saját binder jetting technológiáját.

A felvásárlással a Markforged még inkább alkalmas lesz arra, hogy gyorsan megoldást találjon ipari ügyfelei gyártási kihívásaira, minimális előkészületekkel képesek lesznek nagymennyiségű fémnyomat előállítására. Ezzel szemben, hagyományos módszerekkel dolgozó vállalatoknak sokszor hónapokba telik, míg a tervezéstől eljutnak a gyártásig.

A Markforged szerint a poralapú binder jetting nagyon jól skálázható technológia, és többféle fém használható nyomtatásra. A technikával kiegészül a Digital Forge kínálata, nyilvánvalóan tovább bővül a vállalat ügyfélköre, újabb lépés az elosztott gyártás kiteljesedése felé.

A gépjármű-, a luxusiparban és más iparágakban is új alkalmazások várhatók, ami annak is köszönhető, hogy a 2003-ban alapított Digital Metal megoldásai kompatibilisek a Markforged technológiáival. Az eddig a Höganäs AB tulajdonába tartozott cég gépein többszázezer nyomatot készítettek.

Mindkét fél elégedett, és bizakodik a jövővel kapcsolatban. A közel 40 millió dolláros felvásárlás 2022 harmadik negyedévében zárul le.

Gyakran előfordul, hogy ki akarunk nyomtatni egy, vagy saját magunk által készített, vagy a weben talált STL-fájlt, azt hisszük, minden rendben, de a rendszer hibát jelez, a fájl valamiért nem működik.

Mit tegyünk ilyenkor?

Szerencsére a probléma ma már több szoftverrel megoldható, az STL-fájl kijavítható. Ezek egyike az ingyenes, nyílt forrású MeshLab több eszközt kínál a felhasználónak különféle feladatokhoz: a fájl megtisztításához, kijavításához, szerkesztéshez, mindenféle 3D háló konvertálásához.

A MeshLab bármikor letölthető, telepíthető, Windows, Mac és Linux operációs rendszerek alatt egyaránt fut.

A program eredeti változatát 2005-ben fejlesztették a Pisai Egyetemen, aztán többször finomítottak rajta. A fejlesztők végig professzionális célokra könnyen használható, a hatékony gyártást segítő, a fenntarthatóságot az additív gyártás promotálásával érvényre juttató szoftverben gondolkoztak. E célok érdekében egyre több funkcióval bővítették, míg el nem jutottak a mai ismert Meshlabig. Legújabb változata a MeshLab 2022.02.

Ugyan sok funkciója van, de leggyakrabban STL-fájlok gyors és egyszerű javítására használják. Miután megnyitottuk, a javítandó fájlt vagy manuálisan vagy „fogd és vidd” (drag-and-drop) módszerrel a programba importáljuk. Ezt követően látjuk a fájl 3D változatát, majd a javítás menüt használva, több opció közül választhatunk.

Mindezek mellett több kiegészítő funkciót szintén alkalmazhatunk, amelyek azért jók, mert így elkerülhetjük, hogy más programokkal is dolgozzunk a nyomtatás előkészítéséhez. Integrált 3D modellezés, színező, felülvizsgáló filterek mellett egyéb eszközök is rendelkezésünkre állnak a 3D szkennelt adatok hibamentes feldolgozásához.

A fájl kijavítása mellett az optimalizálás is fontos szempont, amelyhez viszont már több előzetes tapasztalat szükséges, ez már haladó szint.

A Stratasys bejelentette, hogy kiszállította a harmincötezredik ipari 3D nyomtatóját, azaz a terület egyik vezető cége ennyit értékesített eddig. Kérdés persze, hogy mit tekintünk pontosan ipari printernek. A MakerBot gépeket például „professzionálisnak” kategorizálják, viszont a 35 ezerbe valószínűleg nem számolják bele őket.

A polimeralapú piacon a 3dbm Research alapján 2021-ben 56781 anyag-extrudáló, 10 ezer dolláros vagy drágább 3D printert használtak világszerte, és ha figyelembe vesszük, hogy a 35 ezerből többet nem működtetnek már, a szám akkor is magáért beszél. Magyarán a ma működő, extrudáláson alapuló ipari printerek nagy része Stratasys-gép.

Az alapító Scott Crump több mint húsz esztendeje találta fel az FDM technológiát, majd az évek során több akvizícióval (például MakerBot) a cég a világ legtöbb bevételt generáló 3DP vállalatává vált.

Mostani ipari nyomtatóik több termékcsaládból állnak: Dimension, uPrint, Fortus (F). Az F-darabok közül egyesek kifejezetten targetáltak, speciális célokra, területekre szánták őket. Ilyen például a Stratasys Légjármű-belső Megoldást (AIS) kínáló korábbi Fortus900mc, ma F900, amellyel a szektorban felgyorsulnak a gyártófolyamatok, és emellett a Stratasys a szükséges szerszámokat, dokumentációt és képzést is biztosítja.

Az F900 számít most a csúcsmodellnek, a Fortus 450 pedig a legjobb eladási mutatókkal rendelkezik. Ma ez az egyetlen gép, amelyik a Fortus nevet viseli, mert a többire már csak az F-et használják.

Az F777-et és az F123-at a „megbízható nyomtatást megfizethető áron” szellemben dobták piacra, hogy versengjenek az egyre jobb minőségű általános FFF-rendszerekkel.

A vállalat elismertségét szemlélteti, hogy a Lockhead Martin az Orion űrszondához PEKK anyagokkal működő Stratasys FDM-printereket használ.