FREEDEE BLOG

A francia Dassault Systèmes 3DEXPERIENCE piactere komoly lökést adhat a 3D nyomtatás körüli ökoszisztéma fejlődésének.

A digitális gyártás összes formáját (3D nyomtatást, lézervágást, fröccsöntést stb.) támogató 3DEXPERIENCE platform fontos része, a piactér 50 gyártót kapcsol össze a kívánság szerinti (on-demand) termékeket rendelő fogyasztókkal. Az igényeknek a 3D szolgáltatások árának összehasonlításával is eleget kíván tenni.

Bernard Charlès elnökhelyettes és CEO szerint a piactér értéklánccá alakítja az ellátási láncot. Egyedi, virtuális és közösségi vállalatról, az új üzleti tevékenység úttörőjéről, ipari értékteremtő tevékenységről beszél.

„Az online platformok már átalakították a kereskedelmi, a közlekedési és az egészségügyi szolgáltatásokat. Készüljünk fel, mert az ipar lesz a következő” – nyilatkozta.

A Dassault felhőalapú online szoftvermegoldását – a platformot – a 3D tervezést igénylő ipari területekre találták ki. A program tartalomgeneráló és szimulációs appokat tartalmaz, az információszerzés mellett a közösségi együttműködést, a 3D modellezést is támogatja. Működését a cég más szoftverrendszerei, például a Solidworks és a Catia is segítik.

A piactér két részből tevődik össze.

A Marketplace Make a platform „on-demand” oldala, ahol a fogyasztók amerikai, európai és ázsiai gyártók közül azonosíthatják a megfelelő ipari szolgáltató-partnert. A listán többek között a Stratasys és a 3D Systems ezirányú részlegei is szerepelnek. A szolgáltatók 500-nál több gép munkáját kínálják.

A Marketplace PartSupply visszakereshető digitális alkatrészek átfogó katalógusa és keresőeszköz. A felsorolt 30 millió 3D fájl gyártása garantált. Ha azt akarjuk, hogy megfeleljenek bizonyos specifikációknak, könnyen szerkeszthetők a Solidworks és a Catia szoftverekkel.

A piactér rendeltetése, hogy csökkentse a digitális gyártófolyamatok kockázatait és persze a hibákat is. Az ügyletek részleteit úgy igyekszik kezelni, hogy finomhangolja vele a gyártást.

A 3D nyomtatás történetében – és persze a jelenben, s minden bizonnyal a jövőben is – fontos szerepet játszott, játszik a közösségi finanszírozás (crowdfunding). Számos printer, kiegészítő, technológia és startup a két legnagyobb crowdfunding oldalon, a Kickstarteren vagy az Indiegogo-n vált ismertté.

A 3Ders összeszedte az eddigi öt legsikeresebb 3DP-s közösségi finanszírozási kampányt. (Közben azért arról se feledkezzünk meg, hogy a sikerek a jéghegy csúcsa, mert rengeteg projekt nem éri el a célösszeget, és merül a feledés homályába.)

Ötödik helyezett a 2017 áprilisában a megcélzott 50 ezer dollár helyett 2277182-t kaszáló Snapmaker fémnyomtató; időben ő az utolsó. A rendszer különlegessége, hogy printelés mellett lézeres metszésre és CNC faragásra/vésésre is használható.

A Solido3D OLO okostelefonos nyomtatója a negyedik, 2016 áprilisában jócskán túlteljesítette a 80 ezer dolláros célösszeget – a projekt 2311811 dollárt gyűjtött össze. Hét komponensből álló, iPhone-nal, Windows Phone-nal és androidos készülékekkel egyaránt működő egyszerű, elegáns szerkezet, kb. az lehet a 3D nyomtatásnak, mint a Google Cardboard a virtuális valóságnak.

Az azóta világhírű Massachusetts állambeli Formlabs sztereolitográfiás Form 1-e a harmadik, 2012 októberében 2945885 dollárral támogatták, úgyhogy jócskán túlteljesítette a kitűzött 100 ezret. A fogászatban különösen népszerű Form 2 még jobban bevált, és a cég már szelektív lézeres szinterezéssel (Fuse 1) és más eljárásokkal is foglalkozik. A Formlabs termékeit Magyarországon a FreeDee forgalmazza.

A Tiko nyomtató is 100 ezerben tűzte ki a célt, aztán 2015 áprilisában 2950874-gyel zárt. A minden idők második legsikeresebb kickstarteres 3DP projektje, a delta-stílusú FDM printer fejlesztői 179 dollárért kínáltak nagyon fejlett technológiát. A folytatás már kevésbé sikerült fényesre, a támogatók nem kapták meg a gépeket, állítólag a cég üzleti modelljével voltak problémák, a printer ma már kvázi beszerezhetetlen.

Az aranyérmes M3D Micro 2014. májusban 3401361 dollárral végzett a belőtt 50 ezer helyett. A marylandi startup mindössze 1 kilós és 199dolláros FDM gépe 10 perc alatt érte el a célösszeget. A cég azóta is él a közösségi finanszírozás lehetőségeivel, a tavaly bemutatott M3D Proval 487 ezer dollárt kaszáltak.

A 3Ders szerkesztői megemlítik még a 2013 márciusában 30 ezer helyett 2344134 dollárt „összekalapozó” 3D nyomtatótollat, a 3Doodlert is, amelyet Magyarországon szintén a FreeDee forgalmaz.

A világ 65 országában 3 ezernél több rendszerrel jelenlévő német EOS a 3D fémnyomtatás egyik kulcsszereplője tavaly 10 százalékkal növelte forgalmát. Közvetlen fém lézerszinterező (DMLS) gépek, nyomtatóanyagok stb. fejlesztése mellett komoly oktató, tanácsadó stb. tevékenységet is folytat, és mindent megtesz azért, hogy a 3DP valóban mainstreammé váljon.

Az EOS Csoport ALM leányvállalata a napokban jelentett be három ipari alkalmazásra szánt, kiváló minőségű polimer nyomtatóanyagot. Mindhárom (ALM HP 11-30, ALM FR-106, ALM PA 640-GSL) márciustól lesz megrendelhető.

A három új termékkel az EOS bővíti anyagpalettáját, s egyben új ipari alkalmazásokra is lehetőség nyílik velük. A minden kritériumnak megfelelő minőség-ellenőrzés miatt még a kőkeményen szabályozott iparágakban is használhatják ezeket az anyagokat.

Az ALM HP 11-30 szénrosttal megerősített poliamid 11. Nagyon erős, különféle hatásoknak jól ellenáll, nehezen törik. A fejlesztők elmondása alapján kiegyensúlyozott mechanikai tulajdonságokkal rendelkező részek hozhatók létre belőle. Az autóipar és a motorsport lehetnek az elsődleges alkalmazási területek, például remek mechanikus kopásálló alkatrészeket gyárthatnak az ALM HP 11-30-ból.

Az ALM FR-106 kiváló lángvédelmi tulajdonságokkal rendelkező poliamid 11, egyben az EOS kifejezetten lángvédelmi 3DP anyagsorozatának legújabb darabja. A poralapú matéria emellett nagyon kemény és erős is, és a három tulajdonság együtt repülőipari alkalmazásokat vetít előre. Az anyag ráadásul meg is felel több repülési szabványnak.

A lángokkal szembeni alkalmazás és a részletek nagy felbontása miatt házak, burkolatok, reteszek gyártására szintén alkalmasnak tűnik.

Az ALM PA 640-GSL üreges üveg mikrogömbökkel és szénrostokkal megtöltött poliamid 12. Lényegében ugyanazokkal a tulajdonságokkal rendelkezik, mint az üveggel megtöltött poliamidok, de az üreges gömbök miatt sokkal könnyebb náluk. Tömörsége erős és merev, ugyanakkor könnyű részek nyomtathatók belőle. Az EOS kiemeli még a hő-ellenállást és a „kiváló felületminőséget” is.

A három anyag közül az ALM PA 640-GSL tűnik a legsokoldalúbbnak, ami szerteágazó alkalmazásokkal kecsegtet: repülőipar, motorsport, más sportok, szállítás, modellkészítés stb.

A Cornell Egyetemen (New York) fejlesztett Robotikus Modellező Asszisztens (RoMA) a jövő ember-robot együttműködéséből ad ízelítőt. A rendszert a tervező kiterjesztett valóság (Augmented Reality, AR) headsettel irányítja. A fejlesztésben a Hasso Plattner Intézet, az MIT (Massachusetts Institute of Technology) Számítástudomány és Mesterséges Intelligencia Laboratóriuma (CSAIL) és a Közép-floridai Egyetem is részt vett.

Az asszisztens a felsőoktatási intézmény korábbi WirePrint projektjének folytatása, amely lehetővé tette a levegőben történő printelést, valamint tárgyak közvetlenül nyomtatás utáni módosítását.

A Rhino plugin jóvoltából a headsetbe 3D modellező funkciót integráltak. Ez a funkció biztosítja, hogy felhasználók egyszerű formákból (hengerek, gömbök stb.) digitális tervrajzokat készítsenek. A virtuális modellépítés egy korongon történik. Ha a terv kész, robotkarba tápláljuk, amely egyszerű huzalkeret-szerű formában kinyomtatja.

Annak ellenére, hogy a végeredmény egyelőre elég kezdetlegesen mutat, a rendszer több intuitív funkciója kulcsfontosságú lehet a kiterjesztett valóságban történő tervezésben. Megfelelő kalibrálással virtuális rajzolóeszközként működő ujjvégünk új jegyekkel gazdagíthatja a 3D modellt, például fogót tehetünk a teáskannára stb.

A folyamat rugalmassága miatt a rendszerrel meglévő felületekre is közvetlenül printelhetünk új szerkezeteket. A kutatók többek között előregyártott repülő modellhez nyomtattak egy állványt, de ez csak egy példa a számtalan kreatív lehetőség közül.

A rendszert úgy akarják méretezni, hogy nagyobb tárgyak nyomtatására is alkalmas legyen, illetve – a hatékonyabb ember-gép együttműködés jegyében – „kötetlenebbül”, gördülékenyebben dolgozhassunk vele.

Az asszisztens a fizikai, digitális és biológiai valóságokat, illetve számításokat, hálózatokat és manuális folyamatokat egybeintegráló negyedik ipari forradalmat, a jövő sokrétű ember-robot együttműködésen alapuló gyárait vetíti előre.

Az 1990-ben alapított, leuveni székhelyű Materialise gyors prototípuskészítés-szolgáltatóként kezdte, majd a szoftverfronton robbantottak: 1991-ben fejlesztették a Mimics, 1992-ben pedig a Magics első változatát. A Mimics 3D tervezéshez és modellezéshez használt képfeldolgozó program, a Magics CAD adatokat exportál nyomtatható .stl formátumba.

A ma már a globális 3D szoftverpiac egyik élenjárója Európa mellett az amerikai kontinensen és a Távol-Keleten is jelen van és különféle technológiákkal szerteágazó szektorokban (autógép-gyártás, egészségügy, fogyasztási cikkek, divat, művészet és szórakozás stb.) nyújt szolgáltatásokat.

A flamand cég most a parametrikus designban világhírű bostoni PTC (Parametric Technological Corporation) szoftvergyártóval állt össze, hogy tovább bővítse a Creo CAD-program lehetőségeit. Az új PTC szoftvercsomaggal a 3DP a gyártófolyamatba integrálható. A fejlesztésnél különös hangsúlyt fektettek a 3D fémnyomtatásra.

A Materialise Build Processorra kapcsolódó gépekkel kompatibilis csomagot végfelhasználói termékek gyártására szánják. A Build Processor a Materialise 3D Print Készletének szeletelő eszköze.

A csomag részeként a Materialise segédanyag-generáló technológiájával a tervezők jobban átlátják, milyen kiegészítő anyagokra van szükségük.  

A szoftvercsomag és a processzor együtt jelentősen leegyszerűsíti a 3D nyomtatás használatát a diszkrét gyártásban, könnyebb lesz vele egyedi cikkeket, például repülőgépeket, autókat és mobiltelefonokat létrehozni.

„A PTC-vel való együttműködéssel többen hozzáférnek a 3D nyomtatáshoz, a mérnököket és a tervezőket hozzásegítjük, hogy hagyományos helyett additív gyártásban, gyors terméktervezésben és fejlesztésben gondolkozzanak” – nyilatkozta Stefaan Motte, a Materialise Software igazgatóhelyettese.

„A Materialise-zal áthidaljuk a CAD tervezőszoftverek és a 3D nyomtatók közötti űrt” – jelentette ki Brian Thompson, a PTC igazgatóhelyettese.

Az 1985-ben alapított PTC a Materialise előtt más nagyvállalatokkal is együttműködések sorát kötötte meg. Céljuk a szoftver és a hardver minél gördülékenyebb interakciója.

A 3D Systems például a PTC ThingWorx platformjának gépeibe integrálásával biztosította, hogy a felhasználók valósidőben monitorozzák a nyomtatást. Pluszsegítség a platformba tavaly beágyazott ANSYS szimuláció, amellyel a fogyasztók egyrészt elemezhetik a gyártási folyamatot, másrészt előrejelezhetik a részek teljesítményét.

A dél-koreai Pjongcsangban gőzerővel zajlanak a XIII. téli olimpia versenyei. A technológia gyors terjedését és népszerűségét figyelembe véve, a 3D nyomtatása alkalmazása csak idő kérdése volt. Most már nyugodtan beszélhetünk múlt időben, mert a 3DP óriás Stratasys besegített az amerikai szánkócsapatnak; a szánkók egyes részeket ugyanis printelték.

„Az alacsony építésű szánkókon a sportolók a hátukon fekszenek, a járművet a szánkó felnyúló szarvaival és óvatos testsúlyáthelyezéssel irányítják. A szánkó 15 centiméter magas, 124–135 centiméter hosszú, a korcsolyák közötti távolság 45 centiméter. Az együléses szánkó tömege 21–25 kilogramm, a kétüléseseké 25–30 kilogramm. A versenyzők egyéni felszerelése nagyjából a két rokonsportéval azonos, de a kezükön tüskékkel ellátott kesztyűt viselnek, a starthelyről indulva ennek segítségével gyorsítják fel magukat” – ismerteti a sportágat a Wikipédia szócikke.

Az amerikai szánkócsapattal együttműködő Stratasys mérnökei többféle prototípust terveztek, printeltek és teszteltek. A technológiával szerencsére gyorsan tudtak dolgozni, és a tempó nem ment a minőség rovására. A 3DP lehetővé tette, hogy mindegyik sportoló számára egyedi, személyre szabott – kényelmes és ergonomikus – szánkót készítsenek.

Mihelyst meglett az optimális változat, kiváló minőségű üvegszál és kompozitanyagból Fortus 900mc gépen kinyomtatták a részeket.

„Mivel hagyományos módszerekkel fáradságos és drága kompozitanyagokkal dolgozni, korábban fel sem merült, hogy a versenyzők ennyire személyre méretezett szánkót használjanak. Az additív gyártás adta tervezői szabadsággal viszont már lehetőségünkben áll, és ezzel drasztikusan javítjuk sportolóink teljesítményét” – áll a Stratasys nyilatkozatában.

Ránézésre nem lehet megállapítani az amerikai szánkókon, hogy részben 3D nyomtatással készültek, de a versenyzők elmondása alapján a technológia javított a teljesítményükön. Az eredmények magukért beszélnek: a második helyezett Chris Mazdzer férfi egyesben az ország első érmét nyerte.

Szánkózás mellett más téli sportokban is 3D nyomtatással újítanak. A CAPiTA snowboardokhoz, a Materialise és a Tailored Fits sícipők talpaihoz alkalmazza a technológiát.

A 3D nyomtatás játék-, sci-fi- és fantasy-rajongók egyik kedvenc szórakozását, a cosplay-t is megváltoztatja. A technológiával egyre élethűbb jelmezek és kellékek készíthetők.

Maga „a cosplay a costume play kifejezés rövidített formája, az előadó-művészet egy ága, ahol a résztvevők különböző jelmezeket és kiegészítőket viselve próbálnak karaktert, ötletet, koncepciót megjeleníteni. A jelmezt készítő illetve viselő személyek, a cosplayesek, gyakran külön szubkultúrát alkotnak, melynek középpontjában e különleges szerepjáték iránti szenvedélyük áll” – írja a Wikipédia-szócikk szerzője.

Az ötletek forrásai főként animék és mangák, képregények, filmek és videojátékok, de más fiktív és kevésbé fiktív anyagok is lehetnek. A cosplay az 1990-es években robbant a köztudatba, és különösen Ázsiában (leginkább Japánban) komoly hatással van a populáris kultúrára.

Jelmezfronton nemrég dolgoztak ki a holland divattervező zseni, Iris van Herpen új Ludi Naturae kollekciója kivitelezésénél használt eljáráshoz hasonló módszert rugalmas és viselhető, bár ki tudja, mennyire kényelmes cosplay páncél nyomtatására.

A páncél vagy pajzs printelt darabjait egyetlen hálószerű szerkezetbe integrálják – összevarrják, egyberagasztják, összeszerelik.

Van Herpen és munkatársai a Delfti Műszaki Egyetem közreműködésével szintetikus műgyanta-szerkezeteket printeltek, a szerkezetekből vékony tüllruhát dolgoztak ki.

David Shorey, los angelesi maker egy pasadenai Hackaday-en három rétegben printelt páncélmintákat, majd a rétegekre tüllszerű darabot helyezett, és befejezte a nyomtatást. Az anyaggal, különösen nejlonporral azonban vigyázni kell, mert ha a magas hőmérsékletet jól tűrő nyomtatószállal printeljük, könnyen megolvad vagy deformálódik. Természetesen arra is ügyeljünk, hogy hogyan tesszük be a gép munkaterébe. Rögzítéséhez kapcsokat, szalagot stb. használhatunk.

A módszerrel szinte bármilyen páncélmintát létrehozhatunk. Arra mindenesetre ügyeljünk, hogy képesek legyünk magunkon viselhető formába rendezni őket.

A 3DP egyik legnépszerűbb és legjobban jövedelmező ipari alkalmazása az autógyártás. Lassan már a szakterület összes meghatározó vállalata él a technológia adta lehetőségekkel.

A Ford tavaly tesztelte a Stratasys innovatív Infinite Build 3D nyomtatórendszerét, és tömegesen állítana elő vele nagyméretű alkatrészeket. Jim Hackett, a cég új ügyvezető igazgatója bejelentette, hogy az eddiginél is intenzívebben használni fogják a jövőbemutató technológiákat, köztük az additív gyártást.

Nem beszélt a levegőbe, mert jelenleg a 3DP mellett 400 új robottal, mesterségesintelligencia-megoldásokkal és fejlett adatelemzéssel igyekeznek fokozni az eddig remekül teljesítő Lincoln Navigator és a Ford Expedition gyártását, és természetesen kielégíteni a vásárlók egyre magasabb elvárásait.

A főként Texasban, Floridában és Kaliforniában népszerű Navigator 77400, az Expedition 57500 dollárba kerül.

A cég nemrég újabb 25 millió dollárt be is fektetett az eddig 900 milliós Kentucky gyártóüzembe, amelynek működését többek között adatelemzéssel teszik hatékonyabbá.

A Fordtól egyébként sem meglepő a high-tech alkalmazása – az alapító Henry Fordra (1863-1947) az autóipar, a futószalagos gyártósor és a modern tömeggyártás egyik úttörőjeként emlékezik a technikatörténet.

Henry Ford neve egybeforrt a második ipari forradalommal, összeszerelő robotokkal régóta dolgozó cége jelenleg pedig a negyedik, az ipar 4.0 mielőbbi megvalósulásán fáradozik.

A 3D nyomtatástól, jelen esetben a Stratasys 2014-es (többszázezer dolláros) Fortus 380mc gépétől alkatrészek és szerszámok gyorsabb és olcsóbb gyártását várják. A múltban, hagyományos eljárásokkal 8-16 hét alatt végeztek egy-egy alkatrész prototípusával, és csak a megmunkálás 250 ezer dollárba került. 3DP-vel ugyanez napokig, egyes esetekben órákig tart, és a költségek mindössze néhány ezer dollárra rúgnak.

Wayne McKinney, a Kentucky üzem egyik szerszámkészítője a beüzemelés óta használja a Fortus printert, és több nehéz feladatot oldott már meg vele. Elmondta, hogy egyes részeknél csak két órába telt, míg az ötlettől a terven keresztül eljutottak a nyomatig.

A barcelonai Noumena mérnökök, tervezők és építészek innovatív csapata a 2017-es Tallini Építészeti Biennálén mutatta be „Robotikus Lakóterek” című installációját. A csoport azt vizsgálja, hogy mesterséges intelligenciák és robotok hogyan fejlődnek és funkcionálnak egy ilyen közegben.

Az installáció azt az egyre közelibb jövőt vetíti előre, amelyben elterjedtek a mesterségesintelligencia-megoldások, emberek és MI-k egymás mellett élnek, együttműködnek, a gépeknek eszük ágában sincs lázadni ellenünk.

A Noumena forgatókönyvében a 3D nyomtatással készült robotok evolúciója ugyanis olyan irányt vett, hogy a Homo sapiensszel nem kell versengeniük a számunkra nélkülözhetetlen forrásokért. A rovarformájú szerkezetek önfenntartók.

„Az MI megpróbál javítani tevékenységi közegén, hogy a túlélésen túl fenn is tartsa magát. A természet és a technológia metszéspontjának korlátai határozzák meg formálódó civilizációjuk alapjait. A kialakuló robotikus organizmusok elkezdik módosítani környezetüket, feldolgozzák a forrásokat, és új lakókörnyezeteket alakítanak ki. Létrehozásukhoz az e terek elemeivel való szimbiotikus viszonyt is felhasználják” – magyarázza a Noumena egy sajtóanyagban.

Saját társadalmat teremtettek, amelyben mindegyik gépnek megvan a maga speciális feladata. Együttműködnek egymással.

A robotok mesterséges és organikus komponensekből állnak össze. A földönkívüliekre emlékeztető pici terepjárók DC motorokkal, Arduinoval és a tájékozódást segítő Kinect érzékelőkkel működnek. Külső vázuk nagy része 3D nyomtatással készült, ez a váz védi a belső elektronikát, másrészt tényleges növekedést biztosító „bakteriális” növekedés alapja.

Hátsó részükön, gerincoszlop-féle szerkezetben egy gombaszerű baktériumot a környezetbe kibocsátó rész található. Az 5x5 méteres homokos terepet járva helyezik el a baktériumokat. A homok átalakul, különleges masszává válik, az új környezetet a robotok módosítják. A talajban komplex ökoszisztéma jön létre.

A gépek által kibocsátott tápanyagot három oszlop gyűjti össze, és ezzel válik lehetővé az új terepjárók megjelenése. Mindent autonóm végeznek, az installáció pedig érdekes képet ad egy robotikus-organikus hibrid világról.

A Rutgers Egyetem (New Brunswick, New Jersey) kutatói új technológiát mutattak be azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehet „okos” hidrogél anyagokból 4D nyomtatással különféle szerkezeteket előállítani. A folyamat lényege, hogy a 3D printelt hidrogél szerkezetek hőmérsékletváltozásra megváltoztatják formájukat (innen a 4DP elnevezés). Az eljárás szövettervezéshez, a puha robotikában (soft robotics) és gyógyszeradagoló alkalmazásokban hasznosítható.

Hiroki Fujita, a Tokiói Műszaki Egyetem PhD-hallgatója úgy alakított át egy asztali 3D printert, hogy jégből nyomtasson kicsi szerkezeteket és formákat. A technológia hidrofluorkarbon (HFC) gázzal azonnal megfagyasztja a vizet, és a fagyasztással egyidőben ki is „préseli” a nyomatot.

Az additív gyártásban gyakran alkalmazott kevert valóságot (MR), a virtuális (VR) és a kiterjesztett (AR) valóság kombinációját vállalati szinten arra használják, hogy újabb dimenzióval gazdagítsa a terméktervezést és vizualizálást, komplexebbé tegyen 3D modelleket. Az ipari MR-szolgáltatásokat nyújtó Arvizio MR Studio platformján újabb lehetőségekkel bővítette a Microsoft HoloLens headsetjét, amelyet így valószínűleg sűrűbben fognak 3D nyomtatáshoz használni.   

A holland Twente Egyetem kutatói a „levegőbeli mikrofolyadékok” (in-air microfluidics) nevű új technológiával sikeresen nyomtattak élő sejteket tartalmazó 3D szerkezeteket. A módszert többek között szövetek regenerálására használhatják.

A szövettervezéssel foglalkozó kínai Regenovo bemutatta új bioprinterét, a Bio-architect X-et. A szövet és porcanyagok gyártására alkalmas gép új gyógyszerek tesztelésében is fontos szerepet játszhat.  

A 3DP egészségügyi elterjedése a gyógyszeriparra is komoly hatással van. A Cambridge (Egyesült Királyság) székhelyű gyógyszergyártó Cycle Pharma például bejelentette, hogy az amerikai Aprecia Pharmaceuticals céggel való együttműködés keretében 3D nyomtatással tervez elkészíteni receptre kapható gyógyszereket. Az Aprecia ZipDose 3DP platformját használnák, és főként ritka betegségek ellenszereit nyomtatnák.

Az ausztrál Deakin Egyetem kutatói 3D nyomtatással igyekeznek segíteni nyelési rendellenességekkel küszködő személyeken. Technológiát dolgoztak ki különféle ételtextúrák és formák printelésére. Elmondásuk szerint a nyomtatással tetszetősebb formát is adnak az ételeknek.

A chicagói De Rigueur Designs bemutatta a cég új BEZEL appján, a kézmozgást valós időben követő e-kereskedelmi kiterjesztett valóság (AR) platformon elérhető nyomtatott fémékszereit. A mobil appon keresztül a felhasználó a platformon tárolhatja pontos méreteit, és persze vásárolhat is.

A nemrég alapított, terveit a davosi Világgazdasági Fórumon is bemutató – soraiban olyan cégeket tudó, mint az Ikea vagy a Lego – Valódi Játék Egyesület segítené a képernyők és csúcstechnológiák nélküli klasszikus játékok használatát. Első projektjükben Albert Einstein kedvenc játékait szkennelik le, majd a szkenek alapján 3D nyomatokat készítenek, azaz a mai gyerekek számára is lehetővé teszik, hogy játsszanak velük.

Yasu Tano, a japán Hiro Creations tervezője egy éven keresztül dolgozott egy Monoprice Delta gépen, hogy különféle jelmezeket, cosplay darabokat és más „geek-ínyencségeket” nyomtasson. Legmonumentálisabb alkotása a Zsivány egyes életnagyságú K-250 droidja.