FREEDEE BLOG

Az ipari alkalmazásokhoz kapcsolódó fémnyomtatás a 3DP már a jelenben is egyik egyre izgalmasabb, a jövőben pedig a mainál még fontosabb szerepet játszó területe.

A fémprinterekre specializálódott ausztrál Aurora Labs különlegesen nagy, 1,5x1,5x2,5 méteres gép tervével állt elő. Az ambiciózus vállalkozás végeredményeként azonban nemcsak méretében, hanem gyorsaságában is egyedi, a mostani rendszereknél százszor sebesebb printerrel lepnék meg előreláthatólag 2019-re a világot.

A cég saját technológiát dolgozott ki, és tesztel jelenleg. A név – nagyméretű nyomtató (Large Format Printer, LFP) – magáért beszél. Az Aurora többi rendszerénél (S-Titanium Pro, Medium Format Printer) használt módszereket úgy alakítják át, hogy óriásgépen is funkcionáljanak. Ezek a rendszerek három módban működnek: közvetlen fémes lézeres szinterezéssel (DMLS), szelektív lézeres olvasztással (SLM) és irányított energia lerakódással (DED).

Az LFP technológia az Aurora marketingigazgatója, Nathan Henry elmondása alapján egyrészt ugyanaz a kombináció, mint a többinél, másrészt sok szempontból mégis más. Eleve úgy tervezik, hogy megoldja a printerek gyorsaságát hátráltató problémákat.

A marketingigazgató ennél többet nem árult el, a rendszer paramétertesztjei viszont sikeresek. A gép már jelenállapotában ugyanolyan gyors, mint a kereskedelmi forgalomban beszerezhető többi 3D fémnyomtató. Mivel a fejlesztés elején tartanak, az Aurora vezetői gyorsaság helyett lassúságról, „kötelező első lépésről” beszélnek.

„Egyszerű részek lassú nyomtatásán a mai fémprintereket, gyorsaságon pedig komplex részek a mostaninál százszor gyorsabb printelését értjük. Nagyon várjuk, hogy a fejlesztés újabb eredményeit, majd a technológia kereskedelmi forgalmazását is bejelenthessük” – magyarázza David Budge ügyvezető igazgató.

A cég nemrég kötött 100 ezer dolláros szerződést a Brit Nemzetközösség Tudományos és Ipari Kutatási Szervezetével (CSIRO). Mindkét fél célja, hogy minél több 3D fémprinter kerüljön kereskedelmi forgalomba.

Természetesen az LFP technológia is.

A Stratasys és a szingapúri SIA Engineering Company (SIAEC) repülőgép-karbantartó vállalat alkatrésznyomtató szolgáltatás-központot létesít kereskedelmi gépekhez. A két cég közös vállalkozásról szóló megállapodást írt alá, amelynek értelmében a SIAEC 60, a Stratasys 40 százalékban lesz tulajdonos.

A projekttel kapcsolatban a Stratasys öntőformák és szerszámok 3D nyomtatását ismertető hőalapú speciális eljárásról (FDM thermoforming) tett közzé tanulmányt, az anyag végén leírva a néhány esettanulmánnyal szemléltetett technológia ipari és üzleti előnyeit – csökkennek az előállítási költségek, rövidül a gyártási idő stb.

Az első megállapodást tavaly áprilisban írták alá, és Ilan Levin, a Stratasys vezérigazgatója hozzáfűzte, hogy elkötelezettek a 3DP légjármű-ipari alkalmazásai mellett, segítenének a karbantartás, javítás, felújítás szegmens kihívásainak kezelésében, valamint minden 3DP-val kapcsolatos repülőipari megoldásban is.

Szingapúrban nagyon népszerű a 3D nyomtatás, a városállam óriási potenciált lát benne, és az állami támogatás és közreműködés ugyan még nem akkora, mint Dubaiban, de a miniatűr ország az ázsiai kontinensen így is a szakterület vezető nagyhatalmai közé tartozik.

Az új szolgáltatásközpontban tervezési, mérnöki és hitelesítési támogatást nyújtanak, és természetesen az alkatrészgyártásban is segítenek. A kliensek között légitársaságokra, eredeti felszereléseket gyártó cégekre és karbantartási, javítási, felújítási szolgáltatókra számítanak.

A repülőgépek külső szerkezetéhez fémrészeket nyomtató Sintaviaval ellentétben, a központban elsősorban FDM/FFF technológiát, külváz helyett pedig a belső kabinhoz gyártanak dolgokat. Karbantartóknak szintén akarnak eszközöket készíteni.

„Az additív technológiák egyre nagyobb elfogadottságával, közös vállalkozásunk ki fogja elégíteni a repülőipar 3D nyomtatással kapcsolatos elvárásait. Nagyon várjuk a Stratasys-szel való együttműködést” – nyilatkozta Png Kim Chiang, a SIAEC vezérigazgatója.

A 3D nyomtatás egyik fontos eleme a megosztás, alkotók például a Thingiverse vagy a Pinshape platformon teszik közkinccsé CAD-modelljeiket. Az anyagokat letöltik, kinyomtatják, és gyümölcsöző együttműködések alakultak ki így.

A módosítás, népszerűbb kifejezéssel „remixelés” nem egyszerű feladat. Különösen akkor nem, ha a modellnek funkcionális és mechanikai aspektusai is vannak. Mechanikus rendszerek nyomtatható modellek közötti váltogatásánál az egyik kiválasztott elem x tervező, egy másik pedig y tervező munkája. Gyakran simán megy, máskor viszont komoly kompatibilitási problémák merülnek fel eltérő megoldások egybekombinálásánál, és nem egyszer szörnyszülött az eredmény.

A potsdami Hasso Plattner Intézet kutatói többször látva, hogy makereknek sehogy sem megy a különféle modellekből kiszedett részek egybepasszintása, a remixelést leegyszerűsítő szoftvert fejlesztettek a probléma, nyomtatott gépek integrálásának megoldására.

A Grafter nevű szoftver a remixelés újraértelmezése: egyedi részek különféle modellekből való kiszedegetése helyett több részből álló teljes mechanizmusokat azonosít, és nem ezt innen, azt onnan alapú válogatásra/csipegetésre, hanem a teljes rendszer új modellbe történő átemelésére serkenti a felhasználót. Így az egyedi mechanizmusok funkcióinak feláldozása nélkül tudunk egyetlen komplex rendszerben összekombinálni különböző printelt gépeket. A folyamat felgyorsul, és természetesen garantált a kompatibilitás.

A Graftert bemutató tanulmányhoz a kutatók egy csoporttal gépeket remixeltettek a szoftverrel, az eredeti modellek mindegyikéből mechanizmusokat tartalmazó új gépet kellett alkotniuk. Egyesek ugyan szenvedtek, de a többség sikeresen abszolválta a feladatot. A csoportban nem voltak 3DP specialisták.

Rossz hír, hogy a fejlesztők egyelőre nem akarják piacra dobni a Graftert, a prototípust eleve Rhino pluginnek szánták, nem a közkinccsé tétel volt a cél. Új keretek között akarták megmutatni nyomtatott részek remixelhetőségét, de a hangsúlyt már a fejlesztés első lépéseitől a mechanizmusokra, s nem a részekre helyezték.

A kínai tulajdonban lévő német KUKA Robotics a négyéves és máig az egyik legnépszerűbb FDM-masina MakerBot Replicator Z18 printerekkel teszi egyedivé hattengelyes robotkar-rendszerét. A nyomtatókat a cég augsburgi Fejlesztés és Technológia Központjában prototípuskészítésnél és a markoló-kar késztermékek létrehozásánál egyaránt alkalmazzák.

Egyik feladata, hogy 1:1 méretarányos műanyag-komponenseket hozzon létre a karokhoz. A fejlesztőcsoport fémrészek helyett ezeken tesztelik a robot funkcióit. Mire eljutnak odáig, hogy alumíniummal, acéllal vagy más fémekkel dolgoznak rajta, már több módosítást végeztek a gépen.

A MakerBot printert annyira szeretik, hogy tavaly ő lett az „év dolgozója” a központban.

A Replicator markolók, alkatrészek, tartozékok rendeltetés (darabok megfogása, áthelyezése, szortírozása stb.) szerinti méretezésében, kialakításában szintén részt vesz.

Az additív gyártótechnológiákhoz a KUKA nagyon pozitívan viszonyul. Már eddig megváltoztatta a cég működését, és a jövőben még gyakrabban használják majd, mert ezzel a technológiával fogják gyártani a teljesen automatikus okos gyárakhoz a felszereléseket.

Lényegében a hét 7 napján, napi 24 órában dolgoznak. A nyomatok éjszaka elkészülnek, a részeket másnap szerelik össze. Egyes darabokat nagyszériában gyártanak.   

„3D nyomtatás nélkül nem lennénk annyira sikeresek, mint vagyunk most” – nyilatkozta a KUKA alkalmazástervezési csoportját vezető Otmar Honsberg.

Az automatizációs megoldásairól, ipari gépeiről ismert vállalat mérnökei elmondták, hogy az intelligens gyárak megvalósításában fontos szerep hárul a 3D nyomtatásra. A 3DP akárcsak az ember-robot együttműködés az ipar 4.0 egyik alapja.

Az 1898-ban a bajorországi Augsburgban alapított, ma már több kontinensen 25 leányvállalattal rendelkező KUKA gépeit a világ autó-, repülő- és fogyasztási elektronikai gyáraiban használják. A karok akár 1 tonnát is megmozgatnak, sokat segítenek az összeszerelésben, hegesztésben, de még építőipari projektekben is. Maga a rövidítés (és a név) a két alapítóra és az alapítás helyszínére utal: Keller und Knappich Augsburg.

Egy mási projektben a KUKA a Német Szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztériummal közösen dolgozik a nagyméretű fémnyomtatás új formáin. A karokat a Stratasys Robotic Composite rendszerének részeként szintén alkalmazzák.

(A MakerBot technológiákat a FreeDee forgalmazza Magyarországon.)

A kéziszerszámokat, munkaeszközöket és kültéri gépeket gyártó, connecticuti Stanley Black & Decker a Markforged Metal X 3D fémnyomtatójával tervezett újra és nyomtatott ki két alkatrészt. 

A hidraulikus vezérlő mechanizmussal működő cölöpverő géppel cölöpöket és sarkakat verünk a földbe. A szóban forgó részhez tartozó golyócsoport hivatott a kézzel irányított indítótól a cölöpverő folyamatot elindító hidraulikus aktuátorig továbbítani a húzóerőt.

Az eredeti aktuátor borítása négy részből állt, és ezt tervezték újra a Stanley Black & Decker mérnökei. A mostani egyetlen darabból áll.

Többezer cikluson keresztül tesztelték, és az elemzésekből kiderült, hogy nemcsak tartós és erős, hanem 53 százalékkal könnyebb is. Egy rész printelése a Metal X fémnyomtatóval huszadannyi ideig tartott, mint hagyományos megmunkálással, és így az egész átfutási ideje 95 százalékkal csökkent. Ebből kiszámolták, hogy éves átlagban 69 százalékkal csökkenthető az átfutási idő. Emellett nyomtatással 12,5-ször olcsóbb is az egész. Egyszerű alkatrész esetében 92 százalék a megtakarítás, amiből a cég specialistái kikalkulálták, hogy ez összesített éves szinten 34-48 százalék kiadáscsökkenést jelent.

Darálógéphez keréktengelyt nyomtattak. Korábban hagyományos megmunkálással a perem és a tengely egy darabot alkotott, amit acéltömbből dolgoztak ki, és a felhasznált anyag tetemes része, egyes esetekben 90 százaléka veszett kárba. A perem printelésével leegyszerűsödött az egész, és a számok ismét a Metal X-et igazolták: az alkatrész 20 százalékkal könnyebb lett, az átfutási idő a felére rövidült, a rész elkészítése 25-ször olcsóbbnak bizonyult. Éves szinten ez 25-40 százalék pénzmegtakarítást, és 48 százalékkal rövidebb átfutási időt jelent.

A pénz- és időmegtakarítás jelentőségét növeli, hogy az egyetlen alkatrészre redukált aktuátoros megoldással szemben, a keréktengelyt három részre osztották.

Tanulság: a Markforged printerek nemcsak praktikusak, hanem gazdaságosak is, úgy a Metal X fémnyomttató, mint a már elterjedt és egyedülálló módon folyamatos szálerősítéssel dolgozó asztali FFF printereik. Nem véltetlen, hogy jelenleg a kompozit és fémnyomtatóikat csomagban jelentős kedzveménnyel lehet megszerezni, közös hatékony alkalmazásukról pedig jövő hét kedden (március 6. 17:00 óra) élő webinárt is tartanak. Regisztráljon velünk együtt Ön is, ha szeretné látni hogyan racionalizálhatók a gyártófolyamatok a fém- és kompozitnyomtatás közös alkalmazásával!

A csomagajánlatról az info@freedee.hu emíil címen lehet érdeklődni a hivatalos hazai forgalmazónál.

A holland 3D nyomtatógyártó, asztali FDM specialista Ultimaker szponzorként és beszállítóként csatlakozik a GE (General Electric) Additív Oktatás Programjához (AEP).

Az Ultimaker mindegyik gépe (Ultimaker, Ultimaker 2, Ultimaker 3 és a három generációi különböző változatai) sikeres, egyszerűen kezelhető, megbízható, és a rajtuk készült nyomatok kiemelkedő minőségűek. (A nyomtatók magyarországi forgalmazója a FreeDee.)

A GE tavaly januárban jelentette be, hogy 2022-ig 10 millió dollárt fektet két oktatási programba, amelyek kifejezetten azt célozzák, hogy kineveljék az additív gyártás jövőbeli tehetségeit. Az egyik általános és középiskolákra, a másik főiskolákra és egyetemekre összpontosít.

A GE terveivel az Ultimaker vezetősége maximálisan egyetért.

A holland cégnek szintén van saját oktatási projektje, az Ultimaker 3 géppel egyidőben, 2016 októberében indított Pioneer Program. Célja, hogy összehozza az oktatókat, osszák meg egymás között a tartalmakat, tanterveket, leckéket, projekteket, gyakorlati tapasztalataikat. Jelenleg világszerte száznál többen vesznek részt a sikeres kezdeményezésben.

A GE program keretében az Ultimaker 3DP technológiái és szakértelme újabb osztálytermekbe jut el.

A GE az első két évben 2 millió dollárral támogatja FDM printerek használatát a Cincinnati illetőségű oktatási 3D nyomtatás specialista (gépeket és nyomtatószálakat is gyártó) Polar 3D nyílt hozzáférésű Polar Felhő platformján. Az AEP befektetéssel a 8-18 éveseket, közülük is a STEM (tudomány, technológia, mérnöki diszciplínák, matematika) stúdiumok iránt érdeklődőket „kiszolgáló” oktatási intézményeket támogatják, övék az elsőbbség.

„A program második évének kezdetén már látjuk az előnyeit annak, hogy additív megoldásokat juttattunk el iskolákba. Diákok azért kezdik el fiatalon használni a digitális eszközöket, hogy a kreativitásukat növeljék, produktívabbak legyenek, illetve felkészüljenek az állandóan változó munkahelyekre. Büszkék vagyunk, hogy a 3DP elterjedésében és oktatásbeli sikerében komoly szerepet játszó Ultimaker csatlakozott a programhoz” – nyilatkozta Greg LaLonde, a Polar elnöke.

A Robert Walters nemzetközi munkaügyi tanácsadó közép-keleti részlegének felmérése alapján az Egyesült Arab Emírségek munkaerőpiacán sales-esek, marketingesek, jogi és pénzügyi szakemberek a legkeresettebbek idén. A cég előrejelzése szerint a 3D nyomtatás, a blokklánc, a kiterjesztett és a virtuális valóság (AR, VR) és más jövőorientált infokom technológiák specialistái a következő hullám, hamarosan irántuk lesz a legnagyobb kereslet.

A 3D nyomtatás dinamikusan fejlődik a régióban, elsősorban Dubaiban. A légjármű-ipartól az útépítésig, rendőrautóktól lakónegyedekig, szinte minden látványos területen alkalmazzák vagy tervezik alkalmazni az additív gyártást. Az egészségügyre szintén komoly hangsúlyt fektetnek, a betegek és rászorulók nyomtatott fogakat, hallókészülékeket, különféle műszereket, kötéseket, művégtagokat kapnak vagy hamarosan kaphatnak a kezelés részeként. Az Elektromosság és Vízügyi Hatóság főként drónkutatással és addiktív gyártómegoldások kikísérletezésével foglalkozó 3DP k+f laboratóriumot szándékszik építeni 2020-ban.

Visszatérve a munkaerőpiacra, a beszámoló 2018-ra 1 százalék átlagos fizetésemelkedést prognosztizál, a csúcsszakmákban azonban ennél több várható.

Az anyag legérdekesebb része a következő években gyorsan szaporodó digitális munkakörökkel foglalkozik.

„A digitális munkakörök, különösen a feljövőben lévő technológiákhoz, adatelemzéshez, mesterséges intelligenciához, nano- és biotechnológiához, 3D nyomtatáshoz kapcsolódók jobban alkalmazkodnak a technológiai diszrupcióhoz. Ezen oknál fogva az érintett munkakörökre nagyobb lesz az igény, és ez az igény határozza meg a fizetéseket is” – nyilatkozta Ali Matar, a LinkedIn Közép-Kelet és Észak-Afrika igazgatója.

A helyi munkaerő-toborzással foglalkozó szakemberek a sokoldalúságot jelölték meg legversenyképesebb adottságként. Cégeknél fontos, hogy nemek, bőrszín, állampolgárság, életkor és végzettség szempontjából a legváltozatosabb csapatokat alakítsák ki, mert ebben látják a munkakultúra és a pénzügyi teljesítmény javulásának kulcsát. Eredményesebbnek, innovatívabbnak és lelkesebbnek tartják a változatos munkacsapatokat.

Mint ahogy a neve is elárulja, a 2015-ben, az MIT-nek is otthont adó Cambridge-ben (Massachusetts állam) alapított Desktop Metal fémnyomtató rendszereket tervez és értékesít. Első két termékét a kisszériás gyártásra kitalált Stúdió- és a nagyszériás gyártásra hivatott Gyártórendszert tavaly áprilisban mutatták be.

A cég most a Dassault Systémes-szel közösen fejlesztett új generatív tervezőplatformot jelentett be. A Live Parts az additív gyártás lehetőségeinek leghatékonyabb kihasználásában segíti a felhasználókat. Ismert formák és tárgyak használata helyett a 3D szoftver megközelítése organikusabb: a 3D modellek előre meghatározott tényezősorok (méret, tömeg, rendeltetés stb.) alapján fejlődnek. A szoftver különösen céltárgyak létrehozásában hasznos társ.

Az 1980-as évek szoftverfejlesztéséből kialakult generatív tervezés a természetet igyekszik utánozni, és végtelen variációk dolgozhatók ki vele. A módszer a 3D nyomtatással vált meghatározó gyártási tényezővé, ugyanis hagyományos eljárásokkal, például fröccsöntéssel vagy CNC-marással lehetetlen lenne ugyanolyan összetett geometriájú objektumokat tervezni.

„Teljesen más tárgyalkotási megközelítés, mert véletlenszerűen nem generál sokféle tervet. Helyette egy magsejtet organizmussá fejlesztve és a környezethez optimalizálva hozza létre a tervet” – magyarázza Andy Roberts, a Live Parts feltalálója.

A program automatikusan tervez meg folyamatokra alkalmas masszív, de könnyű és magas tűrésküszöbű részeket. A 3D nyomtatásban sokszor alkalmazott topológiai optimalizáláshoz hasonlóan működik. A tervezéshez használt paramétersor a való világbeli hatásokat tükrözi, kialakításakor figyelembe veszik, hogy hogyan hat a fizikai környezet a tárgyra. Ha például fogantyút tervezünk, a legtöbb nyomás ott lokalizálható, amerre a tárgyat toljuk, és ezért máshol nem kell ugyanolyan masszívnak lennie.

„Olyan eszközzel akartuk meglepni a tervezőket, amellyel újra vagy az alapoktól tervezhetnek részeket additív gyártásra” – nyilatkozta Jonah Myerberg, a Desktop Metal főmérnöke.

A Live Parts még nincs teljesen kész, egy tesztváltozat viszont már elérhető. Rossz hír, hogy csak SOLIDWORKS usereknek, tőlük várják a visszajelzéseket.

A dél-karolinai Clemson Nanoanyagok Intézet kutatói 3D nyomtatással állítottak elő mozgásokból és rezgésekből elektromosságot termelő vezeték nélküli triboelektromos nanogenerátort. (A görög „tribó” szó dörzsölést jelent – különböző anyagú tárgyakat összedörzsölve, az egyik általában pozitív, a másik negatív töltésűvé válik. Lényeg, hogy ezek a tárgyak nagy felületen érintkeznek, és így választhatók szét a töltések.)

A triboelektromosság zöld energiaforrás, amellyel a kutatók szerint bolygónkat is ellátható árammal. Egyszerű generátoruk első változata ellentétes tulajdonságú matériákból, műanyagból és szalagokból készült. Az együttesen generált feszültségnél az elektronok ellentétes töltésűek.

A kutatók által tavaly fejlesztett generátor lábak összekoccintásakor, vagy talpunkkal a talajt „döngetve” hoz létre elektromosságot, majd az energiát elembe vagy kondenzátorba továbbítja tárolás céljából.

Idén továbbfejlesztették, hogy hasznosabb legyen. Most már vezeték nélküli, műanyag-részeit pedig grafénből és PLA-ből álló többrészes rostra cserélték. Az elektronok megfogására használt Kapton szalagot teflonszalagra cserélték.

A legizgalmasabb rész a grefén-PLA rost. A grafént eleve rendkívül nehéz módosítani, tehát a kutatóknak speciális eljárást – nagyfrekvenciájú hanghullámokat – kellett használniuk, hogy rétegekre bontsák. A 3DP világban jól ismert PLA pedig a nyomtathatósághoz kellett.

Az új W-TENG generátor maximum 3000 voltot generál; ez a mennyiség 25 szabvány elektromos konnektorra elég. Mivel a feszültség nagyon magas, a W-TENG vezeték nélkül is érzékelhető elektromos mezőt generál, ami „kettő az egyben” megoldás, áramforrás és elektronikus eszköz.

„Nemcsak energiával lát el, hanem az elektromos mező távolról is aktiválható. Például megkocogtatjuk a generátort, amire kinyitja a garázsajtót, vagy aktiváljuk a biztonsági rendszert. Mindezt passzívan, elemek és vezeték nélkül teszi” – magyarázza Sunil Mallineni, a fejlesztést ismertető tanulmány elsőszámú szerzője.

A generátor világűrben, óceán közepén, katasztrófa sújtotta területeken, fejlődő országokban, de olyan hadászati esetekben is használható, amikor alacsony az áramellátás.

Az Intézet a nanogenerátor szabadalmaztatásán dolgozik.

A Boeing és az innovatív ipari megoldásokat kínáló svájci Oerlikon csoport ötéves partner-együttműködési szerződést kötött, hogy szabványosítsák az ipari fémnyomtatás munkafolyamatait és anyagait. Az együttműködéssel a titánalapú repülőgép-alkatrészek additív gyártását akarják fellendíteni.

Az Audival prototípusok és tartalék alkatrészek készítésében együttműködő német fémnyomtató SLM Solutions bejelentette, hogy ritka alkatrészeket, például vízadaptert printel az Audi W12 motorjához. A munkához az SLM 280 gépet használják.

A szintén német EOS 9 ezer négyzetméteres új létesítményével növeli gyártókapacitását. Az üzemben évi ezer additív gyártórendszert állíthatnak elő, eleget téve az ipari 3D nyomtatók iránti növekvő keresletnek. A cég közölte, hogy partnerségekkel Japánban, Kínában és Szingapúrban is növeli tevékenységét.

A szoftvergyártó Autodesk bejelentette: Birminghamben (Egyesült Királyság) fejlett gyártóüzemet nyitott meg. A cégnek ez a hatodik technológiai központja a világon, amelyet nem meglepő módon a legkorszerűbb gyártótechnológiákkal, robotokkal, CNC-3DP hibridrendszerekkel szerelték fel.

Homokot ritkán nyomtatnak, viszont a michigani TEI ipari cég pont homokból állít elő öntőformákat. Ezen oknál fogva hároméves szerződést kötött a német voxeljettel, amelynek amerikai részlege 2021-ig több mint 500 ezer liter printelt homokot szállít le nekik. A megállapodás részeként a voxeljet a TEI két üzemében telepít, illetve korszerűsít 3DP technológiákat.

Első walesiként, egy 71 éves férfi mellkasából súlyos daganat miatt kioperált három bordát és a fél mellcsontot CT-szkeneken alapuló 3D nyomtatással készült beültetéssel pótolták. A titán implantátumot a férfi felső testrészéből származó széles hátizom egy részével (Latissimus dorsi) fedték be.

Az innovatív CLIP 3DP technológiájáról ismert kaliforniai Carbon egyrészt két szoftver-kiegészítővel bővítette digitális fényszintézis (DLS) eljárását, másrészt két új partnerséget jelentett be, amelyekkel megerősítené jelenlétét a fogászati piacon.               

A brooklyni 3DP szolgáltató Voodoo Manufacturing nagyméretű nyomatokkal bővíti kínálatát, így ügyfeleik az eddigieknél akár nyolcszor nagyobb tárgyakat is rendelhetnek. A bővülés tíz N2 Plus printernek tudható be. Korábbi legnagyobb gépeik 285x153x155 milliméteres munkaterületen, az újak 285x153x155 milliméteren dolgoznak. A változás haszonélvezői építészeti modellek, bútor-prototípusok stb. megrendelői lehetnek.

Alexander Gee, új-zélandi fotós és Thingiverse felhasználó nyomtatható digitalizáló eszközt tervezett Sony E-mount kamerákkal felvett 35 milliméteres filmekhez. A negatívok teljes részletességgel, 1:1 méretarányban digitalizálhatók.

Az elsősorban festő szelfi appjáról ismert Google Arts and Culture online platform 10 nyomtatott kerámiavázát mutatott be az indiai Mumbai (Bombay) egyik múzeumában. A klasszikus kézművességet és futurisztikus technológiát integráló vázák a platform átfogó „Relikviák a jövőből” projektjének részét képezik.