FREEDEE BLOG

A világ első számú vegyipari vállalata, a 3D nyomtatásban is erősen érintett német BASF pozícióját erősítő, tevékenységi körét bővítő akvizíciók után 25 millió dollárt fektet a 3DP-úttörő belga Materialise-ba. Nyílt üzleti modellben dolgoznak majd együtt, az anyagokat és a szoftvereket akarják még jobbá tenni. A Materialise gépei, infrastruktúrája tökéletes terep a BASF polimeralapú anyagainak tesztelésére, optimalizálására.

Az együttműködés nyilván túl fog mutatni teszteken, programokon, és különféle területek új üzleti lehetőségeit is jelentős mértékben kihasználhatják. Több iparágat tanulmányoznak, többen érintettek, közülük a szemüveggyártás az egyik legígéretesebb.

A 180 millió dolláros globális szemüvegpiacot a Luxottica uralja, de a 3D nyomtatással a Materialise is egyre markánsabb szereplő, ráadásul a BASF polimerjeivel és referenciáival még fontosabbá válhat.

A szemüveg őse a 13. századi Tommaso da Modena nevéhez fűződik, mai értelemben vett változatához hasonlót Edward Scarlett, 18. századi londoni látszerész készített. A napszemüvegek és más divatos üvegek használatával a terület egyre és folyamatosan növekvő nagyobb üzlet.

A korábbi gyártók egy fontos tényről feledkeztek meg, mégpedig arról, hogy minden arc egyedi. 3D nyomtatótechnológiákkal változik a helyzet, egyszerűbb a személyre szabás, és a költségek sem magasabbak, mint a tömegtermelésnél. Meg is nőtt az egyéni szükségleteknek megfelelően készített szemüvegek iránti igény.

A Materialise a szemüvegek személyre szabásával foglalkozó, de technikák terén korlátozott Bawsome startuppal dolgozott a területen, ők tették a cég számára kivitelezhetővé a folyamatot.

„A Materialise olyan volt, mintha kutatásfejlesztési központban lennék. Ha például a felületminőségről, keretről stb. érdeklődtem, mindig új és nélkülük megvalósíthatatlan megoldással álltak elő. Nemcsak kivitelezték az elképzeléseimet, hanem rengeteget hozzá is tettek” – magyarázza az alapító Matt Tymowski.

A belga cég ezen a területen is másoknál hamarabb ráérzett a technológiaváltásra. Hamar fel is vették a kapcsolatot a méretre készített szemüvegekben utazó, 3D arcszkennelést alkalmazó Yunikuval, és szoftvert is fejlesztettek a célra. Az Aoyamával szintén gyümölcsöző a kapcsolatuk, a DDD kollekcióval tömeges személyre szabással igyekeztek luxustermékeket készíteni.

Partnereik közé tartozik a kiváló minőségű szemüvegeket gyártó Seiko is. Az XChanger kollekción dolgoztak együtt, szelektív lézeres szinterezéssel kilenc színben állították elő a keretek négy komponensét. A technológia a részletes kidolgozást is lehetővé tette.

Az iparág érdeklődéssel várja, mit hoz a BASF és a Materialise együttműködése.

Az Amerikai Légierő teljesen másféle kávéscsészéket használ, mint mi otthon, étteremben, munkahelyen. Inkább poharak, még inkább flaskák, és eleve hosszabb, tartósabb használatra, például teherszállító repülőgépekre, nehezebb környezetekre tervezik őket.

Rossz időjárási körülmények között, turbulenciában a legénységnek néha hosszú órákig kell egyhelyben tartózkodnia. Az Air Force ezért dolgozott ki lecsukható fedelű acélflaskákat, műanyag fogantyúval, beépített fűtőelemmel.

Ha a katonák leejtik a flaskát, a fogantyú könnyen eltörik, és mivel speciális tárgyakról van szó, a légierő nem rendelhet csak fogantyút, hanem darabonként 1210 dollárért új flaskát kell vennie. Idén már 32 ezer dollárt költöttek – 25 „kávéscsészére.”

A kaliforniai Travis bázis pilótái a jövő eszközeit a mai harcosokhoz eljuttató Phoenix Spark program keretében kávésflaska-fogantyúkat kezdtek printelni. Újratervezték, a különösen érzékeny kockaszerű hátsó részt a külső nyomást jobban bíró masszívabb kerekkel helyettesítették. Az új fogantyú egyrészt erősebb, másrészt az Air Force legtöbb bázisán ki tudják nyomtatni, és nem utolsósorban helyettesítése nagyságrendekkel olcsóbb, darabonként mindössze kb. 50 cent.

Az Air Force egyelőre a Légierő Életciklus-menedzselő Központ jóváhagyására vár, hogy hivatalosan nyomtathasson fogantyúkat. A központban pontosítják a folyamatot, ellenőrzik a minőségi színvonalat, és használati utasítást dolgoznak ki.

Mihelyst megkapják az engedélyt a Phoenix Spark program részeként tömegesen printelhetnek fogantyúkat, amivel a légierő sokezer dollárt spórol meg.

Amerikai kormányzati körök egyébként is túlzottnak tartják az Air Force által kávésflaskákra elköltött pénzmennyiséget. És szerintük ez csak egy példa, mert két hete a 10 ezer dolláros vécéülőke-fedőket kifogásolták.

A probléma oka a szellemi tulajdon védelme. Ha a Pentagon megállapodik védelmi beszállító cégekkel, ritkán veszi meg a jogokat, és így az érintett cégek minden egyes javításért, helyettesítésért súlyos összegeket kérhetnek el.

A golf amerikai népszerűségét mi sem támasztja jobban alá, mint az ország gazdaságának éves szinten generált 70 milliárd dollár. Cégek folyamatosan tesztelik a sportág szerelmeseinek érdeklődését felkeltő új lehetőségeket, nem meglepő módon köztük a 3D nyomtatást is.

A 2018-as PGA Árubemutató látogatói ütőktől a labdákig és kiegészítőkig megcsodálhatták a gyártók legfrissebb termékeit, mindazokat, amelyekkel a fiatalabb generációkat is megnyernék a sportágnak.

A jónevű Callaway Golf bejelentette együttműködését az ausztrál Titomic additív gyártóval. A közös munkával a 3DP-t szeretnék bevinni a golf világába. A Titomic védjegyének számító kinetikus fúzióval, a 3D fémnyomtatás egyik fajtájával, azaz hideg gázfúvással és titánrészecskék lerakásával készülő új termékeikkel az ütők teljesítményén és hatékonyságán akarnak javítani. A kutatásfejlesztéseket a Titomic – a világ legnagyobb 3D fémnyomtatójának otthont adó – melbourne-i üzemében végzik.

A Krone Golf és a CRP Csoport már tavaly próbálkozott 3DP és klasszikus megoldások kombinációjával létrehozni golfütőt. Az eredmény, a KD-1 számítógépes szimulációk alapján az összes vetélytársánál jobban teljesít, azaz a legjobb mai ütő.

A Grismont Paris egyedi igények szerint kialakított, arannyal, rézzel vagy más fémekkel bevonható ütőket készít. Ezek a darabok nagyon speciálisak, 3DP művészek és mérnökök együttműködésének remekbe szabott – luxuskategóriás – termékei.

A nyomtatott golfüzletben a Nike is részt vesz, viszont a sportszergyártó ütők helyett labdák prototípusain dolgozik. Korábban is foglalkozott velük, de más technikákat alkalmaztak. A labda belsejéhez elasztomer-szerű, külsejéhez merevebb anyagot használnak. Az additív technológiával a különféle matériák sokkal jobban szinkronba hozhatók egymással, és emellett újfajta geometrikus konfigurációk is kialakíthatók. Jelenleg a prototípusokat tesztelik, hasonlítják össze.

Merészebb érdeklődők a Thingiverse és a mögötte álló, golfkészletet készítő MakerBot jóvoltából maguk is kinyomtathatják kiegészítő kellékeiket.

Az IDC (International Data Corporation) féléves globális 3DP beszámolója alapján 2017-ben 3,6 milliárd dollárt költöttek Európában 3D nyomtatókra, anyagokra, programokra és kapcsolódó szolgáltatásokra.

A kiadási tanácsadóként is funkcionáló anyag szerzői 2022-ig prognosztizáltak, előrejelzésük szerint a szakterületi költésekben 15,3 százalékos lesz az átalagos éves növekedési ütem (CAGR). A vizsgált periódus végén a bevételek elérik a 7,4 milliárd dollárt.

Az anyag IT döntéshozóknak készült, rendeltetése, hogy mélységükben is megértsék az iparág-specifikus tendenciákat, a kiadások irányát, és ne csak egyértelmű tényekből (egyre több az alkalmazás, a technológiát mind szélesebb körben fogadják be stb.), hanem számokkal alátámasztott trendekből kiindulva cselekedjenek.

A kontinensen nem meglepő módon a 2017-es összbevételek 83 százalékát generáló Nyugat-Európa dominál, 14,4 százalékos 2017 és 2022 közötti CAGR-rel. A leggyorsabban növekvő Közép- és Kelet-Európára 19,1 százalékot prognosztizálnak ugyanezekre az évekre.

2018 lehet a piaci fordulópont. A 3DP kibővíti a gyártóipart, elterjed a „kívánság szerinti” (on-demand) gyártás, csökkennek a leltározási és szállítási költségek, fontos szerephez jutnak a helyi megoldások. Tömeges „méretre szabás”, nyomtatóanyagok újrahasznosítása, áresés és a printerek következtében kevesebb munkagép a hívószavak.

A beszámoló több terület kiadásait vizsgálja: hardver (nyomtatók), szoftver, nyomtatóanyagok és szolgáltatások. Egyelőre a hardver vezet, de a periódus végén már többet fogunk nyomtatóanyagokra költeni (20 százalékos CAGR). A szolgáltatások (tanácsadás, rendszerintegráció) kulcsfontosságúak maradnak.

Szektorokra bontva, az úgynevezett diszkrét gyártás, azaz könnyen azonosítható termékek előállítása (autók, bútorok, játékok, okostelefonok, repülők stb.) az első az összesített kiadásokban. Ezen a területen 2022-ig 14,5 százalékos éves növekedés várható. A legnagyobb növekedés, együttesen 19,5 százalék CAGR a diszkrét gyártás két kitüntetett alszektorában, az autó- és a repülőgép-iparban várható.

Az egészségügy és a professzionális szolgáltatások a teljes piaci kiadások 10 százalékát fedik le. Előbbiben 20,9 százalékos CAGR-re számítanak.

2017-ben a prototípusok (755 millió dollár), az utángyártott részek (522 millió) és az építészeti tervek/modellek (353 millió) jelentették a három legfontosabb felhasználást. 2022-ig az első kettő megőrzi vezető helyét, a harmadik viszont a fogászati tárgyak és az orvosi segédeszközök lesznek. (A fogászatban használt népszerű Form 2 printer hazai forgalmazója a FreeDee.)

„Nő az uniós támogatást használó, 3DP szolgáltatásokra specializálódott startupok száma. Az EU-s támogatás Közép- és Kelet-Európában a technológia legfőbb hajtóereje” – nyilatkozta Evelin Stoev, az IDC egyik vezető elemzője.

A jelentés hangsúlyozza, hogy a 3DP még gyorsabb elterjedését a termékeiket klasszikus módszerekkel előállító, és az új megoldásokkal időhiány miatt nem vagy alig kísérletező sok hagyományos gyártócég hátráltatja.

A közel százéves szakmai tapasztalattal rendelkező brit kerékpárváz és alkatrész-gyártó Reynolds fémnyomtatást használva dolgoz ki méretre alakítható rozsdamentes acél és titán vázrészeket, és áramvonalasítja a kerékpáripar gyártófolyamatait.

A cég a kereslet változására reagálva, annak eleget téve igyekszik funkció (út, túra, hegyi kirándulás) szerinti bicikliket készíteni. Sok felhasználó maga akarja létrehozni, személyre szabni a járgányát, ők a Reynolds egyik célcsoportja. Kereteket és mechanikus részeket vásárolnak, hogy aztán összerakják saját maguknak.

3D fémnyomtatással, rozsdamentes acél és titán printelésével nemcsak egyedi komponensek dolgozhatók ki, hanem a gyártófolyamat is rövidebb. A csövekkel kevesebbet kell bíbelődni, a vázak pedig strapabíróbbak. Más technológiákkal lehetetlen lenne megvalósítani ezeket a személyes userekre méretezett megoldásokat, ráadásul a felhasználói élményt is jelentős mértékben növelik.

A 3D nyomtatás azért is előnyös, mert egyes különleges és bonyolult formák öntéssel vagy más hagyományos, sokszor részben manuális módszerrel kivitelezhetetlenek. A 3DP tette lehetővé kábeleket elrejtő és egyben a váz tömegét csökkentő belső részek kidolgozását is.

Ha kevesebb idő és pénz megy el a gyártásra, és a részek személyre és funkcióra dolgozhatók ki, sokkal olcsóbban vásárolhatunk tetszetős és jó teljesítményű bicikliket.

A szoftverrel vezérelt additív gyártással foglalkozó kaliforniai Santa Clara székhelyű Arevo szintén felismerte a 3D nyomtatás óriási lehetőségeit a kerékpár-készítésben. Robotizált gyártóplatformjukon ők állították elő a világ első elemekkel segített, minden terepre alkalmas nyomtatott biciklijét, szénrost-alapú vázzal.

Az eBike fejlesztése bebizonyította, hogy jócskán lerövidíthető a váz hagyományosan sokáig tartó kidolgozása, 3D nyomtatással helyileg is megoldható, és összességében jelentősen csökkennek az előállítási költségek.

A BMW új motorkerékpár alvázát készíti fémprinteléssel.

A kerékpár-iparban egyelőre szórványos a 3DP és az okos anyagok használata, viszont a kezdeti sikerek egyértelműen arra utalnak, hogy ezekkel a technológiákkal megváltozik a termelés és a gyártás.

Autonóm Robotevolúció (ARE) a neve a Bristoli Robotikai Labor (BRL), a York Egyetem, az Edinburgh Napier Egyetem és az Amszterdami Szabadegyetem hosszú előzetes kutatást követően idén indult négyéves projektjének. A kutatók 3D nyomtatórendszert fejlesztenek, amellyel extrém nukleáris közegekre alkalmas autonóm robotokat hoznak létre.

A projekt egyben az idegen és szélsőséges környezetekben működő gépekre kidolgozott új tervezési megközelítés tesztje is.

„Radikálisan új módszerrel valósidőben és valódi térben együttesen evolválunk robottesteket és agyakat” – magyarázza a robotetikával foglalkozó Alan Winfield professzor (BRL).

A Laborban építik a kifejezetten a projektre kitalált, „szülészeti klinika” nevű 3D nyomtatórendszert.

De miért „szülészeti klinika”?

Mert a gép ad „életet” a pici mobil robotoknak…

Előre megtervezett és legyártott elektronikai részeket, érzékelő és aktuátor modulokat használnak, ezek az eszközök felelősek a gép motorjának működéséért. A hardvert a nyomtatófolyamatba integrálják, hogy új hibrid architektúrát dolgozzanak ki a robotok külsejéhez.

Ezt követően a robotokat „óvodában” gyakoroltatják, majd atomerőmű-utánzaton tesztelik őket. A közben automatikusan összegyűjtött információk alapján intelligensebb robotterveket evolválnak.

„Valódi robotok evolúciós fejlesztése lassú és erőforrás-igényes folyamat. A legfittebbek genomjait összekombinálva hozzuk létre a robotgyerekek következő generációját, hogy sikeres generációkon keresztül újabb tervekhez jussunk” – folytatja Winfield, aki azt is elárulta, hogy nem tudja, hogyan néznek majd ki az általuk fejlesztett robotok, mert az evolúció során bármilyen testformává és szerkezetté összeállhatnak.

A robotnyomtatás automatizálása is az ARE hosszútávú céljai közé tartozik. A kutatók szerint így hozhatók létre kihívásokkal teli, dinamikus környezetekben hosszú ideig működő evolúciós autonóm robot-ökoszisztémák. A valódi (fizikai) és a virtuális gépek tesztjéhez az Edinburgh Napier Egyetemen most fejlesztik a szoftvert.

A Tartu Egyetem és az Észt Élettudományi Egyetem kutatói tőzegből és olajpala-hamuból hoztak létre építőanyagot, amellyel tizedrészére csökkenthető egy családi ház építési költsége. Az anyaggal kétszintes épületek is nyomtathatók, ráadásul a helyszínen.

A nagyméretű 3D printereket gyártó BigRep innovációs részlege, a NOWlab érintésre aktiválódó „okos betonfalat” hozott létre. A felület beágyazott szenzorai miatt alkalmazkodó-képes. A falat a cég ONE 3D nyomtatójával Dubaiban készítették.

A 3DP-ben is érintett német vegyipari cég, a világ legnagyobb vegyipari gyártója, a BASF két nyomtatóanyag-gyártót vásárolt fel: a szelektív lézeres szinterezéshez méretre szabott műanyagporokat készítő német Advanc3D Materials-t és francia partnerét, a Setup Performance-t.

Az amerikai Oak Ridge Nemzeti Laboratórium kutatói növényi alapú anyagokat használnak 3D nyomtatáshoz. Lignint, gumit, szénrostot és ABS-t kombinálnak össze, és az új matériával a rétegek jóval erősebbek, mintha csak ABS-ből készülnének. Mivel a lignin a bioüzemanyag-gyártás mellékterméke, az anyag komoly pluszjövedelemhez juttathat biofinomítókat.

A Bécsi Műszaki Egyetemen új módszert dolgoztak ki méretezhető, homogén módon térhálósítható, metakrilát-alapú kemény fotopolimerekhez. Az eljárással biomedikális alkalmazásokban találkozhatunk majd, például szövettenyésztésben és fogtömésekben használható, alakjukra „emlékező” polimerek kidolgozásánál lehet hasznos.

Az ausztrál RMIT Egyetemen lézeres fémlerakó technológiával készítenek és javítanak acél- és titánalkatrészeket. A lézernyaláb fémporral dolgozik, azokat helyezi előzetesen gondosan leszkennelt felületekre. A kétéves munkát az ország légierejének végzik.

Sok fejlődő és szegény országban a rászorulóknak csak az 5-15 százaléka jut művégtagokhoz. Az Emberség és befogadás nemzetközi szervezet rajtuk szeretne segíteni, és Madagaszkárban, valamint Togóban tesztel megfizethető árú nyomtatott művégtagokat. Printelés előtt természetesen pontos szkennelést is végeznek.

Az Utrechti Egyetemi Orvosi Központban bionyomtatással állítanak elő élő ízületekbe implantálható szöveteket. A szövetekkel ízületgyulladásokat és a köszvényt igyekeznek kezelni.  

Ausztrál, texasi és etióp kutatók a leishmaniasis nevű fertőző betegség kórokozóinak azonosítására készítenek a helyszínen használható nyomtatott tesztkészletet.

Az 1762-ben nyílt londoni Kew Kerti Nagy Pagoda, egy UNESCO Világörökség helyszín újranyit a nyáron, és ismét a 18. századi pompájában fog tündökölni. A 3D Systems szelektív lézeres szinterező technológiájának köszönhetően 72 nagyméretű, egyben nagyon könnyű sárkányt restauráltak, azaz nyomtattak, és a mitikus állatok 230 év után visszatérhetnek a pagodába.

Kínától Kolumbiáig, sok épületet nyomtattak már, a látványos és gyakran futurisztikus megoldások mindenkit ámulatba ejtenek, eddig viszont még nem hallottunk a lakókról.

Nem véletlenül, mert a világon először a napokban költöztek be a Nantes-i Egyetem által vezetett, megfizethető, könnyen átalakítható és energiahatékony otthonokat célzó Yhnova szociálislakás-projekt keretében printelt épületbe a nyugat-franciaországi nagyvárosban.

Az egyetem mellett tudományos és társadalmi szervezetek és gyártócégek vesznek részt a projektben. A szegényes külvárosi környezetben, Nantes-tól északra több épületet szeretnének hasonló elvek alapján felhúzni.

Az építkezés 2017-ben indult.

„A 3D nyomtatás előnye, hogy több lehetőség közül választhatunk a ház formáját illetően. Építészeti szempontból sokkal érdekesebb, mint a hagyományos egyenes falak” – nyilatkozta az egyetemen tanító Benoit Furet projektmenedzser.

Saját technológiát (BatiPrint3D) használva a falakat úgy dolgozták ki, hogy jobban ellenálljanak a hőnek, a levegő szabadabban mozogjon, és az épületet kerekesszékkel is lehessen használni. A helyszínen lévő kb. százéves fákra is gondoltak, azokat sem kellett kivágni.

A BatiPrint3D lényege párhuzamos szigetelő poliuretán rétegek nyomtatása, amelyeket középen töltenek meg cementtel. A vastag, szigetelt és tartós falakat robotkar rendezi az előre meghatározott formába.

95 méter házat 54 óra alatt nyomtattak ki. Az ablakok, ajtók és a tető elkészítése négy hónapot vett igénybe. Az összköltség 199 ezer euró volt, azaz kb. 20 százalékkal olcsóbban jöttek ki, mintha hagyományos módszerekkel dolgoztak volna.

A lakók, a kiválasztott háromgyerekes család megtiszteltetésnek tartja, hogy részesei a projektnek. 1960-as években épült lakótelepen éltek eddig, és érthetően örülnek, hogy új otthonuk kertes ház.

A projekt sikerén felbátorodva Furet az észak-párizsi agglomerációban tervez újabb 18 szociális lakást, lakásonként 33 óra nyomtatással. Öt éven belül 25, 10-15 éven belül 40 százalékkal csökkenthetők az építési költségek – véli.

Dél-Korea fontos szerepet tölt be a 3D nyomtatás távol-keleti népszerűsítésében, az ország Kína, Japán és Szingapúr mellett a technológia egyik ázsiai fellegvárának számít.

A szöuli Yonsei Egyetemi Egészségügyi Rendszer (YUHS) Elválasztás kórháza bejelentette, hogy hároméves kutatást követően hamarosan készen áll első 3D nyomtatással készült mesterséges szeme kereskedelmi forgalmazására.

Az egészségügyi intézmény adatai alapján több mint 60 ezer dél-koreai személynek lenne szüksége valamilyen szembeültetésre, viszont csak 40 ezren férnek hozzá.

Sok más egészségügyi hasznosulás mellett a 3D nyomtatás ezen a területen is komoly segítséget jelenthet. Szemüvegeket, kontaktlencséket eddig is nyomtattak és árusítottak, műszemet viszont még nem.

A Koreai Tudomány és ICT Minisztérium által szponzorált Mesterséges Szem Projekt a minisztérium korszerű orvosi műszereket célzó technológiafejlesztési kezdeményezése részeként indult. Magát a szemet Baik Seung-woon dolgozta ki, a 3DP pedig lehetővé teszi a gyártófolyamat leegyszerűsítését.

Március óta használnak digitális fényfeldolgozó (Digital Light Processing, DLP) printereket, és azóta foglalkoznak a fejlesztés kereskedelmi forgalmazásának előkészítésével. A szemészetben ritkán alkalmazott DLP sokféle anyaggal dolgozik, gyorsan készíthetők vele nagyfelbontású nyomatok. Lézer helyett UV-fényt használ a műgyanta szelektív megkeményítéséhez, többek között ebben különbözik a sztereolitográfiától. (A DLP egyik ismert képviselője a printelt szemüvegeiről ismert belga Luxexcel.)   

A munkában a helyi 3DP specialista Carima a partnerük, a tömeges gyártást az ő technológiájuk biztosítja.

„3D nyomtatótechnológiánkkal szeretnénk segíteni a műszemre rászoruló betegeinken. A nagyon jó minőségű mesterséges szemmel és a páciensek hozzáférését növelő hálózattal csapatunk kiváló egészségügyi szolgáltatásokat kínál” – nyilatkozta a kutatást vezető Yoon Jin-sook professzor.

Jelenleg a prototípusok biztonságát tesztelik, Yoon szerint 2020-ra készülnek el mindennel. A mesterséges szemet Kínában is szabadalmaztatták, és egy egyszerű konzultációs hálózatot is kiépítenek melléje. A távhívásos rendszerrel a rászorulók a világ bármely pontjáról hozzáférhetnek majd a szolgáltatáshoz.

A híres szingapúri Nanyang Műszaki Egyetem (NTU) kutatói által alapított Nano Sun víztechnológiai startup 3D nyomtatóüzemet nyitott egy új membránfajta gyártására, amellyel ötször gyorsabban szűrik meg a vizet, mint a hagyományos polimer- és kerámiamembránokkal.

Utóbbiak gyártásához savakat használnak, hogy a polimer lyukacsosabbá váljon, és működjön szűrőként. A szingapúri cég alternatívaként többmillió egymásra rétegzett nanorostból összetömörített vékony membránt kínál.

A Nano Sun a létesítmény július 5-i megnyitásakor bemutatót tartott az ipari szabvány, a hagyományos vízszűrő membránokban használt, hőre lágyuló, speciális fluor-polimer, a PVDF (polivinildén fluorid) nyomtatásából. A bemutatóhoz saját printert használtak, és másodpercenként többmillió PVDF nanorostot készítettek, amelyeket segédanyaggal ultravékony membránlappá tömörítettek.

Egy rost ötször vékonyabb egy hajszálnál.

Az újfajta membránon nagyobb a szennyezőanyagok kiszűrésére használható felület, a vízmolekulák pedig gyorsabban átfolynak rajta. A szerkezet a rétegzett rostok sűrűségétől és vékonyságától függően mikroszűrő és ultraszűrő membránokká is átalakítható.

A kevésbé törékeny és kevesebb karbantartást igénylő membrán hatására kisebb szennyvíztisztító üzemek építhetők, és a méretcsökkenés a költséghatékonyabb föld- és infrastruktúrahasználatot, és olcsóbb munkát is jelent. A közeljövőben napi 600 négyzetméter membránt terveznek gyártani, így négy nap gyártás elég egy átlagos tisztítóüzem ellátásához.

A Nano Sun beszámolója alapján félvezetőkkel foglalkozó két szingapúri multi és egy napi 20 millió liter vizet szűrő kínai szennyvíztisztító lesznek a következőgenerációs membránok első vásárlói. Ezekkel az ügyfelekkel a startup évi bevétele eléri a 10 millió szingapúri dollárt (1 szingapúri dollár kb. 203 forint), ami egyben azt is jelenti, hogy a Nano Sun az NTU eddigi legsikeresebb leányvállalata.

A következő három évben a mostani 18 mérnökről 80-ra kívánják növelni az alkalmazottak számát, míg membránalkalmazásaik Szingapúr és Kína mellett Indonéziában és a Fülöp-szigeteken is elterjedhetnek.