Az Amerikai Légierő teljesen másféle kávéscsészéket használ, mint mi otthon, étteremben, munkahelyen. Inkább poharak, még inkább flaskák, és eleve hosszabb, tartósabb használatra, például teherszállító repülőgépekre, nehezebb környezetekre tervezik őket.
Rossz időjárási körülmények között, turbulenciában a legénységnek néha hosszú órákig kell egyhelyben tartózkodnia. Az Air Force ezért dolgozott ki lecsukható fedelű acélflaskákat, műanyag fogantyúval, beépített fűtőelemmel.
Ha a katonák leejtik a flaskát, a fogantyú könnyen eltörik, és mivel speciális tárgyakról van szó, a légierő nem rendelhet csak fogantyút, hanem darabonként 1210 dollárért új flaskát kell vennie. Idén már 32 ezer dollárt költöttek – 25 „kávéscsészére.”
A kaliforniai Travis bázis pilótái a jövő eszközeit a mai harcosokhoz eljuttató Phoenix Spark program keretében kávésflaska-fogantyúkat kezdtek printelni. Újratervezték, a különösen érzékeny kockaszerű hátsó részt a külső nyomást jobban bíró masszívabb kerekkel helyettesítették. Az új fogantyú egyrészt erősebb, másrészt az Air Force legtöbb bázisán ki tudják nyomtatni, és nem utolsósorban helyettesítése nagyságrendekkel olcsóbb, darabonként mindössze kb. 50 cent.
Az Air Force egyelőre a Légierő Életciklus-menedzselő Központ jóváhagyására vár, hogy hivatalosan nyomtathasson fogantyúkat. A központban pontosítják a folyamatot, ellenőrzik a minőségi színvonalat, és használati utasítást dolgoznak ki.
Mihelyst megkapják az engedélyt a Phoenix Spark program részeként tömegesen printelhetnek fogantyúkat, amivel a légierő sokezer dollárt spórol meg.
Amerikai kormányzati körök egyébként is túlzottnak tartják az Air Force által kávésflaskákra elköltött pénzmennyiséget. És szerintük ez csak egy példa, mert két hete a 10 ezer dolláros vécéülőke-fedőket kifogásolták.
A probléma oka a szellemi tulajdon védelme. Ha a Pentagon megállapodik védelmi beszállító cégekkel, ritkán veszi meg a jogokat, és így az érintett cégek minden egyes javításért, helyettesítésért súlyos összegeket kérhetnek el.