FREEDEE BLOG

A 2014-ben alapított svájci UrbanAlps ultrabiztonságos fémkulcsokat és zárakat nyomtat. Befektetők, hét német, svájci, norvég és finn ipari vállalat, valamint Stephan Lichsteiner, az ismert svájci labdarúgó tavaly több mint 2 millió dollárral támogatták törekvéseiket.

Fel is gyorsult a cég tevékenysége, el is nyerték a Messe Essen Biztonsági Innováció Díjat. Ma már négy kontinensre, közel száz megrendelőnek szállítják ki a Titkosító Kulcsot. (A kulcs itt rendelhető meg.)

„Nagyon örülünk, hogy ismert ipari vállalatok osztják és támogatják elképzeléseinket. Százéves módszerek helyett 3D fémnyomtatással dolgozunk. Két éve az iparág távolról sem volt annyira befogadó, mint képzeltük. Meg kellett győznünk őket, mert nem voltak nyitottak a printelt mechanikus biztonsági megoldásokra. Újra kellett gondolniuk az egészet, és persze a 3DP-ben rejlő lehetőségeket is igyekeztünk bemutatni” – nyilatkozta Alejandro Ojeda, társalapító.

Ojeda meggyőződése, hogy az additív gyártás a csúcsbiztonságot garantáló kulcsok jövője.

„A 3D nyomtatásnak csak előnyei vannak” – állítja.

A Titkosító Kulcs teljesen egyedire alakított mechanikus darab, hengerszerű alsórésszel. A henger alatt „rejtőzik” a központi elem, a zárat nyitó rész, és mivel „fogazata” nem látható, nem lehet lefotózni, leszkennelni.

A kulcs hosszú és rövid változatban egyaránt rendelhető, azonosítási célt szolgáló színes kódolt „kulcssapka” gravírozható rá vagy rögzíthető hozzá.

Az UrbanAlps különböző típusú zárakat is gyárt. A lakatok ugyanazokból az ötvözetekből készülnek, mint amelyeket a SpaceX használ rakétahajtóműveihez. Nem vágható, nem fűrészelhető szét, ellenáll a magas hőmérsékletnek.

A cég összes termékét a lübecki SLM Solutions SLM 125 HL fémnyomtatójával állítják elő.

A 3Doodler a világ első és legismertebb 3D nyomtatótolla. Az első prototípust Maxwell Bogue és Peter Dilworth készítette 2012 elején. 2013. február 19-én Kickstarter-kampányt indítottak, a megcélzott 30 ezer dollár órák alatt összegyűlt, a végösszeg pedig meghaladta a 2 millió dollárt.

A kompakt és innovatív kézi eszközzel síkban és térben, azaz levegőben egyaránt könnyen tudunk rajzolni. A toll úgy működik, mint a nyomtatók, viszont nagy előnye, hogy használatához nem kellenek szoftveres és 3D modellező ismeretek. A leegyszerűsödött 21. századi tárgyalkotás remek szemléltetőeszköze.

Az azonos nevű cég Androidra és iOS-re is fejlesztett első 3Doodler okostelefonos appja az év első negyedévében kerül kereskedelmi forgalomba. Az oktatási célú alkalmazással fiatalok és idősebbek is elsajátíthatják a 3D nyomtatás alapjait. Érdekes segédanyagok, használati útmutató és készségfejlesztői gyakorlatok leírása is jár mellé.

Az appot a bármilyen mobileszköz képernyőjén használható, a felhasználót 3D tárgyak alkotásában segítő számos rajz/festő- és más sablonok teszik még különlegesebbé, innovatívvá.

Az alkalmazással makerek és más userek készülékük kijelzőjét hordozható, folyamatosan újrahasználható, színes könyvként, vászonként funkcionáló felületté alakíthatják. A rajzolás, festés különböző aspektusainak megfelelően, tízféle oktatóanyag jár hozzá, de a szám folyamatosan növekedni fog. Minden héten indulnak új projektek, és a projektekhez sablonok, valamint nyomtatási tanácsok is járnak.

Daniel Cowan elnök-vezérigazgató elmondta: bizakodnak, hogy a 3DP főszerepet játszik minden gyerek művészi és más kifejező készségeinek kialakulásában, fejlődésében.

„Küldetésünk, hogy mindenkit alkotásra inspiráljunk, amelyre az oktatás a legjobb eszköz. A 3Doodler pozitív osztálytermi hatásának számtalan példáját láttuk, cégünket ezen igény kielégítésének megfelelően strukturáljuk” – nyilatkozta Cowan.

Az appal egyidőben két Create+ tollsor-kiegészítőt és az osztálytermi alkalmazást előtérbe helyező új oktatási csomagot is bejelentettek. A csomagok a most futó New Yorki Játékvásáron debütáltak.

A készletek, például az árulkodó nevű Robosumo vagy a saját akciókarakterek létrehozására kitalált Alphadood tanárnak is, diáknak is szórakoztatóbbá teszik, megkönnyítik a 3D nyomtatás oktatását, illetve elsajátítását.

(A 3Doodlerst a FreeDee Printing Solutions forgalmazza Magyarországon.)

A németországi Fraunhofer Lézertechnológiai Intézetben két 3DP technológiát, a digitális fényfeldolgozást (digital light processing, DLP) és a többfotonos polimerizációt (multiphoton polymerization, MPP) összekombináló printert fejlesztenek. A HoPro-3D munkanevű gép egyrészt növeli a 3DP termelékenységét, másrészt részletgazdagabbá teszi a nyomatokat.

Reneszánszát éli a rozsdamentes acél. Legutoljára a Desktop Metal kezdte forgalmazni sokféleképpen alkalmazható, ráadásul megfizethető árú 316L anyagát. Az új anyagot prototípuskészítésre és kisszériás gyártásra ajánlják. Orvosi felhasználásra, extrém hőmérsékleti viszonyok között, tengerekben egyaránt jól működnek a belőle készült, rozsdásodásnak tökéletesen ellenálló nyomatok.     

A szaruhártya-betegségek egyik legalapvetőbb kezelési módja az átültetés, de 70 érintett személyből csak egy részesül benne. A Newcastle Egyetem bionyomtatással készült szaruhártyája lehet a megoldás. A 4D bioanyagokból (biológiailag kompatibilis összetevőkből, élő szövetekből) printelt szerv részei önmaguktól állnak egybe.

Az ausztrál Wollongong Egyetem kutatói fehérjék kötésének tanulmányozására alkalmas modellt nyomtattak. A modell a folyamat vizualizálásában nyújt komoly segítséget.

Az Airbus 3D nyomtatással kapcsolatos két fontos bejelentést tett. Egyrészt a svájci Liebhett-Aerospace 3DP szériagyártással előállított termékeket készít az Airbus A350 XWB-hez, másrészt az Ultimakertől gépeket és szoftvert (Cura) vásárolnak. (Az Ultimaker hazai forgalmazója a FreeDee Printing Solutions.)

Autóipar és 3D nyomtatás egyre szorosabb szálakkal kapcsolódnak egymáshoz. A legújabb bizonyíték, hogy az indianai Andreotti Autosport nemzetközi versenycsapat szerződést kötött az egyik legfontosabb 3DP nagyvállalattal, a Stratasys-szel. Utóbbi versenyautó-alkatrészeket fog printelni.

A NASA a 3D nyomtatás élharcosai közé tartozik. Írtak már ki pályázatot printelt Mars-otthonokra, a technológiát használják a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) is, most pedig a Tethers Unlimited újragyártóját telepítették az ISS-en. A gép rendeltetése műanyagok 3DP céljából történő újrahasznosítása. Az így készült tárgyakat hosszabb űrküldetéseken fogják használni.

Az Orbex brit űripari vállalat és a német SLM Solutions elkészítette a világ legnagyobb nyomtatott rakéta-hajtóművét. A szerkezetet egyetlen darabban printelték az SLM800 fémnyomtatón.

A francia hadsereg beszállítója, a Tengeri Csoport és a Centrale Nantes mérnöki iskola elkészítette a világ első nyomtatott teljes méretű, üreges légcsavarszárnyát. A szárny rendeltetése, hogy csökkentse a konténerhajók által okozott környezeti károkat.

A londoni COS divatcég és Arthur Mamou-Mani francia építész 3D nyomtatással, bioműanyagokból készít pavilont a 2019-es Milánói Divathétre.

A 2013-ban alapított szilícium-völgyi Carbon3D tevékenysége a hardver, szoftver és molekuláris tudományok metszéspontjára fókuszál. A TED 2015-ön bemutatott „folyamatos folyékony interfészgyártás” (CLIP) technológia szélsebes, látható rétegek nélküli nyomtatás. A cég tevékenységével jócskán hozzájárul ahhoz, hogy a 3DP prototípuskészítésből gyártássá alakuljon át.

A nagy autógyártók kedvelik őket, mert alig egy hónapja a Forddal, most pedig a Lamborghinivel kezdtek el együttdolgozni. Utóbbi a DLS-sel gyárt végfelhasználói alkatrészeket 2017-ben bemutatott szuper terepjárója (SUV), az Urus számára. Az 5,1 méter hosszú, üresen 2,2 tonna autó 650 lóerős, végsebessége meghaladja a 300 km/h-t.

A járműbe két additív gyártótechnológiával létrehozott alkatrészt szerelnek be: egy Urus logós tanksapkát és egy légcsatorna-komponenst. A cég a digitális gyárthatóság miatt újratervezi a jármű több részét, köztük belső alkatrészeket, a tükröt és különféle kiegészítő darabokat.

A Lamborghini a Carbon technológiáját sebessége és méretezhetősége miatt kiválónak tartja gépjármű-ipari alkalmazásokra, meglévő részek optimalizálására, könnyebbé és tartósabbá tételére, kis alkatrészek tömegtermelésére.

Az anyagtudomány legújabb vívmányai, például a Carbon tartós Epoxy műgyantája (EPX 82) több iparágban felgyorsította a technológia adaptálását.

„Alapos kutatómunka után kiderült, hogy sok-sok járműalkatrészünk ideális jelölt a digitális gyártásra. A Carbonnal való együttműködéssel gyorsabban és hatékonyabban gyárthatunk tartósabb alkatrészeket, amelyek a piacra is hamarabb eljutnak” – jelentette ki a Lamborghini beszerzéseit vezető Stefan Gramse.

„Az autóipar komoly lehetőség a nagyléptékű digitális gyártás számára. A Lamborghinivel való együttműködésünk remekül példázza a tervezés, a gyártás és a mérnöki tevékenység egyesítésével kivitelezhető újításokat” – mondta Joseph DeSimone, a Carbon társalapító-vezérigazgatója.

Az együttműködéssel, a Fordot követően, a Lamborghini egyike a Carbon DLS technológiáját munkafolyamatába végtermék-gyártásra integráló első autóipari cégeknek.

A 3D fémnyomtatókat gyártó és egyedi eljárásokat kidolgozó ausztrál Aurora Labs újabb befektetőket talált, így továbbfejleszti gyors gyártótechnológiáját (rapid manufacturing technology, RMT).

A tavalyi befektetéseket a szintén saját nagyformátumú technológia (large format technology, LFT) kereskedelmi bevezetésére fordították.

A vállalat a közvetlen lézeres fémszinterezést (direct metal laser sintering, DMLS) és a közvetlen lézeres fémolvasztást (direct metal laser melting, DMLM) kombinálva dolgozta ki speciális 3D nyomtatótechnológiáját. Jelenleg a közepes formátumú (medium format, MFT) S-Titanium Pro printerük „vár” piaci bevezetésre.

Következő gépük a felhasználói béta-teszteken most áteső, RMT megoldást használó RMPI hamarosan óránkénti 30 kiló printelésére lesz alkalmas, azaz nagyon gyors (lesz). Az RMPI a cég tervek szerint 1000 kg/h tempóban dolgozó Alpha 1 printerének korai változata.

„Az Alpha, munkanevén RMT nem feltétlenül az S-Titanium Pro örököse. A fejlesztésnél a technológia használatát gazdaságossá tevő gyorsaság kivitelezésére összpontosítunk. A mostani sebességgel elégedetlenek vagyunk. Kisebb gépeinkkel minimum meg akarjuk duplázni, ami kb. 30 kg/h-t jelent” – nyilatkozta Nathan Henry marketingigazgató.

A cég nagyon elégedett az új befektetésekkel.

„A masszív szervezeti és vállalkozói támogatás komoly elismerés számunkra” – jelentette ki David Budge ügyvezető igazgató.

Budge azt is elmondta, hogy az Aurora pozícióinak megerősödésével, többen megismerhetik „érdekfeszítő” RMT eljárásukat, felgyorsul az üzleti tevékenységük, és újabb fejlesztések is várhatók.

Az additív gyártás térhódításának egyik hátráltató tényezője, hogy vállalatok sokszor nem tudják, hogyan gyorsítsák fel a technológia adott cégen belüli elfogadását. Sokat segítene, ha mindenki jobban ismerné a lehetőségeket, munkafolyamatokat és természetesen a használt anyagokat is.

A 2016-ban alapított, New York székhelyű PLM (termék-életciklus kezelő) szoftvereket eredeti termékgyártóknak és szolgáltató irodáknak fejlesztő Link3D rájuk is gondolva, fontos bejelentést tett: útjára indította Additív Anyagajánló Rendszerét (AMRS).

A munkafolyamban a vállalat AMES (additív gyártáskivitelező) rendszerébe integrált AMRS lehetővé teszi, hogy mérnökök minőségi tulajdonságaik és technikai ismérveik alapján válasszanak anyagok közül.

A cég programjai részek megrendelésétől, munkaidő szimulálásától a gyártás és az utómunkálatok megtervezéséig, digitális raktározásig és adatelemzésig sok célra használhatók. Az ügyfelek között légjármű-, autóipari, egészségügyi vállalatok, a fogyasztói szektor cégei stb. egyaránt megtalálhatók. Például az EOS Észak-Amerika 2018 decemberében integrálta rendszereibe a Link3D AMES és additív munkafolyamat szoftverét.

Az AMRS-szel bővített AMES növeli a felhasználói élményt, sokat tapasztalt mérnökök döntéshozását is felgyorsítja, és rengeteg fárasztó utánjárástól kíméli meg őket.

Az AMRS fémeket és műanyagokat egyaránt szűr. Háromféleképpen teszi: egyrészt a minőségi karakterjegyek (polimereknél például a keménység, fémeknél a rozsdásodással szembeni ellenállás stb.), másrészt a technikai tulajdonságok (húzószilárdság, keménység stb.), harmadrészt az anyaggyártók (EOS, Concept Laser, Carbon, Stratasys, HP, Additive Industries stb.) alapján.

Az új termék tökéletesen kapcsolódik a Link3D additív gyártásról kialakított jövőképéhez. Shane Fox alapító-vezérigazgató egyre intenzívebb hardver-szoftver együttműködésre számít. Az együttműködéssel a terület komoly lépést tesz a mainstreammé válás felé.

Mivel munkaterülete változtatható, a Hexbot robotkar népszerű nagyméretű épületelemek nyomtatásánál. Emellett sokoldalú is. Lézervágótól a markolóig, szinte bármiféle eszköz hozzákapcsolható, ráadásul a 3D printelésre alkalmas többi robotkarral ellentétben, megfizethető.

Jelenleg Kickstarter-kampányon gyűjtenek a projekt további finanszírozására, és az első három napban a megcélzott 50 ezer helyett közel 460 ezer dollárt szedtek össze. Ára (a Kickstarteren) 569 dollár, de olcsóbb modulokat is választhatunk, a konfiguráció teljes mértékben tőlünk függ. (Az 50 ezret röpke öt perc alatt érték el.)

Hexbot nem az első desktop robotkar, viszont az első olyan, amely moduláris szerszámbővítményekkel az írástól/rajzolástól, a lézervágásig, metszésig számos tevékenységre képes. Puha markolójával szabálytalan formájú tárgyakat is megfog és helyez át, és persze mindezek mellett extruderrel is rendelkezik, azaz 3D nyomtatásra alkalmas.

Az OpenMV gépilátás-rendszerrel felvértezett markoló többféle futószalag mellett állítható munkába. A tollmodullal levelek írhatók, portrék rajzolhatók stb. A lézermodullal többek között egyedi telefontokok dolgozhatók ki. A 3D modullal emberi beavatkozás nélkül gyárthatók alkatrészek, amelyeket, ha kell, a gép futószalagra is helyez.

Rengeteg a lehetőség.

A kar azonban nemcsak a modulok miatt vonzó. Annyira csendes, hogy akár zenét hallgathatunk, vagy éppen aludhatunk mellette. Vezérlése és programozása szintén egyszerű. Megérintjük a 3,5 colos képernyőt, és kézzel mozgatjuk a kart. Emlékezik az útvonalra, és szükség esetén pontosít, finomít rajta.

Gyakorlott fejlesztők API-val (alkalmazásfejlesztési felülettel) alakíthatják át. A szoftverbe integrált Blocky programozói interfész jóvoltából gyerekek és kezdő kódolók szintén használhatják.

A géppel szögletes felületeken is könnyebb a printelés, így masszív nyomatok is létrehozhatók vele. A Hexbot az egyetlen egyedi sakkfigurák nyomtatására, sakktábla lézeres gravírozására alkalmas mai robotkar, amely aztán ugyanazon a sakktáblán ugyanazokkal a figurákkal sakkozik is.

Ha divat és 3D nyomtatás, akkor Iris van Herpen. A technológiát régóta használó holland tervező napjaink egyik legeredetibb és leginnovatívabb művésze, munkásságánál pedig aligha kell jobb reklám a 3DP-nek.

„Bátran kísérletezik a 3D nyomtatással, a technológia innovatív terveinek és látomásainak tökéletes kifejező eszköze. Nem önmagáért használja, hanem azért, hogy mással kivitelezhetetlen hatást érjen el” – méltatta munkásságát 2015-ös atlantai kiállításának (Transforming Fashion) kurátora, Sarah Schleuning.

A Párizsban január végén bemutatott Shift Souls kollekcióval van Herpen újabb határokat lépett át, új területre kalandozott. A közönség hullámformájú éteri ruhadarabok mellett az arcot „átalakító” nyomtatott ékszereket is megcsodálhatott.

Van Herpen munkái emberi test, természet és technológia melankolikus, elvágyódásra ösztönző szimbiózisai.

Túllép a hagyományos arcékszereken, fülbevalókon, nyakláncokon, piercingeken, helyettük magát az arcot ékszerezi fel, s teszi különleges 3D printelt, de hamisítatlanul organikus ékszerdobozzá.

A Cellchemy gyűjtemény már-már kalickaszerű darabjai keretekbe zárják az arcot, és egyben távoli, talán soha nem volt világokat idéznek. Éber álmokét, iszlám ornamentikát, cyberpunk utáni Tokiót, behuzalozott-bedrótozott emberfőket. A maszkszerű darabokat a Delfti Műszaki Egyetemen, nagyfelbontású többanyagos (multi-material) gépen nyomtatták. Generatív tervezéssel, mindegyiket a modellre méretezték.

Személyre szabás a köbön (de van Herpen esetében ebben nincs semmi meglepő)…

A modell fejéről készült 3D szkent a Grashopper algoritmust futtató tervező programba táplálták. A program a színinformációkat és a modellt összekombinálva generált arcra printelhető szerkezetet. Az így létrejött arcékszerek tökéletesen kiegészítették a 18 ruhából álló kollekciót.

Van Herpen mostani darabjait egyrészt a világűrről készült korai térképek, például Andreas Cellarius 17. századi német-holland kartográfus Harmonia Macrocosmicája, másrészt a géntechnológia és DNS-módosítások eredményeként realitássá váló ember-természet hibridek, cybridek ihlették meg.

„A Shift Souls kollekcióhoz az emberi alak fejlődését, idő általi idealizálását, és a női testek mitológiai hibriddé válását tanulmányoztam. Az identitáshoz fűződő képzelőerő és változékonyság különösen a japán mitológiában ragadott meg, és ösztönzött mélyebb jelentések kutatására, illetve ébresztett rá, hogy mennyire anyagtalanná és átalakíthatóvá válik digitális testeink egybeolvadásakor” – nyilatkozta a divattervező.

Az áttetsző felhőruhák kidolgozásában a korábbi NASA-mérnök, ma festészetet és fényképezést „akvatikus expresszionista” effektusba integráló művész, Kim Keever is részt vett.

A hagyományos szövő- és ultramodern (3D lézervágás stb.) technológiák Iris van Herpen névjegyévé vált összekombinálásával készült, új sziluetteket formáló, változatos textúrájú darabok a női alakot absztrahálják, teszik kortalanul kortárssá és egyetemessé.

A NASA támogatja az Egyesült Államokban tevékenykedő chilei Copper 3D-t antibakteriális, mikrobák elleni orvosi műszerek Nemzetközi Űrállomáson (ISS) történő tesztelésében. A támogatást a cég az űrhajósok számára készülő eszközök fejlesztésére, hitelesítésére és mechanikai jellemzésére kapja.

A Copper eleve antibakteriális termékeket nyomtat; az FDA, az amerikai Élelmiszerbiztonsági és Gyógyszerészeti Hivatal által engedélyezett PLACTIVE anyaguk például antibakteriális és réz nanorészecskék keveréke.

Az alapötlet az úgynevezett aktív anyagok bevezetése a 3D nyomtatásba. Ezek az anyagok jelentősen javítanak a végső nyomat minőségén, jelen esetben a műszerek miattuk antibakteriálisak.

A réz nanorészecskék és más szállító/kontrolláló funkcióra használható elemek additív gyártással történő összekombinálásán alapuló új technológiájuk pozitív hatással lehet a NASA hosszútávú űrmissziói közben generálódó új kihívások megoldásában, például bonyolult sebesülések gyors kezelésében, fertőzések megelőzésében stb.

Hosszútávú űrküldetések jelentős kockázattal járnak az űrhajósok számára. Az extrém légköri feltételek egészségkárosodást okozhatnak. Az Európai Űrügynökség (ESA) által támogatott 2000-es HUMEX tanulmány írja le ezeket a biztonsági és egészségügyi kockázatokat. Azóta az ESA és más űrügynökségek számára ez az anyag az irányelvek gyűjteménye, a viszonyítási pont.

A Copper az ezeknél a küldetéseknél, például az ISS-en való hosszú tartózkodás, vagy a majdani Mars-utak során potenciálisan előforduló egyik egészségügyi problémára, az immunrendszer működési zavaraira is próbál megoldást találni. Egyelőre annyi ismert, hogy a zavarokat több tényező együtt válthatja ki: sugárzás, szinte mindennek ellenálló mikrobák, stressz, mikrogravitáció, megváltozott alvásszakaszok, elszigeteltség. A cég szerint azonban további tényezőket is figyelembe kell venni.

A New Yorki Egyetem matematikusai algoritmikusan előállított szárnyak tizenöt generációját nyomtatták ki, hogy megállapítsák, mi a csapkodáshoz, verdeséshez legoptimálisabb forma. Szárnycsapásoknál a szélek között örvények generálódnak, és ezeknek az örvényeknek az interakciói határozzák meg a testrész hatékonyságát.

Szinte közhely, hogy az evolúció a legjobb tervező, így a kutatók is az evolúciót tanulmányozták az ideális megoldásért. Hozzáállásukban nincs semmi meglepő, a számítástudományban és a kapcsolódó szakterületeken jó ideje használnak fel, másolnak biológiai mintákat.

Az evolúciós és genetikus algoritmusok a legismertebb biomimikri megoldások közé tartoznak.

„A laboratóriumban különféle alakú szárnypopuláció generálásával tudjuk szimulálni a biológiai evolúciót. Azért versengtetjük őket egymással, hogy egyes céljainkat elérjük. Ebben az esetben a gyorsaságról volt szó, majd a megfelelő alakú legjobb szárnyakról. Ezekkel a szárnyakkal még jobb teljesítmény érhető el” – nyilatkozta a kutatást ismertető tanulmány elsőszámú szerzője, Leif Ristroph.

A kísérleteket az egyetem Alkalmazott Matematika Laboratóriumában végezték. Tízféle nyomtatott szárnnyal kezdtek. A szárnyakba üregeket modelleztek, amelyekbe fluoreszkáló színeket, előre vöröset, hátulra zöldet tettek. Szárnycsapásoknál a színek mutatták meg az örvényeket.

A teszteken az összes szárny „megmérkőzött” egymással, hogy kiderüljön, melyik a gyorsabb. Rövid szárnyakon az elülső széleken formálódó örvények megtörnek a hátsó szélek örvényein, és az így kialakuló turbulencia lelassítja a mozgást.

A hosszabb szárnyak azért gyorsabbak, mert az örvények a hátsó szélek elérése előtt szétszóródnak.

A győztes és más gyorsabb szárnyak tulajdonságait összekombinálták, majd a következő generáció egyedei is megmérkőztek egymással, és a versengés tizenöt generáción keresztül folytatódott, egyre gyorsabb utódokkal.

A „leggyorsabb túlél” elv alapján működő folyamat során kiderült, hogy egy könnycsepp formájú szárny a leghatékonyabb.

Az eredmények a légjármű-iparban, tengeralattjárók tervezésénél és főként az energiával való takarékoskodásnál hasznosíthatók. 3D nyomtatással lényegesen olcsóbb és gyorsabb sokszoros iteráción alapuló tervek kivitelezése. Hagyományos módszerrel csak néhány iterációra lett volna lehetőség, és az optimalizálás is kevesebb sikerrel járt volna.