FREEDEE BLOG

Az amerikai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium (LLNL) és a GE Global Research tudósai közösen dolgoznak egy egyelőre kutatás-célú többsugaras 3D fémnyomtatón. A Légierő Kutatólaboratóriuma által finanszírozott projekt keretében a többsugaras lézeres printelés közbeni folyamatokat és a mögöttes mechanizmusokat igyekeznek az erre a célra kidolgozott diagnosztizáló módszerekkel megérteni.

A másfél éves projekt 2018 elején indult. A Fraunhofer-Acority3D rendszer egysugaras szkennelő fejét speciálisan kidolgozott (a géphez alakított) kétsugaras egységgel helyettesítették.

A felturbózott platformmal több lézer nyomtatás közbeni együttműködését, valamint az esetleges hibák okait vizsgálják.

Egyes kísérletekben változatos fizikai jelenségek (felületi gőzcsóva, plazma keletkezése) mellett figyelték a két lézer közvetett interakcióit. Céljuk a többsugaras folyamat alapvető korlátainak azonosítása, amellyel a szoftver lehetőségeit bővítenék, illetve értelemszerűen a folyamatot is optimalizálnák.

Az eljárással sikeresen printeltek tárgyakat, majd elkezdték jellemezni a nyomatokat. Diagnosztizáló módszerekkel, például ultragyors optikai képalkotással és sugárprofilírozással tanulmányozták a többsugaras eljárást, valamint a hibákat.

A 3D nyomtatást és a maker-kultúrát népszerűsítő America Makes átfogóbb projektjének részeként, a kutatók a többsugaras technológiához szükséges szoftvert is frissítik, feljavítják.

A munkák az LLNL-nél kezdődtek, a GE szintén ottani korábbi kutatáson alapuló kísérletek kivitelezése miatt kereste meg a labort. A kutatás során a lézeres 3D nyomtatás fizikáját vizsgálták. Elvileg a többsugaras printerek a lézerek számának arányában csökkentik a printelés idejét, viszont ideális méretező és szkennelő algoritmusokat még nem fejlesztettek hozzájuk.

Az első lézeres printerek fejlesztésekor senki nem gondolt a rendszer optimalizálására. Alapkérdésekre sincsenek még válaszok, a hibákról nincs jó jellemzés stb. A projekt ezeket igyekszik megválaszolni. A mérések a két lézer és a fémfelület eddig mélyebben szintén nem tanulmányozott, elemzett interakcióit számszerűsítik.

Ha sikerrel járnak, újabb lépéssel kerülünk közelebb a 3D fémnyomtatás széleskörű elterjedéséhez.

Az amerikai Carnegie Mellon Egyetem és az Argonne Nemzeti Laboratórium kutatói többek között röntgensugarakkal vizsgálták, majd elemezték a lézeres porágy-fúzió 3D fémnyomtatási folyamatot, a folyamat közbeni gázképződmények létrejöttének módját. Az elemzés sokat segíthet a nyomatokat károsító, hibákat okozó képződmények kiküszöbölésében.

Az Európai Űrügynökség (ESA) bejelentette, hogy február 18-án első alkalommal tesztelték a BERTA rakéta hajtóművet. A hajtómű 3D nyomtatással készült.

Az Egyesült Államok George H. Bush repülőgép-anyahajóját a következő 28 hónapban felújítják. A munkákhoz 3D nyomtatást is használnak, majd a megújult hajó csúcstechnológiai arzenállal (3DP, exoskeletonok, virtuális valóság, lézerszkennelés stb.) felszerelve folytatja tevékenységét.

A Local Motors Olli néven önvezető ingázó minibuszt (shuttle) mutatott be a Kaliforniai Állami Egyetemen (Sacramento). A következő 90 napban két printelt Ollie előre programozott útvonalon járja a kampuszt, teszi le és veszi fel a diákokat. Az elektromos járműveket „kognitív válaszadó” technológiával szerelték fel, LiDAR, kamerák és GPS segíti a navigációban, teljesen egyedi ütközéselkerülő rendszer védi a karamboloktól, koccanásoktól. Biztonsági felügyelő figyeli, hogy nincs-e gond, és szükség esetén használja a vészféket.

A San Francisco székhelyű Aether biotechnológiai cég, a multifunkcionális Aether 1 3D bioprinter fejlesztője bejelentette, hogy kétéves együttműködés indul a Procter & Gamble multinacionális nagyvállalattal. A közös munka során ultramodern 3DP és mesterségesintelligencia-technológiákat terveznek kidolgozni.

A GE közel 100 négyzetméteres újabb additív gyártólabort nyitott, ezúttal a dél-karolinai Clemson Egyetemen. A felsőoktatási intézménnyel együttműködve, felgyorsítanák a 3DP-vel kapcsolatos innovációkat, növelnék a szakterületi oktatási lehetőségeket.

A Pennsylvania Állami Egyetem Mérnöki Iskoláján alapított Kijenzi humanitárius startup nyomtatott orvosi eszközökkel igyekszik segíteni Kenya nagyvárosi központoktól távoli egészségügyi létesítményeit. Hamar rájöttek, hogy a CAD-fájlok (azaz műszerek stb.) nyomtatásához szükséges hozzáférés a hardvernél is korlátozottabb volt. Ezt követően döntöttek kórházak és orvosok printelhető fájlokhoz való hozzáférését biztosító felhőszámítás-alapú rendszer kiépítése mellett, és ezt a megoldást igyekeznek a kenyai vidéken hasznosítani.

A cseh Deeptime hangszórókat, hangfalakat stb. készít. A cég jegyzi a világ első fakompozitból készült hangfalait, most pedig szintén világelső, részben homokkőből printelt hangfalakat mutatott be. A kagylóra és az emberi fülre emlékeztető Ionic hangrendszert hamarosan forgalmazni fogják.

A nagyméretű tintasugaras 3D nyomtatókat és vágórendszereket gyártó Mimaki hathónapos európai kampányt indított, amellyel a 3DP sokszínűségét akarják megmutatni. Innovatív, kreatív és a kereskedelemben hasznosítható projektekben gondolkoznak. A végén katalógust állítanak össze a legjobb alkalmazásokból.

A Julia Koerner designerrel együttműködő belga Materialise is szerepet játszott a Black Panther legjobb jelmezért járó idei Oscar-díjában. A jelmeztervező Ruth E. Carter a nyomtatott viselhető (wearable) technológiákra specializálódott Koernerrel és a Materialise-zal közösen dolgozta és nyomtatta ki Ramonda királynő koronáját és köpönyegét.

A 3D nyomtatás üzleti oldalára specializálódott SmarTech Analysis ipari elemzéseket végez. A piaci kulcsszereplők (Carbon, DWS, EOS, Formlabs, Fuel 3D, Glasses USA; Hoet, Hoya, HP, Luxexcel, Luxottica, Materialise, MONOQOOL, Mykita, Protos, Safilo, Sculpteo, Seiko, Sfered, Sisma, Specsy stb.) és a szakterület meghatározó cégei közreműködésével készült legújabb anyagban a printelt szemüvegeket vizsgálták, valamint tízéves előrejelzést végeztek.

Röviden és tömören: szignifikáns fejlődést várnak.

2028-ban a terület 3,4 milliárd dolláros üzlet lesz. A prognózishoz az ipari szegmenst (hardver, szoftver, anyagok, szolgáltatások) és az alkalmazásokat (prototípuskészítés, munkaeszközgyártás, végtermékek) egyaránt figyelembe vették.

Az anyag a tömeges egyedire szabáshoz vezető folyamatokat, a legfontosabb mostani és jövőbeni alkalmazásokat, üzleti lehetőségeket ismerteti, miközben a szemüvegipar főszereplőinek bemutatja a 3DP világát, előnyeit.

A 3D nyomtatás legfontosabb szakterületi szegmense a 2028-ban 1,9 milliárd dolláros végtermék-gyártás.

Prototípuskészítéshez az anyag jetting, végtermékekhez a porágy-fúzió a két csúcstechnológia. Viaszöntéshez és egyes részekhez manapság fotopolimerizációt is használnak, míg a szálhúzást desktop gépeken, egyes végfelhasználói részekhez alkalmazzák.

A rendelkezésre álló adatok alapján a szemüvegipar évente 100 milliárd dollár bevételt generál. A 3DP-n belüli legfontosabb trendnek a tömeges személyre szabás ígérkezik, a vásárlók mindinkább magukra méretezett, kifejezetten nekik készült szemüveget akarnak hordani.

A szemüveg-szegmens anyag-felhasználás és hardverszinten egyaránt a printelt termékek kis része, ugyanakkor a lábbelik és a designtermékek mellett egyike azoknak az első alkalmazási területeknek, amelyekben jelentős lépéseket tettek afelé, hogy végtermékek is additív technológiákkal készüljenek.

Az összes polimeres porágy-fúzió elsőszámú anyaga a nejlon 12 (PA122). Egyes gyártók simább felületeket és vibráló színeket garantáló, ugyanakkor az anyag lyukacsosságát csökkentő speciális végfolyamatokat dolgoztak ki.

A 3D nyomtatás globális térhódításának legújabb állomásaként a Fülöp-szigetek Tudomány és Technológia Minisztériuma bejelentette, hogy hamarosan megnyitja az ország első Fejlett Gyártóközpontját. A központban innovatív 3DP technológiák, folyamatok és anyagok fejlesztését tervezik.

A kezdeményezéssel a 3D nyomtatás, 3D tervezés és gyártás több területén szeretnék erősíteni a távol-keleti szigetország pozícióit. Ezek a következők: légjármű- és védelmi ipar, biomedikális és egészségügyi szektor, printelt elektronikus eszközök, mezőgazdasági gépek, gépjármű-ipar.

A központ két csúcstechnológiai kutatásfejlesztési létesítménynek ad majd otthont.

Az egyik többanyagos platform additív gyártáshoz, lényegében egy laboratórium, ahol tervezéssel és anyagfejlesztéssel szándékoznak behatóan foglalkozni. A másik a cirkalmas „Fejlett prototípuskészítési kutatás termék-innovációhoz és fejlesztéshez, modern gyártótechnológiák használatával” nevet viseli.

Az elsőben különféle anyagokkal terveznek gyártófolyamatokat tesztelni. Kerámiákat, polimereket, nanomatériákat, és mindezek változatos kombinációit vizsgálják. A létesítmény rendeltetése a 3D nyomtatás előnyeinek „összegyűjtése”, számszerűen is kimutatni, hogy a technológiával milyen mértékben csökkenthetők az anyagköltségek, munkaidő, illetve mennyivel kevesebb a hulladék, mennyivel kevesebb anyag vész kárba.

A másodikban összetett fémalapú részeket fejlesztenek és gyártanak. A nyomtatáshoz fémporokat használnak. A munkákhoz régi, elavult alkatrészeket is összegyűjtenek, kijavítanak, felújítanak. Ezekkel a tevékenységekkel – kutatásfejlesztéssel, termékfejlesztéssel, tanácsadással, tréningekkel és más szolgáltatásokkal – egyrészt a marketingstratégiát, másrészt a termékminőséget javítják.

„Repülőgépektől és autóktól kezdve orvosi és divatalkalmazásokig, korlátlan potenciál rejlik az additív gyártásban. A hagyományos megoldásokkal azonos áron vagy olcsóbban, minőségi kompromisszumok nélkül állíthatók elő termékek. Bizakodunk, hogy a központtal még több lesz az ezirányú fejlesztés” – magyarázza Enrico C. Paringit, a terület egyik fülöp-szigeteki szaktekintélye.

Az Ultimaker bejelentette, hogy három újabb cég, az Essentium, az eSUN és a Polymaker csatlakozott Anyagszövetség Programjához. Az együttműködéssel a vállalatok printprofilokat fejleszthetnek a Cura szeletelő-programhoz, amelyet felhőplatformmal bővítenek, illetve március 19-én megjelenik a Cura 4.0.

„Azzal, hogy végfelhasználók millióinak közvetlenül kínálunk anyagprofilt, különféle iparágak új 3D alkalmazásainak adunk zöld fényt. Az Essentium, az eSUN és a Polymaker megbecsült anyagfejlesztő cégek, szerteágazó szektorok mérnökeinek kínálnak releváns tulajdonságokkal rendelkező anyagokat” – nyilatkozta Joe Burger vezérigazgató.

Az Anyagszövetség Programot azért találták ki, hogy minél több gyártott anyag legyen kompatibilis az Ultimaker 3D nyomtatóival. Az alapítók között olyan nagyágyuk is megtalálhatók, mint a DSM, a BASF és a DuPont.

A nyomtatófolyamatokon és matériákon dolgozó texasi Essentium Ultrafuse Z PCTG anyagához kínál ezentúl Ultimaker profilt. Mivel az anyag mentes az elektrosztatikus kisülésektől, jól használható az elektronikai iparban.

A biológiailag lebomló polimerekre specializálódott kínai eSUN nyomtatószálakat és műgyantákat gyárt. Az Ultimaker Cura szoftveren három anyagához készítenek profilt.

A Polymaker szintén három anyagprofillal gyarapodik; portfoliójuk három legegyedibb és legfejlettebb matériájáról van szó.

A három cég érintett anyagai mostantól fogva az Ultimaker Piactéren is beszerezhetők.

A Cura szoftverrel modellek készíthetők elő nyomtatásra. Kívülálló CAD alkalmazások közötti munkamenet-integrálásra szintén használják, többek között a SolidWorks és a Siemens. Az Ultimaker gépeit és szoftvereit most már az Airbusnak is rendelkezésére bocsátja, amelyeket a repülőgépgyártó európai létesítményeiben fognak használni.

A felhő-frissítéssel a felhasználók távolról, különböző számítógépekről és helyszínekről végezhetnek ultrabiztonságos mentéseket, és szintén távirányítva küldhetnek nyomtatható anyagokat hálózatban álló Ultimaker printerekre.

„Az Ultimaker Felhő döntő lépés a világ lokális digitális gyártássá alakulásának felgyorsításában. Meggyőződésünk, hogy szoftveres és anyagfejlesztő partnereink globális hálózatával formálódó platformunkkal, az Ultimaker lesz a desktop tér kedvenc megoldása” – összegez Burger.

Magyarországon a FreeDee Printing Solutions forgalmazza az Ultimaker termékeit.

A logikai kapuk a számítógépek alapjai, mindenféle műveletet elvégeznek, és ezek a műveletek teszik lehetővé, hogy komputereink, okostelefonjaink, tabletjeink, játékkonzoljaink stb. rendeltetésszerűen funkcionáljanak.

Az amerikai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium kutatói a „jó öreg” logikai kapukat 3D nyomtatással kombinálták össze, és a környezet változásaira reagáló, „érző” anyagokat fejlesztettek. Az anyagok még az elektromos alkatrészeket megsemmisítő extrém közegekben, sugárzásban, hőségben és óriási nyomás mellett is működőképesek.

Lego kockákhoz hasonlóan, a printelt logikai kapuk bármilyen konstruált anyagba beágyazhatók, és eleve úgy programozzák őket, hogy a környezeti változásokra fizikai formájuk módosulásával válaszoljanak. A módosuláshoz semmiféle elektromosságra nincs szükségük.

„Ha logikai kapukat ágyazunk egy anyagba, az anyag érzékelni fog valamit a környezetből. Az elképzelés, hogy intelligens legyen, kontrolláltan és pontosan válaszoljon” – magyarázza a kutatást vezető Andy Pascal.

Mechanikus logikai kapuk például Mars- és Vénusz-járókban, atomerőműveket vizsgáló robotokban, vagy nukleáris és elektromágneses hatásokat túlélni hivatott alacsony fogyasztású komputerekben lehetnek hasznosak. Elektronikus eszközök ezekben a közegekben tönkremennének.

A hajlítható kapuk stimulálás hatására mechanikai logikai számításokat külső áramforrás nélkül végző, sokféle konfigurációvá állhatnak össze. A kapuk külső átalakító bináris jelére lépnek működésbe, mozgás keletkezik, amellyel az összes kaput érintő dominóhatás eredményeként, mindegyiknek megváltozik az alakja.

A mikronszint alatti méretű kapukat kétfotonos sztereolitográfia 3DP technikával állítják elő. A kutatók bizakodnak, hogy technológiájukat személyre szabható, biztonságos irányítórendszerekhez (is) fogják használni.

„Munkánk egyik előnye, hogy az eredeti terv tetszés szerint méretezhető. A mikron alatti mérettartománytól a legmasszívabb méretig bármi kivitelezhető vele, és a prototípus is gyorsan elkészül. 3D nyomtatás nélkül nagyon nehéz feladat lenne” – összegez Pascal.

Nem meglepő, hogy sok más infokommunikációs technológiához hasonlóan, Szingapúrban a 3D nyomtatás is dinamikusan fejlődik. A városállam nagyon hamar felkarolta az additív gyártást, virágzó ökoszisztéma alakult ki, komoly állami támogatással.

A legfrissebb szingapúri vonatkozású hír, hogy az ország Védelemtudományi és Technológiai Ügynöksége (DSTA) és a német thyssenkrupp ipari csoport egyetértési megállapodást írt alá a német megacég tengeri rendszerekkel foglalkozó kieli hajógyárában.

A dokumentum értelmében új technológiákat, köztük a 3D nyomtatást és az adatelemzést fogják hajózási alkalmazásokban hasznosítani. A thyssenkrupp additív gyártással készít tengeralattjáró-alkatrészeket. A tervezésen, mérnöki munkákon és a nyomtatott darabok minősítésén közösen dolgoznak majd. A tesztekre szingapúri tengeralattjárókon kerül sor.

„Izgatottan várjuk, hogy szakértelmünket 3D nyomtatásban kombináljuk össze a thyssenkrupp tengeri rendszereivel” – jelentette ki Tan Peng Yam, a DSTA ügyvezető igazgatója.

„A kezdeményezés az innovációról alkotott elképzeléseink remek példája. Együtt tervezzük a jövőt, Kielben pedig valós feltételek mellett tesztelhetünk nyomtatott részeket” – mondta Rolf Wirtz, a thyssenkrupp Marin Systems vezérigazgatója.

Február 18-án el is kezdték tervezni Szingapúr első 218SG típusú Legyőzhetetlen tengeralattjáróját. Mihelyst végeznek a gyártással és a jármú felszerelésével, intenzív tesztek várnak rá. A megállapodás értelmében 2021-ben adják át a DSTA-nek.

További három 2185SG tengeralattjárót terveznek, mind a négy a Malaka-szoros sekély, de hajóktól hemzsegő trópusi vizeiben fog tevékenykedni. A másodikat 2022-ben, a harmadikat és a negyediket 2024-ben vagy később adják a DSTA-nek. Kifogástalan, Kiváló, Utánozhatatlan a másik három neve, angolul pedig mind a négy i betűvel kezdődik: Invincible, Impeccable, Illustrious, Inimitable.

A járművek hajtóművét úgy készítik el, hogy hosszabb időt tölthessenek víz alatt. 50 százalékkal masszívabbak, és több fegyvert is képesek szállítani, mint Szingapúr korábbi tengeralattjárói.

A kanadai Simon Fraser Egyetem (SFU) és a Svájci Szövetségi Anyagtudományi Laboratórium kutatói a dolgok internetére (Internet-of-Things, IoT) csatlakozó, nyomtatható szenzorokat fejlesztenek. A környezetbarát és eldobható érzékelők kidolgozásához a kutatást vezető Woo Soo Kim, az SFU tanára behatóan tanulmányozza a fából kivonatolt cellulóz elektronikai eszközökhöz történő felhasználását.

Ezekhez az elektronikus eszközöknek általában a nagyon hatékony, de sajnos nem környezetbarát polimer az elsőszámú alapanyaga. A kutatók pontosan ezért vizsgálnak más lehetőségeket, például hogy cellulózzal (cellulózalapú nanorostokkal) hogyan helyettesíthető a polimer.

A cellulóz használatának sokkal kisebb a környezeti hatása, ráadásul a belőle készült érzékelők rugalmasak, számos nagyobb szerkezetbe, köztük printelt textíliákba és más nyomatokba integrálhatók.

A környezetbarát nyomtatott cellulózszenzorok működési idejük alatt vezeték nélkül továbbítják az adatokat, utána pedig úgy dobhatók el, hogy nem kell az esetleges természetben okozott károkra gondolni.

Az új fejlesztés nagyon komoly lökést adhat a zöld elektronikának.

A nyomtatott áramkörök hulladékként környezeti kockázatot jelentenek. Ha viszont a műanyag helyett cellulózalapú kompozitanyagokból állnak, könnyebb újrahasznosítani, egyszerűbb összegyűjteni a fémösszetevőket.

Kim a dél-koreai Daegn Gyeongbuk Tudomány és Technológia Intézettel és a PROTEM Co. amerikai multinacionális vállalattal is együttműködik, közösen fejlesztenek elektromosságot vezető nyomtatható tintát, amelyből természetesen elektronikus eszközök készülnek majd a jövőben.

Az Airbus és az SLM és SLD 3D printereket gyártó kínai Farsoon Technologies közösen fejleszt polimer nyomtatóanyagokat polgári repüléshez. Céljuk repülőgép-alkatrészekhez használható kiváló minőségű alkatrészek gyártása. Ezen a területen a repülőgépgyártó most dolgozik először együtt kínai vállalattal.

Az Airbust nemcsak az új anyag teljesítménye érdekli, hanem az additív gyártás speciális szükségletei is, például a munkafolyamat-fejlesztés, árkezelés, az ipari 3DP lehetőségei, nyomtatási sebesség stb.

„Nagyon várjuk az együttműködés kutatásfejlesztési eredményeit, és bizakodom, hogy a jövőben még több közös munka lesz” – nyilatkozta Michael Tran Van, az Airbus Peking vezérigazgatója.

Az „iparra nyitás” alapelképzelésből kiindulva, a Farsoon ipari rendszerei teljes működési szabadságot élveznek. Minden paraméter-beállítás hozzáférhető, így bármilyen anyag használható. E koncepció jegyében a kínai vállalat különféle anyagfejlesztőkkel dolgozik együtt következő generációs lézerszinterező matériákon.

A cég tavaly óta együttműködik a fémport szolgáltató svájci Oerlikonnal. Az együttműködés mellett Németországban új leányvállalatot alapított. Az ottani létesítményt Dirk Simon, a vegyipari mamutvállalat BASF 3DP Solutions üzleti igazgatója vezeti.

Nyílt platformrendszerén, a Farsoon finomhangolja és optimalizálja az Airbusszal fejlesztett anyagok folyamatparamétereit. Az anyagok teljesítményét és tulajdonságait az Airbus fogja a polgári légközlekedés elvárásainak megfelelően hitelesíteni.

„Vezető ipari additívgyártás-specialistaként mindig azon voltunk, hogy az alkalmazások a prototípus-készítéstől a gyártás felé mozduljanak el. Meggyőződésünk, hogy a technológiát egyre nagyobb mértékben fogják használni a légjármű-iparban. Az Airbusszal kéz a kézben dolgozunk azon, hogy valóban így legyen” – magyarázza Xu Xiaoshu, a Farsoon alapító-elnöke.

A 2014-ben alapított svájci UrbanAlps ultrabiztonságos fémkulcsokat és zárakat nyomtat. Befektetők, hét német, svájci, norvég és finn ipari vállalat, valamint Stephan Lichsteiner, az ismert svájci labdarúgó tavaly több mint 2 millió dollárral támogatták törekvéseiket.

Fel is gyorsult a cég tevékenysége, el is nyerték a Messe Essen Biztonsági Innováció Díjat. Ma már négy kontinensre, közel száz megrendelőnek szállítják ki a Titkosító Kulcsot. (A kulcs itt rendelhető meg.)

„Nagyon örülünk, hogy ismert ipari vállalatok osztják és támogatják elképzeléseinket. Százéves módszerek helyett 3D fémnyomtatással dolgozunk. Két éve az iparág távolról sem volt annyira befogadó, mint képzeltük. Meg kellett győznünk őket, mert nem voltak nyitottak a printelt mechanikus biztonsági megoldásokra. Újra kellett gondolniuk az egészet, és persze a 3DP-ben rejlő lehetőségeket is igyekeztünk bemutatni” – nyilatkozta Alejandro Ojeda, társalapító.

Ojeda meggyőződése, hogy az additív gyártás a csúcsbiztonságot garantáló kulcsok jövője.

„A 3D nyomtatásnak csak előnyei vannak” – állítja.

A Titkosító Kulcs teljesen egyedire alakított mechanikus darab, hengerszerű alsórésszel. A henger alatt „rejtőzik” a központi elem, a zárat nyitó rész, és mivel „fogazata” nem látható, nem lehet lefotózni, leszkennelni.

A kulcs hosszú és rövid változatban egyaránt rendelhető, azonosítási célt szolgáló színes kódolt „kulcssapka” gravírozható rá vagy rögzíthető hozzá.

Az UrbanAlps különböző típusú zárakat is gyárt. A lakatok ugyanazokból az ötvözetekből készülnek, mint amelyeket a SpaceX használ rakétahajtóműveihez. Nem vágható, nem fűrészelhető szét, ellenáll a magas hőmérsékletnek.

A cég összes termékét a lübecki SLM Solutions SLM 125 HL fémnyomtatójával állítják elő.