FREEDEE BLOG

A legtöbb kisgyerek szeret rajzolni, „alkotásaik” mindig megnyerik a szülők szívét. De hogyan váljanak maradandóvá ezek a munkák?

Például 2D rajzok 3D-re „fordításával.”

A tokiói Sam and Mitsuki ipari tervezőpáros három hónapja alapította a t-o-f-u kreatív designvállalkozást, és már öt közös projektet jegyeznek az Inter-Culture 3D nyomtatócéggel. Tervező és modellező tudásukat 4 és 9 év közötti gyerekek kreativitásával igyekeznek közös nevezőre hozni.

Legutóbbi munkájukban gyerekek autórajzai alapján (Autodesk szoftverekkel) készítettek 3D modelleket, a modelleket pedig (szelektív lézerese szinterezéssel) kinyomtatták. Ők is és a gyerekek is elégedettek velük – a játékautókat nemcsak könnyű vezetni, de gyorsak is. Darabjaikat a novemberi Tokiói Játékvásáron mutatták be, ahol elmondták, hogy a jövőben folytatják a mindenki számára hasznos kreatív workshopokat.

A 3D nyomtatótechnológia lehetőségeinek legújabb példája, hogy a németországi Lascana cég és Victoria Anoka, orosz ruhatervező kétrészes printelt női fehérnemű szettel (melltartóval és bugyival) állt elő. A kagyló- és gyöngyformákból álló designt nejlonporból kivitelezték.

De miért kell fehérneműt printelni? Az ok prózai: Oroszország, Fehéroroszország, Kazahsztán és Örményország gazdasági együttműködése, az Eurázsiai Unió (EaU) – amelyhez valószínűleg az egykori Szovjetunió más tagköztársaságai is csatlakoznak – 2014 júniusában egészségvédelmi szempontok miatt megtiltotta a szintetikus csipkéből készült alsóneműk importját, gyártását és árusítását. A tilalom következményei elég súlyosak, hiszen a forgalomban lévő melltartók, bugyik stb. 90 százalékára vonatkozik.

Anoka terveit a 3D Printus moszkvai 3D nyomtatóközösség és webáruház kivitelezte. Az alapító, Konstantin Ivanov a három hónapos termékfejlesztésről azt mondta a Moscow Times-nak, hogy „a legőrültebb dolog volt, amire valaha is felkértek.”

A Lascana hamarosan elkezdi a fehérnemű online árusítását, kb. 80 dollárba kerül egy szett. Csak fehérben lesz kapható, de bármilyen színre befesthető. Ugyanakkor felettébb bizonytalan, hogy a hölgyek elég kényelmesnek tartják majd a műanyagérzetet keltő nejlondarabokat, vagy sem. A bemutató modellje, Anasztázia Beluszova, szerint nagyon érdekesek, de nem valók mindennapi viseletre.

Ne csüggedjünk, ha még nem vettünk karácsonyfát, maradt idő printelni egyet. Ha esetleg idén nem, jövőre biztosan, mert egy új algoritmus tökéletes hatékonyságot, zéró hulladékanyagot, nulla kárba veszett matériát ígér. Mással is kecsegtet: pontos öntőformát csinálhatunk csokimikulásoknak, csoki-rénszarvasoknak, amiket aztán megehetünk.

A kanadai Simon Fraser Egyetem két kutatója ugyanis megalkotta a világ első olyan algoritmusát, amely piramisszerű részekre bont 3D tárgyakat. Úgy tűnik, ez a forma a legoptimálisabb a 3D nyomtatásra: nincs anyagveszteség, időt spórolunk vele. Az alábbi kép középső karácsonyfája hagyományos nyomtatással, a másik kettő az új algoritmussal készült. Jól látható, mennyi segédanyagot kell leszedni a középsőről.

Az algoritmus segítségével másként nyomtatjuk a részeket, mint különben. Ha egy formán vannak kiugrások, például ágak a karácsonyfán, sok segédanyag kell a printeléshez, amiket az utómunkálatoknál távolítunk el, tehát kárba vesznek. Ráadásul közben megsérthetjük, de össze is törhetjük a tárgyat. Ezért kellett új módszer ahhoz, hogy a szerkezetek segédanyag nélkül is „megálljanak a lábukon.” Itt jöttek képbe a piramisok.

A két kutató – Richard Zhang és Ruizhen Hu – elismeri, hogy komoly kihívás volt 3D tárgyakat a lehető legkevesebb piramisformára felbontó és nem mellékesen működő algoritmust fejleszteni. Sok, valójában a legtöbb tárgy nem redukálható ilyen alakzatokra, vagy ha igen, rengeteg részből állnának össze. Végül nehezen, de sikerült megoldani a problémát, algoritmusuk jobban érti és végzi ezt a munkát, mint az ember. A tesztek humán felhasználói nehezen felbontható tárgyaknál egyszer sem teljesítettek úgy, mint a program. Nem tökéletes, de azért remekül optimalizál nyomtatást, öntőformát.

Boldog Karácsonyi Ünnepeket kívánunk!

Robotok és más sci-fibe illő lények 3D-s alkotóit olyan 1970-es és 1980-as évekbeli filmek ihlették meg, mint a Csillagok háborúja, a Robocop és a Terminátor. Szergej Kolesznyik, a Labytnangy nevű orosz kisvárosban élő 3D modellező inspirációs forrásai is arrafelé keresendők.

1996 óta foglalkozik az azóta élete meghatározó részévé vált 3D grafikával, leginkább az Autodesk 3DS Max modellező szoftverével szeret dolgozni. Hosszú évekig volt szabadúszó művész, játékoktól kezdve a legkommerszebb kezdeményezésekig, számos projektben vett részt, miközben digitális 3D tartalom helyett egyre jobban érdekelte a 3D fizikai formába öntése, magyarán nyomtatása.

A 3D nyomtatásba egy moszkvai cégnek végzett munkája közben szeretett bele: játékrobotokat kellett terveznie. Utána el is döntötte, hogy mással nem is akar foglalkozni. 2013-ban vásárolt egy Ultimaker 2 gépet, amivel szebbnél szebb „gyerekbarát” robotokat, komplett játékkollekciókat (robotbogarakat, robotpoloskákat, országok által inspirált robotokat és persze bolondos alieneket is) nyomtat PLA-ből. Limitált példányszámú, dedikált munkáit 50-100 dollárért árulja. A jövőt illetően, megcélozta a japán piacot, illetve minél több elektronikát akar játékaiba pakolni.

Munkáit „minden idők legszebb 3D nyomtatott játékrobotjai” között tartják számon.

A Kickstarteren futó Create Your Minis lényege, hogy magunk tervezhetünk 28/32 centis különleges szobrocskákat.

Látogassunk el a projekt honlapjára, ahol eldöntjük, hogy férfi vagy nőalak kell, kiválasztjuk, milyen testtartásban pózol, milyen ruhát és fegyvert visel, aztán ha kész a design, és tetszik is, az előnézetet követően lementjük, esetleg közvetlenül rendeljük meg a nyomatot.

A sok opció közül a legegyedibb, hogy több fegyver közül dönthetünk az igazi mellett, címert és más jelképeket tehetünk kardra, pajzsra, páncélra. A fejlesztők ügyeltek arra, hogy a modellek realisztikusak legyenek.

A 3D nyomtatás rengeteg területen és módon használható, előnyeit most kezdik teljesen érteni az üzleti világban, hobbisták köreiben és az oktatási intézményekben. Könnyebbé tette a prototípuskészítést, házhoz viszi a gyártást, új találmányokkal kecsegtet. A legnagyobb hatással azonban az oktatásra lehet, és főként az oktatáson keresztül változtathatja meg a világot. Egyelőre lassan terjed az iskolákban, ami elsősorban a területi döntéshozók ismerethiányával és a gépek árával magyarázható. A technológia ugyan már az 1980-as évek óta létezik, valójában viszont csak az utóbbi öt-hat esztendőben lépett ki a kutatóműhelyek, laborok, avantgarde alkotók zárt világából. Mostanra jut el odáig, hogy az oktatásban is nélkülözhetetlen lesz.

Közismert tény: minél fiatalabb valaki, annál nyitottabb új ötletek és módszerek iránt, könnyebben befogad és elsajátít ismeretlen nyelveket vagy technológiákat. Ezért válhatnak az általános és középiskolák a 3D nyomtatás nagy áttörésének terepévé, amihez persze be kellene vezetni a technológián alapuló tantervet is. Viszont az is tény, hogy az iskolák nagy részében ugyanúgy történik a tudásátadás, mint a korábbi generációknál. Új technológiák megjelenése általában félelmet kelt, elbizonytalanít, az oktatói kar többsége kevésbé nyitott a 3D nyomtatásra, robotikára és a világot átalakító többi eszközre.

Egy ilyen tantervben helye lenne a legtöbb tantárgynak: nyomtatott függvényekkel, diagramokkal és modellekkel jobban érthető és szórakoztatóbb a matek. Három dimenzióban sokkal látványosabb a földrajz, könnyebben érzékeljük például egy hegy méretét. A történelemoktatás még többet profitálhat: printelt relikviákkal, letűnt korok emlékeinek megérintésével közelebb kerül a diákhoz az adott kor, jobban átéli, bele tudja helyezni magát. Száraz eseményfolyam helyett személyes élménnyé válik a história. Rajz és más képzőművészetek tanításában szintén nagyon fontos eszköz lehet a 3DP: növeli a kreativitást, térbeli gondolkodásra okít, rávezet a tárgyalkotásra, az internet jóvoltából a diákok az egész világgal megoszthatják munkáikat, nyitottak lesznek az utóbbi idők új művészeti ágai felé.

Mindezek mellett és mindezeken túl, a 3D nyomtatás nemcsak egyes tantárgyak oktatásában, hanem általános tanítási eszközként is használható, amelyhez speciális tantervet kellene kidolgozni. Vállalatok, szervezetek már dolgoznak rajtuk, kérdés, mikor fogadják el ezeket, illetve, hogy az általában kis költségvetéssel dolgozó oktatási intézményeknek milyen anyagi lehetőségeik lesznek.

Két ohiói kutató, művész, Margarita Benitez és Markus Vogl a nyílt forrású technológiák, például a 3D nyomtatás művészi, divattervezői alkalmazásait, az emberi alakra gyakorolt hatását vizsgálja.

A //benitez_vogl néven futó alkotópáros legújabb (sci-art) munkája karon, lábon, nyakon egyaránt hordható 3D nyomtatott, exoskeleton-szerű kiegészítők, amelyek rövid ideig nyomot hagynak a bőrön. Innen ered a nevük is: időszakos biomimetikus bőrminták, természetes mintázatok, ezúttal a kígyóbőr utánzatai. Miután levettük, 15 percig, maximum egy óráig látható a lenyomat. A kiállított darabok nem viselhetők, nem is az a rendeltetésük, viszont bármikor nyomtathatók olyanok, amelyek, például ékszerként hordhatók.

A {skin}-D.E.E.P. projekt a természet és a „természetes” ember által készített tárgyakkal történő átalakításáról, összekombinálásáról elmélkedik. A 3D nyomtatótechnológia alkalmazása mellett azért eredeti, mert az alkotók kettős csavart vetettek be: maguk a tárgyak is biológiai minták utánzatai.

Az új magyar színházi szuperprodukciónak kikiáltott, A Játékkészítő című zenés akciómesének nyomtathatott 3D technológiával élethű szobrokat a FreeDee Kft., a hazai 3D nyomtatás egyik vezető szereplője. Az ötletet a szükség hívta életre, mégpedig azért, mert a színdarab főszereplője, Alföldi Róbert, azaz a játékkészítő maga is játékszerré változik az előadás néhány jelenetére. A darab népszerű szereplői pedig a XXI. század adta technikai lehetőségeket kihasználva jelennek meg élethűen a Tüskecsarnokban egyfajta modern panoptikumként.

Az önmagunkról mintázott, 3D nyomtatott szobor, azaz a MiniMe nem újdonság, ez az iparág egyik legnépszerűbb szolgáltatása a nem szakmai felhasználók körében. A világban a családi portréktól, ultrahangos csecsemőszobrokon át, híres emberekig sok példát láthatunk a szolgáltatásra. A FreeDee is már 2013 óta kínálja ezt a látványos és igazán személyes terméket műtermeiben és rendezvényeken egyaránt. A Játékkészítőnek Alföldi Róberttel együtt 5 szereplőjét rendkívül látványos jelmezükben szkennelte be a csapat, úgy mint Aranykát, a Malacot, Hüvelyk Matyit és Petit.

A szobrokat a MakerBot 3D nyomtatóikon készítették el. Közülük a MakerBot Z18 képes különlegesen nagy, akár 45 cm magas tárgyak nyomtatására. Az egy színben kinyomtatott szobrokat utólag festették, a kész modelleket pedig az előadások során lehet megtekinteni a Tüskecsarnokban.

„A 3D nyomtatás egyre elterjedtebb a színházi és filmes szakmai körökben. A mozivásznon már szinte minden esetben találkozhatunk nyomtatott kellékekkel, és ennek megfelelően a Magyarországon forgatott hollywoodi produkciók is gyakran keresnek meg minket ilyen jellegű megrendelésekkel” - nyilatkozta Simó György, a FreeDee Kft. ügyvezető igazgatója – „A mérnökök mellett, a kreatív szakmákban is hihetetlen előny, hogy a 3D nyomtatásnak köszönhetően elképzeléseinket órákon belül tartós, minőségi kivitelezésben vehetjük a kezünkbe. Nagyon élvezzük ezeket a megbízásokat, hiszen egy varázslatos világ részesévé válhatunk rajtuk keresztül mi is. Igazi élmény a Játékkészítő stábjával együtt dolgozni és bízunk benne, hogy csak egyre több hasonlóan izgalmas projektben lehet részünk.”

Amennyiben Ön is kedvet kapott, hogy készüljön Önről hasonló szobor, a FreeDee-nél bármikor rendelhet magának a 4 centiméteres portrétól egészen a 45 centis szoborig bármit.

A videojátékok közismerten aranybányák, emblematikus kellékeikért, varázspálcákért, sisakokért, fegyverekért és hasonló jószágokért sommás összeget hajlandók kifizetni a rajongók, egyszer-kétszer látványos copyright perek is kikerekednek belőlük. Az iparág éves bevételei már meghaladják a filmiparét, és a számítógépes grafika fejlődésével még nagyobb pénzek áramlanak a terület felé, miközben egyre élethűbb tájakon küzdenek a hősök, fokozódik az immerzív élmény. A 3D nyomtatás terjedése tovább népszerűsíti a játékokat. Ki ne szeretne például egy szobrocskát kedvenc hőséről? A két szcéna szép lassan összekapcsolódik, szinte minden kelléket nyomtatnak már a rajongók.

Októberben számoltunk be arról, hogy a Maker’s Muse YouTube csatornát működtető Angus Deveson kitalálta, hogyan lehet közvetlenül játékokból nyomtatni hősöket stb.

Most egy dél-afrikai születésű designer és gamer, Kirby Downey állt elő egy különös darabbal, a WoW Lich Kingjéből ismert Frostmourne csodakardot nyomtatta ki, ami önmagában ugyan megsüvegelendő, de nem lenne hírértékű. A nyomat mérete viszont minden eddigi printelt játékkelléket lekőröz: 1 méter 30 centire sikerült, 600 grammot nyom.

Jó hír, hogy a kardot mi is kinyomtathatjuk; a fájlok és a használati utasítás itt találhatók. Kevésbé jó hír, hogy printelés utánra sok utómunkálat marad.

Amióta a Hasbro foglalkozik a 3D nyomtatással, a játékipar egyre több szereplője kezdett el érdeklődni a technológia iránt. A nemrég indult online 3D printing piactér, a finn Launzer például a napokban állapodott meg két szórakoztatóipari óriással, a Warner Brothersszel és az ITV Studios-szal, hogy 2015-től az ITV klasszikus Thunderbirds karakterek és Warner figurák nyomtatott mását fogják értékesíteni.

Az előbbiekkel kezdenek, az 1960-as évek ikonikus sorozatának egyik-másik alakját már az év első felében, a tervek szerint áprilistól meg lehet venni. Az eladási mutatókat nyilván növeli majd, hogy a Thunderbirds jövőre lesz pont 50 éves.

A finn startup számára talán még ennél is fontosabb, hogy szintén tavaszra, valamikor a Thunderbirds utáni hetekre tervezik két Warner legenda, Batman és Superman nyomtatását.