FREEDEE BLOG

Nem a 3D nyomtatók, hanem a diákok vannak az osztálytermek középpontjában. A MakerBot e felismerésből kiindulva igyekszik évek óta minél felhasználóbarátabb szempontokat és szabványokat kidolgozni, tanárokat és a legkiválóbb tananyagokat összekapcsolni, hogy az oktatásban is teljesen elterjedjen a technológia. Ugyanezt a szemléletet – 3D nyomtató minden osztályterembe! – képviseli és valósítja meg Magyarországon a helyi forgalmazó FreeDee Printing Solutions is.

A MakerBot eddig is a 3DP ipar legteljesebb oktatási megoldásait kínálta, a napokban pedig felhőalapú My MakerBot platformjával és egy oktatási anyaggal (My MakerBot Educators Guidebook) tovább bővítette a palettát. Az oktatásban a 2017-18-as tanévkezdéstől széles körben elérhető újdonságokkal diákok és tanárok egyaránt jól járnak: nő az opciók száma, könnyebb hozzáférni a 3D nyomtatáshoz, egyszerűsödik a technológia bevezetése az osztálytermekbe, jól kidolgozott óravázlatokkal hamarabb valósulnak meg 3D nyomatok.

Mivel a platformot összekötötték két hatékony STEM (tudomány, technológia, mérnöki diszciplínák, matematika) programmal, az oktatók eredményesebben segíthetik diákjaik kritikus problémamegoldó képességeinek kialakulását, fejlődését.  

Az új My MakerBot Chrome-kompatibilis böngészős platform hálózatba kapcsolt 3D printereinket, Thingiverse fiókunkat, megrendelés- és támogatási-esetkezelőket köt össze egy helyen. Lehetővé teszi, hogy a felhasználó bármilyen eszközről és bárhonnan feltöltsön és előkészítsen fájlokat, nyomtasson, és végig figyelje a munkafolyamatot. Chromebook-kal rendelkező osztálytermekben diákok és tanárok munkáját egyaránt leegyszerűsíti, gördülékenyebbé teszi.

Mindezek mellett a MakerBot és az Autodesk együttműködésének eredményeként a user a népszerű és kezdő 3D modellezőknek ideális (és ingyenes) Tinkercad szoftvert közvetlenül összekapcsolhatja a platformmal. A diákok a böngészőből történő kilépés nélkül tervezhetnek Tinkercad-ben, tervüket a My MakerBot platformra vihetik, majd kinyomtathatják.

A gyorstalpalót és kilenc osztályra kész tesztelt 3DP tantervet egyaránt tartalmazó oktatói használati útmutató, a guidebook óravázlatok kidolgozásában és megvalósításában segíti a tanárokat, amihez jelentős mértékben hozzájárul a legnagyobb 3DP oktatási szakirodalom, a kb. 300 óravázlatot tartalmazó, múlt hónapban 14 ezer feletti letöltést produkáló Thingiverse Education. A cég feltett szándéka, hogy több mint nyolcvan MakerBot oktatóval közösen írt útmutatója legyen a szakterületi etalon. Az oktatók valamennyien a STEM tanítás ismert szakemberei.

Az útmutatóban szereplő mind a kilenc projekthez lépésről lépésre kapunk utasításokat. A szerzők célja, hogy a tanárok az első pillanattól az utolsóig képesek legyenek végigkalauzolni diákjaikat a 3DP világán.

Az izraeli elektromos repülőgép-gyártó Eviation Aircraft a világ egyik első teljesen elektromos ingázó légi járművét fejleszti, amelyhez 3D nyomtatótechnológiát, a Stratasys megoldásait használja. A cég bízik benne, hogy 4 éven belül megvalósítja a környezetbarát és olcsó regionális légi közlekedést.

A pennsylvaniai Xact Metal startup első gépe, az XM200 lézeralapú ipari fémnyomtató 120 ezer dolláros árával kategóriájában a megfizethető gépek közé tartozik. Meglepően jó teljesítményre képes, amihez csúcssebességű szkennert is használ. A szabadalmi oltalomra váró szkenner másodpercenkénti 1,5 méter tempóban dolgozik.

A 3D fémnyomtatók általában egyfajta fémet használnak, és így egyes alkalmazásokban nem számíthatnak rájuk. Több orosz akadémiai intézmény közös fejlesztése, egy 3 fémmel printelő gép lehet a megoldás. Egyelőre nincs sok információ a gépről, csak annyit lehet tudni, hogy a minden bizonnyal komoly változásokat hozó printert 2018-ban mutatják be.

3D nyomtatással nemcsak implantátumok, hanem kisebb kozmetikai beavatkozások is kivitelezhetők. A brazil fogsebész Christian Coachman által már 2007-ben kitalált Digital Smile Designnal (DSD) a páciensek saját mosolyukat tervezhetik meg. Új fogaik nyomtatott változatát a beavatkozás előtt kipróbálhatják, és eldönthetik: tetszik-e nekik a látvány, passzol-e hozzájuk, szükségesek-e további módosítások. Nemo szoftvert és a Formlabs Form 2 3D nyomtatóját használják hozzá.

A new orleansi Scandy 3D szkennelő vállalat a Google Tango AR/VR platformjára írt új appjával, a Scandy Proval a felhasználók teljes színben (full color) 3D szkennelhetnek le tárgyakat. A Tango 3D Reconstruction Library-jével környezeti, például szoba szkenek generálhatók. Egyetlen hátulütője, a maximum 1 centis felbontás azonban korlátozza az alkalmazásokat. A Scandy pont erre talált megoldást: a Tango szoba szkennelő technológiáját nagyobb felbontást biztosító algoritmusokkal kombinálva akár az 1 milliméteres felbontás is elérhető.

A három anyagtudós – Chi Zhou (Buffalo Egyetem), Dong Lin (Kansas Állami Egyetem) és Qiangqiang Zhang (Lanzhou Egyetem, Kína) – által fejlesztett grafén aerogél a világ „legkevésbé tömör nyomtatott szerkezeteként” vonult be a Guinness Rekordok Könyvébe. A szerkezet annyira könnyű, hogy nyugodtan rátehetjük virágszirmokra, nem fog leesni.

Az MIT Technology Review összeállította 2017 50 legintelligensebb cégének listáját, amelyen két 3DP vállalat, a Desktop Metal és a Carbon is szerepel (olyan társaságban, mint az Apple, az Intel, az Amazon vagy a General Electric).

Jay Leno amerikai televíziósztár a Divergent Microfactories (tavaly) nyomtatott Blade szuperautóját vezette a Jay Leno garázsa egyik epizódjában.

A holland Ultimaker új polipropilénnel (PP), az Ultimaker 3 Advanced 3D Printing Kittel, azaz haladó 3DP csomaggal, a Cura szeletelőszoftver frissített változatával és nyomtatófej-magokkal bővítette nyomtatóanyag-, kiegészítő-, eszköz- és szoftverkínálatát. Az Ultimaker 2-re és 2+-ra szintén kidolgoztak haladó 3DP csomagot.

Az újdonságokkal bővülnek az Ultimaker 2+ és a kétfejes Ultimaker 3 lehetőségei. (Az Ultimaker gépeket és anyagokat Magyarországon a FreeDee Printing Solutions forgalmazza.)

„Ultimaker 3 gépünk megváltoztatta vállalatok és szervezetek prototípus-részek előállítási módszerét, a kisszériás gyártást, eszközök és tárgyak készítését. A mostani újdonságokkal a felhasználók jobban optimalizálják és karbantartják a printereket, tartós és jó minőségű nyomatokat készítenek” – jelentette ki Paul Heiden, a cég termékmenedzsmentjének igazgatóhelyettese.

A propilén monomerből előállított és az oldószerekkel szemben tökéletesen ellenálló, tervezők és mérnökök között különösen népszerű polipropilén, egy addíciós műanyag, a polietilén és a PVC mögött „a harmadik legelterjedtebb polimerizációs műanyag. Hőre lágyul, a vegyipar állítja elő és széles körben használják. Ezek közé tartozik a csomagolás, textilipar, írószerek, műanyag alkatrészek, laboratóriumi berendezések, hangfalak, autóipari alkatrészek.” (Wikipédia)

Az Ultimaker szerint mivel új PP anyaguk vegyszerek mellett a magas hőmérséklettel szemben is remekül ellenáll, nagyon jól passzol az olyan alkalmazásokhoz, mint például elektromos alkatrészek nyomtatása. A végtermékre teljesen hasonlító, tartós és funkcionális prototípusok készítésére különösen alkalmas.

A cég három alapanyagban kínál NFC-vel azonosítható mérnöki szintű munkára alkalmas új tekercseket: CPE+ (ko-poliészter), TPU (hőre lágyuló poliuretán), PC (polikarbonát).

Az új 0.8 és 0,4 milliméteres nyomtatófej-magokkal további opciókkal bővül az alap- és a feloldható segédanyagok printelése. Felgyorsítják a nyomtatást, komplexebb a nyomtatott részek geometriája.

A Cura 2.6.1 szoftver hatékonyabban támogatja az extrúder gombokat, hálókat és ragasztók hozzáadását, könnyebbé és gyorsabbá teszi az „auto-arrange” opciókat.

A 3D Printing Industry sorozatában ezúttal Andrei Vakulenko, a kiváló professzionális szkennereiről (Eva, Leo, Space Spider) ismert Artec 3D üzletfejlesztési igazgatója mondta el, hogy hogyan látja szűkebb szakterülete jövőjét. (Az Artec gépeit Magyarországon a FreeDee forgalmazza, itt rendelhetők meg.)

Sok más szakemberhez hasonlóan Vakulenko is a demokratizálódásban jelöli meg a terület jövőjét: hiába szélesedik az alkalmazások köre, profi szkennelésbe egyelőre kevesen tanultak bele, és így a technológia sem terjed az elvárt mértékben. A következő változást a jelen sláger IT megoldása, az évek óta rivaldafényben álló mesterséges intelligencia hozhatja el. Kérdés, hogy az MI egyrészt hogyan integrálható leghatékonyabban, hogyan bővíti ki szkennelési opciókat, másrészt miként egyszerűsíthető a tényleges demokratizálódást jelentő videózás vagy okostelefon-használat szintjére a folyamat.

Az MI már jelen van 3D szkennerek tervezésében, viszont csak a kezdetekről beszélhetünk. Az NVIDIA Jetson mini szuperszámítógépe fontos lépés lehet afelé, hogy a szkennerek megtanulják érteni is a szkennelt objektumokat. Így már nemcsak utánzatokat készítenek, hanem munka közben a minőséget is le fogják ellenőrizni, és például a repülőgép- vagy autógyártók számára komoly segítség lehet, hogy a szken megmondja, a tárgy mely része szorul azonnali javításra, melyekre nem kell figyelni stb.. A maiaknál intuitívebb és funkciókban gazdagabb MI-alapú 3D szkennerek maguktól hozzák meg ezeket a döntéseket.

A medicinában szintén komoly alkalmazási potenciál rejlik.

Az MI-vel a reverse engineering, a minőség-ellenőrzés és az alkalmazások, különösen az egészségügy új 3D szkenneléspiacokat jelentenek.

Az elmúlt évek mesterségesintelligencia-reneszánszában és a big data világában azonban azt is megtudtuk, hogy tanulás, elsősorban mélytanulás (deep learning) nélkül ma már nincs ütőképes MI, tehát intelligens szkennereknek is folyamatosan kell bővíteni tudásukat, máskülönben sem a képérzékelésük, sem a döntéshozásuk nem fejlődik.

Az Artec 3D a Luxemburg Egyetemmel mélytanulás-projekten dolgozik együtt. A Shapify Booth teljes méretű testszkennerrel önkéntesekről gyűjtött adatokat a felsőoktatási intézmény biztonságtechnológiai központjában elemzik, hogy jobban megértsék az emberi testtartásokat, parametrikus modellek alkalmasságát szkennelésre, és az elemzések alapján ruhás személyekről is lehessen hajszálpontos szkent készíteni, testparamétereket generálni. Az automatikusan létrehozott 3D modell mozgása anatómiai szempontból vizsgálható. A mélytanuló szkennerek eredményezte modell aztán virtuális öltözőfülkékben, televíziós/filmes animációban, de akár videojátékban vagy virtuális környezetben avatárként is alkalmazható.

Az MI valóban szép új világáig az iparágnak még több korlátozó tényezőre kell megoldást találnia. Az olcsó szenzorok (PrimeSense, Intel RealSense stb.) megjelenésével az elvárások a csillagos egekbe szöktek, aztán a minőség lehűtötte a fogyasztói kedélyeket. Az idő múlásával szerencsére egyre jobbak a szenzorok, a profi 3D szkennerek minősége gyorsan javul, áraik pedig esnek, az új appokkal, pontos adatokkal és modellekkel nő a népszerűségük is.

A megvilágítás/fényviszonyok kezelése és a kültéri, kontrollálhatatlan környezetben történő szkennelés szintén megoldandó problémák. Kísérleteznek velük, születtek ígéretes megoldások, például a napfényt pontosan szkennelő Artec Leo, de ezen a téren még mindig bőven akad tenni- és fejlesztenivaló.

A jövő gyárát előrevetítő 3D nyomtatásklaszteréről ismert new yorki Voodoo Manufacturingba 5 millió dollárt fektetnek kockázati tökések. A 2015-ben alapított cég januárban már kapott 1,4 milliós támogatást, így jelenleg 6,4 milliónál járnak. Meghálálták a januári kört, mert márciusban már elő is álltak a kilencprinteres robotkarból álló Project Skywalker automatizált 3D nyomtatórendszerrel.

A mostani befektetést a saját szoftver, autonóm robotok és emberi munkaerő kombinációján alapuló brooklyni digitális gyár további bővítésére szánják, a gyártást ugyanolyan gyorssá, megfizethetővé és skálázhatóvá akarják tenni, mint egy szoftvert. A cég szolgáltatásokat is kínál, de elsősorban nagyméretű gyártási lehetőségeiről ismert, a sok egymással szinkronizált FDM printer, elsődlegesen MakerBot Replicator 2 (a jövőben mások is) maximum 10 ezer iteráción keresztül képes egyetlen utasításra részeket nyomtatni.

Állításuk szerint minden más szolgáltatónál gyorsabbak, rövid idő alatt és önköltségen akár többezer műanyagrészt és terméket is előállítanak. Csakhogy a 10 ezer egység még nem a fröccsöntés szintje, és ezen oknál fogva mindent megtesznek, hogy előrébb lépjenek, ki is tűzték a 100 ezret, ami – és egyben az ipari méretű 3D nyomtatás – viszont a költségek egy nagyságrenddel történő csökkentésével kivitelezhető csak.

Ezt vetíti előre a következő lépés: az üzem teljes automatizálása 90 százalékkal csökkentheti a költségeket. Az ismétlődő tevékenységeket gépek fogják végezni a tervek szerint 2017 végéig megkétszereződő területen. Autonóm robotok és szoftverek mellett egyre jobban szélesedő új piacokat megcélzó új anyagokban is gondolkoznak.

Az automatizálás felveti a mostanában gyakran emlegetett problémát: az egyre intelligensebb gépekkel, robotokkal sokan elveszítik állásukat, és kérdés, hogy az új technológiák teremtenek-e annyi munkalehetőséget, mint amennyit elvesznek. A jelenség nem új, mert minden komoly technológiaváltás és ipari forradalmak velejárója, csakhogy ezúttal sokkal nagyobb embertömegeket érint, és a mostani megoldások minden korábbinál nagyságrendekkel intelligensebbek, pontosabban a történelemben most beszélhetünk először valamilyen szintű gépi intelligenciáról.

„Az az igazság, hogy az MI-vel rendelkező robotok egyre hasznosabbak és együttműködőbbek, és a folyamat hatására új munkakörökre lesz igény. Ezekhez a munkakörökhöz, például rendszerkarbantartáshoz vagy az ügyfélszolgálathoz kifejezetten emberi képességek kellenek. Újradefiniálódik a gyári munkás jelentése, és izgatottan várjuk, hogy nagyszerű befektetőink segítségével az Egyesült Államokat megint a gyártási innováció csomópontjává tegyük” – véli Max Friefeld vezérigazgató.

„A desktop printerek legutolsó hulláma hozzáférhető és megfizethető technológia lett, a Voodoo viszont a digitális gyártás méretét változtatja meg. Az ötlet és a gyártás közti szakadék áthidalása régóta a makerek álma. A Voodoo automatizált és hálózatosított 3DP megközelítése a leggyorsabb és a legjobb árú szolgáltatás. Örülünk, hogy támogathatjuk őket” – nyilatkozta Spencer Lazar befektető.

Az Adobe Research-csel együttműködő osztrák Tudomány és Technológia Intézet (IST) kutatói 3D nyomtatásra alkalmas, működő mechanikus tárgyakat tervező szoftverrendszert fejlesztettek. A tervek szerint a számítógépes grafika legnagyobb éves seregszemléjén, a nyári SIGGRAPH konferencián, Los Angelesben bemutatásra kerülő rendszer segítségével mechanikus sablonokat és az óhajtott formákat használva tervezhetünk újra printelt darabokat.

Az ismert szoftverfejlesztő Adobe-nak nem ez az első próbálkozása a 3D nyomtatással, legutoljára januárban jelentkeztek a 2 és 3D képeket összekombináló, pontosabban 3D objektumok 2D környezetekhez történő hozzáadását optimalizáló felhőalapú szoftverplatform Project Felix-szel. A Felix megkönnyíti és finomhangolja a Photoshoppal egyébként eleve kivitelezhető tervezést, interfészét kezdők is jól tudják kezelni. A program az Adobe Stockon elérhető modellkönyvtárral együtt jelent meg.

Az új szoftverrel kapcsolatban az osztrák kutatók elmagyarázták, hogy makerek ugyan könnyen találnak nyomtatható mechanikus tárgyakhoz fájlokat, terveiket viszont egyáltalán nem egyszerű különböző célokra vagy különböző formákra megváltoztatni, módosítani. Az IST és az Adobe megoldásával megnyílnak az ezirányú lehetőségek, például teherautók belső mechanikája stb. alakítható át (majdnem) tetszés szerint.

Autómodelleknél általában egyfajta mechanizmus egyszerre biztosítja a funkcionalitást és a jármű formáját, és ne felejtsük el, hogy az utóbbinál többezer potenciális alakzatról van szó. A mechanizmust eddig nehezen lehetett formáról formára változtatni, az új programmal viszont az összes formára alkalmazható, újrahasznosítható.

„Kódunk áthidalja a szakadékot” – magyarázza a fejlesztésük rugalmas használatát is hangsúlyozó Thomas Auzinger, a szoftvert ismertető tanulmány egyik szerzője.

Az IST Austria képén az eddig nyomtatott prototípusok láthatók, valamennyi rendelkezik a működését garantáló mechanikus tulajdonságokkal.

A fejlesztők a tervezői szabadságot szintén kiemelik. A szoftverrel egyrészt meglévő terveket lehet egyedivé, rendelés szerint átformálni, másrészt viszont mechanikus sablonnal a semmiből is kialakíthatók objektumok.

„A program garantálja a funkcionalitást, művészek pedig választásuk szerinti tervhez igazíthatják a mechanikus sablont” – fejtegeti Ran Zhang, a tanulmány főszerzője.

Zhang megemlítette még, hogy szoftverükkel abszolút kezdők is képesek az általuk kiválasztott formából működő modellt alkotni.

A Volkswagen portugáliai Autoeuropa gyára 2014 óta állít elő desktop 3D nyomtatókkal, ráolvasztásos (FDM) technológia alkalmazásával szerszám-alkatrészeket, amelyeket aztán a futószalag mellett használnak. A 4 ezer személyt alkalmazó üzem felújításokkal és új modellekkel együtt kb. évi 100 ezer autón dolgozik.

Az autógyártó 2016-ban tett egy nagyon fontos bejelentést: az FDM 3D printerekkel évi 160 ezer dollárt, a tipikus gyártási költségek 90 százalékát spórolják meg. Idén még jobb eredményre számítanak, 200 ezres megtakarítást terveznek, 2018-tól pedig az évi negyedmilliót veszik célba. Emellett a fejlesztési napokkal, órákkal is takarékoskodnak, számszerűsítve: additív gyártással 95 százalékkal kevesebb ideig tart a munka.

2016-ban az üzem kb. ezer szerszám-alkatrészt gyártott, ami azt is jelenti, hogy az eredeti befektetés mindössze két hónap alatt megtérült. Egyik ilyen nyomat az autómodell nevét pontosan a járműre helyező célszerszám, amely külső beszállítóval 445, 3D nyomtatással viszont mindössze 11 dollárba kerül. Az idővel is 89 százalékot spóroltak, mert ami kiszervezéssel átlagosan 35 nap, helyben kivitelezett additív gyártással csak 4 napot vett igénybe. Ráadásul a szerszám törékeny részeit a helyszínen könnyen helyettesíthetik, nincs a sok utánajárás okozta kellemetlenség és persze a tetemes időveszteség.

A költségek csökkenése mellett a legmeglepőbb és legpozitívabb tény, hogy mindezt nem 100 ezer dolláros vagy még drágább ipari gépekkel, hanem asztali Ultimakerekkel érik el. Az Autoeuropa pilot üzemi futószalagja hét 3D nyomtatóból, Ultimaker 3 és Ultimaker 2+ gépekből áll össze. A nagyon jó technikai paraméterekkel rendelkező Ultimaker 3 – a Formlabs Form 2-jéhez hasonlóan – ipari gépeket kiváltó desktop megoldásnak számít. Magyarországon a FreeDee Printing Solutions forgalmazza az Ultimaker gépcsaládot (akárcsak a Form 2-t.)  

A Volkswagen más területen szintén használja a 3D nyomtatást. A cég május végén jelentette be, hogy mostantól pótalkatrészeket is fog gyártani a technológiával. Korábban csak prototípuskészítésre használta, azaz mindkét megoldással komoly lépést tett abba az irányba, hogy a 3DP fontos szerepet játsszon végtermékek gyártásánál is. Egy rendelésre készített GTI modellnél (részben) szintén éltek a 3D nyomtatás adta lehetőségekkel.

A vízcsúcs (peak water) elméletet az édesvíz-források elérését, minőségét és felhasználását akadályozó egyre több tényező miatti aggodalom szülte. Magát a kifejezést 2010 óta használják – ugyanabban az évben fel is került a New York Times „Az év szava” 33-as listájára –, és bolygónkon hiába óriásiak a vízkészletek, csökken a fenntartható módon használható víz mennyisége. Ha folytatódnak a mostani trendek, 2025-re 1,8 milliárd személy küzd vízhiánnyal, a Föld lakosságának kétharmada pedig vízkorlátozásokra kényszerül. Egyesek szerint az olajcsúcs az igazi veszély, de úgy tűnik, a vízcsúcs súlyosabb problémákat vet fel. Sokan az örökösen forrongó közép-keleti valóságot is a vízzel, pontosabban a víz szűkösségével, hiányával magyarázzák.

Új technológiák, például a 3D nyomtatás és a virtuális valóság (VR) nemcsak techfanoknak és szakembereknek, jóléti államok fogyasztóinak kínál új lehetőségeket, hanem a harmadik világ alacsony életszínvonalú országainak is. Az ismert jótékonysági szervezet Oxfam ezekkel a megoldásokkal hívja fel a figyelmet arra, hogy egyes területeken mennyire meg kell küzdeni az ivóvízért, pedig messze még a vízcsúcs. A szervezet természetesen nemcsak figyelmeztet, hanem segíteni is igyekszik a rászorulókon.

Az Oxfam csapat más partnerekkel együtt készített 360 fokos VR-filmje, az Evelyn’s Story bemutatja, hogy kenyai családoknak milyen nehéz tiszta vízhez jutni. Mivel a filmet VR-szközökkel nézhetjük meg, Evelyn és családja szemével látva, a közegben teljesen elmerülve ismerjük meg a problémát, hitelesebben éljük át a szomjúságot. Átélhetőbb, erősebb érzelmi hatást vált ki, mintha közönséges képernyőn néznénk. A filmkészítők elégedettek, üzenetük a technológia közvetítésével sokakhoz eljutott, amihez az utóbbi idők könnyebb VR-hozzáférhetősége is jelentősen hozzájárult.

Világméretű együttműködés keretében az Oxfam a 3D nyomtatást is használja humanitárius célokra. A 2015-ös nepáli földrengés után kifolyócsöveket és más vízzel kapcsolatos dolgokat printeltek a helyszíneken. Mentési műveleteknél szintén éltek a 3DP adta lehetőségekkel. Rájöttek (ők is), hogy a technológiával gyorsabban előállíthatók alkatrészek. A szervezet és partnerei azóta is aktívak Nepálban, helyi anyagokkal dolgoznak, az eszközkészítés a 3DP mellett ezért is olcsóbb és fenntarthatóbb.

Sri Lankán szenzorokkal mérték a csapadékot. Mezőgazdáknak segítettek vele biztosítási kérvényeik érvényesítése során.

Lester P. Brown, az Earth Policy Institute elnöke írta 2013-ban, hogy hiába kimerítő az olajcsúcsról szóló szakirodalom, a jövőre nézve a vízcsúcs az igazi veszély.

A 3D nyomtatás lassanként Indiában is megfizethetővé válik, legalábbis az egyre több helyi startup erre utal. A piaci/üzletiintelligencia-megoldásokat kínáló 6Wresearch előrejelzése alapján az indiai 3DP piac – elsősorban a prototípuskészítés és az anyagok – 2022-re eléri a 62 millió dollárt.

De térjünk vissza a mába!

A prototípuskészítés mellett az ipari alkalmazások szintén emelkedő tendenciát mutatnak. Építészet, autógyártás, fogyasztói elektronika, divat, művészetek és oktatás vezetik a listát. Az autógyártók és más ipari szereplők mindinkább csúcskategóriás gépeket vásárolnak, a szubkontinensen a két óriás, a Stratasys és a 3D Systems a vállalatok, az ABS és a PLA a nyomtatószálak között a legnépszerűbb. E két tényből logikusan következik, hogy a ráolvasztásos (FDM) technológia a number one.

Világviszonylatban és Indiában is egyre jobban terjednek a 3DP egészségügyi alkalmazásai. A szingapúri think3D Labs helyi leányvállalata, a think3D a napokban jelentette be, hogy 6 millió dollárból 2 ezer négyzetméteres 3DP létesítményt alapít az Adhra Pradesh állambeli Vizagban. A központot az Andhra Pradesh MedTech Zónával (AMTZ) együtt kivitelezik. Az AMTZ célja az indiai orvosi műszeripar fellendítése.

Folyamatosan növekvő, jelenleg 5,5 milliárd dolláros iparágról van szó, és el szeretnék érni, hogy függetlenebb legyen. Komoly feladat, hiszen a mostani piac közel 75 százaléka import. Márpedig ez a szám kicsit más megvilágításba helyezi a tetszetős növekedési statisztikákat.

A helyi gyártást és tervezést a kormány által vezetett MAKE IN INDIA kezdeményezés is ösztönzi. A MAKE IN INDIA és Andhra Pradesh kormánya együtt indították el az ország első orvostechnológiai gyártóparkját. Ebben a parkban létesítik a 3DP központot. Indiai cégek helyben dolgozhatnak csúcstechnológiás gépekkel, amelyekért használat alapján kell fizetniük. Ezzel a megoldással az érintett cégek elkerülhetik, hogy komoly összegeket fektessenek felszerelésbe, saját üzembe, miközben termékeiket a legjobb technológiákkal állíthatják elő.

Az AMTZ felismerte, hogy ipari partnerek nélkül nem megy, és az együttműködésből mindegyik fél profitál: költséghatékonyan és ipari léptékben hoznak létre minőségi termékeket. A think3D-t tender alapján választották, feladata az AMTZ támogatása a 3D nyomtató és tervezőközpont kialakításában. Az AMTZ bérbe ad nekik gépeket és felszerelést, a think3D pedig saját költségen működteti a központot, klienseiknek jutányos, nem-klienseknek piaci áron kínál szolgáltatásokat. A tervek szerint több fémnyomtatót, SLS, SLA gépeket, bioprintereket, tervezőeszközöket használnak majd. A központban lesz reverse engineering szekció is.

A 3D Printing Industry „jövőnéző” sorozatában ezúttal Alicia Gibb és Michael Weinberg, az Open Source Hardware Association vezetői vázolták fel a következő 5 esztendő fontosabb 3DP trendjeit, és nem meglepő módon rendkívül fontosnak látják a nyílt forrást (open source) célzó törekvéseket.

Mindketten elkötelezettek az open source mellett, Gibb a nyílt hardver szószólója, kutatója, a gyakorlatban pedig hackere. Weinberg több írást publikált a témakörben, a washingtoni Public Knowledge agytrösztnél végzett munkája megkerülhetetlen a technológiával kapcsolatos vitáknál. Jelenleg a Shapeways-nél is tanácsadó.

A 3DP utóbbi évtizedét meghatározta a nyílt forrás: a RepRap projekt számtalan asztali nyomtatóhoz vezetett, és közvetve-közvetlenül e tendenciának köszönhető, hogy a technológiát megismerték az üzleti életben, iskolákban és persze az egyéni felhasználók is. Nyílt forrás nélkül az iparág ma még a szűk szakma privilégiuma lenne. A nyílt szemlélet viszont specialisták, makerek nemzetközi hálózataihoz, izgalmas fejlesztésekhez, folyamatosan bővülő és fejlődő ökoszisztémákhoz vezetett. Ma már szinte az összes desktop printer open source, vagy ilyen technológiára épül. Ezzel párhuzamosan megjelentek a teljesen nyílt forrású nyomtatószálak is.

A trend erősödéséhez hozzájárul a szabadalmak elavulása is, minden egyes lejárt szabadalommal nő az érdeklődés az adott megoldás iránt, fellendül az innováció. Ne felejtsük, hogy egyik-másik milyen sokáig és milyen mértékben gátolta a 3DP fejlődését.

Mivel a nyitottság nyitottságra épül, az elmúlt fél évtized munkái megalapozzák a következőt, egyre többen jelennek meg a területen, a 3DP a társadalom még több szegmensében lesz jelen. E növekedés visszacsatolásaként javulnak a nyomtatási eljárások, gépek, anyagok, bővül az alkalmazási kör.

Az open source hagyományosan és a közvélekedés szerint még mindig egyéneket, oktatási intézményeket és kisebb kereskedőket céloz meg. Ezzel szemben ma már nagyobb ipari létesítményekben is használnak nyílt forrású printereket, nyomtatófarmok szintén egyre több open source megoldással élnek, és a nyitottság szép lassan túllép a ráolvasztásos technológián, az open source printerek egyre nyilvánvalóbban célozzák meg a vállalati szférát. A következő 5 év egyik meghatározó jelensége lesz, hogy az üzleti életben is elterjednek ezek a gépek.

A nyílt forrású anyagok szaporodásával az alkatrész-gyártás is megváltozhat, és beindulhat a desktop chipgyártás is. A printerek és az új anyagok körüli innovatív tevékenység együttes hatásaként az olyan jelenleg zárt szektorok, mint például az integrált áramkörök gyártása szintén nyílt forrásúvá válhatnak.

A két szerző végül hangsúlyozza, hogy az open source 3DP nem a kevésbé nyílt alternatívák vetélytársa, hanem az innováció, meggyőződés és szakértelem egyik nélkülözhetetlen forrása. Ezért fontos, hogy az iparágon belül mindenki számára kritikus tényező legyen.