FREEDEE BLOG

Minden évtizedben feltűnnek, kultstátuszba emelkednek virtuális állatok. Az 1990-es éveket a Tamagochi, a 2000-eseket a Nintendogs fémjelezte, most pedig itt az Adafruit digitális házikedvence, egy LED-kijelzős zöld kockadoboz.

Elődeihez hasonlóan ő is érzelmekkel reagál a külső inputokra: a képernyőn megjelenő hangulatjelek hol szomorú, hol semleges, egyszer boldog, máskor dühös állapotra utalnak. Ezen túl énekelni is tud, bánatba esik, ha egyedül hagyják, megharagszik, ha sokat nyaggatják.

Egy dologban nagyon különbözik elődeitől: az állatkát a felhasználónak kell összebarkácsolnia. Elektronikai oldalról többek között Pro Tinket mikrokontroller, LED Matrix kijelző, elemek és persze drótok szükségesek hozzá. Szerelés előtt azonban ki kell nyomtatni a dobozt, bármilyen desktop printert használhatunk hozzá. (A fájlok innen tölthetők le.)

Nyomtatás után jön a nehéz rész, szerencsére az Adafruit részletes használati utasításban magyarázza el, mit és hogyan tegyünk.

A felhasználók pozitívan írnak róla, Tamagochi és Nintendogs utódát nagyon kúlnak tartják.

Évek óta beszélünk nyomtatott ékszerekről, a kifejezés viszont félrevezető, mert a legtöbb érintett cég csupán a karkötőhöz, nyaklánchoz, gyűrűhöz stb. használt öntőformát printeli. A technikának sok előnye van, de lényegében csak két éve, a Precious M 080 speciális printer megjelenése óta léteznek valóban nyomtatott ékszerek.

A Cooksongold és az EOS fejlesztette, első közvetlen fém lézerszinterező (DMLS) gépet ékszerekre és órákra, és nem a szükséges öntőformákra, öntvényekre tervezték.

Az 1964-ben alapított osztrák Boltenstern ékszerészcég a napokban jelentette be, hogy partneri együttműködésre lépett a Cooksongolddal, és a Precious M 080-nal terveznek, printelnek személyre szabható luxusékszereket. Korábban egyébként ők is öntőformákkal dolgoztak.

Filozófiájuk, a klasszikus stílus és modern technológia összekombinálása természeti és építészeti formák inspirálta egyedi darabokban nyilvánul meg.

Az Emírségek legnépesebb városában, Dubaiban két hónapja 17 nap alatt készült el a világ első nyomtatott irodaépülete. Az egyszintes minimalista „házikót” robotkar printelte.

És ez csak a kezdet. A város mindent megtesz a technológia elterjesztéséért, lehető legtöbb területen történő alkalmazásáért.

Essa Al Haj Al Maidour, a Dubai önkormányzat megbízott főigazgatója bejelentette hogy új szabályozást dolgoznak ki a 3D nyomtatás építőipari felhasználására. A szabályozás kereteket, szabványokat fogalmaz majd meg: milyen technikákkal és anyagokkal dolgozzanak, milyen legyen a tesztfolyamat stb. Az igazgató hangsúlyozta, hogy a technológiával kevesebb munkaerőre lesz szükség építkezéseken.

A szabványokat és a szabályozást tesztek és kutatások sora alapján pontosítják. A 3DP-ben érintett helyi cégek is besegítenek, közreműködésükkel dolgozzák ki a technológia építőiparba integrálásának menetrendjét.

Céljaik között szerepel, hogy a 2030-ig elkészülő épületek 25 százaléka nyomtatott legyen, így akár printelt lakónegyedek sora nőhetnek ki a földből…

Dubai stratégiája modellként szolgálhat más városok, országok építőiparának szabályozásában.

Sok más orvosi beavatkozáshoz hasonlóan, törések kezelésénél, a gyógyulásnál hamarosan a mainál jóval többet segít a 3D nyomtatótechnológia. Többen kutatják a nyomtatott csontok és biokompatibilis implantátumok lehetőségeit.

A vegyi alkalmazásokkal foglalkozó német Evonik fémimplantok alternatívájaként biológiailag lebomló kompozitanyagokkal végez kutatásokat a cég birminghami (Alabama) Orvosi Eszközök Projektházában. A kalciumfoszfáttal megerősített speciális polimerből készülő új implantátumokat a csont gyógyulásával, sérült szövetek egészségesekkel helyettesítésével párhuzamosan a test fokozatosan felszívná, és nem lenne szükség sebészi beavatkozásra. A polimerek széndioxidra és vízre bomlanak le a szervezetben. A bomlási folyamat néhány héttől pár hónapig húzódhat el.

A kutatások egyelőre kezdeti stádiumban tartanak.

Monika Januskiewicz, a Huddersfield Egyetem végzős diákja nemrég fejezte be diplomamunkáját, amihez – kiegészítésként – a Materialise segítségével, TPU 92A-1 anyaguk felhasználásával gyönyörű ruhát nyomtatott. A divattervezéshez ideális TPU 92A-1 tartós, rugalmas és nyúlékony matéria, nem véletlen, hogy Iris van Herpen használta először 2013-ban.

A pikkelyekre és szirmokra emlékeztető fehér ruha a tervező által fejlesztett app lehetőségeit hivatott szemléltetni. A diplomamunka központi részét képező app célja, hogy 3D divattervezők platformként kezeljék munkáik megosztásához. Ruháikat feltölthetik rá és ki is nyomtathatják róla.

A sárkánypikkelyek inspirálta darabot Januskiewicz barátja, Piotr Dziubek 3D művész segítségével tervezte. A Marvelous Designer, a 3ds Max és a Zbrush szoftvereken dolgoztak.

Januskiewicz elmondta, hogy Iris van Herpen, a threeASFOUR és a Nervous System munkái hatottak rá.

A wisconsini The Virtual Foundry forradalmasíthatja a 3D nyomtatást: fémtartalmú nyomtatószálával bármilyen FDM printer fémprinterként is működik. A Filamet™ (egyelőre) rezet és bronzot használ, de a jövőben újabb anyagok várhatók.

A szabadalmaztatott eljárás fémek mellett üveggel és kerámiával is funkcionál. Ezek a termékek a következő hat hónapban esedékesek.

Alapvetően jócskán feldúsított műanyagról van szó. A nyomtatószál csak annyi műanyagot tartalmaz, amennyivel már használhatjuk FDM gépünkön. Számszerűsítve 11,5 százalékot, jóval kevesebbet a tavaly megállapított elméleti korlátnál. A maradék 88,5 százalék tiszta fémpor. A Virtual Foundry célja, hogy a műanyagtartalmat 8 százalék közelébe vigye le.

A nyomatot egyszerűen megtisztíthatjuk, vagy utómunkálatokkal távolítjuk el róla a műanyagot. A végeredmény több mint 99 százaléka tiszta fém, és ennél több nem is kell.

A projekt a Kickstarteren indult tavaly (a megcélzott összeg 135 százaléka gyűlt össze), a cég viszont már régóta foglalkozik fémnyomtatással. Míg mások fémprinterek áresésével kalkuláltak, ők ellentétes stratégiát, egyszerű desktop gépek fémprinterré bővítését választották. Ráadásul a közismerten lassú (48 óra per nyomat) nagy profi fémnyomtatókkal szemben, eljárásukkal gyorsabb, kb. 4 óra a folyamat.

A 3D modellezés könnyebbé tételére használja a delta és karteziánus géppé egyaránt összeszerelhető moduláris (Optimus), valamint delta (Nino) 3D printereket fejlesztő stockholmi Febtop Tech a különféle iparágakban hasznos eszköznek bizonyult kibővített valóságot (augmented reality, AR).

Tényleg egyszerűnek tűnik: az egyelőre Androidra fejlesztett FEBCAD AR felhasználóinak ujjal kell a levegőben rajzolni.

Tom Yang, a cég ügyvezetője elmondta, hogy gépeik 3DP gyakorlattal nem rendelkező új usereinek problémát jelent 3D modellező szoftverek vagy CAD programok elsajátítása. Ezért döntöttek a sokkal egyszerűbb és természetesebb megoldás mellett.

Okostelefonunkon vagy tabletünkön figyeljük a képernyővel szembeni asztalra „rajzolt” 3D formákat (kockát, téglalapot, hengert, prizmát, kúpot). Az appal szabad kézzel készített 2D rajzokat is 3D-vé alakíthatunk. A tárgyak könnyen mozgathatók és forgathatók, a telefon/tablet elmozdításával a tervrajz bármilyen szögből megtekinthető. A kész modellt vagy .stl formátumba exportáljuk, vagy elküldjük a Febtop egyik nyomtatójára.

A cégnél sokat gondolkoztak, hogy AR-szemüvegre vagy egyszerűen okostelefonra/tabletre dolgozzák ki az appot, utóbbiakra végül széleskörű elterjedtségük miatt esett a választás. Tényleges fejlesztését három hónapja kezdték el, egyelőre work-in-progress, a funkciókat folyamatosan bővítik, és az Android mellett más platformokat is terveznek.

Brian David Johnson, az Intel jövőkutatója szerint ahogy a jelen fiataljai nem tudják elképzelni okostelefon nélkül az életet, úgy a közeljövő ifjainak a robotok fogják jelenteni ugyanezt. Ezért támogatja teljes mellbedobással a több mint tízéves 21st Century Robot projektet, amely bárki számára lehetővé teszi a robottervezést és nyomtatást.

Johnson és az Intel csapata eddig bétacsomagokat tervezett nyílt forrású robotjukhoz. A következő fázissal viszont a technológia széleskörű elterjedését kívánják felgyorsítani, és a brit Digital Forming céggel ehhez dolgoztak ki online tervezőeszközt.

A tervezővel személyre szabhatják, .stl fájl formátumban online közkinccsé és nyomtatásra késszé tehetjük munkánkat. Az egyediség nagyon fontos, mert Johnson szerint minden robothoz ugyanúgy személyiséget kell társítani, mint ahogy mi is különbözünk egymástól. Miután nevet adtunk a gépnek, különféle személyiségjegyek, testformák, arckifejezések, kiegészítők stb. gondos kiválasztásával folytatjuk. Ezt követően már csak a nyomtatás (és persze a szükséges elektronika beszerzése, beszerelése) marad hátra.

A globális felmelegedés egyik tragikus következménye a vízalatti ökoszisztémák, például a korallzátonyok és különleges élőviláguk gyors pusztulása.  Kutatók a legkülönfélébb módszerekkel próbálkoznak megmenteni őket.

A melbourne-i Zátonytervezés Lab (RDL) és James Gardiner, Sydney-illetőségű építész a 3D nyomtatáshoz fordult: printelt korallszerkezetekkel igyekeznek segíteni. Struktúráikat Bahrainben és Monacóban már használták is, az első kísérleteket siker koronázta.

A szerkezeteket kifejezetten a korallok kifehéredése (színük elfehéredése, elhalványodása) ellen tervezték. Akkor következik be, amikor a zátonyszimbiózist, az ott együtt élő organizmusokat megzavarja a vízhőmérséklet emelkedése, és például a virágállatokhoz tartozó korallpolipok kivetik a rendszer egészséges egyensúlyát fenntartó algákat. A nyomtatott darabokkal alternatív környezetet teremtenének, ahol maga a korall pusztulása után is fennmaradna a környező tengeri élet.

A kutatók nem alaptalanul bizakodnak. Fiatal korallpolipokat és az ökoszisztémához tartozó élőlényeket ugyanis vonzzák az egészséges korall 3D nyomtatással élethűen utánzott vibráló színei. A nyomtatáshoz kifejezetten környezetbarát homokkövet használtak. Helyi cégekkel és szervezetekkel kívánnak együttműködni, hogy minél nagyobb területen alkalmazhassák megoldásaikat – és próbálják fenntartani a vízalatti világ biodiverzitását.

Június 22-24 között került megrendezésre Barcelonában a HP fővédnöksége alatt az In(3D)ustry 3D nyomtatási kiállítás és konferencia, melyen az ipari és a desktop 3D nyomtatás kapott főszerepet. A háromnapos rendezvényen inspiráló beszélgetéseknek, érdekes és innovatív workshopoknak és kiállításnak lehetett szem- és fültanúja a nagyérdemű. A katalán főváros egyik legszebb részén, a Monjuic hegy lábánál tartott rendezvényen kiemelt szerepet kaptak az orvosi és ipari alkalmazási területek, valamint a maker közösségek és a professzionális, FDM technológiás asztali 3D nyomtatók.

A 3D tech kiállítás kívül-belül méltó helyszíne

A katalán nemzeti múzeum gyönyörű kertjében, a vízesésekkel és szökőkutakkal övezett festői környezetben volt található a rendezvény pavilonja, amely előzetes regisztrációt követően ingyenesen látogatható volt a szakmai közönség számára.

A nagyszámú érdeklődő 3 zónában járhatta végig a különleges szakmai rendezvényt: a bejárathoz közel kapott helyet a 3D nyomtatási technológiákkal kapcsolatos workshopok és interaktív bemutatók tere, ahol érdekesebbnél érdekesebb projekteket ismerhetett meg vagy próbálhatott ki a kíváncsi látogató. Innen beljebb haladva a kiállítás terében találtuk magunkat, melynek leghangsúlyosabb részét a kiállítás fő támogatója és stratégiai partnere, a HP standja foglalt el. A pavilon bejárattól távoli része csak a szakmai közönség számára volt bejárható, itt volt a keynote-oknak és érdekes kerekasztalbeszélgetéseknek helyt adó színpad is, ahol a szakma neves európai képviselői és innovatív cégeinek vezetői beszélgettek az additív gyártástechnológiában rejlő lehetőségekről.

3D nyomtatott divat

A konferencián alapvetően az ipari, orvosi és egyedi gyártásban rejlő lehetőségek kerültek megvitatásra. A technológiát már adaptáló innovatív cégek vezetői és kutatómérnökei mutatták be érdekesebbnél érdekesebb projektjeiket a szép számú szakmai közönségnek. Divattervezők és nyitott műhelyek üzemeltetői, valamint egyetemi kutatók osztották meg egymással tapasztalataikat, olyan nemzetközi sztárokat is felvonultatva, mint a tel avivi Danit Peleg, akinek 3D Liberty Fashion márkája beírta magát a 3D nyomtatás és a divatipar történelemkönyvébe.

Az izraeli hölgy különleges, parametrikus 3D nyomtatott ruhái is helyet kaptak a bemutatón, melyeket a legjobb minőségű Makerbot és Ultimaker asztali 3D nyomtatók segítségével készített merev és flexibilis 3D nyomtatható műanyagszálakból. Danit Peleg az egyre népszerűbb és környezetbarát PLA 3D nyomtató alapanyagok mellett a Recreus FilaFlex alapanyagaival is sokat dolgozik, hogy a különleges ruhaköltemények ne csak szoborként, hanem rugalmas, gumiszerű alapanyaguknak köszönhetően az emberi test formáját felvéve viselhető darabok is legyenek.

Érdekes és inspiráló volt hallani, ahogy dolgozik: Iris van Herpen, Louis Vuitton és Francis Bitonti mellett egyre többen kezdik alkalmazni a digitális gyártástechnológiákat a divatiparban is. A különleges ruhák mellett egyedi, 3D nyomtatással készült cipőket és kiegészítőket is láthattunk a kiállított tárgyak között, és bár a többségük a műanyagszálak olvasztásán alapuló FDM technológiát használta, akadt lézerszinterezéssel készült egyedi kalap is a standon.

Művészek, makerek és ipari 3D technológiai fejlesztők találkoztak

Jó érzés volt ismerős arcokat is látni a közönség és a kiállítók soraiban, a 3Dprint.com és a 3Dprintingindustry.com korábbi újságírója, a mára szabadúszóként dolgozó Davide Sherrel sikerült összefutni a rendezvényen, aki rendszeres vendége a Design Terminal által szervezett Budapest 3D Printing Days-nek is. Idén több cikkben is méltatta a magyar 3D nyomtatási piac szereplőit, a FreeDee-t, a GigamaX3D-t és a parametric | art -ot is.

Egy kicsivel később a cseh Fillamentum cég alapítója és ügyvezetője tűnt fel a tömegben, akinek különleges, ipari minőségű 3D nyomtatási alapanyagai méltán népszerűek a 3D nyomtató közösségekben, Európában talán az egyik legnépszerűbb alapanyag az open-source Ultimaker és Makerbot asztali 3D nyomtatókkal dolgozók körében.

A workshop részlegen is akadt ismerős: a barcelonai Iaac (Institute for Advanced Architecture Catalunia) részlegén Aldo Sollazzo és tanítványai mutatták be érdekesebbnél érdekesebb projektjeiket, melyek a digitális tárgyalkotásban rejlő lehetőségekkel kísérleteztek. Láthattunk itt kinetikus interaktív installációt, generatív szobrokat és tárgyakat, valamint olyan formakísérleteket, amelyek a 3D nyomtatás kora előtt csak virtuálisan, számítógépes grafika vagy animáció formájában tudtak volna létezni. Itt kézbe is vehettük őket, sőt, kifaggathattuk a munkák készítőit is, hogy betekintést kapjuk ebbe az egészen különleges, újfajta tervezői módszertanba.

 
Ötödik generációs MakerBot Replicator 3D nyomtatók, az egyetlen 3D nyomtatók a piacon, amelyek cserélhető nyomtatófejjel és szenzorokkal csökkentik a rontott vagy félbemaradó nyomtatások lehetőségét

A panelbeszélgetések és konferenciák a 3 tematikus napon különböző témák köré szerveződtek: az első nap a ‘make it as a pro’ jeligére szervezetten a digitális gyártástechnológiák használói, valamint a technológia ipari fejlesztői közötti kapcsolat szorosabbá tételéről szólt, ahol művészek és maker-ek mutathatták be projektjeiket és vitathatták meg olyan óriáscégek képviselőivel és felesztőivel, mint a HP vagy éppen a Renishaw, azaz az ipari fémnyomtatás vezető képviselői. A Renishaw professzionális ipari fémnyomtatás szolgáltatásai egyébként már Magyarországon is elérhetőek a FreeDee jóvoltából, így már a hazai piacon is elérhetőek az alumíniumból, különböző acél-ötvözetekből és titánból készült 3D nyomtatott fémalkatrészek.

A fémek mellett természetesen a műanyagok is fontos szerepet kaptak, hiszen nem kell több millió eurós ipari 3D nyomtató ahhoz, hogy kreatív ötleteinket digitálisan legyárthassuk. Az IAAC Fab City Research Laboratory workshopjain Makerbot és Ultimaker asztali 3D nyomtatók segítségével készültek különböző generatív divatékszerek és ruhák, előadásában pedig Danit Peleg izraeli divattervező mutatta be parametrikus ruhakölteményeit, melyek mindegyike PLA vagy flexibilis 3D nyomtató filament felhasználásával készült desktop 3D készülékekeken. Természetesen nem minden esetben elegendő az FDM technológia a kívánt eredményhez, az igazán aprólékos, áttört formákhoz megfelelőbb az SLS technológia alkalmazása, amely porszemcsékből lézerrel olvasztja össze a tárgyakat rétegről rétegre. A képen látható fejdísz is szelektív lézerszinterezéses eljárással készült poliamid (nylon) alapanyagból.

Eljött a nagy márkák ideje a 3D nyomtatásban: HP, Ricoh, Apple 

A 3 napos rendezvény fő szponzora az irodatechnikai óriás, a HP volt, akik legújabb fejlesztésükkel minden bizonnyal beírják majd magukat a 3D nyomtatás történelemkönyvébe. Csupán néhány évet kellett várni arra, hogy a kezdeti túlkapások és a sajtó által generált lufi kipukkanása után a világ vezető irodatechnikai cégei is bekapcsolódjanak a fejlesztésekbe. Ezek az óriások jóval óvatosabbak a kis műhelyeknél, ezért egy kicsit lassabban is reagáltak.

A Ricoh másfél éve Európában elkezdte forgalmazni a kétes megítélésű Leapfrog FDM technológiás 3D nyomtatóit, ezzel azonban csak a lábát akarta megvetni a 3D nyomtatók piacán, hiszen tavaly ősszel a frankfurti Formnext kiállításon már az ipari, SLS technológiás méregdrága saját fejlesztésű masinájukat mutatták be.

A Canon a 3D Systems asztali 3D nyomtatóit kezdte el forgalmazni, de sajnos úgy tűnik rossz lóra tett: a 3D Systems nemrég ugyanis bejelentette, hogy kivonul a desktop 3D nyomtató piacról, megszünteti a Cubify oldalt és a Cube 3D nyomtatók palettáját is. Ez azt jelenti, hogy nem fejlesztik tovább a termékcsaládot, a szemfülesek azonban kihasználva a helyzetet, most különleges kedvezményekkel, akár féláron juthatnak hozzá a forgalmazóknál készleten maradt utolsó gépekhez. A FreeDee különlegesen nagy kedvezménnyel kínálja a népszerű 3D nyomtatót, az akciós Cube 3D nyomtatókat.

Az irodatechnikai cégek mellett egy másik óriás is nyit a 3D felé: bár nem volt nagy beharangozás, de az Apple elkezdte forgalmazni az Apple Store-okban a holland Ultimaker 3D nyomtatókat, hogy ki tudja szolgálni az ilyen érdeklődésű ügyfeleit is. Az Ultimaker gépek méltán népszerűek világszerte, szép, letisztult design és makulátlan nyomtatási minőség jellemzi a megbízható gépeket. Nem véletlen dolgoznak vele az Eventuri mérnökei is, akik csúcsminőségű autókhoz készítenek Ultimakerrel 3D nyomtatott alkatrészeket. Emellett a letisztult design is a cupertino-i filozófiát hordozza magában: a szép, fehér masinák annyira csendesen dolgoznak, hogy irodai illetve otthoni felhasználásra egyaránt tökéletesek. 

A legnagyobb és legimpozánsabb stand a HP területe volt, ahol a számos ismertető anyag és demo nyomtatás mellett végre valahára magát a gépet is meg lehetett tekinteni működés közben. 2 évet vártam erre a pillanatra, sem a Formnext-en, sem a többi 3D print expo-n nem lehetett látni a gépet, csupán mintadarabokat és animációkat a készülő gépről. Őszintén szólva kicsit szkeptikussá is váltam, attól félve, hogy a fejlesztés valahol mégiscsak elakadt, és nem lesz semmi az évek óta beharangozott csodamasinából. De szerencsére alaptalan volt a kétkedés, a gép készen van, hamarosan kapható is lesz a kereskedelmi forgalomban, és tényleg olyan fantasztikus, mint amilyennek első hallásra tűnt. A HP most már komolyan gondolja a dolgot, a teljes 3D nyomtatási ökoszisztémában az élre szeretne törni: ezt jelzi a Sprout platform, amely a 3D nyomtatható tartalmak előállítását teszi lehetővé bárki számára interaktív módon, valamint a piacvezető német 3D szkenner, a DAVID felvásárlása is. Így a különleges, ipari masinájukkal komplett megoldást kínálnak a nagy ipari cégek és tervezőirodák számára.

A HP 3D nyomtató rendszere alapvetően 2 modulból áll: az egyik maga a nyomtató, a másik az utómunka állomás, amely lehűti a modellt, letisztítja és újrafelhasználhatóvá teszi a megmaradt alapanyagot, és vegyi kezeléssel élénkíti a színeket. A különleges gép színes modelleket is tud készíteni, ráadásul a felhasznált poliamid alapanyagból különösen kemény s flexibilis alkatrészeket is elő tud állítani, ezzel gyakorlatilag a filmeken kívül teljesen lefedve az ipari alkalmazhatóságot. Emellett a gép rendkívül gyors is, kombinálva ezzel a létező technológiák közül a legjobbakat. Kicsit olyan, mintha egy binder jetting, polyjet és sls technológiás gépet kombinálnánk, hiszen a poliamid alapanyag a lézerszinterezéses gépekre jellemző, a por alapanyag rétegről rétegre színezése a binder jetting gépek sajátja, a kompozituok és fotopolimerek, valamint a fúvókás rendszer pedig az Objet PolyJet technológiájú professzionális 3D nyomtatóira jellemző.

A HP egyelőre Spanyolországban a legerősebb, itt található a fejlesztő központjuk is. Idén egyelőre a nyugat-európai disztribútori hálózatukat fejlesztik, azonban várhatóan néhány hónapon belül már Magyarországon is kapható lesz a rendszer. A szabadalmaztatott MultiJet Fusion platform az alapanyagok tekintetében nyílt rendszer lesz, így külsős cégek is fejleszthetnek hozzá anyagokat. A bemutatott darabokon remekül látszik az ipari minőség, az animációból pedig megérhetjük, hogyan is működik a HP különleges 3D nyomtatási technológiája.