FREEDEE BLOG

A CrerateAll startup (Cincinnati, Ohio) tegnapelőtt indította el a Versa3D Kickstarter-kampányát. A kompakt gép dupla extrúderes 3D nyomtató-, CNC maró- és lézervágó-fejet is tartalmaz, azaz újabb „minden” egyben szerkezetet ismerhetünk meg hamarosan.

Más desktop 3D printerekre nem jellemző tulajdonságai is vannak. Például személyes szükségleteink szerint szerelhető össze, és így nem kell megvásárolni az összes eszközfejet, hanem csak azt/azokat, amelyekre valóban szükségünk lesz.

Teljesen vezeték nélkül használhatjuk, okostelefonról irányítható és figyelhető a munka. A „fedélzeti” LiDar (lézeralapú távvezérlés) automatikusan beállítja a nyomtatóágy szintjét és megtalálja az éleket a maratott tárgyakon.

A 3D nyomtatás (különösen FDM gépeknél) egyik legproblémásabb része az utómunkálatok – hiába fejeztük be a printelést, a nyomat még nem kész. A segédanyagok különféle módszerekkel tüntethetők el, és ezek a műveletek akár órákig eltarthatnak, ráadásul meg is rongálhatunk közben részeket.

Előzmények nélkül jött a semmiből az ipari alternatíva: a bostoni Rize startup a napokban mutatta be Rize One nevű 25 ezer dolláros gépét, az első olyan ipari printert, amelynél semmiféle utómunkálatra, nincs szükség.

A Rize szabadalmaztatott kiterjesztett polimer lerakás (APD) technológiájával fél perc alatt kivitelezi azt, ami másoknak órákig tart. A technológiával az összes voxel tulajdonságai módosíthatók, és kétszer olyan erős izotróprészek készíthetők vele, mint az FDM gépekkel.

Legfontosabb azonban a részek közé szórt Release One tinta, ami stabilizálja a szerkezeteket, és egyben el is tünteti a részek és támogatószerkezetek közti „kapcsokat.”.

Sokkal gyorsabban és egyszerűbben, mint bármilyen más eljárás.

Pár hete biohibrid ráját (részben) nyomtattak a Harvardon, azóta pedig egy kaliforniai tengeri csiga (Aplysia californica) cyborgváltozatát a clevelandi Case Western Reserve Egyetemen. Victoria Webster PhD-hallgató az állat izomszöveteit kombinálta printelt polimertesttel. A hibridnek nehéz természetes terepen kell navigálnia, és a tenger változó viszonyai között kell funkcionálnia.

Az evolúció úgy alakította ki az állatot, hogy ügyesen csússzon a tenger- és folyófenekeken. Kiderült, hogy ez az adottsága a szájban, egész pontosan a szájüreg-izomban található szöveteknek köszönhető.

Ezek az izmok két természetes „karból” állnak, amelyeket Webster és társai a polimertesthez kapcsoltak. Az elektromosan mozgatott izmok a robotot előre hajtó ingamozgást generálnak. A biohibrid percenként 0,4 centimétert tett meg a teszteken.

A kb. 5 centi hosszú csigák hagyományos robotokat helyettesíthetnek mérgező szivárgások helyének felderítésében, vagy például fekete dobozokat kereshetnek az óceánfenéken.

Mechanikus elődeiknél folyékonyabban mozognak. És ez csak a kezdet.

„Biohibrid gépet építünk, ami egyelőre nem teljesen organikus. Egyelőre” – hangsúlyozza Webster, arra utalva, hogy a jövőben még több biológiai elemet integrálnak a hibridbe.

A 3D nyomtatás és az egészségügyi szektor egyre szorosabb szálakkal kapcsolódik egymáshoz. Az IQ4I Research & Consultancy piackutató cég a két terület közeljövőbeli fejlődését vizsgálva állapította meg, hogy közös piacuk 3,89 milliárd dollár lehet 2022-re. A betegek már ma folyamatosan profitálnak a 3DP orvosi alkalmazásából, és a tanulmány alapján ez a trend nemcsak folytatódik, hanem markánsabb is lesz.

Az egyik ok, hogy a technológiával a személyre szabás és a pontosság hagyományos gyártóeljárásokkal kivitelezhetetlen szintjét érhető el, évekkel ezelőtt sci-finek látszó elképzelések válnak valóra. Printelt lábak mellett szerveken, sőt, fülön is dolgoznak már; a lehetőségek kvázi-végtelenek.

A piac új termékeivel és szolgáltatásaival a medicina egyre szélesebb területeit fedi le. A nyomtatható anyagok száma és komplexitása szintén nő: fémek, polimerek, kerámiák, sőt emberi szövetek is nyomtathatók, illetve különféle bioprinting eljárásokkal előállíthatók.

A 3DP nemcsak a sebészi és a gyártó szektort alakítja át, hanem a gyógyszer-teszteket is. Drasztikusan csökkenhet például az állattesztek, nő a személyre szabott gyógyszerek száma. 

A londoni IT piackutató CONTEXT a napokban tette közzé a globális 3DP ipar 2016 első negyedévi számait. Előrejelzésbe is bocsátkozott: a piac a 2015-ös 4,1 milliárd dollárról 18,4-re növekszik 2020-ra. A növekedés a 3DP összes területét érinti.

A jelennél maradva: a 3D nyomtatók eladása 9 százalékkal nőtt 2015 első negyedévéhez képest. A jelentésből kiderül, hogy az összesített pozitív statisztika a 4500 dollár alatti személyi/desktop gépeknek köszönhető, mint például a piacvezető Makerbot vagy az Ultimaker 3D nyomtatói. A képet árnyalja, hogy az ipari/profi gépek eladása 20 százalékkal esett. Ezzel együtt az ipari/profi nyomtatók generálják a gépeladásokból származó globális bevételek 78 százalékát.

A Stratasys és a 3D Systems gépeladásai 2015-ben jelentősen, 32, illetve 66 százalékkal csökkentek. A két cég az innovatív megoldások, például a több anyagot és több színben nyomtató J750 (Stratasys) ellenére is változásokon megy át. A menedzsment átalakítása, lecserélése szintén elbizonytalanító tényező.

Eközben olyan márkák, mint a HP vagy a Ricoh nyitnak a szakterület felé.

Még egy érdekesség: az ipari/profi piacon a 3D fémnyomtatás a ritka fehér hollók egyike. Éves szinten ugyanis 29 százalékos nőtt a fémprinterek eladása. A területen az EOS, a német SLM Solutions és a svéd Arcam AB a három főszereplő.

A CONTEXT mindezek ellenére optimista az ipari/profi szektor jövőjét illetően. Optimizmusát a HP és a Ricoh jövőbeni szerepére, potenciális diszruptív hatásukra alapozza.

Desktop printereknél a tajvani XYZprinting 25 százalékkal csökkenő eladásai ellenére is megőrizte vezető pozícióját. XYZprinting, M3D, Ultimaker, Stratasys, Flashforge a sorrend. Örömteli hír a sok új gyártó színrelépése.

A desktop gépek pozitív értékesítési mutatói az oktatás, makerek és hobbisták, valamint fiatal mérnökök növekvő érdeklődésével is magyarázható. Mivel a technológia egyre több iparágba integrálódik be, egyre több szakembernek kell megismernie.

Korábbi fiatal generációknak a PC, majd az internethasználatot kellett elsajátítaniuk, a mostaniaknak a 3D nyomtatást.

A Pokémon Go bámulatos gyorsasággal hódította meg a világot, és állítja helyre a Nintendo megtépázott tekintélyét.

Pikachu és társai a 3D nyomtatás világát sem hagyták hidegen.

A dél-nyugat angliai Devon megye Ilfracombe tengerparti kisvárosában élő 36 éves Matthew Brennant például annyira megihlették a maker-közösség nyomtatott pokémonjai, hogy úgy döntött, meglepi a helyi rajongókat. Öt figurát printelt, elrejtette őket, rejtekhelyükről a helyi pletykákkal foglalkozó Facebook-csoporttal közölt fogódzókat.

Aztán elhatározta, hogy kincskeresést indít. Úgy gondolta, ne véletlenül bukkanjanak rájuk, hanem szórakozzanak is közben. Kíváncsiságból kitett egy képet, hogy reagálnak-e rá, vagy sem.

Reagáltak.

A helyiek nagy lelkesedéssel fogadták Brennan fizikai formát öltött pokémonjait. Meg is ígérte, hogy amennyiben ideje engedi, újabbakat nyomtat, aztán lehet megint keresgélni.

Legalább addig sem otthon ülnek a potenciális kincsvadászok.

A Bari-székhelyű olasz Roboze 3D nyomtatógyártó speciális desktop gépeivel vált ismertté. Technológiája 12 féle anyag (köztük: PEEK, PEI, CARBON-PA) printelését biztosítja. A cég profi felhasználóknak kínál megfizethető 3DP megoldásokat, hozzáférést a fejlett alkalmazásokhoz nélkülözhetetlen csúcstechnológiás anyagokhoz.

Ezek közé tartozik a PEEK, az egyik legjobban teljesítő és ezért leggyakrabban alkalmazott, kiváló mechanikai és hőtani tulajdonságokkal rendelkező polimer. A hőre lágyuló félkristályos anyag magas hőmérsékleten mechanikailag és vegyileg is kivételes ellenállóképességet mutat, amiért olyan területeken is dolgoznak vele, mint a repülőgépgyártás, a gépjármű-ipar vagy a katonaság stb.

A Roboze arra volt kíváncsi, hogy milyen melegben képes még megőrizni ezeket a remek tulajdonságokat.

A Roboze +400 gépen 25x25x10 milliméteres blokkot nyomtattak, ami aztán felmelegített elektromos rezisztorral érintkezett. Az anyagot 8 és fél óra hosszat tartották 245 fokon. Az eredetihez képest tulajdonságainak csak 35 százalékát vesztette el.

Az IFS Research nemrég publikált globális Digitális Átalakulás felmérése alapján a cégek többsége tudja, hogy a digitalizáció nélkülözhetetlen. Sokuknak viszont fogalmuk sincs, hogyan kivitelezzék, mások szerint pedig csak egy újabb buzzword az egész.

A cégeknél elég bizonytalanok, hogy a vállalati vezetésen belül kinek kell levezényelnie a folyamatot: a CIO (informatikai igazgató), a CEO (ügyvezető igazgató), CFO (pénzügyi igazgató) vagy a CTO (műszaki/technológiai igazgató) felelőssége az egész?

Ázsiában a megkérdezettek 29 százalékának fogalma sem volt róla, a lengyelek 57 százaléka szerint a CIO, az amerikaiak 42 százalékánál a CFO, a brazil válaszadóknál inkább a CTO a változások irányítója. Ahány ország, kontinens, annyi megközelítés.

A legfontosabb technológiáknál100-as skálán a következőket említették: dolgok internete (59), felhőszámítások (59), kognitív számítások (59), gépi tanulás (53), viselhető technológiák (48), 3D nyomtatás (42), dróntechnológia (39). Ez azt jelenti, hogy míg az átalakulást ugyan egyértelműnek tartják, az odavezető technológiákról viszont nagyon megoszlanak a vélemények. Döntésüket a fogyasztói igények nyilvánvalóan befolyásolni fogják.

A hildesheimi HAWK (Alkalmazott Tudományok és Művészetek Egyeteme) idén már kilencedik alkalommal adott otthont a kétévente megrendezésre kerülő Akkuschrauberrennen vezeték nélküli csavarhúzó-versenynek.

A maximum hat diákból álló csapatoknak minimum egy embert szállító járművet kell összebarkácsolniuk. A járművet elektromos csavarhúzó működteti. Minden évben kitalálnak egy különleges témát, ami persze plusz kihívást is jelent. Emellett a diákok gyakorlati képességeit is folyamatosan tesztelik.

Idén a 3D nyomtatás volt a téma. Egy-egy járműn legalább 50 centit nyomtatni kellett. Az elvárások között szerepelt az organikus, a fenntartható fejlődés követelményeinek megfelelő tervezés is.

A Materialise segítségével az egyik csapat alaposan túlteljesített: járgányuk teljes váza nyomtatott!

Minden nagy sporteseményhez hasonlóan a Tour de France is kicsit a technológiáról (is) szól. Idén például a holland Tom Dumoulin innovatív versenyruhája szemlélteti, mire képes a 3D nyomtatás és szkennertechnológia.

Dumoulin csapata, a Giant-Alpecin a Delfti Műszaki Egyetemmel dolgozta ki a személyre szabott darabot. Mivel a versenyző nem tudott jelen lenni a munkánál, az egyetem a helyi th3rd 3D szkennelő céghez fordult. 150 DSLR kamerával minden szögből megörökítették a kerékpáros testét, részletes fotók készültek róla. A 3D szken a fényképek alapján, fotogrammetria módszerrel valósult meg. A szkennelés mindössze 30 percig tartott.

A szken jelentette a kiindulópontot az életnagyságú nyomtatott modellhez. Az egyenes lábat egy, a meghajlítottat két darabban kivitelezték. A fejet és a karokat szintén külön-külön nyomtatták. A printelés összesen 50 órát vett igénybe, több FDM gépet használtak hozzá. A modellt végül jellegzetes kerékpáros pózba szerelték össze, és máris tesztre készen állt.

A ruha kivitelezéséhez több teszt kellett, végleges formáját külső feltételek seregének eleget téve dolgozták ki. A tervezők mindenre felkészültek, a modell sokat segített az optimalizálásban. A kutatók szerint javítani fogja a versenyző teljesítményét.