FREEDEE BLOG

A 3D betonnyomtatással foglalkozó svájci Holcin nemrég fejezte be Főnix nevű hidját. Az építmény a 2021-es Velencei Építészeti Biennálén díjat nyert, szintén betonnyomtatással készült Striatus projekt sikerére épül.

A kivitelezésben neves vállalatok és intézmények vettek részt: az ETH Zürich egyetem egyik kutatócsoportja, a Zaha Hadid Architects számítási és tervező csapata, valamint a szintén a beton lehetőségeit tanulmányozó osztrák incremental3D. Skálázható, fenntartható infrastrukturális megoldásokban gondolkoztak, a Főnixen keresztül ezeket a lehetőségeket vizsgálják, és igyekeznek kiaknázni.

A hidat tíz tonna újrahasznosított anyagból, köztük a Striatus eredeti építőkockáiból dolgozták ki. A Holcin saját betontintát fejlesztett a Főnixhez, és úgy optimalizálta, hogy elődjénél negyven százalékkal kevesebb legyen a széndioxid-lábnyoma. Összességében, a szerkezet teljes és tényleges széndioxid-lábnyoma huszonöt százalékkal lett kevesebb, ami egyrészt bámulatra méltó, másrészt van még hova fejlődni.

Az egyedi betontintát a Holcin ECOCycle „körkörös” technológiájával sikerült létrehozni. Épületek bontásakor újrahasznosított anyagokat százszázalékosan reciklált ECOPlanet cementtel kevertek egybe hozzá.

A körkörös gazdaságon (circular economy) alapuló megközelítés, a számítógépes tervezés és a 3D nyomtatás közös nevezőre hozásával akár ötven százalékkal is csökkenthető az anyagmennyiség úgy, hogy a kevesebb anyag nem megy a minőség, a teljesítmény rovására. A kivitelezőknek nem kellett visszavenniük az eredeti elképzelésekből, nem kellett kompromisszumokat kötniük munka közben.

A Főnixet úgy alakították ki, hogy megerősítés nélkül bírja a tömörítést. Ennek az egyedi kialakításnak az eredményeként könnyű szétszedni, majd összetevőit újrahasznosíteni.

Az eredménnyel mindegyik partner elégedett.

Az együttműködések, partnerségek látványosan viszik előre a 3D nyomtatást.

A porágyas fúzióval dolgozó printereket gyártó Xact Metal és a három évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkező System Create a költséghatékony fémnyomtatáshoz való hozzáférést akarja kis- és középvállalatoknak megkönnyíteni Japánban. Utóbbi technikai támogatást nyújt az Xact Metal printereinek, és a küldetését, a megfizethető fémnyomtatás széleskörű terjesztését is teljes mellbedobással támogatja.

Az Oerlikon leányvállalata, az Oerlikon AM és a 3D Systems az additív fémnyomtatás méretezhetőségét megcélzó együttműködésbe fogtak. Utóbbi „közvetlen fém 3D nyomtatását” az Oerlikon AM felület megmunkálási tevékenységével kötnék össze olyan alkalmazási területekre fókuszálva, mint a félvezetők és a légjármű-ipar.

A Nikon SLM Solutions és a Materialise szintén partnerséget kötött, amellyel a Materialise szoftvert és hardvert gördülékenyen összekapcsoló Build Processor (BP) technológiáját a Nikon 3D printereihez méreteznék.

Mivel végfelhasználói alkatrészekhez egyre gyakrabban használnak fémnyomtatást, nő a minőségi elvárás, a versenyképes árazás és a gyorsabb gyártás iránti igény. A Nikon NXG printereinek a Materialise CO-AM platformjába történő integrálásával a gyártók jobb minőségű fémnyomtatáshoz férnek hozzá.

Mindkét cég a lehetőségeket bővítő nyílt rendszerekben hisz, amelyek biztosítják az eszközök optimalizálását, és a gépeket a kiválasztott, preferált megoldásokkal társítják össze.

A Nikon várja a BP következő generációját, a teljes munkamenetet lefedő szoftver-megoldást. Együtt dolgoznak rajta: az új szoftver áramvonalasítja majd az adatelőkészítést, jelzi a túlzott adathasználat korlátait stb. A BP-k garantálják a folyamatparaméterek egyedivé alakítását, az alkalmazás optimalizálását.     

Az Egyesült Államokban idén végezték el az első olyan gerinc-implantátum műtétet a világon, amelyhez 3D nyomtatást, az Evonik bioanyagát, egy teljesen összekapcsolt porózus poliéter-éter-ketont (PEEK) használták. Az anyag megfelel a szigorú sebészeti implantációs szabványoknak; biokompatibilitás, bioaktivitás és a röntgensugár-átlátszóság szempontjából is különlegesen jó matéria.

A Claudius Regaud Intézet és a Toulouse-i Egyetemi Kórház orvosai az alkaron két hónapig növesztett 3D bionyomtatott implantátummal végeztek orr-átültetést. A beteg 2013-ban rák miatt vesztette el orra egy részét, és az utána következő beavatkozások sikertelennek bizonyultak. Az implantot mikrosebészeti műtéttel szedték le az alkarról, majd sikeresen az arcra ültették.

A 3D nyomtatás egyik leginnovatívabb vállalata, a belga Materialise fontos szerepet játszott a világ első, május 27-én, egy New Yorki kórházban végzett szemátültetésében.

A műtét egyik különlegessége a 3D technológiák integrálása volt. A Materialise és a Johnson & Johnson ortopédiai vállalata, a Depuy Synthes a műtét előtti tervezéshez és magához a műtéthez is fejlett technológiákat használt, sebészeti integrálásuk nélkül nem biztos, hogy sikeres lett volna a beavatkozás.

Első alkalommal fecskendeztek felnőtt őssejteket transzplantáció közben a látóidegbe, hogy az idegek regenerálódása hatékonyabb legyen. Az orvosok azért választották a CD34-pozitív őssejteket, mert képesek pótolni a sérült sejteket, és neuroprotektív tulajdonságokkal rendelkeznek.

A beteget 2021 júniusában nagyon súlyos áramütés érte, és a műtétnél a teljes szemátültetés mellett részleges arcátültetést is végeztek. Az újraélesztési opciókat igyekeztek maximálisan kiaknázni, de a sérülések súlyossága, például a bal szem elvesztése miatt nagyon nehéz dolguk volt.

Kevés ideig, csak három hónapot kellett donorra várniuk, és az innovatív technológiák használata, mint az őssejtek befecskendezése mérföldkő a transzplantációk történetében. A donor szemét a donor csontvelőjéből származó felnőtt őssejtekkel kombinálták össze, hogy az arc és a szem helyreállítása eredményesebb legyen.

Az átültetett szemgolyó ép, a szem egészséges, a retinába közvetlenül áramlik a vér. A hosszútávú eredmény azonban megjósolhatatlan, mert nem tudni, hogyan regenerálódnak az idegek, nem lesz-e kilöködés, és a retinális véráramlás is bizonytalan.

A forgatókönyvíró-rendező Jim Capobianco és francia rendezőtársa, Pierre-Luc Granjon, valamint az animációs rendező Kim Keukeleire közös munkája, az Európában január végén bemutatásra kerülő A feltaláló (The Inventor) Leonardo da Vinciről, a reneszánsz polihisztor kalandos életéről, történelemről, művészetről, technológiáról, filozófiáról, asztrológiáról és 3D nyomtatásról szól.

A 3DP meglepő vagy nem meglepő módon, de mindenképpen kulcsszerepet játszott a film elkészítésében, mert vele keltették életre Leonardo babáit, gépeit, legalábbis egy részüket.

A francia Foliascope stúdióban, a Dassault Systems 3D technológiájával dolgoztak, míg maguk a nyomatok az Initial munkái. A történelmi és művészeti részletekben gazdag film gyártása két évig, a babák elkészítése és a stop motion kivitelezése egy-egy évig tartott.

A Dassault 3DEXPERIENCE Laboratóriuma OpenCodex pályázatot indított Leonardo szkeccseinek megelevenítéséhez. Az OpenCodex közösség tagjai csapatokba szerveződve használták a nagyvállalat 3D szoftverét a feltaláló modelljeinek, gépeinek rekonstruálásához, működésük jobb megértéséhez. Emellett fiatal tehetségeket is a tudomány és a technológia felé igyekeztek terelni.

Aprólékos kézművesség és csúcstechnológia a karakterekben jól érzékelhető szintézisét emelik ki a kritikusok. A testeket kézzel szerelték össze, a lábakat fémnyomtatással alakították ki, hogy elnyerjék az óhajtott formát, erősebbek és mozgathatóbbak legyenek.

A feltaláló szépen szemlélteti a 3D nyomtatás lehetőségeit a filmgyártásban: végdarabok prototípusának, egyedi változatainak elkészítése, gyorsabb munka, komplex nyomatok vizualizálása, majd printelése stb.

Vasárnap december huszonnegyedike, itt a karácsony, mindjárt vége az évnek, jön 2024. Az ünnepekről automatikusan fényekre, csillogó díszekre, különleges megvilágításokra, mágiára, fenyőfára, az otthont beragyogó sok-sok tárgyacskákra asszociálunk.

A díszítésnek nincs határa, szinte bármi jöhet: egyszerű és komplex figurák, különös mintázatok, hagyományos és kortárs színvilág, girlandok és monumentális giccsek, mind mehetnek a fára, lakásba, kertbe. Jó hír, ha akarjuk, és ha van 3D nyomtatónk, meg sem kell vásárolni, mert magunk is könnyedén, néhány lépésben megcsinálhatjuk őket.

A különféle 3D nyomtató platformokon, közösségi oldalakon, mint például a Thingiverse és a Cults változatos modellek közül válogathatunk, a többinek pedig már csak a képzelőerőnk szab határt. Többek között fenyőfát és hóembert is nyomtathatunk már.

Az additív gyártás sok más területhez hasonlóan, a védelmi iparban is fontos tényezővé vált. Az ukrajnai háborúban drónoktól jármű-alkatrészekig, kézigránátokig, hol profi, hol barkácsoló szinten, szinte mindenre használják. Az Egyesült Államok hadserege, a haditengerészettől a légvédelemig, szintén egyre gyakrabban támaszkodik additív gyártótechnológiákra.

A Babcock Anyagelérhetőségi Szolgáltatások csapata az amerikai Védelmi Minisztérium Wolf terepjáró flottáját támogató nyomtatott alkatrészek sokaságát mutatta be. A technológia hadiipari értékeit igyekeztek demonstrálni velük. Sikerült.

A Babcock-csapat a Védelmi Minisztérium Tampa projektjének, a minisztérium első ipari és védelmi accelerator programjának részeként, az additív gyártás szektoron belüli használatára, az anyagok hozzáférhetőségének növelésére fókuszálnak.

A projekt rendeltetése az additív gyártás előnyeinek és az iparágon belüli elterjedését hátráltató tényezőknek a feltárása. Fel akarják gyorsítani, minél több printelt tárgyat kívánnak, megnyitva a nagyobb gyártási innovációk előtt a kapukat. A Babcock januárban mutatta be első katonai végfelhasználásra készült printjeit az Egyesült Királyságban – az ország hadseregének.

A csapat nemrég osztotta meg tapasztalatait más iparági és védelmi szakemberekkel. Az innovációs nap egyik csúcspontjaként a minisztérium speciális Wolf terepjárójához printelt polimer- és fémrészeket mutatták be. Remekül szemléltették velük az additív gyártás lehetőségeit.

„A Babcock komoly előrelépéseket tett az additív gyártásban, és a védelmi szektor egyik vezető vállalataként tartják nyilván. Azzal, hogy a Wolf részt vette a Tampa projektben, valóvilág-környezetben mutattuk be, hogy a legfrissebb technológiákkal hogyan kezelhetők régóta meglévő kihívások” – nyilatkozta Jon Morley, az egyik vezető. 

Európa egyik vezető divatcsoportja, a Mango startup stúdió accelerator programján keresztül fektet be a robotikus 3D nyomtatórendszereket és szoftvereket fejlesztő valenciai Ziknesbe. A Ziknes technológiájával tervrajzból perceken belül elkészül újrahasznosított anyagokból a nyomat.

A befektetés a startup meghatározott feltételek melletti anyagi támogatását, tevékenységének elsőkézből történő megismertetését, üzleti modell kidolgozását jelenti. A Ziknes-csapat tanácsokat és mentori támogatást is kap olyan területeken a Mango szakembereitől, mint a terméktervezés, azon belül is főként a bútortervezés.

A 2022-ben indult Mango Startup Studio rendeltetése a cég újításainak promótálása, új növekedési lehetőségek felderítése, innovatív technológiák és üzleti modellek kidolgozásában való részvétel. A megvalósításhoz cégeket és ötleteket keresnek, hogy aztán a divatipar értékláncát, a felhasználói élményt növelő befektetéseket hajtsanak végre.

A technológia és a fenntarthatóság a terméktervezéstől a terjesztésig, az értéklánc összes részét, minden egyes kapcsolódási pontját meghatározó két kitüntetett terület.

A startup stúdiónak ez az ötödik befektetése. Eddig többek között olyan cégekbe invesztáltak, mint a textilhulladékot „újraértékesítő”, fenntarthatóságon alapuló Recovo, a digitális identitással és különböző stílusú avatárok fejlesztésével foglalkozó Union Avatars.       

A Ziknest azzal a céllal alapították 2021-ben, hogy a gyártás világát a 3D nyomtatás és a robotika összekombinálásával, a termelés hatékonyságát, rugalmasságát és fenntarthatóságát növelve forradalmasítsák. A startup elkötelezett az anyagveszteséget minimalizáló alacsony fogyasztású technológiák mellett.

A fémekkel foglalkozó svéd anyagfejlesztő-órás, a Sandvik a finn Tamperében piaci napot tartott szervezeti befektetőknek, elemzőknek és a pénzpiaci médiának. Bejelentették a cég additívgyártás-stratégiájának megváltoztatását: a Wolfram részlegen keresztül ezentúl elsősorban fémporokra fognak összpontosítani. A fém additívgyártás-szolgáltató BEAMIT-et is magában foglaló 3DP szolgáltatások üzletágat pedig felülvizsgálják.

A bejelentés következményeként a Sandvik Gyártási és Megmunkálási Megoldások részlegéhez tartozó Additív Gyártás csoport a Gyártási Megoldásoktól a Megmunkálási Megoldásokhoz kerül. Ide tartozik a cég által 2009-ben felvásárolt osztrák Wolfram is (a Sandvik akkor és azóta is sokat foglalkozik a wolframmal).

Az Additív Gyártás és a Wolfram pordivízió összeolvad, és együtt alkotják majd új és sokoldalú Por Megoldások csapatot.

A Wolfram az ausztriai St. Martinban wolframkarbidot gyártó és finomító üzemet működtet, ahol egy vegyi részleg a wolfram újrahasznosítására specializálódott. A közeli Mittersillben bányájuk és ércfeldolgozó üzemük is van. A wolframiparban 1975 óta aktív vállalat wolframkarbidot és wolframos fémport kínál ügyfeleinek.

A Sandvik évtizedekig ügyfelük volt, a Wolfram wolframkarbidját többféle alkalmazásban hasznosították. Mivel a wolframkarbid a nehézfém elsődleges nyersanyaga, a cég felvásárlása hosszútávú stratégiai előny a Sandvik számára. Az akvizíció előtt az osztrák vállalatnak háromszáznál több alkalmazottja és 1800 millió svéd korona (közel 60000 millió forint) eladása volt.

A Sandvik közben a szoftverre és az általuk működtetett hardverekre szintén összpontosít, és a fémalapú additív gyártás szolgáltató olasz BEAMIT-be is befektetett. Utóbbi a brit 3T Additive Manufacturinget, egy szintén fémnyomtatásban érintett céget vásárolt fel.

A változások miatt 2025-re kb. 600 millió dollár bevételt terveznek, amelynek legnagyobb részét, hatvan százalékát a szoftverek termelhetik ki.  

A 3D nyomtatás nemcsak az ipart alakítja át, hanem kreatív eszközként jelentősen hozzájárul egy nehezen definiálható, de nagyon is érzékelhető, az 1990-es és a 2000-es évek techno esztétikájától elszakadó, a transzhumanizmus elveit a művészi gyakorlatba átültető kultúra kialakulásához.

Az új kultúrát olyan alkotók szemléltetik, mint a 3DP világában is jól ismert Neri Oxman, Anouk Wipprecht, Iris van Herpen, a szintén összművészeti projekteket jegyző Lawrence Lek, a jelen Aphex Twinjeként ünnepelt, nem-bináris identitású venezuelai Arca vagy legújabb regényeivel (a cyberpunkot anno még a korai 1980-as években megteremtő) William Gibson.

Az új kultúra építészetileg szintén markáns változásokat hozott. Első és talán leglátványosabb megnyilvánulása a szingapúri Gardens of the Bay biodóm-szerű park, a mellette lévő „szálloda-űrhajó” vagy a Zaha Hadid és Samoo tervezte neofuturisztikus, hosszú szerkezetek erőteljes formáival jellemezhető, szöuli Dongdaemun Design Plaza, egy kvázi poszthumán épületkomplexum.

Egy Szöulhoz közvetlen közeli új városban, Gwanggyoban frissen épített Galleria. Maga a Galleria Dél-Korea 1970-es években alapított, első és legnagyobb luxusáruház franchise-a, az ország prémiumkategóriás kiskereskedelmének élenjárója.

A posztmodernen és technón túli új épületkomplexum a 3D nyomtatás legfejlettebb építészeti tervezésének és gyakorlati alkalmazásának szép példája. Egyedi csatlakozási csomópontok által összekapcsolt mozaikkövek és összetett üvegelemek ötvözésével kialakított, bonyolult homlokzatának megvalósítása építészetileg és mérnökileg is komoly kihívásnak számított, 3D nyomtatás nélkül valószínűleg nem lett volna rá lehetőség.

A kivitelezés egy holland és egy dél-koreai építészeti iroda, valamint egy, a homokformákban, öntésben jártas helyi vállalat munkája. A német voxeljet nagyméretű polimetil-metakrilát formák készítésére alkalmas VX800 és VX2000 printerével dolgoztak. A csomópontokhoz több mint 230, különféle modellt használtak. Előtte szimulálták a kivitelezhetőséget, és így a hulladék minimalizálása is lehetővé vált.

A homlokzattal négy hónap alatt készültek el, a látvány magáért beszél.

Miután a nagyméretű 3D nyomtató gyártó német BigRep felvásárolta a magas hőmérsékleten működő additív gyártórendszerekre szakosodott osztrák HAGE3D-t, kifejezetten azzal a céllal kötött szerződést a speciális célú akvizíciókkal foglalkozó luxemburgi SMG Technology Acceleration SE-vel, hogy a Frankfurti Értéktőzsdére (XFRA) menjen.

A Frankfurti Értéktőzsde Németország egyik legnagyobb tőzsdéje, és a BigRep majdani ottani jelenléte azért lesz sokaknak meglepetés, mert a szakterületi nyilvánosság által mostanában kevésbé figyelt cégről elterjedt, hogy anyagi problémákkal küszködik.

Ezzel kapcsolatban a BigRep ki is adott egy nyilatkozatot: stratégiailag fontos helyszíneken lévő öt központjukban száznál több globális 3DP-szakértő dolgozik, világviszonylatban ezernél több nagyméretű ipari FFF-gépüket telepítették, a gépek változatos indusztriális szektorokban működnek, ügyfeleik elégedettek velük.

A megállapodás a BigRep és az SMG közötti üzleti együttműködésre vonatkozik, és egyértelműen a német vállalat tőzsdei jelenlétét célozza, illetve cégeket igyekeznek támogatni innovatív folyamataik felgyorsításában, gyártótevékenységük újragondolásában, hogy a prototípuskészítésről a gyártásra fektessék a hangsúlyt – ha gyorsabb a gyártás, akkor a termékeik is hamarabb piacra kerülnek.

Az utóbbi évek változásait, a gyártás digitalizálását és decentralizációját, a hangsúly fenntarthatóságra helyezését, a beszállítói lánc kockázatainak csökkentését szem előtt tartva igyekeznek továbblépni.

A BigRep teljes mellbedobással támogatja a változásokat, egyre megbízhatóbb hardverben és szoftverben, jobb minőségű nyomtatóanyagokban gondolkoznak. Mivel az FFF a legelterjedtebb 3D nyomtatótechnológia, autó- és légjármű-ipari ügyfeleik kifejezetten kedvelik nagyméretű és komplex darabok nyomtatására alkalmas gépeiket. Az additív gyártás európai vezetőjévé kívánnak válni („Made in Europe”), portfoliójukat folyamatosan bővítik.

A vezetőség szerint az SMG-szerződés fontos lépés ebbe az irányba.