FREEDEE BLOG

Egyre gyakoribbak a nagyméretű tárgyak, épületek stb. nyomtatásáról szóló tudósítások, sorra dőlnek meg a rekordok, monumentális printereket építenek, Amszterdamban acélhíd készült 3DP technológiával. Még markánsabbá válik a trend, méretesebb és gyorsabb gépekkel még több gigantikus darabot láthatunk majd a közeljövőben.

E projektek egyike a világ legnagyobb műanyagnyomtatójával készülő első gyalogos műanyaghíd.

A biztonságos és tiszta anyagokat fejlesztő Polymaker nemrég tett közzé felvételeket a Sanghaji Építőipari Csoport (SCG) 3D nyomtatójáról munka közben. A 15 méter hosszú és 5800 kiló tömegű híd 30 nap alatt készül el.

Kína és különösen Sanghaj az utóbbi években, évtizedekben monumentális épületeiről is nevezetes, az SCG élen jár, mert a világ második legmagasabb épületét, a Sanghaj Tornyot a csoport jegyzi.

Magát a printert a Shenyang Gépcsoport, az extrúder rendszert pedig a Coin Robotic hozta létre, 2,8 millió dollárba került az egész. A nyomtatóanyagot a Polymaker szolgáltatja.

Az ASA (akrilnitrit sztirol akrilát) az időjárás viszontagságainak és vegyi anyagoknak is ellenáll, kemény matéria, hőtanilag is stabil. Pontosan e tulajdonságai miatt választották ki. Öt méter hidat többféle anyagból, többféle összetétellel printeltek, és a Polymaker ezek után döntött az ASA mellett.

A printerrel óránként nyolc kiló anyag nyomtatható, a darabocskákat fapallókhoz ragasztották, amelyeket acéllal kapcsoltak össze, azaz az építők high-tech helyett végül low-tech megoldás mellett törtek pálcát.

A helyszín tökéletes választás: a tó felett átívelő gyalogoshidat megérinthetjük, rátámaszkodhatunk, megtapasztalhatjuk rajta a „3DP erejét”, ráadásul a legtöbb látogató valószínűleg e híd formájában lát életében először 3D nyomtatott tárgyat, és realizálja, hogy nem a jövőben, hanem nagyon is a jelenben, álom helyett a fizikai valóságban jár.

Összességében, az SCG remek publicitást csap a technológiának.

A Materialise bemutatta az adat- és nyomtatás-előkészítő Magics 23 szoftver legújabb változatát; a fémnyomtatás termelékenységét és hatékonyságát kívánják növelni vele. Az integrált automatizáló eszközök, például a szimuláció és a manuális gyakorlathoz képest az adatelőkészítés idejét 90, a segédanyag eltávolításáét 50 százalékkal csökkentő automata támogatásgenerálás ezt a célt hivatottak megvalósítani.

Az új megoldásokkal a felhasználók a megbízható Magic környezetben egyrészt optimalizálják gépük tevékenységét, kevesebb lesz a hiba, másrészt az optimalizálással a költségek is csökkennek.

A belga cég az utóbbi években egyre többet foglalkozik a fémnyomtatással. Tavaly indította a segédszerkezetek automatikus hozzáadását már a fájlelőkészítő szakaszban megvalósító e-Stage platformot. 2017 októberében felvásárolta a fémöntés-specialista AcTechet, idén júniusban pedig az HCL Technologies-szal indított hibrid gyártópartnerséget.

A Magics 3D nyomtatócsomagot kiegészítő fémnyomtatás-szimuláló modult követve, a Magics 23-at felturbózott adatfeldolgozó képességekkel látták el.

Az alfanumerikus adatokat új adatmátrix-címke funkció alakítja szabvány 3D nyomtatott címkékből egyedi részekhez kapcsolódó, adatmátrix-szkennerekkel olvasható intelligens tag-ekké. Ezzel csökkennek az emberi hibák, és az utófeldolgozás még automatikusabbá válik.

A Magics 23 moduljai a potenciális hibák előzetes megjelenítésével leredukálja a munkafolyamat közbeni hibák lehetőségét. Szerkezetek előzetes megtekintése és elemzése szintén új funkció.

A szoftvert más 3DP technológiákat használók is rendszereikbe integrálhatják.

A cég a repülőgép-, a jármű- és a fogyasztói termékeket előállító iparágaknak, az additív gyártás korai elfogadói közé tartozó szektoroknak szánt három új anyaggal szintén bővíti 3DP szolgáltatásait.

Az anyagfejlesztéseket illetően Jürgen Laudus, a Materialise Manufacturing alelnöke a szolgáltatásokat és a portfoliót bővíti új stratégiai befektetésekről beszél.

A Link3D new yorki 3DP szoftveres cég a Formnext 2018-on bemutatta friss utófeldolgozó technológiáját (Post Processing Management technology). A munkakezelő és ütemező eszköz kiegészíti a vállalat additívgyártás-kivitelező rendszerét (AMES) és additív munkafolyam szoftverét. Az eszköz a 3D ellátási láncon belül optimalizálja az utófolyamatokat.

„Dinamikus útvonaltervező és intelligens ütemező algoritmusainkkal drasztikusan javítjuk az additív gyártási, különösen sorozatgyártási műveletek hatékonyságát” – jelentette ki a Link3D társalapító-főmérnöke, Vishal Singh.

Az ipari 3DP központosítására összpontosító Link3D különféle programjaival az AM technológiákat felgyorsítani, a folyamatokat pedig automatizálni akarja. Gyártástervező rendszere (PPS) a géphasználat maximalizálásában, a teljesítmény nyomon követésében és a kapacitások kezelésében segíti a felhasználókat.

A Link3D utómunkálatokat kezelő programjával teljessé vált a munkafolyamat monitorozása.

„Az adatok minden egyes lépésnél történő rögzítésével tökéletes platform az adatvezérelt automatizációhoz” – folytatja Singh.

Terveket dolgozhatunk egyedi részek utófeldolgozási munkáihoz, a rendszer pontos és részletes adatokat, leírásokat és listákat szolgáltat róla, és a többi lépésről is.

3DP szolgáltatóknak gyakran kell többféle digitális és offline rendszert használniuk gyártótevékenységükhöz. A termelés és a teljesítmény menedzselését végző funkciókat optimalizálva, a Link3D ezeket a rendszereket igyekszik egységesíteni. Ez az új rendszer állapítja meg, hogy az utómunkálatok bármelyik szakaszában érzékelt hibák miatt szükséges-e egy-egy rész újranyomtatása, vagy sem.

„A Link3D hisz abban, hogy az új és fejlesztés alatt álló technológiák növelik a termelékenységet, és segítik a vállalatokat a szériagyártás méretezésében. Mindezek kivitelezéséhez nélkülözhetetlen egy igazi additívgyártás-menedzselő és végrehajtó szoftverrendszer” – nyilatkozta Shane Fox, társalapító-vezérigazgató.

A 3D nyomtatás, különösen a fémnyomtatás, nem egyszerű folyamat. Még a legkisebb részeknél is akár hetekig eltartó komplex matematikai modellezés előzi meg.

 A Szentpétervári Nagy Péter Műszaki Egyetem kutatói mesterséges ideghálóval egyszerűsítenék le a műveletsorozatot. Sok paraméteren gyakorol, megtanulja, mi kell a gyorsabb gyártáshoz stb.

Ideghálókat és általában a gépi tanulást nagymennyiségű bemenő (input) adat feldolgozására használnak. Az orosz kutatók ezzel a mesterségesintelligencia-fejlesztésekből ismert technikával alakították ki a 3DP folyamat paramétereit, és biztosították a zökkenőmentes nyomtatást.

„Mivel huzalból történő részek nyomtatása közben átalakul a fém, és a nagyon komplex folyamatokat a fizikai hatások a nyomat minőségét kritikusan befolyásoló versengése jellemzi, ezért nagyon fontos számunkra az ideghálós modell” – nyilatkozta a kutatást vezető Oleg Panchenko.

A hálózatot laboratóriumi modellező környezetben fejlesztették, az összes adatot manuálisan vitték be. A printelési folyamat paramétereinek kinyerését, azaz az adatsor feldolgozását online végezték. Hamarosan fejlesztenek az ideghálón alapuló, folyamatosan tanuló rendszert. A paramétereket automatikusan megkapja, finomhangolásuk nyomtatás közben történik meg.

A kutatók szerint ezzel egyrészt a nyomatok minősége javul, másrészt a fejlesztési folyamat paraméterei is gyorsabban megadhatók.

Az ideghálót máris használják gyártott részek minőségi paramétereinek megítéléséhez, például, hogy jó volt-e a hegesztés, a fémet pontosan olvasztották meg, és alakították át stb. Megbízható nyomtatási módok kidolgozásához szintén alkalmazzák.

Mesterséges ideghálók hamarosan megjelenhetnek az additív gyártásban. Hasonló megközelítésekkel a printelt alkatrészek minőségét emberi beavatkozás nélkül is folyamatosan javító teljesen automatizált öntanuló rendszerek fejleszthetők a jövőben. Az orosz háló ebbe az irányba mutat, s egyben a 3DP automatizálásának is fontos állomása. Nemcsak a minőséget javítja, vagy gyorsít fel folyamatokat, hanem az emberi hiba kockázatát is csökkenti. Minél bonyolultabb matematikával dolgozunk, annál nagyobb a hibalehetőség. Egy mesterséges intelligenciával viszont pont az ilyen hibalehetőségek zárhatók ki.

A fejlesztés azért is fontos, mert fémnyomtatásnál a hibák miatt sok idő, pénz és anyag vész kárba. Az idegháló ezeket is csökkenti.

A 3D nyomtatás egészségügyi alkalmazásai egyre ismertebbek. Főként orvosi megoldásokról, művégtagokról és operációs kellékekről, szemléltető eszközökről, oktatási anyagokról van szó. A technológia a medicinához a lehető legszervesebben kapcsolódó gyógyszeriparban szintén terjed.

A Jeruzsálemi Héber Egyetem technológiatranszferrel foglalkozó vállalata, a Yissum kutatói új technológiát találtak ki gyógyszerkapszulák létrehozására. 3D nyomtatással a jelenlegi hagyományos gyógyszergyártó technikákkal kivitelezhetetlen komplex tervek valósíthatók meg. Az új megközelítéssel tetszés szerint alakítható és személyre szabható gyógyszerek dolgozhatók ki hidrogélből. Ezek a gyógyszerek nyújthatók, alakot váltanak és késleltetett ütemezéssel is aktiválhatók.

A kutatók az másodszor megrendezésre került éves 3D nyomtatás és azon túl konferencián, november 7-én mutatták be az új technológiát. (Az eseményen a 3DP más területeken, például az elektronikában, a védelmi iparban és az autógyártásban betöltött szerepével is foglalkoztak.)

A rendelésre kivitelezett nyomtatott gyógyszerek hidrogélből készülnek, az tartalmazza a szereket. A technológiával a csillagformától a kristályig, bármilyen alak létrehozható. Komplex szerkezetek megvalósítása, gyógyszerprofilok megjelenítése mellett, orvosok személyre szabható méretet és dózist írhatnak fel betegeiknek.

A hagyományosan gyártott dózisformák (tabletták, kapszulák) tipikusan csak néhány tervet követtek. 3D nyomtatással a tabletták geometriája, felülete és más paraméterei egyaránt finomhangolhatók. Az érintett testrész jobban becélozható, pontosabban kiszámíthatók az emésztési hatások, a szedés időzítése és hossza is jobban kontrollálható. Egy kapszulát például úgy tervezhetnek meg, hogy a hasba eljutva a teljesség érzetét keltse, vagy egyszerre két vagy három gyógyszer jusson késleltetéssel a szervezetbe.

Ezek a gyógyszerek vízzel érintkezve, nedvesség, illetve meghatározott feltételek mellett alakot váltanak.

A jövőt felvillantó fejlesztés újabb lépés a személyre szabott, betegre koncentráló gyógyászat felé – vallják a kutatók.

A Markforged 3D nyomtatógyártó november 6-án bejelentett: több mint száz egységet szállított már ki a világ különféle részein lévő ügyfeleinek a Metal X fémprinter-rendszerből. A massachusettsi cég szerint év végéig több mint a duplájára emelkedik a kiszállítások száma.

A kompozit 3DP technológiáiról ismert vállalatra 2017 januárjában, a vetélytársaknál olcsóbb fémnyomtatásra kitalált Metal X bejelentésekor figyelt fel a (nemcsak) szakmai közvélemény. A szállításokat csak márciusban kezdték el, és ez egyben azt is jelenti, hogy viszonylag rövid idő alatt száznál több gépet értékesítettek. A cég szerint a Metal X megrendelések a fémnyomtatás-piac közel 10 százalékát fedik le.

A Markforged fémnyomtató technológiájával kapcsolatos viták, a rivális Desktop Metal pereskedése ellenére a vállalat sikeresen veszi az akadályokat, megcáfolta a vádaskodást, és a gép körüli marketinggel, valamint az eladásokkal foglalkozik.

A Markforged fémnyomtatási technológia több előnye közül a viszonylag alacsony árfekvés az egyik, a könnyű és gyors telepítés a másik. A géppel felgyorsul a termékfejlesztés és a gyártás, kívánság szerinti részek készíthetők el, egyszerűsödik a logisztika.

„A Markforged, különösen a Metal X felgyorsította az ipar magasabb szintjének kiszolgálását. Napi szinten egyre több céget oktatunk az additív gyártás előnyeiről. A fogyasztók valódi gyártókörnyezetben látják a gépek teljesítményét. Elképesztő nézni őket, amikor először tartanak a kezükben Markforged-gép által printelt darabot. A Markfoeged-dal szinte túlmegyünk az elvárásokon, és sem veszélyes anyagok elleni védőruha, sem egymillió dolláros gép nem kell hozzá” – nyilatkozta Russell Beck, a Chicago környékén 3D nyomtatószolgáltatásokat nyújtó, és Markforged-géppel dolgozó Re3DTech társalapítója.

„Soha nem volt még ekkora a megfizethető, erős és biztonságos 3D fémnyomtatás iránti igény. A Markforged drasztikusan csökkentette a belépési szintet, és naponta egyre több vállalkozás számára teszi elérhetővé az additív gyártást. Nagyon várjuk, hogy mit tartogat számunkra a 2019-es év” – jelentette ki Greg Mark, a cég alapító-vezérigazgatója.

Magyarországon a FreeDee Printing Solutions forgalmazza a Markforged termékeit.

A Verbatim bejelentette, hogy elkezdi árusítani a Mitsubishi Chemical által fejlesztett DURABIO nyomtatószálat, a polikarbonát és a polimetakrilát tulajdonságait kombináló, rendkívül jó fénytani és mechanikai tulajdonságokkal rendelkező, bioalapú átlátszó anyagot.

A 3DP egyik problémája, hogy a nyomtatóanyagok zöme a környezetre köztudottan káros műanyag. A fenntarthatóbb megoldásokban gondolkozó Beer Holthuis tervező kitalálta, hogy az átázott, nedves papír ideális matéria lenne, majd felépítette a világ első papírgalacsnikkal dolgozó gépét, a Paper Pulp Printert.

A Simplify3D bejelentette 3DP szoftverének az additív gyártás jelenéhez igazított 4.1-es verzióját. Az új változattal bővülnek a többanyagos (multi-material) nyomtatás lehetőségei, „intelligensebb” a munkafolyamat és egyben jobb a nyomatminőség, hatékonyabb darabok személyre szabása.

Az Evolve Additive Solutions összeállt a képalkotó technológiákkal foglalkozó, New York székhelyű Kodakkal. A két vállalat többek között együtt fogja fejleszteni az Evolve szelektív termoplasztikus elektrofotolitografikus eljárását (STEP), egy 2020-ban debütáló új 3D nyomtatótechnológiát.

A regeneratív medicinával foglalkozó észak-karolinai Precise Bio szemészeti csoport indítását jelentette be. A csoport a cég winston-salemi üzemében fog működni. A szövetek és szervek tömeges biogyártását lehetővé tevő skálázható platformja mellett, a Precise Bio ismert egészségügyi vállalatokkal igyekszik stratégiai partnerségre lépni. Törekvéseikkel a szemmel kapcsolatos 3D bionyomtatást szeretnék előrébb vinni, eredményeiket pedig a piacon kívánják hasznosítani.

A Boulderi Colorado Egyetemen kontrollált oxigénakadályozást alkalmazó sztereolitografikus 3DP módszerrel dolgoznak ki megváltoztatható geometriájú, részletes véredényeket. A módszerrel betegségmodellekhez igazítható mikroszerkezetek, a mai nyomtatott ereknél keményebbek, masszívabbak hozhatók létre.

Az ausztrál Titomic additív gyártócég együtt fog működni a világ első strapabíró titánalapú taktikai ember nélküli légi járművét (UAV) jegyző TAUV-val. Az 1,8 millió dolláros exkluzív védelmi program keretében UAV-ket (drónokat), katonai rendszereket és érzékelőket fejlesztenek.

Az amerikai Szövetségi Repülési Hivatal (FAA) engedélyezte, hogy a GE Aviation a cég GEnx-2B gépén 3D nyomtatással készült darabot használjon a hagyományosan gyártott ajtónyitó-rendszer támaszték helyett.

A Uniti svéd elektromosautó-gyártó pilot gyártóüzemet tervez létesíteni a Forma-1 versenyeiről ismert angliai Silverstone Parkban. Évi 50 ezer egységet szeretnének ott készíteni. A cég jelenleg kétszemélyes elektromos autón (Uniti One) dolgozik, és ez lesz az első pilotüzemben fejlesztett járművük. 2020-ban mutatják be. A munkákhoz 3D nyomtatótechnológiákat is használnak.

Olasz kutatók a „holdporként” is emlegetett regolit nyomtatási lehetőségeit vizsgálták, a Hold jellegzetes anyagának szimulálásával, amelyben komoly potenciált látnak. Munkájukat kiindulási pontnak tekintik.

A sanghaji Prismlab 2013ban dolgozta ki speciális Sub-Pixel Micro Scanning (SMS) 3D nyomtatótechnológiáját, majd szabadalmaztatta a sztereolitográfián (SLA) alapuló „pixel-felbontással feljavított technológia” printelési folyamatot, amely a folyékony gyantát fénnyel megdolgozó többi SLA-géphez hasonlóan működik.

Azóta többféle printert fejlesztettek, amelyek akár óránkénti 2712 köbméter matériát 33 mikron felbontásban is nyomtatnak. Ez azért nagyon komoly teljesítmény, mert a szabvány nyomtatószál-alapú gépeknek komoly gondot okoz a 100 mikron alatti felbontás megvalósítása.

A cég RP400 gépével 2016-ban megnyerte a Német iF Design díjat. Printerei az ultragyors technikával méretesebb tárgyak létrehozására is alkalmasak, miközben ugyanolyan nagy felbontásban dolgoznak. A cég állítása szerint, akár tízszer gyorsabban nyomtatnak részeket, mint a hasonló árfekvésű gépek.

A Prismlab technológiája minden egyes pixelt több kicsi szakaszra bont a műgyantában, amelyek LCD-fénnyel egyenként megdolgozhatók. Ezért lehetséges stabilabb és nagyobb komponenseket, vagy több részt ugyanabban a gyártási lépésben nyomtatni.

Az LCD-fény használata az előállítási költségeket is csökkenti.

A vállalat gépei, technológiája több területen, például az ékszerészetben, cipőgyártásban, az oktatásban, és precíziós módszereket igénylő más iparágakban alkalmazható, egyedire kialakított megoldásai többek között az egészségügyben is hasznosíthatók (pántok, anatómiai modellek stb.).

A 3D nyomtatásban szintén érintett német BASF Venture Capital csoportja a napokban jelentette be, hogy befektet a kínai cégbe. A befektetéssel a termékfejlesztést és az innovációt kívánják felgyorsítani, illetve a Prismlab világpiaci pozícióit szeretnék megerősíteni.

„Ez az első közvetlen befektetésünk kínai cégbe, amellyel technológiai megoldásainkat fejlesztenénk, és a 3DP szektorban bővítenénk termékkínálatunkat” – nyilatkozta Markus Solibieda, marketingigazgató.

„Kína gyártásvezérelt gazdaságból innováció-vezérelt gazdasággá alakul át. A Prismlab-befektetés a kínai innováció melletti elkötelezettségünket is jelzi, a BASF Venture Capital GmbH pedig a sikerhez vezető potenciális partnerek azonosításában játszik fontos szerepet” – jelentette ki Zheng Daqing, a BASF kínai részlegének vezetője.

„A 3D technológiának tovább kell fejlődnie, mielőtt megváltoztatja a világot. A Prismlab a változások felgyorsítói és élenjárói közé kíván tartozni. A befektetéssel még behatóbban foglalkozhatunk lézeralapú megoldásokkal, kutatásfejlesztéssel” – mondta Hou Feng, a Prismlab alapító-igazgatója.

A Clean2Antarctica egy holland házaspár, Liesbeth és Edwin ter Velde „zéró hulladék” projektje. Lényege, hogy újrahasznosított műanyagból készült és napelemmel működő járművel, a Naputassal (Solar Voyager) indulnak november 28-án antarktiszi táborukból az oda 2400 kilométerre lévő Déli-sarkra. Számításaik szerint 30 nap alatt teszik meg a jégsivatagon keresztül vezető utat.

A közigazgatásilag senkihez nem tartozó legdélebbi kontinens a világ jégkészletének 90 százalékát tartalmazza. Mivel semmiféle hulladék nem generálódik, tökéletes terep a zéró hulladékkal nem járó projekt kivitelezésére, amellyel egyben a 2048-ban lejáró Antarktiszi-szerződés meghosszabbítására is fel akarják hívni a figyelmet.

Az 1485 kiló és 16 méter hosszú járművet újrahasznosított HexCore nevű alapelemekből dolgozták ki. A műanyagokat és más anyagokat szétszaggatták, megolvasztották és nyomtatószálakat készítettek belőlük. 40 printer 4 ezer puha, de masszív HexCore-t nyomtatott. Csak a vázhoz 200 kiló újrahasznosított műanyag kellett. Az alapelemeket aztán úgy alakították, hogy összeálljon az elektromos jármű szerkezete.

A 8 km/h sebességgel közlekedő Naputast 10 darab 25 kilós napelem működteti. Lassúságával maximalizálja az elemek által generált energia hatékony felhasználását. A különleges jármű két személyre tökéletesen alkalmas vezetőfülkéből és nyolc speciálisan puha keréken működő, 47 napra elegendő élelmet tároló két pótkocsiból áll. Baj esetén két 10kW/h-s 60 kilós elem is működésbe lép.

Vizet nem visznek magukkal, a havat speciális eszközzel iható vízzé olvasztják. A vezetőfülke infravörös ablakai elnyelik a napfényt, és melegen tartják a fülkét.

Eddig még senki nem utazott napelemes járművel a Déli-sarkra, a technológia a jövőben kutatódrónok számára lehet ideális. A házaspárt azonban nem a technika, hanem a hulladéktermelés nélküli lehetőségek, absztrakt megoldásokról folyó elméleti viták helyett a konkrét kivitelezés érdekli.

A járművet háromfős csapat követi. Filmezik őket, baj esetén segítséget nyújtanak nekik.

A holland Twente Egyetem kutatói új 3D fémnyomtató-technikát dolgoztak ki. Az eljárás lehetővé teszi, hogy egy lézerkészülék néhány mikronléptékben, cseppről cseppre printeljen fémszerkezeteket, köztük tiszta aranyat is.

Fémszerkezeteket általában litográfiai módszerekkel, öntéssel, szelektív lézeres szinterezéssel és olvasztással készítenek. Az új módszer tovább bővíti a lehetőségeket, mert az eddigi megoldások 10 mikronnál kisebb léptékű fémnyomtatásra nem ajánlottak. Ez pedig azt jelenti, hogy a Twente Egyetem technológiája elektronikus szerkezetek előállítására is alkalmas.

A hevenyészetten „lézerrel indukált előre átvitel”-nek fordítható laser-induced forward transfer (LIFT) nanovékonyságú filmről ultrarövid lézerimpulzusokkal olvaszt meg fémdarabokat. Az olvadt fémből mikrocseppecskék formálódnak, amelyek a céltárgyra kilövellve meg is szilárdulnak.

Cseppről cseppre haladva, a kutatók réz- és arany-mikrocseppekből építettek spirálszerű szerkezetet. A két fém olvadási pontja hasonló, és ebben az esetben a réz töltötte be a mechanikus segédanyag szerepét, azaz az aranyszerkezet rajta formálódott.

A fémcseppek nem haladták meg a liter egy-trilliomod részét jelentő néhány femtolitert.

A cseppecskék a fém zöld lézerfény ultrarövid impulzusaival történő megvilágításával keletkeznek. Pontos előállításuk tette lehetővé a pártíz-mikron magas, részleteiben 10 mikronnál kisebb szerkezet gondos felépítését.

A maratás utáni termékminőséget meghatározó legfontosabb kérdést a két fém összekeveredése jelentette. A kutatók – szerencsére – a keveredés semmiféle jelét nem tapasztalták. Mihelyst elkészültek a szerkezettel, eltávolították róla a rezet, és csak a színtiszta aranyspirál maradt meg.

Komplex 3D eszközök nyomtatása szempontjából nagyon fontos, hogy teljesen szabadon álló és kiugró szerkezetek is előállíthatók. A kutatás egyik komoly eredménye, hogy a LIFT és a vegyi maratás összekombinálásával kisméretben is készíthetők ilyen tárgyak.

A technika más fémek, fémkombinációk számára szintén ígéretes. Alkalmazása 3D elektromos áramkörök, mikromechanikus és érzékelő, például biomedikális eszközök fejlesztésénél várható. Összességében a 3D nyomtatás a nagyon kicsi mérettartományban gazdagodott újabb gyártótechnikával.