FREEDEE BLOG

A Formlabs Form 2-je a világ legfejlettebb asztali nyomtatója. A somerville-i (Massachusetts állam) cég pályázatot hirdetett, hogy oktatási laboratóriumok nyereményként a géppel bővíthessék intézményüket.

A jelentkezési feltétel a nyomtató előnyeit kihasználó projekt vagy projektterv részletes ismertetése. Bármely akkreditált oktatási intézmény bármely kara részt vehet a pályázaton. Egy intézmény évente egyszer pályázhat. Nincs határidő, a díjat negyedévente nyeri el egy labor vagy oktatási intézmény.

A részletes jelentkezési feltételek itt olvashatók.

Szakértők szerint a 3DP kutatási alkalmazása korlátokba ütközik. A fogászati célokra különlegesen jó Form 2 vásárlói 3D modellekkel, prototípusokkal és egyedi eszközökkel azért is használják a gépet, hogy minél messzebbre tolják ki ezeket a határokat – írja a Formlabs a pályázati ismertetőben.

Az Indiana Egyetem szájsebészeti beültetésekre specializálódott Fogászati Iskolája például a Form 2-vel dolgozott ki mesterséges állkapcsot egy szintén Indiana állambeli rákbetegnek. A betegséget 1998-ban diagnosztizálták, először rádium implantátumot ültettek be neki, amely tönkretette az arcszöveteit, végül már állkapcsa sem volt, így rendesen táplálkozni sem tudott, és három hónap alatt közel 40 kilót fogyott. Azóta sebészi maszkot hord, hogy eltakarja az arcát, és írásban kommunikál.

2012-ben vette fel a kapcsolatot az egyetemmel, ahol első körben hagyományos technikákkal próbálkoztak állprotézist készíteni. Annyira kényelmetlennek bizonyult, hogy a férfi 4 óránál tovább nem tudta hordani. Ezt követően fordultak a 3D technikák felé, CT és 3D arcszkeneket, majd a szkenek alapján a ZBrush szobrászszoftverrel 3D modellt készítettek róla. A modellt Form 2 gépen nyomtatták ki. Sokkal jobb az eredetinél, a férfi kényelmesen viseli hosszabb időszakokig.  A technikát más betegeknél is használják.

Mit kell tudnunk a Magyarországon a FreeDee Printing Solutions által forgalmazott Form 2-ről?

A printer lelke, az optikai motor teszi lehetővé, hogy egyedi kialakítású galvanométerekkel vezérelt 250 mW-os precíziós lézerrel készüljenek döbbenetesen részletes nagyméretű 3D modellek. Standard alapanyagokon túl 6 különleges, adott alkalmazási területre fejlesztett műgyantával működik – áll a FreeDee ismertetőjében.

Ilyen géphez juthatnak hozzá a nyertesek!

Az Eaton amerikai energiagazdálkodási és automatizálási nagyvállalat additív gyártótechnológia alkalmazásával tervez előállítani olcsó vízenergiát az Egyesült Államok energetikai minisztériuma számára. A kormánnyal kötött szerződés részeként költséghatékony integrált hidroelektromos (víz segítségével elektromosságot szolgáltató) turbina- és generátorsorokat állít elő a kicsinyített tesztgenerátor 2018-as tesztje előtt.

A potenciálisan 50 gigawatt kapacitású turbinákat az Egyesült Államok vízi útjain tervezik használni. A mostani kisméretű vízenergiai állomásokon és gátakon azért nem élnek a lehetőségekkel, mert nincs hidroelektromos átalakítás.

Az Eaton nem az első cég, amely 3D nyomtatást alkalmaz hidroelektromosság előállításához, nagyobb léptékű tervek kigondolásához. A minneapolisi Verterra Energy például desktop printerekkel (LulzBot) dolgozik vízturbinák nagyméretű, 12 méter hosszú prototípusán.

Az Eaton mérnökei a moduláris csigavonalas, forgólapátos turbina-generátor rendszer előállítási költségeit a kezdeti konceptmodellek 3D nyomtatásával tervezik csökkenteni. A tesztalkatrészek printelésével a hidroelektromos generátorokat és az elektromosság árát kívánják olcsóbbá tenni. Projektjükkel egyben az infrastrukturális beruházásokba fektetett közpénz hatékonyabb elköltésére is próbálnak modellt kidolgozni. A klímaváltozás vízszintre gyakorolt hatását és a halak mozgását is figyelembe veszik, hogy képesek legyenek átúszni a gátakon.

Egyik legfontosabb ötletük, hogy kemény polimer rotort hasonlítanak össze üreges fém-rotorral.

A munkát a vállalat tavaly nyílt southfieldi (Michigan állam) Additív Gyártás Kiválósági Központjában (AM CoE) végzik. A létesítményben fém és más nyomtatás egyaránt kivitelezhető, megoldásaikkal jó teljesítményű komplex alkatrészeket, tartozékokat és más eszközöket állítanak elő. Közvetlen lézeres fémszinterezést és polimerprintelést használnak.

A központban a világ különböző pontjairól érkező mérnökök vesznek részt továbbképzésen, új 3DP technikák kidolgozásában, vagy egyszerűen csak elsajátítják a 3D nyomtatást.

„Az additív gyártással lehetőség nyílik új anyagok, tervek és folyamat-innovációk hagyományos eljárásoknál gyorsabb összekombinálására. Mérnökök hamar és költséghatékonyan végzik el az iterációkat a terveken, és megváltozhat a tervezés a gyártásért paradigma, a gyártás a tervezésért léphet a helyébe” – nyilatkozta Ramanath Ramakrishnan, az Eaton főmérnöke.

A 3D Systems hamarosan bemutatja Geomagic Control X 2018 és GibbsCAM 12 szoftverét. Előbbi az iparág egyik vezető (minőség)ellenőrző-programja, különösen a légi- és gépjárműiparban lesz hasznos. Az utóbbi a cég CAM (Computer-aided manufacturing) szoftverének legfrissebb változata, korábbi verzióihoz képest 30 százalékkal is növelheti a produktivitást.

A 3DP- és nyomtatószál-úttörő és specialista Kai Parthy új „kartonszerű” faalapú nyomtatóanyagot mutatott be. A vízen lebegő és jó hőtani tulajdonságokkal rendelkező LAYWOODmeta5 pohártartókhoz és más hasonló tárgyakhoz ajánlott.

A Boeing-tulajdonú malibui HRL Laboratórium új technikát dolgozott ki korábban kinyomtathatatlan nagyon erős alumíniumötvözetek, köztük az Al7075 és az Al6061 sikeres 3D printelésére. Alumínium mellett egyes acél és nikkelalapú szuperötvözetek is előállíthatók vele. Az eljárás komoly hatással lehet a légi- és a gépjármű-iparra.

A Melbourne-székhelyű Titomic a 3D nyomtatást elvileg akár forradalmasító „kinetikus fúzió” technológiájáról ismert. Állításuk szerint ez a módszer 30-szor gyorsabb a ma ismert fémnyomtató eljárásoknál, és egy biciklivázat mindössze 25 perc alatt printeltek ki így. A cég a napokban debütált az ausztrál tőzsdén, bemutatkozása kifejezetten sikeresnek bizonyult.

Emberi arcok 3D modelljéhez 3D szkennelés vagy valamilyen fotogrammetria technika szükséges. Az adott személyt így lehet különféle szögekből pontosan megörökíteni. Kétdimenziós képeket 3D modellé alakítani még mindig komoly kihívás, a 3D arcrekonstrukció a számítógépes látás egyik legnagyobb feladata. Erre kínál megoldást a Nottingham és a Kingston egyetemek által fejlesztett mesterségesintelligencia-algoritmus, amely a 2D fotót egész pontos 3D képpé alakítja át.

A new yorki Columbia Egyetem kutatói szintetikus puha izmokat fejlesztettek. A robotizmok – aktuátorok – tovább bővíthetők, de már mostani állapotukban is háromszor erősebbek az emberi izmoknál, és saját tömegük ezerszeresét képesek felemelni. Az izmok mozgását tökéletesen utánzó nyomatok komoly lépés a közeljövő egyik legfontosabb csúcstechnológiájának tartott puha robotikában (soft robotics).    

A Kickstarteren fut a Slant Robotics ötödik nyomtatott Arduino robotjára indított közösségi finanszírozás-kampány. A „Flótás” nevű gépnek csak egy célja van, mégpedig hogy segítsen új és tapasztalatlan robotépítőknek kódolni és printelni „egy minden eddig látottól különböző robottal.” Gyerekeknek akarja megmutatni, hogy a technológiával teljesen új szerkezetek hozhatók létre.

Szintén Kickstarter-kampány és szintén robot: egy hatlábú harci robotra, a Bluetoothon irányítható, nyílt forrású Vorpal Combat Hexapodra gyűjtik a támogató dollárokat a fejlesztők. Nevével ellentétben, a gép oktatási célokat szolgál. Az Arduino-alapú és a Scratch „fogd és vidd” (drag-and-drop) nyelvvel programozható szerkezet összeszerelve és fejlesztői csomagban egyaránt megrendelhető.

Az önmagát bionikus popművészként definiáló lett modell és zenész Viktoria Modesta jobb lábát 2007-ben térd alatt amputálták. Azóta is rendkívül aktív, most Anouk Wipprecht holland tervezővel készíti Sonifica nevű, részben nyomtatott és természetesen személyre szabott különleges művégtagjait, mellényeit. A projektet az Autodesk finanszírozza.

A 3D nyomtatás felpörgő fogászati alkalmazását mi sem szemlélteti jobban, hogy miután tegnapi anyagunkban a nyomtatott fogszabályzók piaci szereplőivel foglalkoztunk, ma is érkezett egy izgalmas hír a flamand 3DP szoftveróriás Materialise és az Egyesült Államok és Ausztrália felé partner-együttműködésekkel terjeszkedő (4Qube Solutions, Dental Axess) szingapúri Structo háza tájáról.

A két cég ugyanis közösen bejelentette a Materialise 3D nyomtatásra fájlokat előkészítő, folyamatokat kidolgozó Magic Print programjára épülő és a digitális fogászatot megcélzó Structo Printworks Prot.

A programot a Structo – digitális fogászatot forradalmasító – speciális sztereolitográfiai 3D nyomtatóeljárására (Liquid Crystal Dynamic Mask Stereolitography, MSLA) optimalizálták. A módszer kiagyalóit részben az integrált áramkörök gyártása során használt folyamatok ihlették meg. Lényege, hogy a megfelelő hullámhosszú fényforrás egyforma és párhuzamos fényeket sugároz a folyadékkristályos filmmaszk réteg felé. A réteg kontrollálja, hogy a printerben lévő műgyanta melyik részeit éri fény. A műgyantát az XY tengely érintett részei mentén dolgozzák fel. Ezzel az eljárással gyorsabban dolgozhatók ki bonyolult modellek, mint a szabvány lézeres sztereolitográfiával.

Az új program tartalmaz elemeket a Structo Materialise-zal közösen fejlesztett két korábbi szoftvercsomagjából (Structo Build Processor, Structo PrintWorks). A fogszkenner nyers bemeneti adataira épülő folyamatokat hivatott a nyomtatáshoz áramvonalasítani, pontosabb és gyorsabb szeleteléssel, a hibák számának csökkentésével, anyag-specifikus nyomtatási profilokkal stb. gördülékenyebbé teszi az egészet.

Mindkét cég vezetősége elégedett. Stefaan Motte (Materialise Software) elmondta, hogy a Magic Print személyre szabott változatával gördülékenyebb a szakemberek munkája, hamarabb elsajátítják a technológiát, és összességében a digitális fogászat szélesebb rétegek számára lesz hozzáférhető.

Huub van Esbroek, a Structo alapítója szintén a digitális fogászat szélesebb körű elfogadásáról, könnyebb alkalmazásáról és a felhasználói élmény javulásáról beszélt. Kifejezetten gyümölcsözőnek tartja a Materialise-zal való együttműködést.

(A 3D nyomtatótechnológiák fogászati alkalmazásaihoz ideális megoldás a világ legfejlettebb desktop printere, a Magyarországon a FreeDee Printing Solutions által forgalmazott Form 2.)

Szinte naponta elhangzik, hogy a medicina a 3D nyomtatás egyik leglátványosabb alkalmazási területe. A technológia a fogászatot is átalakítja, egyes printerek, például a Magyarországon a FreeDee Printing Solutions által forgalmazott Form 2, a világ legfejlettebb desktop 3D nyomtatója ideálisak fogászati célokra.

Fogászat és 3DP kapcsolatáról, a többmilliárd dolláros üzleti potenciálról készített összefoglaló anyagot a 3D Printing Industry portál.

Az Invisalign „láthatatlan fogszabályzók” mögött álló és idén a Forbes szerint várhatóan 1,3 milliárd dollár eladást produkáló Align Technology bemutatásával kezdik. A 3DP-t és fogászatot sikeresen összekombináló cég az év első két negyedévében generált 600 millió dollár bevételének nagy része a „láthatatlan fogszabályzók”, a többi pedig iTero 3D szkennerrendszerük értékesítéséből származik.

A személyre szabott fogszabályzókat a cég hatalmas 3DP üzemében állítják elő, ahol 50-60 3D nyomtató évi 8 milliót gyárt le belőle. A szám az Invisalign technológia fejlődésével folyamatosan nő, a terméket esztétikailag, valamint kényelmi szempontból is előnyösebbnek tartják a hagyományos módszerekkel készített fogszabályzóknál.

A szájüregről a 3M TrueDef vagy az iTero rendszerrel alkotott szkeneket azonnal digitális fájlokká alakítják. A minták alapján létrehozott fogszabályozó-terveket kinyomtatják, legyártják. Biokompatibilis poliuretános műgyantát használnak hozzá, a nyomatokhoz a 3D Systems sztereolitográfia technológiáját alkalmazzák.

Az Invisalign márka legnagyobb riválisa a 3D Systems által januárban felvásárolt Vertex-Global Holding leányvállalata, a NextDent Ortho Clear termékcsaládja. Ők fogászati tálcákat és fogínymaszkokat is nyomtatnak. Printelt MFH (Micro Filled Hybrid) koronájukat tavaly mutatták be, Rik Jacobs a cég vezérigazgatója volt az első „modell.”

A német Rapid Shape 3DP vállalat tulajdonjoga 35 százalékának júniusi megszerzésével a svájci Straumann cég szintén bekapcsolódott a versenybe.

A 3DP fogászati alkalmazásai nem merülnek ki a fogszabályzókkal – hangsúlyozza a 3D Printing Industry. Az olasz DWS februárban bemutatott DFAB gépével személyre szabott árnyékolással koronák, beültetések és fogak készíthetők 20 perc alatt.

A 3DP egyrészt berobbant a fogászatba, másrészt még csak a kezdeteknél tartunk. Az Invisalign profitja ugyan figyelemreméltó, de egyelőre a potenciális fogyasztóknak mindössze a 9 százalékát érte el. A cég következő lépése a paletta és a vásárlói kör bővítése lesz. Nyilvánvalóan a vetélytársaknak és az újonnan érkező versenyzőknek is.

3D nyomtatás és medicina összefonódása az utóbbi évek egyik markáns trendje. Ma már semmi meglepő nincs a részben vagy teljesen nyomtatott orvosi műszerekben, lassan már az elektronikát is printelhetik hozzájuk. Az implantátumok, különösen művégtagok terén közismert a 3DP szerepe – olcsóbban és személyre szabva juttatják el több rászorulónak a nyomatokat. A sebészettől a fogászatig szintén terjed a technológia, csökkennek az előállítási, gyártási költségek, a felhasználó pedig nem tucat-terméket, hanem pont rá méretezett, tehát személyesebb darabot kap.

Vakok és gyengén látók számára viszont még kevés eszközt printeltek. Pedig több projekt – tapintásalapú térképek, könyvek, hétköznapi tárgyakra nyomtatott Braille-írás – bizonyította már, hogy a technológia javít az életminőségükön. Az is bebizonyosodott, hogy az oktatásban a printelt segédeszközök, történelmi emlékművek és térképek nyomatai javítják az olvasáskészséget.

Két éve az olasz MHOX designstúdió különös jövőképpel állt elő – 2027-re szerintük elég fejlett lesz a technológia ahhoz, hogy nyomtatott szemmel helyettesítsük az eredetit, és nemcsak vakok, gyengén látók, hanem olyan személyek is, akik fel akarják javítani látóképességüket.

Egyelőre azonban még nem tartunk ott.

A virtuálisvalóság-headsetekre emlékeztető legújabb fejlesztést (VRead) a Fraunhofer Intézet terméktervezésre és automatizációra szakosodott ága (IPA) jegyzi, az okostelefonnal összekötött nyomtatott eszköz olvasni segít vakokat és gyengén látókat. A BMBF (német oktatási és kutatási minisztérium), a Fraunhofer IPA és a vakok és gyengén látók szervezete (BSV-W), a rioprinto 3DP vállalat és a württembergi maker-közösség együtt pályázatot írt ki hobbitervezőknek vizuális segédeszköz fejlesztésére. A pályázatot a BMBF által 87500 euróval támogatott VRead nyerte meg. A projekt mérnökei és tervezői szorosan együttműködtek a vakok és gyengén látók közösségével.

A győztes terv egy keretszerű szerkezet, amelybe okostelefont tettek, majd az egészet a felhasználó fejére szíjazzák. Eddig statikus kamerarendszer kellett a folyóirat- és könyvolvasáshoz, a VRead viszont a userrel együtt mozog, úgy tervezik, hogy gond nélkül alkalmazkodjon az adott személy körülményeihez, és könnyen olvasson vele. Az okostelefon kijelzőjére való fókuszálásban a szemhez közeli szenzorok segítik. A VReadbe integrált mozgásérzékelő-rendszer a képernyő mozgására reagálva igazít a fókuszon, így a felhasználó kényelmesen mozgathatja a fejét. A menüből a betűméret és a kontraszt is optimalizálható.

A szoftver több modulból áll. Egyikük a fejmozgásokat figyeli, számszerűsíti és kontrollinformációvá alakítja át őket. Egy másik modulban a szöveges dokumentumból szerkezetet hoznak létre, és jelenítenek meg a kijelzőn. Az összes modult úgy tervezték, hogy bővíthetők legyenek.

A zsűri két másik printelt eszközt is nagyra értékelt. Mindhárom fájljai elérhetők és letölthetők online. A felhasználók kinyomtathatják vagy elküldhetik egy nyomtatócégnek, de az eredeti terven finomíthatnak és fejleszthetnek is rá.

3D nyomtatótechnológiákkal több őslénytani problémát oldottak már meg, 3DP és a dinoszauruszok egyre gyakrabban kerülnek „közös platformra.” Legutóbb egy holland múzeumban állítottak ki egy printelt ősállatot.

A 3D szkennelési szolgáltatásokat nyújtó 4Visualization Artec 3D szkenner- és Ultimaker 3D nyomtatótechnológiával hatékonyan besegített a valaha talált harmadik legteljesebb Tirannoszaurusz tex (T. Rex) csontvázának rekonstruálásába. A hiányzó részeket 3D megoldásoknak köszönhetően sikerült pótolniuk. Az Artec szkennereket és az Ultimaker nyomtatókat Magyarországon a FreeDee Printing Solutions forgalmazza.

A legalább 66 millió éves kövület rekonstruálásáról egy leideni múzeum, a Természetes Biodiverzitás Központ döntött, amikor elhatározták egy új kiállító terem megnyitását, amellyel évi 300 ezer látogatójukat 400 ezerre kívánták növelni. A növekedést egészen egyedi látvánnyal kívánták elérni, és így esett a választásuk a Jura-kor rettegett őshüllőjére.

A dinoszaurusz csontjaira egy amatőr paleontológus bukkant rá Montanában, 2013 májusában. Helyi szakértők megállapították, hogy T. Rexről van szó. A holland központ tudomására jutott a hír, gyorsan el is nevezték Trixnek, speciális módon tisztelegve a trónról abban az évben lemondó Beatrix királynő előtt. Csakhogy Trix maradványainak 20-25 százaléka hiányzott.

Az összes nagyobb csont megvolt, a kőzet minőségét a világon a legjobbnak tartották, úgyhogy eldöntötték, hogy Trix lesz a központ attrakciója, majd felvették a kapcsolatot Valentin Vanhecke-vel, a 4Visualization alapítójával. Az ő cégének kellett a hiányzó csontokkal kiegészíteni a vázat, amihez jelentősen támaszkodtak optikai 3D szkennelésre.

Mindent az Artec Eva szkennerrel végeztek el. Vanhecke kétszer elutazott a dél-dakotai Black Hill Intézetbe, ahol Trix csontjait előkészítették a szkennelésre. Kisebb csontokkal ugyan adódtak problémák – két hétig szkennelték őket, míg a kőzetet csak egy napig –, de az utómunkálatoknál mindent helyre tettek. Vanhecke elmondta, hogy olyan volt, mintha egy 200 darabos puzzle-t kellett volna kiraknia.

A csontok összeillesztésében az Artec Studio 11 szoftver segítette, és az Autodesk Meshmixer szintén komoly szolgálatokat tett.

„Ha hiányzott egy csont, például a lábaknál vagy a gerinc egyes részein, más minták öntvényeit használtam. A jobb láb teljes volt, a bal viszont hiányzott, és így Trix két jobb lábbal jár” – magyarázza Vanhecke.

Következő lépésben a csontokat Ultimaker gépeken kinyomtatták, majd ki kellett találni, hogy a darabokat hogyan rakják össze az eltervezett módon. Újabb nagyfelbontású szkenek következtek, és a „kirakós játék” a 13 méter hosszú Trix mérete miatt igencsak bonyolultnak tűnt.

A fájlok méretén csökkenteni kellett, hogy mezei számítógépekre is fel lehessen tölteni őket. A munkáról egyébként a holland televízió is készített anyagot (Expedite T. Rex), és a Sketchfab 4Visualization oldalán is megtekinthető.

Trixet a Központban 2016. szeptember és 2017. június között közel 300 ezren látták, azóta különböző európai múzeumokban mutatták be, és hamarosan Kínában „turnézik.” 2019-ben tér vissza Leidenbe, ahol külön kiállítótermet kap.

A 3D nyomtatást általában limitált méretű, gyakran bonyolult geometriájú műanyag- és fémalkatrészek előállítására használják. Ezek az alkatrészek azonban a legtöbb esetben – egyelőre legalábbis – nem rendelkeznek komplex funkciókkal.

A funkciókat illetően komoly változást hozhat a kialakulóban lévő nyomtatott elektronika. Kutatók szerint elektronikus áramkörök nyomtatásával szinte végtelen lehetőség nyílik IoT-eszközök (Internet-of-Things, dolgok internete) fejlesztésére. Például stickerekkel próbálkoztak már, amelyek lényegében bármilyen, puha és lágy felületekre is printelhetők. Az úttörőmunka az olyan vállalatokhoz fűződik, mint a Nano Dimension vagy a Voxel8.

A cambridge-i (Massachusetts állam) nonprofit kutatásfejlesztési cég, a Draper a prototípuskészítési folyamat felgyorsítását és jobb minőségű végtermékeket kíván elérni nyomtatott elektronikával. Terveikhez az áramot vezető, többféle anyagból álló (multi-material), fémalapú tintát fejlesztettek. Ezzel az anyaggal nyomtatnak, így ágyaznak ipari alkatrészekbe elektronikus eszközöket.

Az anyag – „tinta” – sprayként szórható elektronikaként működik nyomtatott áramkörökhöz és más eszközökhöz. A megoldás nem egyszerű, viszont komoly előnyökkel jár. A kihívást nemcsak az anyagformálódás, hanem az anyagok közötti interakció, vegyi kompatibilitásuk, feldolgozási hőmérsékletük és több más tényező is növeli.

A Draper technikájával (aerosol jet printing) nagyon jó felbontásban sikerült az elektronikát műanyag-, kerámia és fémszerkezetekre integrálni, például antennák közvetlenül printelhetők ipari alkatrészekre, és így csökken a gyártási és az összeszerelési idő.  

„Fogyasztói elvárás, tehát a terméktervezők vágya is a koncepciótól a prototípuson át a tesztelésig tartó idő lerövidítése. Ha a piacon különféle tulajdonságokkal rendelkező, változatosabb és többféle formában kivitelezhető termékre van igény, a terméktervezőknek nagyon gyorsan le kell gyártaniuk a prototípusokat. Az elektronikus gyártásban uralkodó mostani megközelítéssel viszont egyáltalán nincs könnyű dolguk” – nyilatkozta Brian Smith, a Draper egyik mérnöke.

És itt jönnek képbe a massachusettsi cég újításai.

Megoldásukkal egy mikroprocesszornál hetekről, hónapokról néhány napra csökkentették ezt az időt. A mikroprocesszor nagyon jól teljesített a különféle teszteken. Ellenállt a hőnek és a különféle környezeti hatásoknak, -55 Celsius foktól 125-ig bírta, párával és szigeteléssel kapcsolatban sem merültek fel problémák. Hosszú élettartamot jósolnak neki.

Az új nyomtatóeljárás, valamint a 3DP technika és a mikroelektronika összekombinálásának elsőszámú „haszonélvezője” a dolgok internete lehet. Az IoT tárgyait gyorsan kell előállítani, áramköreiknek pedig módosíthatóknak kell lenniük.

A Draper technikái ideálisnak tűnnek ezekre a célokra.

A globális 3D szoftverpiac egyik meghatározó szereplőjét, a leuveni székhelyű Materialise-t 1990-ben alapították, és a Benelux-államok első gyors prototípuskészítő vállalataként már a korai 1990-es években komoly kutatásfejlesztési tevékenységet folytatott. 1991-ben fejlesztették a 3D tervezéshez és modellezéshez használt képfeldolgozó program Mimics-t, amely egymásra halmozott 2D képadatokból generál 3D modelleket. Az 1992-es Magics pedig CAD-adatokat exportál nyomtatható (.stl) formátumba.

A nemzetközi nagyvállalattá fejlődött Materialise az amerikai kontinensen és a Távol-Keleten is markánsan jelen van, az autógép-gyártástól a művészetekig, divatig, számos területen nyújt szolgáltatásokat.

2017 elején vezető szoftverpozíciójuk újításokkal és stratégiai partnerségekkel történő megtartását, végalkatrészek gyártását, speciális vertikális piacokra történő 3DP alkalmazásokat jelöltek meg prioritásokként. Mindezek mellett a cégpolitikának az egészségügyi szektor, a kórházi piac szintén rendkívül fontos eleme.

Ez utóbbihoz kapcsolódik, hogy a napokban jelentették be, hogy titánból nyomtatott Trumatch szájsebészeti implantátumukat állkapocs- és arcrekonstrukciós célokra forgalmazhatják az Egyesült Államokban. Az Európában és Ausztráliában már beszerezhető implantátum kategóriájában az első, amely „zöld fényt” kapott a világ egyik legnagyobb egészségügyi piacának számító USA-ban. A forgalmazást egy 2016-os megállapodás értelmében a DePuy Synthes orvosi cég fogja végezni.

A 3D nyomtatással készült páciens-specifikus szájsebészeti implantátumok egyre sikeresebbek, segítettek már rákos személyek rádióterápia után sérült vagy súlyos balesetet szenvedett betegek csontjait rekonstruálni, és egyre nagyobb az ezirányú nyomatok, speciális eszközök iránti kereslet.

A Trumatch a Párizsi Egyetemi Kórház koponya és szájsebésze, Dr. Thomas Schouman szerint új kezelési lehetőségeket nyújt, bonyolultabb műtéti beavatkozásokra ad lehetőséget, egyetlen beavatkozáson belül több opció közül választhat. Azt is elmondta, hogy az implantátum nélkül több beavatkozásra lenne szükség.

Az ideális persze az lenne, ha minden kórház rendelkezne 3D nyomtatólaborral, hogy megfelelő és engedélyezett felszereléssel helyben állítsanak elő beültetéseket, de sajnos néhány kezdeményezést leszámítva még távol vagyunk ettől.

A legújabb információk alapján a nagyméretű printereiről ismert német Voxeljet hamarosan bemutatja és forgalmazza első nagysebességű szinterező (High Speed Sintering, HSS) 3D ipari nyomtatóját. A HSS a beszámolók szerint még produktívabb, mint a többi additív gyártófolyamat.

Magát a gyártófolyamatot az akkor a Leicester és Nottingham közötti Loughborough Egyetemen dolgozó Neil Hopkinson találta fel még a korai 2000-es években. Nem sokkal később a Sheffield Egyetemen folytatta a fejlesztést, jelenleg pedig a nottinghami Xaar 3D nyomtatóközpontot vezeti. Kollégáival az eljárás kereskedelmi hasznosításán dolgozik, és természetesen gőzerővel keresnek hozzá partnereket. E partnerek egyike a Voxeljet, de a technológiával akadémiai intézmények mellett mások, például a BAE Systems légi ipari gyártó és a fogyasztói termékeket előállító Unilever is dolgoznak.

A Voxeljet alaptechnológiája a binder jetting, lényege, hogy „a 3D nyomtató finom porrétegeket fektet le, s ezekre rajzolja meg festékkel kevert ragasztóanyaggal a nyomtatandó tárgy rétegeit. A rétegről rétegre e módon felépülő modell némi utómunkát igényel, de a végeredmény full color és így igen élethű lesz.” (FreeDee 3D Akadémia)

A HSS esetében az alapanyagba infravörös reaktív tintát tesznek kötőanyag porréteg helyett, amelyet aztán a nyomtatókar polimerizál. Az így létrejött nyomat felületének minősége és tulajdonságai hasonlók a az MJF (Multi Jet Fusion) és a szelektív lézeres szinterezés (SLS) technikákkal, valamint a fröccsöntéssel készültekhez.

A szelektív lézeres szinterezéssel összehasonlítva a nyomtatófej mérete nagy előny.

„Mivel nagyon széles, a jövőben a nagyobb platformokon nő a nyomtatási sebesség, és más additív eljárásokkal összehasonlítva a folyamat még hatékonyabb lesz” – véli Christian Trager, a Voxeljet marketing és sales igazgatója.

A technológia a VX2000 platformon debütál, a nyílt anyagú megoldás pedig az elasztomer- és a polimer innovációra lehet ösztönző hatással. A Voxeljet vezetősége a folyamat és a gép paramétereit illetően is kifejezetten elégedettek, mert mindkettő az ügyfelek speciális igényei szerint alakítható ki. Az anyagok nyílt forrása pedig újabb lehetőségeket kínál. A személyre szabás lehetőségeit tovább bővíti a fejlesztői csomagban beszerezhető új ProPoint moduláris 3D modellező szoftver is.

A részek méretének és paraméterének függvényében, HSS technológiával akár napi 100 ezer darab is előállítható.