FREEDEE BLOG

A Titan Robotics nyomtatógyártó 2016-ban kezdte el építeni az első több nyomtatófejes kereskedelmi gépet, amely az Autodesk Project Escher technológiáját használja. A látványos többállványos – szálhúzásos módszerrel printelő – Cronust a 2017-es CES-en mutatták be, a nyomtatandó részeken egyszerre dolgozó öt fejjel.

„Tudjuk, milyen egy valóban ipari nagyméretű 3D printer. Az együttműködés-alapú vezérlőtechnológia a 3D nyomtatásra és a CNC gyártásra vonatkozó összes ismeretünket megváltoztatja” – nyilatkozta akkor Clay Guillory alapító és ügyvezető igazgató.

A nagyméretű 3D nyomtatás újabb állomásaként az április végi RAPID + TCT 2018 rendezvényen, a texasi Fort Worthban új nyomtatógolyócskákat extrudáló technológiát mutattak be.

A Titan szerint a tipikus nyomtatószálak és adottságaik polimerekre korlátozódnak. Szálak helyett labdacsok, gömböcskék használatával jelentősen, lényegében a fröccsöntésben tesztelt és alkalmazott összes matériával bővül a printelhető anyagok köre, nőnek az extrudáláson alapuló FFF technológia lehetőségei. Puha gumiszerű anyagoktól kiváló teljesítményű, például 50 százalékban üvegszálakkal megerősített nejlonig, 50 százalékban szénrostot tartalmazó PEI-ig rengeteg matériával dolgozhatnak.

A gömbszerű anyag tökéletesen passzol nagyméretű alkalmazásokhoz. Többek között az olasz WASP Project, az amerikai Oak Ridge Nemzeti Laboratórium (ORNL) használ ilyen megoldásokat. Az ORNL például az amerikai haditengerészetnek nyomtat tengeralattjárót.

A Titan Robotics (a GE azonos nevű gépével nem összetévesztendő) „zászlóshajójával”, az Atlas printerrel tartott látványos bemutatót. A printerhez a japán robotfejlesztő Yaskawa Electric Corporation leányvállalata, a mozgásvezérlés-szakértő Yaskawa America által kidolgozott csúcskategóriás szervomotorokat használnak. Az együttműködés gyümölcseként, a gép eléri a másodpercenkénti 350 milliméteres munkatempót. A fúvóka másodpercenként 1 métert képes megtenni.

A nyomtató valósidejű visszacsatolásra, a printelés megismétlését biztosító automatikus monitoring tevékenységre szintén alkalmas.

A 3D nyomtatás gyors fejlődésével egyre többféle nyomtatóanyag kerül a piacra és a gépekbe. Nem könnyű eligazodni közöttük, megismerni őket, kitalálni, hogy mihez mi a legjobb megoldás.

A 3DCompare, mint a neve is elárulja, egy 3D nyomtatószolgáltatásokat összehasonlító platform. Mostantól már nemcsak szolgáltatásokat, hanem pár napja tett bejelentésük alapján – segítendő a tájékozódást – anyagokat is összevet egymással.

Adatbázisában szelektív lézeres szinterezéshez (SLS) és fémprinteléshez használható nyomtatószálak (filament), műgyanták, porok és más anyagok, köztük kerámiák is találhatók. A felhasználók bővíthetik a gyűjteményt, összehasonlító műszertáblán figyelhetik a specifikációk mérését.

Az új szolgáltatás rendeltetése, hogy könnyebben kiigazodjunk az anyagok között. A gyártók és eladók listáján közvetlen linken keresztül tekinthetjük meg boltjaikat, összevethetjük más termékkínálatokkal, és természetesen vásárolhatunk is.

„Az első nap óta létre akartunk hozni egy nagy és hiteles adatbázist árakkal, technikai specifikációkkal, hogy az anyagok könnyű és hozzáférhető összehasonlításával minden másnál szélesebb palettáról lehessen válogatni. Adatbázisunk a világ legnagyobb fogyasztói és professzionális 3DP anyaggyűjteménye” – magyarázza a 3DCompare-t vezető Alex Ziff.

Egy másik összehasonlítás: az adatbázisban 11 ezernél több anyagot ismerhetünk meg, míg például a Senvoléban kb. 1500-at.

A gyűjteményben az ipari PEEK és PETG szálaktól, fogászati és önthető műgyantáktól és fémporoktól kezdve a desktop/fogyasztói 3DP-ben rendkívül népszerű PLA-ig és ABS-ig szinte minden anyagot, gyártókat és értékesítőket megtalálunk. Az adatlapokon sok más technikai információ mellett a következő tulajdonságok is szerepelnek: nyomtatási hőmérséklet, húzószilárdság, keménység stb.

Szükség is lesz az egyre behatóbb tájékozódásra, mert a nyomtatóanyag-piac a 2016-os 530 millió dollárról az előrejelzések szerint 2022-ig 1,8 milliárdra terebélyesedik.

Keresleti és kínálati oldalon egyaránt növekedést prognosztizálnak.

A New York székhelyű Vader Systems három 3DP rendszert mutatott be. Mindegyik a cég szabadalmaztatott folyékony fémnyomtató Magnet-o-Jet technológiáján alapul. A szakma által óriási lelkesedéssel fogadott megoldást 2013-ban találták fel. Az új Polaris printer nagyon gyorsan működik, míg a szintén új Magnet-o-Jet alrendszerek biztosítják a technológia gördülékeny integrálását meglévő rendszerekbe. Az Ares Vaderite mikroméretű fémgömböket állít elő porokhoz.

Az Ultimaker bejelentette, hogy stratégiai partnerséget köt anyagtervező cégekkel, így a jövőben a DSM, a BASF, a DuPont Transportation & Advanced Polymers, az Owens Coming, a Mitsubishi, a Henkel, a Kuraray, a Solvay és a Clariant is együtt fog dolgozni a holland vállalattal. (Az Ultimaker termékeit a FreeDee forgalmazza Magyarországon.)

Az angol Huddersfield Egyetem kutatói puha szövetek 3D bioprinteléséhez kiváló folyékony gélszerű segédanyagot fejlesztettek. Előnye, hogy a nyomtatás megkezdésekor polimer bioanyagok eredeti formájukat és szilárd állapotukat megőrizve lebegnek a kész darabokról könnyen lemosható gélben.

Az izraeli biotechnológia 2004-ben alapított meghatározó cége, a CollPlant új üzemet nyit, ahol a jövőben a saját fejlesztésű rhCollagen (rekombináns emberi kollagén) termékeket tisztítják, más végtermékeket, köztük 3D bionyomtatásra alkalmas tintákat gyártanak. Organikus szövetek printelésénél az rhCollagen biotinta az egyik leggyakrabban használt anyag.     

Printelt szívet használtak a Rice Egyetemen új pacemakerhez kidolgozott tervének bemutatóján. Az eszközzel az alapegységgel vezeték nélkül kommunikáló és probléma esetén a szervet energiával ellátó pici szenzoros chipek kerülnek a szívbe.

Különleges műfogsort nyomtattak a New York állambeli Buffalo Egyetemen. Az implantátumot gombásodás és az azzal járó fertőzések elleni gyógyszerrel együtt tették viselője szájába. A műfogsor fokozatosan engedi ki magából a gyógyszert.

Kína ismét jelezte, hogy a 3DP fontos szerepet játszik a közeljövő építészetében. Az AZL Architects 3D nyomtatással készült 400 műanyag blokkból épített fel pavilonszerű szerkezetet egy faluban. A pavilon egy panziója brandjét ezzel öregbítő helyi üzletasszony által újraépítetett LEI House része. A terv régi és modern ellenpontozásán alapul, a nyomtatott szerkezet ugyanis robusztus kőépületet egészít ki.

Az Arkansas Egyetemen oktató Michelle Bernhardt-Barry azért vizsgálja a talajt, hogy hogyan lehetne 3D nyomtatóanyagként alkalmazni. Az optimalizált matériát épületprintelésnél hasznosítanák.

A Massachusetts állambeli Nervous System tervezőstúdió 3D nyomtatással állított elő kifeszített szöveten önmagukat formáló alakzatokat. Az alapötlet szövetdarabok speciális 3D formákká alakítása volt. A felület összehúzódását megakadályozó műanyagból különféle mintázatokat printeltek a kinyújtott alapanyagra. Ezek a műanyag mintázatok biztosítják, hogy a szövet az óhajtott formává álljon össze.

A Minnesota Egyetem mérnökei sikeresen nyomtattak működő elektronikus részeket emberi kézfejre. Az úttörő projekthez olcsó hordozható desktop gépet használtak. A folyamat közbeni hibákat megakadályozandó, a kézmozdulatokat érzékelő speciális rendszerrel dolgoztak. A technológiával vegyi és biológiai ágensek detektálhatók az emberi testen.

Az MIT Médialabor Közvetített Anyag Csoportját vezető izraeli-amerikai építész, designer, művész és polihisztor Neri Oxman Vecsernye című halotti maszkjainak első sorozatát 2016. november 24-én mutatták be Londonban.

A letűnt civilizációk kézműves mesterségét és a fejlett információtechnológiát egyesítő, a design világunkban betöltött szerepét újragondoló „maszktrilógia” harmadik és egyben utolsó (ötdarabos) sorozata – a Múlt és a Jelen után –, a Jövő is elkészült.

Hagyományos tervezőtechnikák helyett az alkotások Oxman korábbi műveihez hasonlóan adatvezérelt folyamatokon alapulnak, összegyűjtött információból speciális szoftverrel generálták a maszkok 3D modelljeit, amelyeket a Stratasys Object500 Connex3 multi-material gépein nagyfelbontásban, bioaktív anyagokból nyomtattak. A sorozat a halotti álarcok mélyebb jelentése mellett jövőbeli használatukról, a hagyomány felélesztéséről szóló reflexió is.

A Múlt (A természetes világ) a történelmi eredet, az élet „halál lencséjén keresztüli” tanulmányozása. Öt mártír utolsó lélegzetét próbálták a matériába égetni. A levegő áramlását örvénylő mintákkal jelenítették meg. Az öt ásványi anyag és a színek hagyományos maszkok világát, hangulatát idézik fel, utánozzák.

A Jelen (A digitális világ) áttetsző, kicsit görbe, kupolaszerű szerkezetei az élet és a halál, múlt és jövő átmeneteiről szólnak. A színek és a formák a Múltból erednek, az első sorozat kulturális üzenetekben gazdag felületeit és csonka mértani világát térbeli térképező algoritmusokkal színes szálakká alakították át az áttetsző hajlított felületeken. (Elsőként egyébként a második, a Jelen készült el, mindhárom széria 5-5 darabból áll.)

A Jövő (A biológiai világ) maszkokba dolgozott élő mikroorganizmusaival az újjászületést igyekszik megjeleníteni. A maszkok rendeltetése, hogy biológiai urnákként funkcionáljanak. A mikrobákat úgy dolgozták ki, hogy az emberi képességeket javító színes pigmenteket és a vitaminokhoz, antitestekhez és antimikrobiális gyógyszerekhez hasonló hatású hasznos vegyületeket termeljenek.

A jövő magunkon viselhető (wearable) eszközei és interfészei az adott illető vegyi, genetikai és fizikai felépítése alapján személyre szabhatók – sugallja a harmadik sorozattal Oxman és kutatócsoportja.

„Paradox módon ezek a maszkok a legélőbbek, mivel élő mikroorganizmusokat vezetnek keresztül a halált megjelenítő tárgy parányi térbeli járatain. Eloszlásukat a második sorozat térbeli logikája döntötte el. A projekt a nemcsak személyre szabható, de a speciális fizikai, vegyi és genetikai felépítéshez igazodva a testre és az általa belakott környezetre is méretezett viselhető interfészek és építhető bőrök által meghatározott azonnali jövő felé mutat” – állítja a kutatócsoport.

Oxman szerint ez a fajta – 3D nyomtatással kivitelezett – személyre szabás a páciens genetikai felépítésének megfelelő antibiotikumokat kibocsátó orvosi interfészekhez, fertőzéseket kimutató „okos” csomagolótechnikákhoz, környezeti jellegzetességekre reagáló, azokhoz alkalmazkodó épületszerkezetekhez vezethet.

Az 1932-ben, Detroitban alapított SME (Society of Manufacturing Engineers) szorosan együttműködik a gyártóiparral, vállalatokkal és oktatási intézményekkel. A szervezet a napokban jelentette be az orvosi 3D nyomtatásról szóló éves beszámolójának megjelenését.

A Medical AM3DP 2018 az additív gyártás medicinában betöltött jelenlegi szerepét írja le, hangsúlyozva a technikai újítások hatását az egyre javuló és költséghatékonyabb egészségügyi ellátásra.

A szakmabeliekkel végzett felmérés során több kérdésre kerestek választ: hogyan hasznosítják a 3D nyomtatást, milyen eljárásokkal és anyagokkal dolgoznak, milyen kihívásokkal szembesülnek, milyen hatással lesz a technológia a páciensekre?

Kiderült, hogy az iparági bevételek 11 százaléka orvosi/fogorvosi tárgyakból, például nyomtatott implantátumokból, műszerekből és más egészségügyi dolgokból származik.

A megkérdezettek 97 százaléka szerint a 3DP továbbra is az egyik legfontosabb egészségügyi technológia lesz, és bizakodnak az ezirányú alkalmazások számának növekedésében.

Dan Fritzinger, a DePuy Synthes menedzsere elmondta, hogy a 3DP átalakítja, személyesebbé teszi az egészségügyi ellátást.

„A 3D nyomtatás tegnap még jövőbe mutató újításnak számított, ma viszont már izgalmas valóság. Munkába álló mérnökök és gyártók új generációinak nyújt egyre jobb álláslehetőségeket” – jelentette ki.

„Cégek és szervezetek, különösen orvosi és mérnöki területeken való együttműködése az idei év egyik markáns trendje. Közösen dolgoznak, hogy a 3DP-vel felerősített precíziós medicina előnyeit már ma is érző páciensek millióin még többet segítsünk a technológiával” – nyilatkozta Lauralyn McDaniel, az SME ipari menedzsere.

A beszámolóból egyértelműen kiderül, hogy a szabályozó ügynökségek, ipari és klinikai csoportok, technológiai szolgáltatók külön-külön és együttes tevékenysége egyre eredményesebbé teszi az orvosi 3D nyomtatást, a 3DP egyik legsikeresebb alkalmazását.

A New York székhelyű Identify3D a digitális ellátási lánchoz fejleszt szoftvereket. A berlini 3YOURMIND-dal közösen kidolgozott adatszabványaik az additív gyártási munkafolyamat digitalizálásának összes előnyét megtartva nyújtanak magas szintű szellemi tulajdonjog-védelmet (IPS) ipari 3D nyomtatóplatformjuk felhasználóinak.

Az új titkosítási protokollal, „végponttól végpontig” (end-to-end) megoldásukkal cégek belsős és külsős beszállítókkal egyaránt gördülékenyen dolgozhatnak, még nagyon kockázatos környezetben tevékenykedő vállalatok számára is biztonságos, ennél fogva nekik is komoly opció a 3D nyomtatás használata.

A két cég partner-együttműködésének eredményeként a 3YOURMIND ipari 3DP-re kidolgozott vállalati platformján bárki hozzáférhet az Identify3D technológiájához.

A termékcsomagot 2018 második negyedévében vezetik be.

„Összes törekvésünk egyértelmű, stabil és biztonságos platformokat céloz additív gyártótevékenységüket gyorsan növelő ügyfeleinknek” – magyarázza a 3YOURMIND sales részlegét vezető Philipp Stelzer.

A módszerrel második szinttel bővül a szellemi tulajdonjog védelme, de a gyártási paraméterek biztonságos kódolása szintén fontos. Az integráció két szakaszban történik: először az Identify3D Protectet hozzáadják a szabvány AM (additive manufacturing) munkafolyamat hitelesítési, rendelési és ügyviteli folyamataihoz.

A második, kiegészítő biztonsági szintet, a gyártás közbeni adatvédelmet ez a protokoll jelenti, és így a 3YOURMIND platformra feltöltött 3D modelleket a rendszer titkosított digitális ellátási tételként (digital supply item, DSI) dolgozza fel.

A második szakaszban a gyártórészleghez küldik a titkosított fájlokat, ahol a gépek az Identify 3D speciális segédprogramját használják. Jelenleg az ipari 3DP meghatározó cégei, az EOS, az SLM Solutions, a Renishaw és a Materialise rendelkeznek az opcióval, hogy ilyen magas szinten védett fájlokat futtassanak.

A szoftveres megoldás más digitális gyártótechnológiák, köztük a CNC további fejlődését is szolgálja.

„A platform több szempontból is előnyös a felhasználók számára: központi hozzáférés 3DP forrásokhoz, nyomtathatóság hitelesítése, azonnali árképzés” – írja ismertetőjében a 3YOURMIND.

A sci-fi irodalom és filmek egyik kedvenc témája a külsőre robot, belül húsvér lény ember-gép hibrid. Évek óta viszont nemcsak tudományos-fantasztikus filmekben és regényekben tűnnek fel ezek a különleges szerkezetek, hanem a hadsereg mellett immár a civil életben is használható önműködő külső vázakon, exoskeletonokon dolgoznak világszerte.

Biológiailag az exoskeleton rovarok, rákfélék védelmet nyújtó páncélja. A katonai laboratóriumokban, a populáris kultúrában és ma már a polgári hétköznapokban is egyfajta külső, fizikai képességeinket megsokszorozó, testünkre szerelhető motorizált váznak tekintik.

Régóta tűnnek vonzónak és hasznosnak, csakhogy sokáig (tulajdonképpen az ezredfordulóig) hiányoztak a szükséges technológiai alapok. Azóta felgyorsultak a fejlesztések.

A sanghaji 3D nyomtató és poliéter-éter-keton (PEEK) nyomtatóanyag-gyártó INTAMSYS és az orvosi eszközöket készítő Sichuan Ju An Hui Co. közösen dolgoztak ki egy változatos térdproblémák ellen használható passzív exoskeletont.

A beszédes BioNEEK nevű szerkezet magnetoreológiai (lényegében mágneses folyadékot tartalmazó) szelepe ütéshárítóként funkcionálva megakadályozza, hogy közvetlenül túl nagy nyomás érje a térdet, a habpárnák pedig garantálják a kényelmet, hogy az exoskeleton ne zavarja viselőjét.

Egy hozzáadható sarokvasféle résszel megelőzhető a testrész túlzott nyúlása, és a vas az ízületek gyógykezelésénél is sokat segít.

A felhasználói igények szerint testre szabható szerkezetet az INTAMSYS Funmat Pro HT printerével kivitelezték. A géppel gördülékenyen megy a nadrágtartóra emlékeztető darab és más orvosi készülékek egyedire alakítása, tartósak és masszívak, a módosítások nem rövidítik le az élettartamukat.

„A PEEK kimagasló mechanikai ereje és merevsége az INTAMSYS megbízható 3D nyomtatási megoldásaival kombinálva, a Sichuan Ju An Hui gyorsan a felhasználó méretére tudja alakítani és le tudja gyártani az összes viselője által kényelmesen hordható, a területen a printelt PEEK miatt a legmagasabb szintű védelmet nyújtó exoskeletont” – nyilatkozta Charles Han, az INTAMSYS igazgatója.

Ezúttal természetesen ne a sci-fik ember-gép hibridjeire, ne emberi képességeket feljavító csodagépre, hanem funkcionáló egészségügyi segédeszközre gondoljunk.

A 2011-ben alapított holland Ultimaker profi, de elfogadható árú 3D nyomtatóival fokozatosan hódította meg a desktop piacot. A terjeszkedést szépen szemléltetik az európai és amerikai gyártóüzemek, valamint az a tény, hogy a cég Hollandia mellett New Yorkban és Bostonban is nyitott irodát.

A portfolió most újabb profi printerrel bővült.

Legújabb gépüket, az eddigi munkafolyamatokba gördülékenyen integrálódó, a korábbiaknál is jobb nyomatokat készítő S-5-öt a Hannoveri Vásáron mutatták be április 23-án. Működő prototípusokhoz, gyártóeszközökhöz és végfelhasználói termékekhez egyaránt ideális megoldásnak tűnik.

A teljesen integrált hardver, szoftver és anyagkonfiguráció mellett a beállítások is mértani szabadságot, ipari szintű anyagminőséget garantálnak. Az optimalizált érintőképernyő javítja a felhasználói élményt. A 330x240x300 milliméter nyomtatási térfogat szintén fontos előrelépés, mert így nagyobb tárgyak hozhatók létre. A kettős extrudálással és a szenzorral kiegészített adagolórendszerrel jobb a printelés, az érzékelő pedig a minőséget nem veszélyeztető automatikus leállással egyből jelzi, ha fogytán a nyomtatószál (filament).

A gép új alkalmazásokat tesz lehetővé, és a nyomtatóanyagok köre is bővül, a PLA-től a legmodernebb kidolgozású műanyagokig (nylon, PC) többféle filament printelhető vele.

 A printer mellett a professzionális munkát segítő két kiegészítő terméket is bemutattak.

Az Ultimaker kemény PLA nagyobb méretű modellekre optimalizált, az anyagot főként funkcionális prototípusok készítéséhez és megmunkálásához, valamint gyártáshoz ajánlják kisegítőnek. Merevebb az Ultimaker ABS-nél, kevésbé törékeny, mint az átlagos PLA.

Az Ultimaker 3 és 5 printerekkel működő, iOS-en és Androidon is futó Ultimaker Appal okostelefonról vagy tabletről bárhonnan követni tudjuk a nyomtatási folyamatot, értesít, ha kész, vagy ha a gépet karban kell tartani, esetleg speciális megoldás szükséges valamihez.

Az eddigi visszajelzések pozitívak, az Airbus, a Ford, a Volkswagen és a Zeiss szakemberei egyaránt elismerően nyilatkoztak az S5-ről.

Az Ultimaker termékeit a FreeDee forgalmazza Magyarországon. Az S5 itt rendelhető meg.

A más technológiákkal kivitelezhetetlen rugalmas tervezés és a gyors gyártás miatt sokféle, nem egyszer életmentő sebészi beavatkozásokra ma már rendszeresen használják a 3D nyomtatást.

Sérült arcok meggyógyításánál különösen hasznosnak tűnik.

Néhány éve kezdtek 3D arcmodelleket nyomtatni, eleinte speciális öntőformákat dolgoztak ki, amelyeket aztán polimerrel és más anyagokkal töltöttek meg, hogy a nyomat pontos legyen.

A világ első printelt állkapcsát tavaly ültették be egy rákos walesi nőnek. CT szken és más vizsgálatok után a megmaradt csontokhoz tökéletesen kapcsolódó titán implantátumra esett az orvoscsoport választása.

Idén pedig a Pekingtől 400 kilométerre fekvő Csinanban először nyomtattak gyereknek arcimplantátumot. A tízéves kisfiú alsó állkapcsát tumor miatt kell kezelni, és mint kiderült, helyettesíteni.

A Shandong Egyetemen vizsgált beteg nemcsak alsó, hanem felső állkapcsát is annyira veszélyeztette és roncsolta a daganat, hogy az állkapcsa eltört, és az arca is megváltozott. A hatás nemcsak traumatikus volt, hanem mivel a száját nem tudta rendesen kinyitni és becsukni, a táplálkozás is nehézségeket okozott.

A sebészcsoport megállapította, hogy a hagyományos arcplasztikai beavatkozások túl veszélyesek egy ennyire fiatal beteg számára, és ezért bízva az additív gyártás segítségével kidolgozható biztonságosabb megoldásokban, a 3D nyomtatótechnológia mellett döntöttek.

Ismerték a 3D nyomtatás orvosi alkalmazásait, beültetéseket, műkarokat stb. Elhatározták, hogy arcplasztikához is alkalmazni fogják, terveket készítettek, és végül titánötvözetből hozták létre az implantátumot.

A folyamat mindösszesen három óráig tartott, és mivel a digitális modell a beteg arcáról készült, így csak rá jellemző tulajdonságokat is figyelembe vették, s mindezek eredményeként a beültetés viszonylag könnyen és gyorsan ment.

A műtétet januárban hajtották végre, de a kórház csak most jelentette be, hogy sikeres volt. Az arc gyógyulásához, a titán teljes implantátum befogadásához ugyanis számításaik szerint három hónap kellett. Kiderült, hogy minden a tervek szerint ment, és nagymértékű szövetnövekedést is megállapítottak.

Magyarországon még nem nyomtattak állkapcsot, a fogászatban viszont használják már a 3D nyomtatótechnológiát. A terület legismertebb printere a FreeDee által forgalmazott Form 2.

A 3D technológiákat növekvő mértékben használják a múlt értékeit, a világörökség ember által épített csodáit megőrizni hivatott szektorok: műemlékvédelem, múzeumok stb.

A Virginiai Történelmi Társaság (VHS), egy richmondi múzeum például az amerikai szövetségi állam múltjának, többek között az 1861 és 1865 közötti polgárháború emlékeit dolgozza fel 3D szkenneléssel és nyomtatással, és igyekszik vakok és gyengénlátók számára is tapintásalapú interaktív élményt nyújtani.

Szíriában az ISIS által megrongált, megsemmisített ókori emlékeket próbálják 3D nyomtatással rekonstruálni.

A Google is bekapcsolódott a múlt relikviáinak megőrzését célzó kezdeményezésekbe, és a nonprofit CyArk szervezettel elindította a 3DP alapú Nyílt Örökség (Open Heritage) projektet, amellyel el akarják érni, hogy minél szélesebb rétegek gyönyörködjenek letűnt idők tárgyi mementóiban.

A projekt részeként a Google Művészet és Kultúra csoportja 26 híres régészeti helyről készített részletes képeket. Többet háború és természeti katasztrófák veszélyeztetnek. A 3D képeket és a kapcsolódó adatokat nyilvánosan hozzáférhetővé teszik, a felhasználók iOS vagy androidos appokon keresztül mindet letölthetik, aztán azt tesznek velük, amit akarnak.

„A virtuális és a kiterjesztett valóság határai eleve izgalmasak, és érdeklődéssel figyeljük, mire lesznek képesek a userek az örökség képeivel, adataival. Immerzív virtuális túráktól gazdag kontextuális információk képekbe integrálásáig, különleges élményeket hozhatnak ki belőlük. A pontos kiindulási alap adott hozzá” – jelentette ki John Ristevski, a CyArk igazgatója.

A képekhez fejlett LiDAR lézerszkennelő technológiát használnak.

A CyArkot az iraki Moszulból származó Ben Kacyra alapította, és a tálibok afganisztáni vandalizmusát, az 1500 éves Buddha-szobrok megsemmisítéséről készült televíziós felvételeket látva döntött a cselekvés mellett. A LiDAR technológia fejlesztésében egyébként is részt vett, és rájött, hogy megoldásuk fontos szerepet játszhat a világörökség megőrzésében.

A LiDAR-t eredetileg komplex ipari környezetekre, olajfinomítókra, tengeralattjárókhoz, hagyományos módszerekkel nehezen megörökíthető objektumokhoz dolgozták ki. Régi idők építészeti és más remekeit szintén nehéz modellezni, a fotogrammetriával integrált LiDAR viszont pontosabban dolgozza fel a tárgyak geometriáját és textúráját.