Az MIT Médialabor Közvetített Anyag Csoportját vezető izraeli-amerikai építész, designer, művész és polihisztor Neri Oxman Vecsernye című halotti maszkjainak első sorozatát 2016. november 24-én mutatták be Londonban.
A letűnt civilizációk kézműves mesterségét és a fejlett információtechnológiát egyesítő, a design világunkban betöltött szerepét újragondoló „maszktrilógia” harmadik és egyben utolsó (ötdarabos) sorozata – a Múlt és a Jelen után –, a Jövő is elkészült.
Hagyományos tervezőtechnikák helyett az alkotások Oxman korábbi műveihez hasonlóan adatvezérelt folyamatokon alapulnak, összegyűjtött információból speciális szoftverrel generálták a maszkok 3D modelljeit, amelyeket a Stratasys Object500 Connex3 multi-material gépein nagyfelbontásban, bioaktív anyagokból nyomtattak. A sorozat a halotti álarcok mélyebb jelentése mellett jövőbeli használatukról, a hagyomány felélesztéséről szóló reflexió is.
A Múlt (A természetes világ) a történelmi eredet, az élet „halál lencséjén keresztüli” tanulmányozása. Öt mártír utolsó lélegzetét próbálták a matériába égetni. A levegő áramlását örvénylő mintákkal jelenítették meg. Az öt ásványi anyag és a színek hagyományos maszkok világát, hangulatát idézik fel, utánozzák.
A Jelen (A digitális világ) áttetsző, kicsit görbe, kupolaszerű szerkezetei az élet és a halál, múlt és jövő átmeneteiről szólnak. A színek és a formák a Múltból erednek, az első sorozat kulturális üzenetekben gazdag felületeit és csonka mértani világát térbeli térképező algoritmusokkal színes szálakká alakították át az áttetsző hajlított felületeken. (Elsőként egyébként a második, a Jelen készült el, mindhárom széria 5-5 darabból áll.)
A Jövő (A biológiai világ) maszkokba dolgozott élő mikroorganizmusaival az újjászületést igyekszik megjeleníteni. A maszkok rendeltetése, hogy biológiai urnákként funkcionáljanak. A mikrobákat úgy dolgozták ki, hogy az emberi képességeket javító színes pigmenteket és a vitaminokhoz, antitestekhez és antimikrobiális gyógyszerekhez hasonló hatású hasznos vegyületeket termeljenek.
A jövő magunkon viselhető (wearable) eszközei és interfészei az adott illető vegyi, genetikai és fizikai felépítése alapján személyre szabhatók – sugallja a harmadik sorozattal Oxman és kutatócsoportja.
„Paradox módon ezek a maszkok a legélőbbek, mivel élő mikroorganizmusokat vezetnek keresztül a halált megjelenítő tárgy parányi térbeli járatain. Eloszlásukat a második sorozat térbeli logikája döntötte el. A projekt a nemcsak személyre szabható, de a speciális fizikai, vegyi és genetikai felépítéshez igazodva a testre és az általa belakott környezetre is méretezett viselhető interfészek és építhető bőrök által meghatározott azonnali jövő felé mutat” – állítja a kutatócsoport.
Oxman szerint ez a fajta – 3D nyomtatással kivitelezett – személyre szabás a páciens genetikai felépítésének megfelelő antibiotikumokat kibocsátó orvosi interfészekhez, fertőzéseket kimutató „okos” csomagolótechnikákhoz, környezeti jellegzetességekre reagáló, azokhoz alkalmazkodó épületszerkezetekhez vezethet.