FREEDEE BLOG

„A cosplay a costume play kifejezés rövidített formája, az előadó-művészet egy ága, ahol a résztvevők különböző jelmezeket és kiegészítőket viselve próbálnak egy karaktert, ötletet, koncepciót megjeleníteni. A jelmezt készítő illetve viselő személyek, a cosplayesek, gyakran külön szubkultúrát alkotnak, melynek középpontjában e különleges szerepjáték iránti szenvedélyük áll” – írja a Wikipédia. Az ötletek forrásai főként animék és mangák, képregények, filmek és videojátékok, de más fiktív és kevésbé fiktív anyagok is lehetnek. A cosplay az 1990-es években robbant a köztudatba, és különösen Ázsiában (leginkább Japánban) komoly hatással van a populáris kultúrára.

A különleges nyomtatott maszkjairól, ékszereiről ismert Melissa Ng gyönyörű cosplay darabbal, királyi páncéllal rukkolt ki. Előző projektjei eredményeit szervesen beépítette a szintén 3D nyomtatással készült és elképesztő részletességgel kidolgozott anyagba.

Szeptember 2. és 11. között a londoni Királyi Művészeti Akadémiában mutatják be az innovatív Veronica fejszkennert. A szkenner a latin vera „igaz” és a görög icon „kép” szavak összevonása (maga a női keresztnév a görög/macedón Bereniké „győzelmet hozó” latin alakváltozata).

A szkennert megalapozó technológiát nagyfelbontású, döbbenetes részletességű fényképekhez, azok digitális 3D modellé alakításához használják. A modellek annyira részletesek, hogy csak az élő személy arca vetekszik velük. A projektet a Factum Alapítvány jegyzi, az eredetileg orvosi rendeltetésű szkennert egy madridi workshopjukon építették.

Nyolc kamerával minden szögből szimultán készít 96 fotót a fejről. A képek részletes „arctérképpé” állnak össze. A nehezen „visszaadható” haj kivételével szinte teljesen hibátlanok.

A 3D technológiákban ismert vállalkozások (iMakr, MyMiniFactory, Autodesk) által szponzorált kiállítás látogatói leszkennelhetik saját fejüket, a szkeneket pedig digitális portrévá alakítják át. A folyamatot élőben, valósidőben nézhetik végig. Ezt követően a portrékat nyilvános online könyvtárba töltik fel, ott férhetnek hozzá.

„Az alkotói folyamatban nem vesz részt emberi kéz” – nyilatkozta Adam Lowe, a Factum alapító-igazgatója.

Minden nap random kiválasztanak egy látogatót, akinek a digitális portréjából szakavatott robot faszobrot alkot. A jelenlévő 3D nyomtatók szintén készítenek mellszobrokat.

Veronica nyilvánvalóan nemcsak a szűk szakmát, hanem a szakmán kívüli érdeklődőket is meghódítja.

Az ausztrál Fastbrick Robotics Hadrian 105 gépe óránként 225 téglát képes lerakni. Egy ember fél nap alatt tenné meg ugyanezt, és 105 csak a kezdet, mert a cég soron következő masinája, a fejlesztés alatt álló Hadrian X állítólag sokkal gyorsabb lesz: ezer tégla/óra sebességre kalibrálják.

A téglákat nem a robot nyomtatja, viszont mégis additív gyártógép, mert számítógépes tervezés utasításait követve, rétegről rétegre dolgozik. Az anyag összeszedésétől az elhelyezésig minden automatizált. A téglákat szállítószalagról szedi össze, munkáját lézeres rendszer irányítja. Emberi kéz fizikai beavatkozására csak az összes tégla lerakását követően, más anyagok használata során van szükség.

A rendszer gyorsabb, olcsóbb, mint a humán munkaerő vagy más gépek, emellett biztonságos, és kevesebb a hulladék. A robotkar ráadásul bármilyen méretű téglával elboldogul.

Az 1990-ben alapított, kb. 1600 személyt alkalmazó francia Gorgé csoport közzétette 2016 második negyedévi pénzügyi eredményeit. A tőzsde pozitívan, a részvények 5 százalékos növekedésével reagált. Az adatokból kiderül, hogy a cégen belül a 3D nyomtatás a leggyorsabban növekvő terület.

A több mint tíz országban aktív Gorgé bevételeinek nagy részét automatizált okos biztonsági rendszerek, kockázatos környezetbeli robotikai alkalmazások generálják. Ipari karbantartással, nukleáris biztonságot célzó rendszerek telepítésével szintén foglalkoznak.

A már a dél-koreai piacon is jelenlévő Prodways 2013-as felvásárlása óta aktív 3DP részleg az ipari szereplőkre fókuszál, nekik kínál innovatív megoldásokat, printereket és prémiumkategóriás anyagokat. A felvásárlás sikeresnek bizonyult: a Proadways 2014-ben kilenc különféle printert és 14 anyagot vezetett be.

2015-ben újabb felvásárlások és ipari partnerekkel kötött szerződések következtek.

Az év első hat hónapjában 12,1 millió euró jött össze 3D nyomtatásból, ami a cég 141,7 milliós összbevételének ugyan kevesebb mint 10 százaléka, viszont a növekedés megelőzte az összes többi részleget.

A Gorgé egyébként az utolsó 13 negyedév mindegyikében növekedést produkált.

Egy új kaliforniai törvény értelmében regisztrálni kell a 3D nyomtatással és más módszerrel házilag készített lőfegyvereket. A makereknek sorozatszámot kell kérniük, ami a fegyver ellenőrzésével jár. A törvénnyel a 3D nyomtatás – kulcsokkal és biztonsági rendszerek feltörésére használható eszközökkel együtt – legvitatottabb és legellentmondásosabb területét akarják nagyobb kontroll alatt tartani. Olyan eszközökről van szó, amelyeknek általában a létezéséről sem tudnak: kellő ismeretekkel rendelkező maker viszonylag könnyen legyárthat otthon egy kézifegyvert, majd másolatokat készíthet belőle, és eladhatja, terjesztheti azokat.

A liberalizmusáról és politikai trendek születéséről ismert Kalifornia példát akar mutatni más amerikai államoknak. A törvényt Jerry Brown kormányzó pénteken írta alá.

Talán a regisztrációnál is fontosabb, hogy az új szabályozás megtiltja házilag nyomtatott, barkácsolt lőfegyverek értékesítését, átruházását másra. A törvényben az is szerepel, hogy a műanyag lőfegyverbe rozsdamentes acélt kell tenni. Azért van szükség rá, mert a fémdetektorok máskülönben nem érzékelnék a fegyvert.

Az alkotmány megsértésére hivatkozó fegyverlobbi természetesen már élesen tiltakozik.

A Burke Természettörténet és Kultúra Múzeum (Seattle) mamutcsontvázakat nyomtat egy kiállításra.

A legendás elefántszerű állat kb. 5 millió éve élt, a legkorábbi lelet pedig mintegy 40 millió éves. A dinoszauruszokhoz hasonlóan, a paleontológusok ritkán találnak teljes csontvázat. A Burke Múzeumban lévő egyik állatnak csak a 20 százaléka van meg: állkapcsok, végtagcsontok, koponya.

A kiállítás előkészítéséhez felvették a kapcsolatot a helyi Washington Egyetem 3D nyomtatótechnológia specialistáival. 3D szkenneléssel nemcsak a leletek hiányzó csontjairól készíthetők másolatok, de a mamut anatómiájáról is értékes információk derülnek ki.

A szkenneléshez a múzeum más mamutcsontjait is felhasználják. Állapotuktól függően egy-egy szkennelés öt óráig is eltarthat. Nagyobb darabok printeléséhez a kutatók egy Big Blue nevű méretes (másfél köbméter kapacitású) printer prototípusát használják.

A múzeum és az egyetem hosszútávú együttműködést tervez. A teljes mamut nyomtatása (míg állandó kiállítási tárgy lesz belőle) eleve eltarthat pár évig.

Három 3DP cég (a Bioniks, az Xplorer 3D és a Viscous.co) összefogott, hogy jobbá tegye a jobb kéz nélkül született, most ötéves pakisztáni kisfiú, Mir Bayyaan Baloch életét.

A régióban elsőként ő kapott nyomtatott kezet. A művégtag az UnLimbited tervezőmunkája. Mir édesapja talált rájuk online keresés közben. Ép könyökkel és viszonylag egészséges felsőkarral, viszont csukló és kéz nélküli, vagy nagyon gyenge csuklóval rendelkező személyekre találták ki. A terv nyílt forrású, az UnLimbited minden hozzáértőt bíztat a letöltésre, nyomtatásra, tesztelésre, és várja a javító szándékú ötleteket. Az UnLimbited az e-NABLE közösség projektje, a nemzetközi csoport nyílt forrású felső végtagok tervezésére és printelésére specializálódott.

A kezet a Bioniks nyomtatta ki az Xplorer 3D printerén. Ezt követően az eszközt a Viscous.co által működtetett makerstúdióban a kisfiúra méretezték.

Az Ernst & Young felmérése alapján a német vállalati szektorban a legelterjedtebb a 3D nyomtatótechnológia. A cégek 37 százaléka használja és további 12 tervezi a közeljövőben. A számok azért figyelemreméltók, mert gondoljunk bele, hogy a 3DP-t nem is olyan régen szinte csak kevés ipari alkalmazásra és igen szűk körben használták. Kínában egyébként 24, az Egyesült Államokban csak 16 százalék ez a mutató.

A műanyagipar az első (az országokat összesítve) 38 százalékkal, a gépészmérnöki cégek követik 29-el. A 3DP 10 milliárd eurót generált, aminek 10 százalékát Németország állította elő. Ezek a számok egyértelműen jelzik, hogy a helyi gazdaság nyitott az új technológiák felé.

„A3DP-t az innovatív német gazdaságnak találták ki” – nyilatkozta Andreas Müller, az Ernst & Young partnere, arra is utalva, hogy a szelektív lézeres szinterezés és egyben az ipari 3DP vezető cége, az EOS német. Nem meglepő, hogy a szolgáltató szektorban világelső Shapeways főként az ő gépeiket használja.

A felmérésből az is kiderült, hogy a megkérdezett cégek kb. 40 százaléka az árak miatt ódzkodik a technológiától, 28 úgy érzi, hogy nem rendelkezik hozzá a szükséges adottságokkal, 20 pedig az ipari printerekkel járó anyagok és szolgáltatások költségeitől tart.

A technológiát egyébként egyre több cég már nemcsak prototípus-, hanem késztermékek gyártására is használja. Ezen a területen szintén Németország az első.

Anil Jain, a Michiagan Egyetem tanára biometrikus azonosítással foglalkozik, speciális programokat használ hozzá. Gondosan ügyel, hogy a programokat ne lehessen meghackelni. Most viszont fordult a kocka: a nyomozóhatóság őt kérte fel, hogy egy gyilkossági ügy megoldáshoz vesse be hackertudományát.

Mivel az ügy még nem zárult le, kevés információ áll rendelkezésre. A rendőrség álláspontja, hogy az áldozat okostelefonján található információk alapján azonosítható a gyilkos. Csakhogy a telefont, és így az információkat is ujjlenyomat-azonosító rendszer védi.

A rendőrségnek megvan az áldozat (2D) ujjlenyomata, és azzal a kérdéssel fordult Jain-hez és Sunpreet Arora PhD-hallgatójához, hogy a 2D alapján tudnak-e másolatot készíteni a férfi ujjlenyomatáról, ujjairól.

Sima műanyag-nyomat azonban nem elég az információk kinyeréséhez. Az ujjlenyomat azért nagyon biztonságos okostelefonokhoz, mert a készülék az emberi bőr elektromos impulzusaira reagál. A műanyag másolat viszont lehet akármilyen tökéletes, ebben az esetben azért nem működik, mert nem vezeti az áramot. Fémtinták viszont igen, kutatók már nanoszinten kísérleteznek 3D nyomtatásukkal.

Arora a printelt ujjat és ujjlenyomatokat fémes vezetőanyaggal vonta be, amelyre a telefonnak elvileg reagálnia kellene. A technológiát tökéletesítik, és bíznak benne, hogy pár héten belül a rendőrség rendelkezésére bocsátják.

A 3D nyomtatótechnológiákról bebizonyosodott, hogy többféleképpen hasznosak az orvosi szektorban: személyre szabott beültetések és pótvégtagok, CT felvételek alapján anatómiai részek 3D nyomtatásával műtétek előkészítésére, gyakorlásra. Utóbbival egyrészt orvosok már a műtét előtt jobban megismerik a beteg testét, másrészt életeket menthet. Az Egyesült Államokban minden évben ugyanis kb. 400 ezer haláleset elkerülhető orvosi hibák következménye. Ezért is fontos nyomtatott testrészeken gyakorolni – nincs velük kockázat, „nem élesben” derülnek ki a sokszor végzetes hibák.

A párizsi és bostoni illetőségű Biomodex az egészségügyi 3D nyomtatás alkalmazásában kíván segíteni orvosoknak, akik a szervek ultrarealisztikus másolatán végezhetnek majd szimulációkat. De az is lehetséges, hogy megmondják, milyen betegséget akarnak tüzetesebben megismerni, és a Biomodex annak megfelelő nyomatot készítenek például speciális lábtörésről.

A cég MRI szken és ultrahangos orvosi adatok felhasználásával készült beteg-specifikus printelt szerveket kínál. 3DP szakértők szerint a 2014-ben alapított francia startup nyomatai élethűbbek, mint mások hasonló termékei. Több anyag nyomtatására alkalmas rendszerük miatt ennyire pontosak az emberi szövetek és organikus textúrák utánzatai.

A printelt szervek műtét-előkészítés mellett a hagyományosan holttesteken vagy állatokon végzett szabványos szimuláció helyett az orvosi szimulációban is új kapukat nyithatnak.

A gyakorló orvosokkal együttműködő Biomodex jelenleg szív, ortopédiai, fúl, orr és torok problémákra kínál modelleket, kínálatukat fokozatosan igyekeznek bővíteni, idővel a medicina egészét le akarják fedni.