FREEDEE BLOG

A 3D nyomtatás egyik legígéretesebb és leglátványosabb, élénk médiafigyelemmel kísért ipari alkalmazása a repülőgép-gyártás.

A terület egyik főszereplője, Boeing 777-es utasszállító gépéhez tavaly gyártatott óriásméretű speciális eszközöket. A Lotus Forma-1 csapatával közösen dolgozott ki új csúcsmódszert szénszálak printelésére. Tervezett CST-100 Starliner űrhajójához szintén alkalmazzák majd a technológiát.  

Most pedig kívánság szerinti alkatrészek printelésére alkalmas rendszert szabadalmaztatott. A cég és ügyfelei a rendszert használva rendelhetnek meg a 3DP technológiának köszönhetően gyorsabban és a megszokottnál alacsonyabb áron elkészülő alkatrészeket, alkatrész-cseréket. A rendszer a kliensek számára hozzáférhető tervrajzokat is tartalmaz virtuális könyvtárában, ráadásul nagyban hozzájárulhat a 3DP repülőgép-ipari szabványosításához.

Repülőgépek (természetesen Boeingek is) időnként cserére szoruló nagyon sok különféle részt és szerkezetet tartalmaznak. Mindegyik rész egyedi, tervüket a Szövetségi Repülési Hivatalnak (FAA) kell anyagtulajdonsági, formai, különleges biztonsági és más speciális szempontok alapján jóváhagynia. Mindezeket figyelembe véve, a részek cseréje nehézkes és időigényes folyamat.

A 2013-ban az amerikai szabadalmi hivatalnak beadott és az oltalmat nemrég elnyert rendszer pontosan ezen az ügyfeleknek is pluszproblémákat okozó állapoton változtat. Raktárban persze tárolhatnak tartalék-alkatrészeket, de az is rengeteg pluszköltséggel jár.

Itt jön képbe és került a virtuális könyvtárba a hatékony problémamegoldó 3D nyomtatás. A könyvtárban tervrajzok mellett technikai információk adatbázisa, részek kezelésére és printelésére vonatkozó tervek is találhatók. Az ügyfelek a szükséges printerhez is hozzáférhetnek. Nem kell többé drága raktárakat fenntartaniuk, leegyszerűsödik a repülőgépek szakszerű karbantartása.

Valószínűsíthető, hogy a Boeing példáját nagyobb és kisebb gyártók egyaránt követni fogják.

A verseny egyébként is fokozódik, a speciális technológiával dolgozó norvég Norsk Titanium a legnagyobb rivális Airbusnak ugyanis a napokban szállítja le a cég plattsburghi (New York állam) üzemében printelt első alkatrészeket. Viszont olyan hírek is napvilágot láttak, hogy a Norsk Titanium szerződést kötött a Boeinggel a 787-es repülőgép alkatrészeivel kapcsolatban. A New York állam által 125 millió dollárral támogatott – és ahogy a neve elárulja, fémek közül elsősorban titánnal foglalkozó – cég 19 MERKE IV RPD 3D printrendszerrel kívánja év végéig bővíteni gyártókapacitását.

Brit kutatók FAST Forge projektje a titán újfajta feldolgozására irányul, és ha sikerrel járnak, a pehelykönnyű, de egyelőre nagyon költséges fém sokkal olcsóbban és nagyobb mennyiségben állhat a gyártók rendelkezésére. Eleve céljuk, hogy felgyorsítsák a nyomtatott anyag használatát a repülőgépiparban.

A világ legnagyobb titánnyomtatóján dolgozó dél-afrikai Aeroswift is begyorsíthatja a folyamatokat. Nem véletlen, hogy az Airbus régóta figyeli.

Természetesen a Boeing is.

MIT-kutatók a világ leggyakoribb organikus polimerét, a cellulózt használták 3D nyomtatásra. A biológiailag lebomló, környezetbarát, könnyen hozzáférhető és döbbenetesen olcsó anyag cellulózacetát változatával printeltek.  

A 3D nyomtatás népszerű a Forma-1 világában: a Williams Martini közzétette 2016-os versenyautójának részleteit – egyes részekhez 3DP megoldásokat használtak. A Williams technikai részlege a technológiát teljesen be akarja építeni a prototípuskészítésbe. A Daimler német autógyártó 3D nyomtatórendszerrel, a japán RICOH AM S5500P ipari polimerprinterrel bővítette innovatív gyártótechnológiai arzenálját. A Tokió-székhelyű Ricoh egyre aktívabb a területen, a szelektív lézeres szinterezéssel működő RICOH AM S5500P után fémnyomtató következik. A cég amerikai részlege februárban állt össze a globális biztonsági megoldásokkal foglalkozó UL-lel, klienseiknek fognak 3DP tréningprogramokat tartani.

A fémnyomtatás-specialista Sigma Labs a múlt évit követően újabb szerződést kapott a kaliforniai rakéta-hajtóműgyártó Aerojet Rocketdyne-tól. A cégnek előremutató ellenőrző módszereket kell kidolgozni légi járművek nyomtatott fémalkatrészeihez.  

A San Diegoi Kaliforniai Egyetemen működő véredény hálózatot dolgoztak ki 3D bionyomtatással. A kutatók szerint munkájuk műszervek létrehozásában és a regeneráló terápiában egyaránt segíthet. A fejlesztés különlegessége, hogy az új érhálózat biztonságosan a szervezet saját természetes érrendszerébe integrálható. A madridi Gregario Marañón kórházban a januárban szenzációszámba menő emberi bőr 3D bionyomtatása után most printelt szíven szimuláltak sikeresen katéterezést. A technikával orvosok gyakorolhatnak műtét előtt, a szívsebészeti beavatkozások kevesebb kockázattal és komplikációval járnak.

A kínai kormány 3D nyomtatással igyekszik megszilárdítani baráti kapcsolatát Mauritiusszal. A szigetország kormánya 23 3D printert, 12 3D szkennert és 300 3D nyomtatószálat kapott ajándékba Pekingtől.

Az amerikai hadsereg a RAMBO nevű saját fejlesztésű nyomtatott gránátvetőt teszteli. A printelt fegyverek zömével ellentétben, RAMBO szinte teljes egészében 3DP-vel – fémporból – készült. A 15 teszthez különleges biztonsági intézkedéseket eszközöltek. A beszámolók alapján sikeresek voltak.  

Mike Draghici román származású szoftvermérnök Erdély legendás Drakula-kastélyának eredeti méretű utánzatát tervezi kinyomtatni Washington állambeli birtokán. Teljes nagyságú kastély printelése bonyolult feladat, a Kickstarteren kampányoló Draghici és 3D betonnyomtatóval rendelkező mérnöktársa, Andrey Rudenko befektetőket, építészeket, ácsokat és más munkatársakat is keres a kivitelezéshez.

Paula Szarejko lengyel maker virágformájú lámpákat printelt. A LED-ekkel működtetett moduláris darabokhoz a mályvarózsa adta az alapötletet.

A General Electric (GE) az utóbbi években a 3D nyomtatás egyik főszereplőjévé vált. A multinacionális konglomerátum a fejlett ipari alkalmazásoktól, fémprinteléstől és meghatározó cégek felvásárlásától kezdve, a jövő gyára koncepción keresztül az oktatásig, a terület szinte minden szegmensében jelen van.

A GE 3D fémnyomtatás iránti érdeklődését jól szemlélteti, hogy egyrészt folyamatban van a terület két meghatározó cégének (SLM Solutions, Arcam) felvásárlása, másrészt a repülőrészleg is előszeretettel alkalmazza a technológiát. És az is, hogy a cseh kormánnyal megegyezve, 3D nyomtatógyárat épít Prága mellett. A nyitást 2022-re tervezik, többek között a következőgenerációs Cesena Denali repülőgépek motorját készítik majd a légijármű-alkatrészekre specializálódó létesítményben.

Az autóspecialista Local Motorsszal közösen kitaláltak egy, a termék- és technológiafejlesztést felgyorsító új megközelítést. Lényege a nyílt innováció összekapcsolása a kisszériás gyártással. A Fuse nevű kezdeményezés, vállalkozók, tudósok, programozók és mérnökök nemzetközi digitális közössége a termékfejlesztés kihívásait igyekszik változatos teszt-, képalkotó- stb. módszerekkel megoldani. A fizikai megvalósításhoz mikrogyárakat szándékoznak használni, amelyekben a GE-csapat, fogyasztók, vállalkozók és diákcsoportok gyűlnek össze. Három művelettípusra összpontosítanak: gyors prototípuskészítésre, kisszériás gyártásra és moduláris kísérletezésre. Az első mikrogyár Chicagóban nyílik.

november 22-én elindították a Lagos Garage nevű új gyártásprogramot a nigériai Lagosban. Rendeltetése, hogy fejlett gyártótechnológiák (3D nyomtatás, lézervágás, CNC marás) csomópontjaként segítse a helyi innovációt, vállalkozókat és képzett munkaerőt. Az említett technológiákból tartanak éves tréningprogramokat, mellettük termékfejlesztési, pénzügyi, marketinges és más üzleti ismeretek oktatásával is foglalkoznak. Helyi vállalkozók és innovátorok új generációinak felkészítése a cél.

A GE szerint világszerte gyorsabban fogadják el az additív gyártótechnológiát, ha iskolák hozzáférhetnek 3D nyomtatókhoz. Iparágakon átívelő 3DP ökoszisztémát akarnak kiépíteni, és kifejezetten hosszútávon gondolkodnak. 2016 végén bejelentették, hogy iskolák jelentkezését várja Additív Oktatás Programjához (AEP). A következő öt évben a cég 10 millió dollárt fektet két oktatási programba, amelyek kifejezetten azt célozzák, hogy kineveljék az additív gyártás jövőbeli tehetségeit. Az egyik általános és középiskolákra, a másik főiskolákra és egyetemekre összpontosít.

GE és 3D nyomtatás románcának legújabb fejezeteként, a cég a napokban jelentette be, hogy az Abu Dhabiban e hónapban sorra kerülő Globális Gyártás és Iparosítás Csúcs egyik alapítópartnere a 3DP-t gőzerővel támogató Egyesült Arab Emirátusok és az UNIDO (az ENSZ iparfejlesztési szervezete) mellett. A GE additív gyártásbeli szakértelmével is hozzájárul az ipari szektor alapvető – diszruptív – változásait azonosító találkozón. Emellett segítenek felépíteni Abu Dhabi első mikrogyárát.

A Lockhead Martin kutatói a DARPA megbízásából évek óta dolgoznak a SPIDER űrtávcsövön. A szerkezet nagyságrendekkel könnyebb, mint nagyobb és testesebb rokonai, viszont ugyanolyan masszív és pontos eredményeket produkál. Kivitelezéséhez a cég Fejlett Technológiai Központjában (ATC) teljesen újra kellett gondolni a teleszkópokat. Egyelőre persze senki nem tudja, mikor küldik a világűrbe, konkrét időpontot sem mondanak, csak annyit, hogy talán 5-10 év belül.

De 5-10 évnél is jóval több lenne, ha a fejlesztéshez nem használnák a 3D nyomtatótechnológiát.

A Davisi Kalifornia Egyetem szakértőinek segítségével a Központ a teleszkóp tervezését egy viszonylag új megoldásra, az interferometriára alapozta: a több pici lencsével összegyűjtött fotonokat mikrochip dolgozza fel nagyfelbontású képpé. A kutatók pici szilíciumchipet fejlesztettek az összegyűjtött fény „becsatornázására.” Ugyanolyan felbontású képet kapnak végeredményként, mint a tízszer-hússzor nagyobb és nehezebb más teleszkópokkal.

A technológia drámai újítás a hagyományos hengeres távcső-tervezéshez képest: a műszer egyrészt könnyebb és olcsóbb, másrészt különféle lapos formákra alkalmazható, így a SPIDER más lehetséges formáival is kísérleteztek. SolidWorks tervezési automatizáló szoftvert használtak hozzájuk, a prototípusokat pedig a MakerBot 3D nyomtatóin készítették el. 3D printer nélkül több okból, például a csillagászati árak miatt is lehetetlen lett volna többféle (összesen 14) prototípus létrehozása. Az ATC projektek sokszor kényes, félig titkos tárgya miatt eleve nehezebben ment volna a munka kiszervezése, plusz a vele járó bürokrácia is nehezíthette volna a dolgokat, így tényleg remekül jöttek a „házon belüli” 3D nyomtatók.

A Lockhead Martin évek óta ismeri a 3D nyomtatást, a MakerBot viszont a szektoron belül is különleges, mert gépeivel, innovációs központjával tervezés, nyomtatás, tesztelés és utólagos finomítások egyetlen hatékony ciklusban kivitelezhetők.

Az ATC 2013-ban kezdett el MakerBot gépekkel dolgozni. A James Webb Űrteleszkóphoz Replicator 2-t és 2ZX-et használtak, azóta ötödik generációs Replicatorral, Minivel, Z18-cal, Replicator+-szal és Replicator Mini+-szal bővült a Központ gépparkja. (A MakerBot gépeket Magyarországon a FreeDee Printing Solutions forgalmazza.)

Guy Chirqui, az ATC kutatómérnöke nagyon pozitívan nyilatkozott a printerekről: „alapvetően nonstop, egész nap működnek, részek tényleg gyors iterációját biztosítják. Ezeket a részeket más módszerrel csak a végtermék befejezésének drámai lassításával lehetne javítani, átalakítani.”

Sutyen Zalawadia mechatronika mérnök a hordozható Replicator Minit emelte ki. A Lockhead Martin teljesen, még nyomtatóanyag-szinten is a MakerBot 3DP-szolgáltatásaira támaszkodik, a fényt teljesen magába szívó igazi fekete PLA-je például tökéletesnek bizonyult a SPIDER-hez, új kemény PLE-je pedig a végtermékhez leginkább hasonlító prototípusokhoz.

A desktop printerek után megint az ipari alkalmazásokra összpontosító Stratasys tavaly augusztusban mutatta be szakterületi paradigmaváltással kecsegtető két új gépét, a mindenféle méretkorlátot felszámoló Infinite Buildet és a Robotic Composite-ot. Ahogy a neve is utal rá, az Infinite Builddel szinte korlátlan hosszú, akár tízszer akkora részek hozhatók létre, mint a cég hagyományos extrúdereivel. Többirányúvá és rugalmasabbá akarják tenni velük az additív gyártást. Mindkettőt a repülőgép- és az autóiparnak szánják.

A cég rögtön talált is velük két új partnert: szeptemberben a Boeinggel és a Forddal kötöttek együttműködési megállapodást.

Az autógyártás évek óta a 3D nyomtatás egyik legizgalmasabb és leginkább mozgásban lévő ipari alkalmazásainak egyike. Korai prototípusok mellett régi járművek újraalkotása jelentette a kezdetet, jött a Local Motors, és ma már gyártók, Forma-1 istállók, egyre több érintett él a technológia adta lehetőségekkel, és nemcsak a változatlanul elsőszámú felhasználási területnek számító gyors prototípuskészítéssel, hanem alkatrészeket is állítanak elő ipari rendeltetésű 3D fém- és más printerekkel. A technológia lassan mainstreammé válhat az amerikai autóiparban.

A Ford a napokban tett közzé egy dokumentumot a Stratasys Infinite-Build géppel eltöltött hónapokról. Nagyméretű belső alkatrészeket készítenek vele a cég dearborni (Michigan állam) Kutatás és Innováció Központjában. A Stratasys augusztusban annyit nyilatkozott, hogy bonyolult csőhálózatot printel az Infinite Builddel. A Ford a dokumentummal együtt új fényképsorozatot is bemutatott a szintén nagyon bonyolult nyomtatott alkatrészekről.

Ellen Lee, a Ford additív gyártáskutatásának technikai vezetője a következőket mondta: „az Infinite Build technológiával nagyméretű eszközöket, felszerelési tárgyakat és alkatrészeket tudunk nyomtatni. Gyorsabb iterációkat tesz lehetővé tervezés során. Nagyon örülünk, hogy korán hozzáfértünk a Stratasys új technológiájához amellyel hozzájárulhatunk nagyméretű tárgyak autóipari alkalmazásokat és elvárásokat kielégítő nyomtatásához.”

De vajon printelhetők vele autók?

Az Infinite Build prototípuskészítéshez és belső részekhez remek, külső panelekhez komoly utómunkálatok nélkül viszont nem ajánlott hőre lágyuló (thermoplastic) műanyaggal dolgozik. A műanyagot homokszem-méretű mikrolabdacsok formájában használja. A robotkarjával az anyaggal tökéletesen elboldoguló, akár napokig automataként működő gép hosszútávon és későbbi változatai fontos szerepet játszhatnak a közeljövő intelligens gyárában, komplett jármű viszont egy ideig biztos nem nyomtatható, de nem is ez a cél.

A cég elsősorban a hatékonyságot növelendő, sokkal könnyebb részek gyártásában látja a 3D nyomtatás hatását az autóiparra. Egyelőre azonban főként kismennyiségű prototípusokra összpontosítanak, valamint véleményük szerint speciális versenyautó-alkatrészek printelésében szintén komoly a jelenlegi potenciál.

Nemrég jelentették be, hogy 4,3 milliárd dolláros befektetéssel tervezik bővíteni fejlett gyártási lehetőségeiket, amelyek között a 3D nyomtatás is biztos helyet kap.

A 3D nyomtatás világában Dél-Afrika már többször hallatott magáról.

Az egyik első funkcionális nyomtatott műkar, a 2012-es Robohand egy helyi ács, a négy ujját 2011-ben elveszítő Richard van As és az amerikai Ivan Owen közös munkája volt. Azóta többszázan viselik a kettejük által kitalált művégtagot. Munkájukat a MakerBot (és a természetesen a Thingiverse is) támogatta.

Az egészségügytől a divaton keresztül a házi barkácsolásig a hatalmas országban sok területen próbálkoznak 3DP-alkalmazásokkal. Állami szinten bő két évtizede invesztálnak ezirányú fejlesztésekbe. A helyi kormány – a Tudomány és Technológia Minisztérium – tavaly jelentette be additív gyártási stratégiáját: új technológiák meghonosítását, a 3DP szélesebb körű elterjesztését, elfogadását különféle szektorokban. Leginkább titán orvosi implantátumok, repülőgép-alkatrészek és a polimer-anyagok további fejlődésére összpontosítanak.

A világ egyik, lézeres titánolvasztásban pedig a legnagyobb 3D nyomtatóján, az Aerosud és a CSIR (Tudományos és Ipari Kutatótanács) Nemzeti Lézerközpont által fejlesztett SLM-alapú, 200x60x60 centi Aeroswift printeren bemutató céllal tavaly már állítottak elő néhány repülőgép-alkatrészt (fojtószelep-kart, karmarkolatot, üzemanyagtartály-részt). Az egyiket még ebben az évben használhatják tesztrepüléshez.

A három alkatrész sikerén felbuzdulva a projektet a kezdetektől támogató Airbus, valamint a Boeing megbeszélésre invitált az Aeroswiftben érintett dél-afrikai kutatókat. Mindkét mamutcégről köztudott, hogy adaptálni akarja az additív gyártást. Az Airbus nyilvánvalóan profitálni is óhajt a projektbe fektetett anyagiakból.

Beszámolók szerint 2019-től kereskedelmi célokra is használják a gépet, és ez egyben új állásokkal is kecsegtet. A titánnyomtatás több iparágban lehetővé teszi a nehezebb alumíniumrészek helyettesítését könnyebb darabokkal, amivel pénzt is megtakarítanak.

A kormány által tavaly 8 millió dollárnak megfelelő randdal támogatott Aeroswift fejlesztői szerint Dél-Afrika azon egyszerű oknál fogva ideális hely komoly titánnyomtató vállalat üzemeltetésére, hogy titántartalékokat illetően a világranglista negyedik helyén állnak, plusz különleges gépük is van hozzá. A géphez természetesen technológiákat is dolgoztak ki, többet szabadalmaztattak is közülük. Ezekkel a megoldásokkal gyorsaságában és volumenében is minden más rendszernél hatékonyabb lehet a gyártás, számszerűsítve: az Aeroswift tízszer sebesebben printel, mint a többi SLM-alapú 3D nyomtató.

A történet csattanója: az Aeroswift nem a legnagyobb dél-afrikai 3D nyomtató, ugyanis a Nelson Mandela Metropolitain University diákjai 5 méter magas FDM-gépet fejlesztettek. Szélturbina-lapátokat terveznek készíteni vele. Nyomtattak már rajta 5 méter széles tárgyakat, és elvileg házépítésre is alkalmas.

Úgy tűnik, Dél-Afrikában valóban beindul a 3DP, az ország már most a terület afrikai központja, és a legjobb úton halad a komoly világtényezővé válás felé.

Különleges bórnitrid nanocső-titán (BNNT) kompozitot nyomtattak az ausztrál Deakin Egyetemen. A speciális technológiával a világon először fejlesztett anyagot repülőipari és védelmi alkalmazásokhoz használhatják.

Az ingatlanpiac forradalmasítását tervezi az ukrán PassivDom: energiatakarékos nyomtatott moduláris házai külső szerkezetek nélkül készülnek, fenntartják magukat, nem bocsátanak ki széndioxidot. Mivel egy üzemben előgyártják, a helyszínre csak ki kell szállítani őket, és a tulajdonos másnap be is költözhet.

A német Hasso Plattner Intézet kutatói összetett eszközök, például számkombinációs zárak létrehozására alkalmas „digitális mechanikus metaanyagok” készítésére dolgoztak ki 3D nyomtatótechnikát. A metaanyagok jelzéseket elindító, rugókat tartalmazó speciális részeket tartalmaznak, ki- és bemeneti kapuval. A Los Angelesi Kaliforniai Egyetem (UCLA) kutatói gépi tanulást 3D nyomtatással kombinálva fejlesztenek orvosi szenzorokat. Az új érzékelőkkel jelentős mértékben javíthatnak súlyos fertőzések és betegségek diagnózisán, kezelésén. Sérült idegsejteket regeneráló csőszerű vezetékeket állítottak elő 3D bionyomtatással (a Cyfuse Biomedical Regenova gépével) a Kyoto Egyetemen.

Világpremier: egy toulouse-i kórházban sikeresen ültettek be személyre szabott printelt implantot (stentet, ezúttal szilikon-csövet) egy meg nem nevezett 60 év körüli beteg légcsövébe. Egy walesi apa, Ben Ryan személyre szabott műkart nyomtatott bal karját közvetlenül 2015. márciusi születése után elveszítő fiának. Microsoft Xbox Kinect szkennert, Autodesk Fusion 360 szoftvert és a Stratasys Connex 3D printerét használta hozzá. Céget alapított rá, és az Ambionics Indiegogo-kampánnyal próbálja folytatni szakterületi kutatás-fejlesztéseit.

A hongkongi rendőrség 3D nyomtatással kapcsolja össze a bűnüldözést: bűntények helyszínéről terveznek a nyomozásban és a bíróságon is használható printelt modelleket készíteni.

 Az ismert DIY (csináld magad) kezdeményezés, az Adafruit honlapján használati utasítás jelent meg, hogy hogyan nyomtassunk kivilágítható Lego-építőkockákat. Parányi elemekkel működtetett LED-jeivel, a többféle színlehetőséget kiváló megoldás bármilyen Lego-kompatibilis építőkockával működik.

3D nyomtatást és hagyományos kézművességet közös nevezőre hozva készített különleges presszókávé készletet az Új-Zélandon élő Daniel Kamp designstúdiója.

Ambiciózus maláj makerek lelkes csapata közel 1600 méteres pici csodavilágot, MiniNature Malaysiát nyomtatott. Ketten kezdték 2008-ban, szakmai ismeretek nélkül vágtak bele, és a délkelet-ázsiai ország legnagyobb miniatűr kiállítását valósították meg. Idővel többen csatlakoztak hozzájuk, együttes munkájuk eredménye a 12 szekcióból álló, eredeti épületeket hűen utánzó óriásnyomat.

Szintén délkelet-ázsiai hír, hogy a thai Etran Csoport startup nyomtatott elektromos scooterekkel tervez új taxiszolgáltatást indítani Bangkokban. Az elsőket 2017 harmadik negyedévében kívánják munkába állítani, 2018-ban az egész fővárost lefednék, 2019-ben pedig más városokban is elkezdenék.

3D nyomtatás és film: a legendás Ghost in the Shell hollywoodi remake-jéhez 3DP segédlettel készítették el a porcelánbabákra emlékeztető robotgésa-maszkokat.

Cégtörténet

Az 1990-ben alapított, leuveni székhelyű Materialise a Benelux-országok első gyors prototípuskészítés-szolgáltatójaként indult. Már akkoriban komoly kutatásfejlesztési tevékenységet is folytattak, elsősorban gépekre való adatátvitellel foglalkoztak.

1991-ben fejlesztették a Mimics, 1992-ben pedig a Magics szoftver első változatát. A Mimics 3D tervezéshez és modellezéshez használt képfeldolgozó program, egymásra halmozott 2D-s képadatokból hoz létre 3D modelleket. A Magics CAD adatokat exportál nyomtatható .stl formátumba.

A ma már a globális 3D szoftverpiac egyik élenjárójának számító cég mérnökei találták ki az úgynevezett „mamut sztereolitográfiát.” Lényege, hogy akár kétméteres modelleket is fel lehessen építeni egyetlen darabban.

Az évek során nemzetközi nagyvállalattá fejlődött, Európa mellett az amerikai kontinensen és a Távol-Keleten is jelenlévő Materialise különféle technológiákkal szerteágazó szektorokban (autógép-gyártás, egészségügy, fogyasztási cikkek, divat, művészet és szórakozás stb.) nyújt szolgáltatásokat.

 Beszéljenek a számok!

Ugyan már március van, de még mindig jelennek meg 2016-ra, illetve a tavalyi év negyedik negyedévére vonatkozó pénzügyi beszámolók. A Materialise is a napokban tette közzé, és a számok bíztatóak: 2015 ugyanazon időszakához képest 12,3 százalékkal nőtt és így 31477000 euróra ugrott a három részleg (gyártás, szoftver, orvosi termékek) által generált összbevétel. Az EBIDTA (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) 2979000 euróról 4455000 millióra nőtt. „A vállalat aktuális üzleti eredményességét tükrözi, mivel független attól, hogy milyen annak tőkeszerkezete (kamatot fizet-e, vagy osztalékot); hogy veszteséges vagy nyereséges-e az adott vagy a megelőző években (az adó változhat a nyereségből leírható előző években felhalmozott veszteségek miatt); és hogy mennyit költött beruházásokra a múltban (értékcsökkenési leírás)” – olvassuk az EBIDTA-ről a Wikipédián.

A legjelentősebb, 19,4 százalékos növekedést a 3D nyomtató és mérnöki szolgáltatásokat széleskörű fogyasztórétegnek kínáló gyártásban (Materialise Manufacturing) érték el. A Materialise Software 10,6, a Materialise Medical 5,1 százalékos bevétel-növekedést generált, ami az előbbinél 8078000, utóbbinál 10061000 euró. Ezen belül a végtermék-gyártás 26,4, az orvosi szoftvereké 29,8, míg a komplex orvosi megoldások 82,9 százalékos emelkedést produkáltak.

Kiadásokat illetően, a k+f, sales es marketing, általános és adminisztratív költségek (különösen az utolsó négy) szintén emelkedtek, igaz, csak 3,6 százalékkal, 17849000 euróról 18483000-ra.

A teljes 2016-os évet illetően a cég a 2015-ös 102035000 millió után 12,2 százalékos növekedést jelentő 114477000 millió euró bevételt könyvelhetett el tavaly. A szoftverrészleg 16,8, az orvosi 8,8, a gyártódivízió 12,1 százalékkal több bevételt termelt ki.

 2017-es tervek

„Kihívásokkal teli környezetben jó negyedévvel járultak hozzá egy erős évhez” – értékelt Peter Leys ügyvezető elnök, majd hozzáfűzte, hogy az additív gyártótechnológiák piaca bővülni fog a következő években, és a bővülésből a Materialise komolyan profitálhat. 2017-es stratégiai prioritásuk vezető szoftverpozíciójuk újításokkal és stratégiai partnerségekkel történő megtartása. Az egészségügyi szektorban a kórházi piacra összpontosítva, a gyártásban a végalkatrészekkel, valamint a 3DP speciális vertikális piacokra történő alkalmazásával igyekeznek fenntartani a növekedést.

A kontinentális európai idő szerint vasárnapról hétfőre virradó éjszaka megszokott ceremoniális keretek között osztották ki a filmszakma legnagyobb elismerését, az Oscar-díjakat. A tavalyi évhez hasonlóan a díjazottak között ezúttal is szerepelt magyar alkotás, a legjobb élőszereplős rövidfilm (kisjátékfilm) kategóriát Deák Kristóf Mindenkije nyerte.

A közismert szobrocskával 1929 óta jutalmazzák az arra érdemeseket. Művészi és technikai munkájuk elismeréseként a mostani 89. gálával összesen már 3072-őt kaptak meg rendezők, színészek, operatőrök stb.

Az eredeti tervét Cedric Gibbons, az MGM filmstúdió legendás művészeti vezetője találta ki, maga az alkotás George Stanley, los angelesi művész munkája volt. Az elsőt Guido Nelli és a Kaliforniai Fémöntöde gyártotta le 1928-ban. Először 1929. május 16-án osztották ki Emil Jannings-nek két filmes alakításáért, hivatalosan viszont csak 1939 óta hívják Oscarnak.

Sokáig egy chicagói cég készítette, az eredeti, de néhány év után mellőzött bronz helyett ón és antimónium öntvény britannia-fémből, és bevonták arannyal. A fekete alaphoz nikkelezett sárgarezet használtak.

Az Akadémia viszont néhány éve úgy döntött, hogy a szobornak pont úgy kellene kinéznie, és úgy is készüljön el, mint az eredeti. A döntést tett követte, és 2015 óta a művészi munkákra specializálódott New York állambeli Rock Tavernben lévő öntöde, a Polich Tallix állítja elő, és a 3D nyomtatás kulcsfontosságú a gyártási folyamatban. Ősi technikát, a már a bronzkorban (Krisztus előtt 4500-300) ismert viaszkiolvasztásos fémöntési eljárást használnak, majdnem ugyanúgy mint az eredeti art deco stílusú Oscarokhoz. Tervezés után gipsz- vagy kerámiaöntés a következő lépés, olvasztott fémet adnak hozzá, és kész a szobor. Az új darab a 3D modellezésnek köszönhetően válhatott hagyomány és modern technológia egyedi szintézisévé. 50 szobrocska gyártási ideje 3 hónap.

A Polich Tallix a klasszikus 1928-as szobrocska 3D szkennelésével kezdte. A mostani Oscarokat a maker-közösség kedvenc platformján, ZBrushban modellezték. A modellt viaszból nyomtatták a 3D Systems egyik gépén. A viaszszobrot kerámiába tették, és 870 Celsius-fokra felmelegítettek, hogy önthető legyen, majd olvasztott bronzot öntöttek a kerámiába, és egy teljes éjszakán át hagyták kihűlni. A kerámiahéj letört róla, a bronz szobrocskát megcsiszolták, letisztították. Az utolsó lépés a brooklyni Epner Technology nevéhez fűződik: az Oscart az ő műhelyükben galvanizálták 24 karátos arannyal: „a galvanizálás – elektrolitikus úton történő – tömör és sima fémbevonatok előállítása, a bevonó fém ionjait tartalmazó oldatból, fürdőből. Legtöbbször fémet, ritkábban műanyagot vonnak be vékony fémréteggel.” (Wikipédia)

A filmtekercs formáját utánzó alapot külön öntötték ki bronzból, majd fekete platinával vonták be.

Ezt a részben 3D nyomtatott készült szobrocskát vehette át tavaly Nemes-Jeles András és idén Deák Kristóf is.

Az infokommunikációs technológiák és a 3D nyomtatás megváltoztatja a fogászati rendelők és laboratóriumok világát. Egyre több fogorvos, fogtechnikus él az additív gyártás adta lehetőségekkel, és a 3D nyomtatócégek is fokozatosan felismerik a fogászati alkalmazásokban rejlő komoly egészségügyi és persze üzleti hasznot.

A Straumann svájci fogászati vállalat 2016-ban 229 millió dollár tiszta bevételre tett szert, és eldöntötte, hogy 3D nyomtatópartnert keres, felvásárol egyet, és be is fektet fejlett technológiákba. Marco Gadola ügyvezető igazgató elmondta, hogy teljes megoldásokban gondolkoznak, és a 3D nyomtatópiacot is ezeket az irányelveket figyelembe véve térképezik fel.

Különösen azért kell így lépniük, mert egyre több fogorvos tervezi 3D nyomtató használatát saját rendelőjében. A Straumann jelenleg implantokat, helyreállító és regeneráló fogászati szolgáltatásokat kínál.

A Straumann a fogászat felől közelít a 3D nyomtatótechnológiák felé. A másik oldalról, a 3DP világából szintén növekszik a fogászat iránti érdeklődés, a többi orvosi területhez hasonlóan, komoly potenciált látnak a két iparág közös nevezőre hozásában. Például az egészségügyet prioritásként kezelő 3D Systems idén vásárolta fel a fogászati anyagokra specializálódott, 75 éves múltra visszatekintő és 80-nál több országban partnerek sokaságával együttműködő Vertex-Globalt. A cég NextDent platformján 12 fogászati nyomtatóanyagot fejlesztettek. Többmilliárd dolláros lehetőséget látnak a NextDent és a 3D Systems Figure 4 rendszerének összekombinálásában.

A 3D Systems és a Vertex-Global remek kombinációnak ígérkező közös munkájához hasonló együttműködésben gondolkozhat a kínálatát mindenképpen bővíteni kívánó Straumann is. A partnerségen keresztül fel tudja ajánlani fogorvosi rendelőket is magába foglaló világméretű elosztó hálózatát. Egy ideje valószínűleg több vállalatot figyelnek, közülük kerül majd ki a befutó.

Magáncégek mellett egyes államok szintén behatóan tanulmányozzák a 3D nyomtatás fogászati lehetőségeit. Kicsit többet is tesznek…

A Dubai Egészségügyi Hatóság (DHA) például a januári Arab Egészségügyi Kongresszuson (AHC) jelentette be az ezirányú 3DP alkalmazások alkalmazásának felgyorsítására vonatkozó javaslatait. A Straumann elképzeléseire rímelő tervek szerint a Fogászati Szolgáltatások már idén szélesebb körben használják a technológiát.

Az AHC-n a DHA-vel kapcsolatban álló cégek, például a Közép-Keleti Fogászati Laboratórium és a Sinterix 3D fémnyomtató vállalat mutatták be fogprintelést célzó új megoldásaikat, például a Sinterix kobaltkróm-alapú 14 részes keretét.

Szemmel láthatóan beindult a szakterület, csakhogy akad egy igen komoly probléma, hátráltató tényező, mégpedig az ipari gépek magas ára. Szerencsére léteznek már alacsonyabb árfekvésű, de szintén jó minőséget garantáló asztali fognyomtatók is, mint például a Formlabs fogászati modellek és ékszerek printelésére egyaránt alkalmas printerei, például a Magyarországon a FreeDee által forgalmazott Form 2 SLA gép.