FREEDEE BLOG

Két éve jelent meg a 3D nyomtatáskor keletkező potenciálisan káros részecskék szétterjedését megakadályozó, printerekre szerelhető 3DPrintClean doboz. Egyfajta zárt kerítésként védi a gépet, de tevékenysége nem merül ki ennyiben, hanem printelés közben a levegőt is szűri, amivel javít a nyomat minőségén. A Kickstarter-kampány ugyan nem vált de, de James Nordstrom fejlesztőt nem tántorította el céljától, és piacra vitte jótékony szerkezetét. A 3DPrintClean sikeresnek bizonyult, többszázat eladott belőle, majd belevágott az újabb, Model 2 változatba. Most pedig már itt a Model 3 is.

Körbekerített 3D nyomtatók különösen otthoni felhasználók körében népszerűek, de érthető okok miatt más terekben (iroda, oktatási intézmény, műhely, gyár stb.) is kedvelik a megoldást. Ezek a készülékek azonban a pozitív visszajelzések ellenére sem terjedtek még el.

A céggel azonos nevű 3DPrintCleannel ellentétben nem sokkal azt megelőzően, 2015 januárjában egy másik, a BuzzBox a Kickstarteren is sikeres volt.

„Cégem 3D nyomtatókhoz fejleszt az ultrafinom részecskék szűrésével az otthoni és az irodai nyomtatást még biztonságosabbá tevő kerítésdobozt. A szerkezet a görbületek, bodorodások és repedések csökkentésével javít a nyomaton is” – nyilatkozta még 2015-ben Nordstrom.

A rendszer két 120 milliméteres centrifugális ventillátoron alapul, azok irányítják a kétlépéses szűrést. A zárt területen a levegő a ventillátorokon keresztül szívódik fel, és egy aktivált szénszűrőn megy keresztül. A második lépés „főszereplője” az úgynevezett „ultrafinom részecskéket” megtisztító, eltávolító HEPA szűrő. A 3DPrintClean ezzel a két lépéssel biztosítja a nyomtatóból kijövő levegő tisztaságát.

A szerkezetet úgy és olyan méretben dolgozták ki, hogy a legtöbb desktop 3D nyomtatóval, köztük Delta-típusú gépekkel is lehessen használni.

A cég stabil vásárlókört épített ki két év alatt: ügyfelei közé iskolák, egyetemek, könyvtárak és más intézmények mellett kormányzati ügynökségek (Szövetségi Légi Hivatal), ipari (John Deere) és fogyasztói elektronikai (Samsung) nagyvállalatok is tartoznak. Nordstorm és csapata a kliensekre reagálva, megjegyzéseik és észrevételeik figyelembe vételével dolgozta ki a rendszer második és harmadik változatát.

A Model 3 elmondásuk alapján ideális megoldás az oktatásban, közkönyvtárakban, a vállalati és a kormányzati világban. A szűrő sokkal szélesebb és élettartama is jelentősen meghosszabbodott. A Model 2-é 90, a 3-é 365 napig bírja.

A rendszer újabb funkciókkal bővült: belső hőmérsékletet, nedvességet, hőmérsékletet monitorozó érintőképernyővel, PLA nyomtatószálat nedvességtől megszabadító cellával és patronnal, beépített wifivel, stúdióvilágítással, USB-kapcsolattal. Beépítettek a printer túlzott felmelegedése esetén a gépet leállító, valamint porokkal működő automatikus tűzblokkoló funkciót is. Utóbbival azokra a nagyon valószínűtlen esetekre gondoltak, amikor a gép kigyullad.

Elődjeihez hasonlóan, az új változat kidolgozásánál is a maximális biztonság volt az elsőszámú szempont. Akárcsak a korábbiak, a Model 3 is két méretben jelenik meg: a 2395 dolláros Model 660 800x950x810, a 2695 dolláros 870 1020x950x1020 milliméter.

A Delfti Műszaki Egyetem kutatói nyomtatott baktériumokat használnak grafénszerű anyag létrehozásához. Elmondásuk alapján a pontos sorba rendezett baktériumok a grafénoxidből kivonják az oxigént, az eredmény pedig még a grafénnál is grafénebb matéria. Szintén nyomtatótechnológiai újság, hogy a MakerBot új Minfill 3DP módjával a printelés 30 százalékkal felgyorsítható. A 3D Systems március 20-án mutatta be moduláris és méretezhető Figure 4 additív gyártóplatformját. Az egyetlen nyomtatómotoros üzemmódtól teljesen automatizált 16 vagy többmotoros módig igényeknek megfelelően változtatható rendszer a cég szerint a többi jelenlegi rendszernél 50-szer gyorsabban printel műanyag-részeket.

Az 53 éves brit Stephen Waterhouse-t 8 éve diagnosztizálták torokrákkal, azóta rádió- és kemoterápiának is alávetették. A kezelések sikerrel jártak, megszűnt a rák, viszont szomorú mellékhatásként tönkrement az állkapocscsontja. A Stoke Egyetem Királyi Kórházában műtötték meg, ahol két évvel korábban 150 ezer fontért szereztek be speciális 3D nyomtatót. 3DP technológia segítségével dolgozták ki az új állkapocs-csontot, maga a műtét 12 óráig tartott. Egyértelmű sikerként beszélnek róla.

Fogászat és 3D nyomtatás: a francia Gorge Csoport leányvállalata, a Prodways a kölni Nemzetközi Fogászati Show-n mutatta be új ProMaker LD 3D printersorozatát, három gépet. Ugyancsak új géppel (de nem fogászatra) jelentkezett a hongkongi Peopoly startup – a sztereolitográfiai (SLA) eljárással nyomtató Moai mindössze 1250 dollárba fog kerülni, de a Kickstarter-kampány támogatói még olcsóbban juthatnak majd hozzá.

A Canada Makes, a québeci FusiA és az infokommunikációs MDA összeállt, hogy műholdakhoz gyártson nyomtatott fémrészeket. Az elsőt a tervek szerint már idén felküldik a világűrbe. A nyomtatott motorokat használó, printelt rakétaindítón dolgozó – és szintén a világűrben érdekelt – los angelesi és új-zélandi illetőségű Rocket Lab 75 millió dolláros támogatást kapott további fejlesztéseihez.

A monumentális BigDelta és kisebb printerek, például a DeltaWASP 3MI mögötti olasz WASP gyártócég három új ipari printert és két extrúdert mutat be hamarosan. Az orosz üzletember Andrej Dudnikov és az olasz geológus Alex Reggiani által alapított Dubai-székhelyű Renca a helyi városvezetéssel közösen fejleszt nyomtatható környezetbarát cementet. Anyaguk azért „zöld”, mert ipari hulladék újrahasznosításával készül. Az építkezésben utazó és több emlékezetes projektet jegyző kínai WinSun 1,5 milliárdos üzletet kötött a szaúdi Al Mobty Contracting Co-val – a megállapodás értelmében 30 millió négyzetméternyi épületet printelnek a királyságban.

3D nyomtatás és számítástudomány: a zürichi IBM Research és a helyi ETH részben 3D nyomtatással hoz létre a jövő számítógépeit működtető és hűtő folyékony elemeket. Az angliai Bristol Egyetemen nyomtatott robotokba rakható biológiai mintát utánzó felsőkart fejlesztenek. A karral ügyesebb lesz a robot, jobban boldogul tárgyakkal, több alkalmazásban használható.

A 3DP gyors fejlődését, térhódítását jól szemlélteti, hogy az utóbbi napokban, hetekben több nagy 3D nyomtatócég mutatta be újdonságait: februárban a Stratasys, néhány napja a Formlabs, március 21-én pedig a 3D Systems jelentett be új nyomtatóanyagokat, szoftverfrissítéseket és egy csúcskategóriás full-color printert. Utóbbival az additív gyártás egyre sikeresebb ékszerészeti és fogászati felhasználásainak akarnak pluszlökést adni, szélesíteni a piacot, és természetesen újabb befektetőket találni mindkét területen.

Két anyaggal bővítették a MultiJet Wax (viasz) családot, de túl a viaszon, az MJP 2500W platformhoz használható keményebb új VisiJet matériákat is bemutattak, amelyek összepattintó, összeszerelő alkalmazásokhoz lesznek különösen hasznosak. Fogászat és 3DP egyre szorosabb összefonódását szemlélteti négy új termék: a 3D Systems cserszínű fogászati anyaga, a VisiJet M2R-TN fogmodellek ideális színe, hangsúlyosabb vizuális kontrasztot és pontosságot ad. Feketében, fehérben és áttetsző színben szintén mutattak be új VisiJet anyagokat.

Anyagbemutatójuk azonban nem ért véget ennyivel, mert lézeres fémprinteléshez (LaserForm®), fémnyomtatóikhoz is találtak ki újakat. Alkalmazásaikra elsősorban az egészségügyben, a légjárműiparban és a fogászatban számíthatunk. Nikkel-kobalt-króm, kobalt-króm, valamint alumínium-alapú három anyagról van szó. A fémprintelés gyors fejlődésével, a gombamód szaporodó ipari alkalmazásokkal egyre nagyobb szükség mutatkozik ilyenfajta új nyomtatóanyagok fejlesztése iránt.

Szoftverfronton a most bevezetett DMP Vision™ ProX® DMP 320 felhasználóknak kínál folyamat-monitoring opciót. A DMP hardver- és szoftvercsomag rétegről rétegre történő képadat-gyűjtést és elemzést tesz lehetővé, amellyel értelemszerűen jóval pontosabb lesz a nyomtatás, tetszetősebb a nyomat.

A 3D Systems jövő hónapban kezdi el közvetlenül összekapcsolni innovatív 3DXpert munkafolyam szoftverét a cég összes fémnyomtatójával. A „szakértő” szoftverrel csökken a tervezési és nyomtatási idő, az aprólékos előkészületeknek, forma-optimalizálásnak, szeletelő lehetőségeknek és a jól kiválasztott nyomtatási „stratégiának” köszönhetően pedig jobb nyomatokat kapunk.

A 3D Sprint™ szoftver mostantól már a MultiJet nyomtatócsaláddal is használható. Tervező-, előkészítő- és más eszközeivel áramvonalasítja, idő- és költséghatékonyabbá teszi a nyomtatási folyamatot.

A 3D Systems legkompaktabb gépe teljes színben történő gyors 3D nyomtatáshoz, az új ProJet CIP 260Plus az egészségügyben és a felgyorsított termékfejlesztésben lesz különösen jótékony hatású: előbbiben anatómiai modellezésre, utóbbiban ötletek modellezésre használják majd. A gép bevezetésével összekapcsolva, a cég speciális programot ajánl ProJet CIP 260C tulajdonosoknak, hogy gépüket 260Plusra upgrade-eljék.

A 3D nyomtatás és szkennelés iránt érdeklődők áprilisban országszerte közelebb kerülhetnek az additív gyártástechnológiák legújabb vívmányaihoz. A budapesti bázisú, 3D technológiákra specializált oktatási stúdió, a 3D Akadémia ugyanis Sopronban, Debrecenben, Szegeden és Pécsen is egynapos képzéseket szervez, amelyeken minden mérnök, designer vagy hobbialkotó biztos alaptudást és gyakorlatot is szerezhet az innovatív eszközökkel.

A 3D Akadémiát az egyik legismertebb hazai, 3D technológiákkal foglalkozó cég, a FreeDee Printing Solutions alapította 2015-ben, mint Magyarország első 3D tárgyalkotásra szakosodott, tucatnyi 3D nyomtatóval és többféle 3D szkennerrel felszerelt oktatási stúdióját. Az elmúlt két évben többszáz mérnök, művész, technológus, egészségügyi szakember és cégtulajdonos vett részt a 3D Akadémia budapesti tanfolyamain., amely során megismerték a 3D technológiák fejlődő világát és gyakorlati tapasztalatokat szerezhettek a legújabb eszközökkel. Azok kedvéért, akik más városból szerettek volna részt venni az oktatásokon, a 3D Akadémia idén áprilisban Budapesten kívül 4 másik városban is egynapos alapképzéseket hirdetett.

A 3D Akadémia meghirdetett állomásai: 

• április 05. BUDAPEST
• április 10. SOPRON
• április 19. DEBRECEN
• április 26. SZEGED
• április 27. PÉCS 

A tréningeket Szabó Péter, a 3D Akadémia vezetője és a FreeDee CTO-ja tartja. Az elérhető additív gyártástechnológiák és jellemző felhasználási területeik nemcsak prezentáció formájában, hanem kézzel fogható tárgyak és természetesen egy 3D nyomtató segítségével is bemutatásra kerülnek. A non-kontakt 3D szkennelés szakterületét is mélyrehatóan megismerhetik a résztvevők, illetve kipróbálhatnak asztali és kézi 3D szkennereket is. A digitalizált tárgyak adják az alapot a napot záró 3D modellezés modulhoz: egy népszerű 3D modellező szoftverben az alap rajzeszközökön túl mindenki megtanulhatja, hogyan lehet kiszűrni olyan hibákat, amelyek megakadályozhatnák a 3D nyomtatás sikerességét. A képzés azontúl, hogy a 3D nyomtatás és 3D szkennelés technológiáira fókuszál, a széleskörű alkalmazási példákon keresztül más gyártástechnológiák, például a fröccsöntés, forgácsolás, fémöntés​, ​vákuumöntészet​ és az implantátumok területére is kitérőket enged. 

A FreeDee 3D Akadémia képzésein általában nagyon színes társaság képviselteti magát. Az additív gyártástechnológiák ugyanis egyszerre nyújtanak új lehetőségeket a gépészmérnökök, ékszerészek, fogtechnikusok, formatervezők, sebészek, képzőművészek, bútorasztalosok, alkatrészgyártók vagy például a divattervezők szakmájában is. Foglalja le a helyét Ön is!

Joshua Pearce professzor a Michigani Műszaki Egyetemen anyagtudományi és számítógép-mérnöki tanszékén tanít, emellett a felsőoktatási intézmény Nyílt Fenntartható Technológiák Kutatócsoportját vezeti. A megfelelő technológiák nyílt forrásúvá tételére összpontosítva próbál közösségi megoldásokat találni a fenntartható fejlődésre és a szegénység csökkentésére. Ezúttal a 3D Printing Industry vendégszerzőjeként ismertette gondolatait a 3D nyomtatás jelenéről és közeljövőjéről.

Pearce szerint a 3D nyomtatásnak már 20 éve „közöttünk” kellene lennie, és ha az ő generációja főiskolás korban hozzáfért volna a technológiához, „technikai varázslókká” váltak volna. A szabadalmak azonban korlátozták a 3DP fejlődését, lényegében nagyvállalatok kutatásfejlesztési központjaira redukálták a gyors prototípusgyártást. A befektetések persze nem vesztek kárba, de csak kapirgálták velük a lehetőségeket. Az elmúlt néhány évben fogtuk csak fel az additív gyártásban rejlő óriási potenciált. Ezért állhatott elő az az abszurd helyzet, hogy egy relatíve régi technológiát csak sokkal később, pár évvel a ráolvasztásos eljárásra vonatkozó szabadalmak lejárta előtt, a nyílt forrású RepRap tevékenységének köszönhetően ismerhetett meg a világ, és a 20 ezer dolláros jégszekrény méretű megbízhatatlan printereket asztalon elférő, technikailag jobb 2 ezer dolláros nyomtatókkal helyettesítették. A jelen innovációs „robbanása” a nyílt forrású „ethosznak” köszönhető. Gyengíteni kellene a szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogokat, de elavult elméletként akár teljesen meg is lehetne szüntetni azokat – vonja le a következtetést Pearce.

Aztán – a Gartner-görbe alapján – csúcsra futottak a túlzott elvárások, de a nagy hype elmúltával most lehet igazán felmérni a 3DP lehetőségeit, és elgondolkozni az „elosztott gyártás” beharangozott új korszakán. Pearce megint a nyílt forrást hozza fel útmutatásként: nyílt forrású laboratóriumi technikák és 3D nyomtatás összekombinálásával 90-99 százalékkal csökkenthető tudományos felszerelések ára. A szakmája kapcsán gazdasági kérdésekkel is foglalkozó tudós szerint a gazdaság kedvez az otthoni 3D nyomtatásnak, termékek házi előállításának. Kritikusok szemére vetették, hogy az átlag amerikai nem tud mit kezdeni a RepRap gépekkel. Erre reagálva teljesen összeállított plug-and-play – szintén open source – Lulzbot Minivel végeztek egy, a 3DP potenciális jövőjébe betekintést adó tanulmányt. A gépet a technológiát és az ingyenes 3D designfájlokat alig ismerő operátor működtette. Alapbeállításokat és előre készített tervrajzokat használva kiderült, hogy az olcsó printerrel öt év alatt térül meg 100 százalékosan a befektetés, azaz megéri egy átlag amerikainak teljesen összeszerelt nyílt forrású 3D nyomtatót beszereznie. Kiszámolták azt is, hogy a 26 random tervrajzzal (és persze többmillió másikkal), újrahasznosított műanyaggal stb. szintén komoly összegek spórolhatók meg. Pearce errefelé látja az otthoni 3D nyomtatás jövőjét.

A következő öt évben azonban az iparág is megváltozik, tovább csökken a ráolvasztásos eljárással működő gépek ára, egyre több egyéni felhasználó szerez be magának 3D printert. Folytatódik a de facto „kényszermunka” és passzív fogyasztás társadalma és a kreatív makerek javakat megosztó globális közössége közti nemrég kezdődött átmeneti időszak. Lényegében minden a nyílt forrás felé mutat.

Az elmélkedés kissé rózsaszín jövőképpel zárul: a 3DP technológiák fejlődésével, fizikai termékek anyag- és áramköltségen történő otthoni printelésével igényeink szerint élhetünk, miközben a káros környezeti hatásokat is csökkentjük.

Egyre gyakrabban hallunk beteg-specifikus orvosi modellekről, sebészeket komplex folyamatokban segítő 3DP megoldásokról. Ugyanez történik a szájsebészetben is, a technológiával részletesebb, pontosabb, teljesen személyre szabott fogmodellek dolgozhatók ki.

A 3D nyomtatógyártó és a sztereolitográfiát újrafeltaláló Formlabs speciálisan a fogászati iparnak tervez és épít professzionális printereket. A Form 1+-on és a cég zászlóshajójának számító, Magyarországon a FreeDee által forgalmazott Form 2-n nyomtatnak fogászati modelleket.

A Formlabs közel egy éve mutatta be biokompatibilis Dental SG műgyantáját, amellyel komoly növekedést produkált a fogászati anyagok piacán. A választék azóta tovább bővült, ugyanis március 16-án két új és hamarosan várható még újabb biokompatibilis anyagokat jelentettek be.

Az egyik, a Dental LT Clear tökéletes rögzítőkhöz, sínekhez és közvetlenül nyomtatott fogszabályozó készülékekhez. Remekül ellenáll kopásnak és törésnek, szépen kifehéríthető, fényesíthető, úgyhogy a végtermék optikailag is teljesen átlátható. Az anyagot hamarosan meg lehet majd vásárolni.

A nagyon pontos Dental Model Resin, fogászati műgyanta pedig már most megvehető. Speciálisan „szájra szabott” hidakhoz és eltávolítható csavarokkal rendelkező koronamodellekhez találták ki. Sima és matt felülete miatt könnyebb vele analógról digitális modellgyártásra váltani. Több paraméter figyelembe vételével végeztek rajta pontossági tanulmányt, amelyen nagyon jó eredményt ért el.

További két IIa osztályú biokompatibilis anyagot is bejelentettek, amelyeket műfogsorok közvetlen nyomtatásához használnak majd. Ez az első teljesen integrált digitális munkafolyamat kiváló minőségű printelt fogsorokhoz. A Formlabs és a partnerlaborok ősszel elérhető munkafolyamat-teszteket végeznek.

„Állandóan figyeljük az ígéretesen új piacokat, és értékesítési szempontból a fogászati 3D nyomtatás az egyik leggyorsabban növekvő területünk, 3DP termékeinket egyre nagyobb megelégedéssel fogadja a fogász szakma” – nyilatkozta a társalapító vezérigazgató Max Lobovsky.

A cég mást is közölt: partnerségre lépett a világvezető CAD/CAM szoftver- és 3D szkennerfejlesztő, fogászati laborokat és fogorvosokat szoftverekkel és szkennerekkel ellátó 3Shape-pel. A többek között díjnyertes szájszkenneréről és persze más technológiáiról is ismert céget két második diplomás diák 2000-ben alapította Koppenhágában.

A szoftverintegrációs megoldásoktól a munkafolyamat még gördülékenyebbé és költséghatékonyabbá válását várják. A 3Shape-Formlabs integrált lehetőségeitől (például az előbbi Implant Studio, utóbbi PreForm szoftverének használatával) órákra rövidülnek korábban hetekig tartó folyamatok.

A 3Shape fogászati programcsomagjának többi elemét is folyamatosan építik be a Formlabs technológiáiba. 2018-ban lesznek teljesen kész vele.

Évek óta az egészségügy a 3D nyomtatás egyik leginnovatívabb és legfontosabb alkalmazási területe. Hagyományos eljárással készült műkarok stb. egyre elfogadottabb alternatívájaként printelt művégtagok (eNABLE, Life Enabled stb.) sokak életét teszik könnyebbé, szervek pontos nyomatain gyakorolva sebészek készíthetik elő az operációt, és a fogászatban is egyre gyorsabban terjed a 3DP. A medicina oktatásában szintén rengeteget segít a technológia, amellyel közelebb kerülünk az egyénre szabott, beteg-specifikus gyógykezelés felé.

Másik oldalról a 3D bionyomtatás gyors fejlődése is hozzájárul a személyes gyógyászat kialakulásához, elterjedéséhez: egyelőre szöveteket printelnek, előrejelzések szerint 2023-ra készülhetnek el az első működő teljes szervek. A gyógyszeriparban szintén alkalmazzák a 3D nyomtatást, az adott betegre specializált gyógyszerekhez próbálnak megoldásokat kidolgozni vele.

A nagy 3D nyomtatócégek komoly potenciált látnak az egészségügyi alkalmazásokban. Állami szervezetek, magáncégek és a 3DP szakma egyaránt el szeretné érni, hogy – a „minden oktatási intézménybe 3D nyomtatót” kezdeményezésekhez (mint Magyarországon a FreeDee) hasonlóan – idővel minden kórház rendelkezzen 3D printerrel. Ezt a jövőt vetíti előre egy ausztrál példa: 2016 novemberében Brisbane Herston Egészségügyi Körzetében a Royal Brisbane és a helyi Nőkórház meglévő 3DP létesítményeivel együttműködő speciális biogyártó intézet nyílt.

Az Egyesült Államok veteránokkal foglalkozó innovációs központjával (VACI) kötött megállapodás értelmében a 3DP egyik világvezető vállalata, a Stratasys öt amerikai veteránkórházat lát el sebészeti operációknál, orvostan-hallgatók gyakorlásában segédkező, szükség esetén működő művégtagokat stb. készítő 3D nyomtatókkal.

A megállapodás az izraeli 3DP cég Testületi Közösségi Felelősségvállalás kezdeményezésének része. A technológia lehetőségeit akarják vele „fiatal elmékbe vésni”, hátrányos helyzetű csoportoknak szerveznének hatékony egészségügyi és oktatási programokat, a legjobban rászorulók életét változtatnák meg 3D nyomtatótechnológiákkal.

A Stratasys olvasztott rétegzett műanyagból szálgyártással (fused filament fabrication, FFF) tárgyakat készítő Mojo asztali modelljét ajánlotta fel az öt kórháznak. Az egészségügyi intézmények a következő városokban találhatók: Puget Sound (Washington állam), San Antonio (Texas), Albuquerque (Új-Mexikó), Orlando (Florida), Boston (Massachusetts). A gépek mellé oktatást és karbantartást is nyújtanak, hogy az érintettek megfelelően kezeljék a technológiát.

A veteránügyi kezdeményezést (VA) vezető Beth Ripley radiológus szerint a 3D nyomtatóhálózat komoly lépés számukra, mert nemcsak a betegek egyedi testfelépítéséről készíthetők diagnosztikai és gyógykezelési célra 3D modellek, hanem egyénre szabott egészségügyi megoldások dolgozhatók ki háborús veteránok számára.

E koncepció jegyében, a VA kutatásfejlesztési csoportja és a Pittsburgh Egyetem Humán Mérnöki Kutatólaboratóriuma (HERL) közös tanulmányban mutatja be az additív gyártás hét alkalmazását 20 esetre.

Az oregoni Corvallis régóta a Hewlett-Packard, most már a jogi örökös, HP innovációinak központja. A napokban a központ újabb létesítménnyel, a 325 négyzetméteres 3D Nyílt Anyagok és Alkalmazások Laboratóriummal bővült. A laborral a különböző iparágak közti együttműködést akarják erősíteni, a partnereknek lehetővé teszik a cég mostani és majdani printerrendszereire, egyelőre elsősorban a csúcsgép HP Jet Fusion-re – a 3200-ra és a 4200-ra egyaránt – fejlesztett új 3D nyomtatóanyagok tesztelését, és felgyorsítanák termékek piacra kerülését.

2016 egyik legfontosabb 3DP-eseményeként, a HP 10 hónapja mutatta be és kezdte értékesíteni „a jelenlegi rendszereknél tízszer gyorsabb és fele annyiba kerülő” első 3D nyomtatóját, a Jet Fusiont. A bemutatót követően kérdések fogalmazódtak meg: mi az a „nyílt anyag platform”, és mit is jelent majd a HP 3D anyag?

A cég bevallott célja, hogy a laborba gyűjtse, újításokra inspirálja a világ vezető anyagfejlesztő vállalatait, új anyagokat kísérletezzenek ki és tökéletesítsenek, és egyben teszteljék is a HP Nyílt Platform korlátait. Tim Weber, a létesítmény vezérigazgatója a „gyártás digitális újra-feltalálásának felgyorsításáról” beszélt.

A partnerek nevei között egyelőre a francia Arkema, és három német multinacionális cég, a BASF, az Evonik és a Lehman & Voss szerepel. Mindegyik vegyi és anyagtudományi fejlesztéseiről ismert, és fontos világpiaci szereplők. A HP elmondta, hogy ez csak a kezdet, a partnerlista folyamatosan bővül majd. Az anyagokról annyit árult el, hogy sem az FDM nyomtatószálakhoz (filament), sem az SLA műgyantához nem fognak hasonlítani, hanem egyedi voxelekként nyomtatják majd őket (Voxel Vision). „A Voxel (a név „volume pixel” rövidítéséből származik) egy háromdimenziós kép legkisebb megkülönböztethető egysége, amely mindhárom tengely mentén kiterjedéssel bír. A három koordináta, amely legtöbbször az egyik sarkát, vagy középpontját írja le, meghatározza az adott pontot a háromdimenziós térben” – írja a Wikipédia.

A HP tisztában van vele, hogy partnerei nélkül képtelen kihozni a viszonylag új 3DP technológiájában rejlő lehetőségeket.

„Lehetetlen, hogy a HP egymagában fejlesszen és hitelesítse a világ összes anyagtudományi cége által létrehozott kb. 30 ezer anyagot. Csak úgy megy, ha együttműködünk, és közösen teszteljük, hogy melyek kompatibilisek a Multi Jet Fusion technológiával. Közben a tervezéstől a kiszállításig újra kell gondolnunk a gyártott részek teljes életciklusát ” – magyarázza Weber.

A jövőben egyébként alkalmazásbolt (app store) félét is terveznek, ahol nemcsak saját, hanem más cégek anyagaiból is válogathatnak majd a vásárlók.

Nagyon úgy tűnik, hogy a HP az új laborral valóban a világ legelismertebb anyagtudományi szakértőit akarja összegyűjteni, és a szakterületi innováció vezérhajójává kíván válni. Mindehhez a minőségi szabványok javulását és csökkenő árakat ígér.

A 3D nyomtatás egyre szorosabban összekapcsolódik az oktatással, és még csak a folyamat kezdeténél tartunk, a jövőben az ipar 4.0 egyik alaptechnológiájaként meghatározó szerepet játszik az iskolákban. És ne csak a technikai tantárgyakra, fizikára és biológiára, számítástudományra és matematikára gondoljunk, hanem például a történelemre is. Letűnt korokat képi megjelenítésükkel átélhetőbbé tehetünk, interakciókat folytathatunk a régmúlt hőseivel, szórakoztató formában ismerünk meg sorsfordító eseményeket, és ebben a folyamatban sokat segítenek a 3D nyomtatótechnológiák.

A technológiaorientált Coloradói STEM Iskola és Akadémia diákjai pontosan ezt teszik. Sőt, még ennél is többet, mert a 3D nyomtatást egy másik, az utóbbi években virágzó technológiával, a mesterséges intelligenciával kapcsolják össze. Mesterséges intelligencián persze ne emberi vagy emberfeletti szintű gépi értelmet, hanem nagyon meghatározott, viszonylag könnyen formalizálható és számszerűsíthető területekhez hozzáadott pluszmegoldásokat, gépi tanuláson alapuló következtetéseket stb. értsünk.

A coloradói diákok Owen Cegielski történelemtanártól azt a feladatot kapták, hogy társítsanak hangot történelmi szereplőkhöz.

„Azt akartam, hogy átéljék egy mesterséges intelligenciával folytatott párbeszéd élményét, hogy halott történelmi személyekhez beszéljenek. Váljanak tudóssá, kísérletezzenek, és találjanak fel valami újat. Nem volt semmi részletes tervünk, csak őrült kísérletezgetés” – nyilatkozta Cegielski.

A technológiák mellett problémamegoldással és kritikus gondolkodással igyekeztek életre kelteni a történelmet. „Mi történt volna, ha?” típusú kérdéseknek sok értelme ugyan nincs a történelemben, viszont elmepallérozó játéknak nem rosszak. Cegielski a diákok első világháborúra vonatkozó ismereteit igyekezett így bővíteni.

Az eredeti tervek alapján II. Vilmos császárról készült volna számítógépes karakter, végül azonban beszélő fej lett belőle. A fejet az iskola 3D nyomtatóján, a 2015-ben megjelent és kifejezetten gyerekeknek fejlesztett Flashforge Finder gépen alkották meg. A karakterjegyeket, a zölden és vörösesen fénylő szemeket, a szájmozgást, száj és beszéd szinkronizálását speciális szoftverekkel, MI-programozással és nyílt forrású Arduinoval oldották meg. A lényegében történelmi adatbázisként funkcionáló fej mozgásra is képes.

Különlegessége, hogy programozásához az első világháború kiváltó okait is figyelembe vették. Ennek megfelelően különféle érzelmekkel nyomatékosítja válaszait. Hangja hol barátságos, hol frusztrált, hol mérges.

Cegielski büszke diákjaira, hogy hangulatokat is tudtak programozni a nyomtatott fejhez. Szerinte az ilyen kísérletekkel újulhat meg, válhat izgalmasabbá és személyesebbé az oktatás, és a tanulók is jobban megértenek történelmi személyeket. Tudományos-technológiai kísérletté válik a történelem.

A diákokat még az sem zavarta, hogy a nyomtatott Kaiserrel szabadidejükben is kellett foglalkozniuk, annyira tetszett nekik a feladat.

A 3D nyomtatás építészeti alkalmazása több szempontból is előnyös: rugalmasabb, leviszi az árakat, a helyszínen könnyebb vészmegoldásokat kivitelezni, egyszerűbb az állványozás stb.

Kaliforniától Ausztráliáig, az Európai Uniótól Szingapúrig, legalább tíz éve kísérleteznek vele, de a nagy áttörés az utóbbi három-négy esztendő főként kínai sikertörténetei ellenére sem ment még végbe. Az igények, szükségletek és a nagyléptékű technológiai fejlődés hatására azonban változik a helyzet: az alapoktól a tetőig, 24 óra alatt komplett egyszintes villák húzhatók már fel. Előre elkészített modulokkal pedig még gyorsabban megy.

Dubairól köztudott, hogy a 3D nyomtatást teljes mértékben támogatja, mi több, 2030-ig komplett városnegyedet terveznek nyomtatni. Az emírségben épületet – az impozáns jövőmúzeumot, telefontöltő és wifis pálmafákat printeltek már, laboratóriumot is terveznek, teljes városnegyed viszont mindegyiknél nagyobb kihívás. Számokba is bocsátkoztak: 2030-ra a város épületeinek 25 százaléka nyomtatott lesz.

A hatóságok tavaly több (amerikai, holland, kínai, orosz stb.) vállalattal, köztük nagy meglepetésre a szilícium-völgyi beton- és épületnyomtatás specialista Cazza Construction-nel már fel is vették a kapcsolatot. A Cazza Construction nevére azért kapták fel sokan a fejüket, mert szinte csak annyit lehetett tudni róluk, amit az akkor 19 éves ügyvezető igazgató, Chris Kelsey elmondott: 24 óra leforgása alatt printelnek egy házat. Technológiáikat csak közeli partnereik ismerik, állítólag akár 90 százalékkal is csökkenthetik a munkaköltségeket velük.

Munkamódszerüket a nyilvánosság mindenesetre soha nem látta, most viszont már Dubai kormányának dolgoznak, és nem akármit, a világ első printelt felhőkarcolóját fogják megalkotni. Új technikát, a „darunyomtatást” tervezik alkalmazni, állítólag aprólékosan kidolgoztak mindent, hogyan működjön. A módszerrel minimum 80 méteres és magasabb épületek hozhatók létre.

„Amikor először töprengtünk 3DP technológiák alkalmazásán, főként házakban és alacsonyabb épületekben gondolkoztunk. Fejlesztők folyamatosan kérdezték tőlünk, hogy lehetséges-e felhőkarcolót nyomtatni. Így kezdtünk el a technológia magasabb szerkezetekre való alkalmazási módjával foglalkozni” – magyarázza Kelsey.

3D nyomtatótechnológiájuk betonnal és acéllal működik, úgynevezett rétegsimítással érik el a teljesen lapos és sima felületeket.

„Senki nem mondja meg róluk, hogy nyomtatottak” – büszkélkedett Fernando De Los Rios, a cég vezető menedzsere.

A módszer alkalmazható meglévő darukra, az épület speciális részeit printelik, a többit hagyományos eljárásokkal építik fel, a magas szerkezet nagyon erős szélnek is ellenáll. Összességében Kelsey és társai ezúttal sem árultak el sokat. A honlapjuk sem túl informatív, ambícióban viszont nem szenvednek hiányt.