FREEDEE BLOG

Jarem Archer floridai fejlesztő, a Halo videojátékok nagy rajongója a játék Cortana karaktere, a Jen Taylor hangján megszólaló szintetikus intelligencia alapján holografikus mesterséges intelligenciát modellezett. Egyelőre nincs még kész vele, work in progress, de ő valahogy így képzeli el a Microsoft alkalmazást, MI-asszisztenst, az Amazon Alexa vagy a Google Home vetélytársát.

Az egyelőre inkább csak ötletszintű projekt kivitelezése időigényesnek ígérkezik, ha figyelembe vesszük, hogy a Microsoft nemrégi bejelentése alapján 145 millióan, a Windows 10 userek közel harmada használja a Cortanát, a Windows 10 natív MI-alkalmazását. A népszerű asszisztens testetlen hangja mellé most már holografikus arcot és testet is kapnak, pláne ha Archer blogján követik a használati utasítást.

„Azért mondom, hogy holografikus, mert ismert kifejezés, valójában viszont az úgynevezett Pepper szelleme effektusról van szó: speciális tükörüveg speciális szögben, áttetsző képet generálva tükröződik a kijelzőn. Sok súgógép is így működik. A piramis designnal a néző bármelyik oldalról, plusz elölről láthatja a Cortana asszisztenst” – magyarázza Archer.

A fejlesztő 4 giga RAM-os Windows 10-es eszközzel és benne a platform megvilágítását vezérlő, beépített Arduinoval dolgozik. A tetejére helyezett hordozható USB monitor három tükörüveg-mezőt tükröz vissza, a tényleges műszerdoboz viszont Archer saját terve. Mindegyik részt PLA-ből printelte, és a hatást fokozandó, mindenirányú mikrofonnal egészítette ki a rendszert. A hangról az egység tetején lévő mikrofon és az alap talapzatba épített hangszóró gondoskodik.

A szoftver két főkomponensből, a Cortanát háromféle kameraszögből bemutató és animáló Unity 3D alkalmazásból és egy proxy appból áll. A renderelt kamera-perspektívák és a néző fejtartását az előoldali kamera valósidejű arckövetése hozza szinkronba, a hologram így tűnik háromdimenziósnak. A platform kerületén futó LED fénycsíkokat szintén a Unity app irányítja.

Archer feleségével dolgozik együtt, kettős Kinecttel vette fel a nő mozgását, amelyet aztán az appal a Cortana modellre alkalmazott. A kézmozdulatok szintén egyedi módon animáltak.

Mivel az eszköz teljes egészében a natív Windows 10 Cortanából jön, szabvány ismeretalapú lekérdezések mellett otthoni automatizálásra és zenével kapcsolatos teendőkre szintén használható. Archer még több animációt tervez a lekérdezések feldolgozásához, és egyben bővítené is a Cortana funkcióit.

Az Economist magazin júliusi első száma behatóan foglalkozik a 3D nyomtatással, vezércikk és több tanulmány mellett részben a borító is az additív gyártásról (A harmadik ipari forradalom, Nyomtass nekem egy Stradivarit), másik részében pedig Donald Trumpról szól.

A vezércikk tágabb kontextusba helyezi a technológiát: az újítások gyártásra gyakorolt hatása lassú folyamat. 1733-ban John Kay már feltalálta a szövetkészítést felgyorsító vetélőt, Joseph Marie Jacquard szövőszéke azonban csak 1805-ben jelent meg, majd játszott fontos szerepet az első ipari forradalomban. Henry Ford 1913-as újítása előtt tíz évvel Ransom Olds már előállt a futószalag ötletével, mégis egy évtizedet kellett várni rá. Taiichi Ohno Toyota Production Systemse és az 1980-as években bevezetett furcsa módszerei szintén lassan váltak a gyári hatékonyság globális mércéjévé.

Chuck Hull, a 3D Systems társalapítója 1983-ban találta fel a sztereolitográfiát, a 3D nyomtatás viszont csak a 2010-es évek elején robbant be a világ köztudatába. A könnyű és komplex formák előállítására remek technológia a prototípuskészítésben vált népszerűvé, jelenleg elsősorban kisszériás vagy egyedi igények szerint készülő tárgyak gyártására a leghasznosabb: ékszerek, fogpótlások stb. A 3DP manapság már annyira bevett módszer, hogy a GE 1,5 milliárd dollárt fektetett különféle alkatrészek printelésébe.

A szkeptikusok a nagyszériás gyártást kérik számon a technológián. Szerintük a printerek túl lassúak és drágák, és ellentétben a szövőszékkel, futószalaggal, Toyota-újításokkal, az additív gyártás soha nem fogja forradalmasítani a tömegtermelést.

A cikk szerzője szerint ez a „szkepticizmus egyre hiteltelenebbnek tűnik.” A technológia újragondolásával, egyes új módszerekkel, például az Adidas digitális fényszintézisével áthidalhatók a problémák. A technikát hamarosan magas szinten automatizált német és amerikai gyárakban fogják használni, és megnyugodhatnak a lassúság miatt sopánkodók, mert gyorsabb, mint a hagyományos megoldások.

Egy másik új technika, a BDM (bound-metal deposition) óránkénti kb. 8 literes (500 köbhüvelykes) tempójával a fémnyomtatást forradalmasíthatja. Összehasonlításként: egy átlag fémnyomtató óránként 1-2 köbhüvelyket printel.

A korábbi gyártási forradalmakhoz hasonlóan, a gyárak átalakulása most is időigényes folyamatnak ígérkezik: például a ruhaiparban az emberi kéz egyelőre változatosabb tevékenységre képes, mint a teljesen automatizált módszerek. Ezzel együtt az automatizálás minden iparágat mindenhol meghatároz, és terjed. A 3DP e trend része. A munkabérek emelkedésével a kínai tömegtermelésben robotok mellett megjelennek a 3D nyomtatók (idővel pedig a robotprinterek) is. Ahogy a globális ellátási lánc rövidebbé válik, cégvezetők mindinkább helyi fogyasztók igényei szerinti termékekben kezdenek gondolkodni. Előállításukhoz a 3DP a leghatékonyabb technológia. Különösen akkor, ha fejlődését – és a társadalomét is – nem hátráltatják a szabadalmak (mint a 3DP esetében).

A 3D nyomtatás elterjedésének összes következménye ugyan megjósolhatatlan, Hullnak viszont Kay, Olds és Ohno mellett a helye – összegez a vezércikk szerzője.

Textíliák és 3D nyomtatás találkozása minden szempontból ideális. A szövetek nyújthatók, csavarhatók, hajtogathatók, formájukat nyomás hatására is megtartják, nyúlékonyságuk szintje pontosan kidolgozható. A 3DP pedig bonyolult geometriájú funkcionális, szilárd tárgyak létrehozására alkalmas gyártóeljárás. A kettő kombinációja különleges lehetőségekkel kecsegtet.

Erre tettek kísérletet a világhírű pittsburghi egyetem, a Carnegie Mellon és a Rochester Technológiai Intézet kutatói. Szemléltetni akarták, hogy a textíliák nyúlékonysága, rugalmassága és esztétikai minősége milyen pluszokat ad szilárd nyomtatott tárgyakhoz, illetve hogy a szövetek minként javíthatók fel 3D printeléssel, milyen funkcionális tulajdonságok adhatók hozzájuk.

Elsősorban magunkon viselhető (wearable) technológiákban gondolkoztak, a gyártást viszont holisztikusabban közelítették meg.

Különféle kísérleti eljárásokat kiviteleztek, például műanyag elemeket nyomtattak a szövetekre, hogy megkeményítsék azokat. Közben olyan kihívásokat kellett kezelniük, mint nyomtatni műanyagot nem tartalmazó szövetanyagokra. Nagyon vigyázniuk kellett a printelésnél, hogy a felületek ne csúszkáljanak stb. Mindezek ellenére elégedettek, mert a két „világ” egybeintegrálása különleges tárgyakat, „szilárd darabokat beágyazott rugalmassággal, járulékos funkciókkal feljavított puha anyagokat” is eredményezett.

Az egyiknek, egy máris használható elmozdulás-szenzornak az elektronikus alkatrészeit nyomtatás közben ágyazták a szerkezetbe. A szenzor az óhajtott mozgatási mechanizmusok gyors gyártását garantálja, és nagy előnye, hogy a végső terv előtt tesztek végezhetők vele.

Egy másik érdekes nyomat a hat panelből álló lámpaernyő, amelynek egyik módosított panelje „ad otthont” a villanykörtének. Négyfajta műanyagból, két szövetrétegből és egy mágneses csatból álló rugalmas óraszíjat szintén printeltek.

A kutatók szerint megoldásaik több területen hasznosíthatók, és különösen azoknak lehetnek érdekesek, akik részben nyomtatott, részben szövetalapú tárgyakat akarnak gyártani.

„Textíliák módosítás nélküli fogyasztói szintű technológiával is könnyen bedolgozhatók a 3D nyomtatási folyamatba. Ugyan minden terv sikeréhez kell némi kísérletezés, de ugyanezt a kísérletezést nem szövetalapú nyomatokkal is megteszik. Bizakodunk, hogy technikáinkat mások is könnyen adaptálják” – írják tanulmányukban a kutatók.

Nem a 3D nyomtatók, hanem a diákok vannak az osztálytermek középpontjában. A MakerBot e felismerésből kiindulva igyekszik évek óta minél felhasználóbarátabb szempontokat és szabványokat kidolgozni, tanárokat és a legkiválóbb tananyagokat összekapcsolni, hogy az oktatásban is teljesen elterjedjen a technológia. Ugyanezt a szemléletet – 3D nyomtató minden osztályterembe! – képviseli és valósítja meg Magyarországon a helyi forgalmazó FreeDee Printing Solutions is.

A MakerBot eddig is a 3DP ipar legteljesebb oktatási megoldásait kínálta, a napokban pedig felhőalapú My MakerBot platformjával és egy oktatási anyaggal (My MakerBot Educators Guidebook) tovább bővítette a palettát. Az oktatásban a 2017-18-as tanévkezdéstől széles körben elérhető újdonságokkal diákok és tanárok egyaránt jól járnak: nő az opciók száma, könnyebb hozzáférni a 3D nyomtatáshoz, egyszerűsödik a technológia bevezetése az osztálytermekbe, jól kidolgozott óravázlatokkal hamarabb valósulnak meg 3D nyomatok.

Mivel a platformot összekötötték két hatékony STEM (tudomány, technológia, mérnöki diszciplínák, matematika) programmal, az oktatók eredményesebben segíthetik diákjaik kritikus problémamegoldó képességeinek kialakulását, fejlődését.  

Az új My MakerBot Chrome-kompatibilis böngészős platform hálózatba kapcsolt 3D printereinket, Thingiverse fiókunkat, megrendelés- és támogatási-esetkezelőket köt össze egy helyen. Lehetővé teszi, hogy a felhasználó bármilyen eszközről és bárhonnan feltöltsön és előkészítsen fájlokat, nyomtasson, és végig figyelje a munkafolyamatot. Chromebook-kal rendelkező osztálytermekben diákok és tanárok munkáját egyaránt leegyszerűsíti, gördülékenyebbé teszi.

Mindezek mellett a MakerBot és az Autodesk együttműködésének eredményeként a user a népszerű és kezdő 3D modellezőknek ideális (és ingyenes) Tinkercad szoftvert közvetlenül összekapcsolhatja a platformmal. A diákok a böngészőből történő kilépés nélkül tervezhetnek Tinkercad-ben, tervüket a My MakerBot platformra vihetik, majd kinyomtathatják.

A gyorstalpalót és kilenc osztályra kész tesztelt 3DP tantervet egyaránt tartalmazó oktatói használati útmutató, a guidebook óravázlatok kidolgozásában és megvalósításában segíti a tanárokat, amihez jelentős mértékben hozzájárul a legnagyobb 3DP oktatási szakirodalom, a kb. 300 óravázlatot tartalmazó, múlt hónapban 14 ezer feletti letöltést produkáló Thingiverse Education. A cég feltett szándéka, hogy több mint nyolcvan MakerBot oktatóval közösen írt útmutatója legyen a szakterületi etalon. Az oktatók valamennyien a STEM tanítás ismert szakemberei.

Az útmutatóban szereplő mind a kilenc projekthez lépésről lépésre kapunk utasításokat. A szerzők célja, hogy a tanárok az első pillanattól az utolsóig képesek legyenek végigkalauzolni diákjaikat a 3DP világán.

Az izraeli elektromos repülőgép-gyártó Eviation Aircraft a világ egyik első teljesen elektromos ingázó légi járművét fejleszti, amelyhez 3D nyomtatótechnológiát, a Stratasys megoldásait használja. A cég bízik benne, hogy 4 éven belül megvalósítja a környezetbarát és olcsó regionális légi közlekedést.

A pennsylvaniai Xact Metal startup első gépe, az XM200 lézeralapú ipari fémnyomtató 120 ezer dolláros árával kategóriájában a megfizethető gépek közé tartozik. Meglepően jó teljesítményre képes, amihez csúcssebességű szkennert is használ. A szabadalmi oltalomra váró szkenner másodpercenkénti 1,5 méter tempóban dolgozik.

A 3D fémnyomtatók általában egyfajta fémet használnak, és így egyes alkalmazásokban nem számíthatnak rájuk. Több orosz akadémiai intézmény közös fejlesztése, egy 3 fémmel printelő gép lehet a megoldás. Egyelőre nincs sok információ a gépről, csak annyit lehet tudni, hogy a minden bizonnyal komoly változásokat hozó printert 2018-ban mutatják be.

3D nyomtatással nemcsak implantátumok, hanem kisebb kozmetikai beavatkozások is kivitelezhetők. A brazil fogsebész Christian Coachman által már 2007-ben kitalált Digital Smile Designnal (DSD) a páciensek saját mosolyukat tervezhetik meg. Új fogaik nyomtatott változatát a beavatkozás előtt kipróbálhatják, és eldönthetik: tetszik-e nekik a látvány, passzol-e hozzájuk, szükségesek-e további módosítások. Nemo szoftvert és a Formlabs Form 2 3D nyomtatóját használják hozzá.

A new orleansi Scandy 3D szkennelő vállalat a Google Tango AR/VR platformjára írt új appjával, a Scandy Proval a felhasználók teljes színben (full color) 3D szkennelhetnek le tárgyakat. A Tango 3D Reconstruction Library-jével környezeti, például szoba szkenek generálhatók. Egyetlen hátulütője, a maximum 1 centis felbontás azonban korlátozza az alkalmazásokat. A Scandy pont erre talált megoldást: a Tango szoba szkennelő technológiáját nagyobb felbontást biztosító algoritmusokkal kombinálva akár az 1 milliméteres felbontás is elérhető.

A három anyagtudós – Chi Zhou (Buffalo Egyetem), Dong Lin (Kansas Állami Egyetem) és Qiangqiang Zhang (Lanzhou Egyetem, Kína) – által fejlesztett grafén aerogél a világ „legkevésbé tömör nyomtatott szerkezeteként” vonult be a Guinness Rekordok Könyvébe. A szerkezet annyira könnyű, hogy nyugodtan rátehetjük virágszirmokra, nem fog leesni.

Az MIT Technology Review összeállította 2017 50 legintelligensebb cégének listáját, amelyen két 3DP vállalat, a Desktop Metal és a Carbon is szerepel (olyan társaságban, mint az Apple, az Intel, az Amazon vagy a General Electric).

Jay Leno amerikai televíziósztár a Divergent Microfactories (tavaly) nyomtatott Blade szuperautóját vezette a Jay Leno garázsa egyik epizódjában.

A holland Ultimaker új polipropilénnel (PP), az Ultimaker 3 Advanced 3D Printing Kittel, azaz haladó 3DP csomaggal, a Cura szeletelőszoftver frissített változatával és nyomtatófej-magokkal bővítette nyomtatóanyag-, kiegészítő-, eszköz- és szoftverkínálatát. Az Ultimaker 2-re és 2+-ra szintén kidolgoztak haladó 3DP csomagot.

Az újdonságokkal bővülnek az Ultimaker 2+ és a kétfejes Ultimaker 3 lehetőségei. (Az Ultimaker gépeket és anyagokat Magyarországon a FreeDee Printing Solutions forgalmazza.)

„Ultimaker 3 gépünk megváltoztatta vállalatok és szervezetek prototípus-részek előállítási módszerét, a kisszériás gyártást, eszközök és tárgyak készítését. A mostani újdonságokkal a felhasználók jobban optimalizálják és karbantartják a printereket, tartós és jó minőségű nyomatokat készítenek” – jelentette ki Paul Heiden, a cég termékmenedzsmentjének igazgatóhelyettese.

A propilén monomerből előállított és az oldószerekkel szemben tökéletesen ellenálló, tervezők és mérnökök között különösen népszerű polipropilén, egy addíciós műanyag, a polietilén és a PVC mögött „a harmadik legelterjedtebb polimerizációs műanyag. Hőre lágyul, a vegyipar állítja elő és széles körben használják. Ezek közé tartozik a csomagolás, textilipar, írószerek, műanyag alkatrészek, laboratóriumi berendezések, hangfalak, autóipari alkatrészek.” (Wikipédia)

Az Ultimaker szerint mivel új PP anyaguk vegyszerek mellett a magas hőmérséklettel szemben is remekül ellenáll, nagyon jól passzol az olyan alkalmazásokhoz, mint például elektromos alkatrészek nyomtatása. A végtermékre teljesen hasonlító, tartós és funkcionális prototípusok készítésére különösen alkalmas.

A cég három alapanyagban kínál NFC-vel azonosítható mérnöki szintű munkára alkalmas új tekercseket: CPE+ (ko-poliészter), TPU (hőre lágyuló poliuretán), PC (polikarbonát).

Az új 0.8 és 0,4 milliméteres nyomtatófej-magokkal további opciókkal bővül az alap- és a feloldható segédanyagok printelése. Felgyorsítják a nyomtatást, komplexebb a nyomtatott részek geometriája.

A Cura 2.6.1 szoftver hatékonyabban támogatja az extrúder gombokat, hálókat és ragasztók hozzáadását, könnyebbé és gyorsabbá teszi az „auto-arrange” opciókat.

A 3D Printing Industry sorozatában ezúttal Andrei Vakulenko, a kiváló professzionális szkennereiről (Eva, Leo, Space Spider) ismert Artec 3D üzletfejlesztési igazgatója mondta el, hogy hogyan látja szűkebb szakterülete jövőjét. (Az Artec gépeit Magyarországon a FreeDee forgalmazza, itt rendelhetők meg.)

Sok más szakemberhez hasonlóan Vakulenko is a demokratizálódásban jelöli meg a terület jövőjét: hiába szélesedik az alkalmazások köre, profi szkennelésbe egyelőre kevesen tanultak bele, és így a technológia sem terjed az elvárt mértékben. A következő változást a jelen sláger IT megoldása, az évek óta rivaldafényben álló mesterséges intelligencia hozhatja el. Kérdés, hogy az MI egyrészt hogyan integrálható leghatékonyabban, hogyan bővíti ki szkennelési opciókat, másrészt miként egyszerűsíthető a tényleges demokratizálódást jelentő videózás vagy okostelefon-használat szintjére a folyamat.

Az MI már jelen van 3D szkennerek tervezésében, viszont csak a kezdetekről beszélhetünk. Az NVIDIA Jetson mini szuperszámítógépe fontos lépés lehet afelé, hogy a szkennerek megtanulják érteni is a szkennelt objektumokat. Így már nemcsak utánzatokat készítenek, hanem munka közben a minőséget is le fogják ellenőrizni, és például a repülőgép- vagy autógyártók számára komoly segítség lehet, hogy a szken megmondja, a tárgy mely része szorul azonnali javításra, melyekre nem kell figyelni stb.. A maiaknál intuitívebb és funkciókban gazdagabb MI-alapú 3D szkennerek maguktól hozzák meg ezeket a döntéseket.

A medicinában szintén komoly alkalmazási potenciál rejlik.

Az MI-vel a reverse engineering, a minőség-ellenőrzés és az alkalmazások, különösen az egészségügy új 3D szkenneléspiacokat jelentenek.

Az elmúlt évek mesterségesintelligencia-reneszánszában és a big data világában azonban azt is megtudtuk, hogy tanulás, elsősorban mélytanulás (deep learning) nélkül ma már nincs ütőképes MI, tehát intelligens szkennereknek is folyamatosan kell bővíteni tudásukat, máskülönben sem a képérzékelésük, sem a döntéshozásuk nem fejlődik.

Az Artec 3D a Luxemburg Egyetemmel mélytanulás-projekten dolgozik együtt. A Shapify Booth teljes méretű testszkennerrel önkéntesekről gyűjtött adatokat a felsőoktatási intézmény biztonságtechnológiai központjában elemzik, hogy jobban megértsék az emberi testtartásokat, parametrikus modellek alkalmasságát szkennelésre, és az elemzések alapján ruhás személyekről is lehessen hajszálpontos szkent készíteni, testparamétereket generálni. Az automatikusan létrehozott 3D modell mozgása anatómiai szempontból vizsgálható. A mélytanuló szkennerek eredményezte modell aztán virtuális öltözőfülkékben, televíziós/filmes animációban, de akár videojátékban vagy virtuális környezetben avatárként is alkalmazható.

Az MI valóban szép új világáig az iparágnak még több korlátozó tényezőre kell megoldást találnia. Az olcsó szenzorok (PrimeSense, Intel RealSense stb.) megjelenésével az elvárások a csillagos egekbe szöktek, aztán a minőség lehűtötte a fogyasztói kedélyeket. Az idő múlásával szerencsére egyre jobbak a szenzorok, a profi 3D szkennerek minősége gyorsan javul, áraik pedig esnek, az új appokkal, pontos adatokkal és modellekkel nő a népszerűségük is.

A megvilágítás/fényviszonyok kezelése és a kültéri, kontrollálhatatlan környezetben történő szkennelés szintén megoldandó problémák. Kísérleteznek velük, születtek ígéretes megoldások, például a napfényt pontosan szkennelő Artec Leo, de ezen a téren még mindig bőven akad tenni- és fejlesztenivaló.

A jövő gyárát előrevetítő 3D nyomtatásklaszteréről ismert new yorki Voodoo Manufacturingba 5 millió dollárt fektetnek kockázati tökések. A 2015-ben alapított cég januárban már kapott 1,4 milliós támogatást, így jelenleg 6,4 milliónál járnak. Meghálálták a januári kört, mert márciusban már elő is álltak a kilencprinteres robotkarból álló Project Skywalker automatizált 3D nyomtatórendszerrel.

A mostani befektetést a saját szoftver, autonóm robotok és emberi munkaerő kombinációján alapuló brooklyni digitális gyár további bővítésére szánják, a gyártást ugyanolyan gyorssá, megfizethetővé és skálázhatóvá akarják tenni, mint egy szoftvert. A cég szolgáltatásokat is kínál, de elsősorban nagyméretű gyártási lehetőségeiről ismert, a sok egymással szinkronizált FDM printer, elsődlegesen MakerBot Replicator 2 (a jövőben mások is) maximum 10 ezer iteráción keresztül képes egyetlen utasításra részeket nyomtatni.

Állításuk szerint minden más szolgáltatónál gyorsabbak, rövid idő alatt és önköltségen akár többezer műanyagrészt és terméket is előállítanak. Csakhogy a 10 ezer egység még nem a fröccsöntés szintje, és ezen oknál fogva mindent megtesznek, hogy előrébb lépjenek, ki is tűzték a 100 ezret, ami – és egyben az ipari méretű 3D nyomtatás – viszont a költségek egy nagyságrenddel történő csökkentésével kivitelezhető csak.

Ezt vetíti előre a következő lépés: az üzem teljes automatizálása 90 százalékkal csökkentheti a költségeket. Az ismétlődő tevékenységeket gépek fogják végezni a tervek szerint 2017 végéig megkétszereződő területen. Autonóm robotok és szoftverek mellett egyre jobban szélesedő új piacokat megcélzó új anyagokban is gondolkoznak.

Az automatizálás felveti a mostanában gyakran emlegetett problémát: az egyre intelligensebb gépekkel, robotokkal sokan elveszítik állásukat, és kérdés, hogy az új technológiák teremtenek-e annyi munkalehetőséget, mint amennyit elvesznek. A jelenség nem új, mert minden komoly technológiaváltás és ipari forradalmak velejárója, csakhogy ezúttal sokkal nagyobb embertömegeket érint, és a mostani megoldások minden korábbinál nagyságrendekkel intelligensebbek, pontosabban a történelemben most beszélhetünk először valamilyen szintű gépi intelligenciáról.

„Az az igazság, hogy az MI-vel rendelkező robotok egyre hasznosabbak és együttműködőbbek, és a folyamat hatására új munkakörökre lesz igény. Ezekhez a munkakörökhöz, például rendszerkarbantartáshoz vagy az ügyfélszolgálathoz kifejezetten emberi képességek kellenek. Újradefiniálódik a gyári munkás jelentése, és izgatottan várjuk, hogy nagyszerű befektetőink segítségével az Egyesült Államokat megint a gyártási innováció csomópontjává tegyük” – véli Max Friefeld vezérigazgató.

„A desktop printerek legutolsó hulláma hozzáférhető és megfizethető technológia lett, a Voodoo viszont a digitális gyártás méretét változtatja meg. Az ötlet és a gyártás közti szakadék áthidalása régóta a makerek álma. A Voodoo automatizált és hálózatosított 3DP megközelítése a leggyorsabb és a legjobb árú szolgáltatás. Örülünk, hogy támogathatjuk őket” – nyilatkozta Spencer Lazar befektető.

Az Adobe Research-csel együttműködő osztrák Tudomány és Technológia Intézet (IST) kutatói 3D nyomtatásra alkalmas, működő mechanikus tárgyakat tervező szoftverrendszert fejlesztettek. A tervek szerint a számítógépes grafika legnagyobb éves seregszemléjén, a nyári SIGGRAPH konferencián, Los Angelesben bemutatásra kerülő rendszer segítségével mechanikus sablonokat és az óhajtott formákat használva tervezhetünk újra printelt darabokat.

Az ismert szoftverfejlesztő Adobe-nak nem ez az első próbálkozása a 3D nyomtatással, legutoljára januárban jelentkeztek a 2 és 3D képeket összekombináló, pontosabban 3D objektumok 2D környezetekhez történő hozzáadását optimalizáló felhőalapú szoftverplatform Project Felix-szel. A Felix megkönnyíti és finomhangolja a Photoshoppal egyébként eleve kivitelezhető tervezést, interfészét kezdők is jól tudják kezelni. A program az Adobe Stockon elérhető modellkönyvtárral együtt jelent meg.

Az új szoftverrel kapcsolatban az osztrák kutatók elmagyarázták, hogy makerek ugyan könnyen találnak nyomtatható mechanikus tárgyakhoz fájlokat, terveiket viszont egyáltalán nem egyszerű különböző célokra vagy különböző formákra megváltoztatni, módosítani. Az IST és az Adobe megoldásával megnyílnak az ezirányú lehetőségek, például teherautók belső mechanikája stb. alakítható át (majdnem) tetszés szerint.

Autómodelleknél általában egyfajta mechanizmus egyszerre biztosítja a funkcionalitást és a jármű formáját, és ne felejtsük el, hogy az utóbbinál többezer potenciális alakzatról van szó. A mechanizmust eddig nehezen lehetett formáról formára változtatni, az új programmal viszont az összes formára alkalmazható, újrahasznosítható.

„Kódunk áthidalja a szakadékot” – magyarázza a fejlesztésük rugalmas használatát is hangsúlyozó Thomas Auzinger, a szoftvert ismertető tanulmány egyik szerzője.

Az IST Austria képén az eddig nyomtatott prototípusok láthatók, valamennyi rendelkezik a működését garantáló mechanikus tulajdonságokkal.

A fejlesztők a tervezői szabadságot szintén kiemelik. A szoftverrel egyrészt meglévő terveket lehet egyedivé, rendelés szerint átformálni, másrészt viszont mechanikus sablonnal a semmiből is kialakíthatók objektumok.

„A program garantálja a funkcionalitást, művészek pedig választásuk szerinti tervhez igazíthatják a mechanikus sablont” – fejtegeti Ran Zhang, a tanulmány főszerzője.

Zhang megemlítette még, hogy szoftverükkel abszolút kezdők is képesek az általuk kiválasztott formából működő modellt alkotni.

A Volkswagen portugáliai Autoeuropa gyára 2014 óta állít elő desktop 3D nyomtatókkal, ráolvasztásos (FDM) technológia alkalmazásával szerszám-alkatrészeket, amelyeket aztán a futószalag mellett használnak. A 4 ezer személyt alkalmazó üzem felújításokkal és új modellekkel együtt kb. évi 100 ezer autón dolgozik.

Az autógyártó 2016-ban tett egy nagyon fontos bejelentést: az FDM 3D printerekkel évi 160 ezer dollárt, a tipikus gyártási költségek 90 százalékát spórolják meg. Idén még jobb eredményre számítanak, 200 ezres megtakarítást terveznek, 2018-tól pedig az évi negyedmilliót veszik célba. Emellett a fejlesztési napokkal, órákkal is takarékoskodnak, számszerűsítve: additív gyártással 95 százalékkal kevesebb ideig tart a munka.

2016-ban az üzem kb. ezer szerszám-alkatrészt gyártott, ami azt is jelenti, hogy az eredeti befektetés mindössze két hónap alatt megtérült. Egyik ilyen nyomat az autómodell nevét pontosan a járműre helyező célszerszám, amely külső beszállítóval 445, 3D nyomtatással viszont mindössze 11 dollárba kerül. Az idővel is 89 százalékot spóroltak, mert ami kiszervezéssel átlagosan 35 nap, helyben kivitelezett additív gyártással csak 4 napot vett igénybe. Ráadásul a szerszám törékeny részeit a helyszínen könnyen helyettesíthetik, nincs a sok utánajárás okozta kellemetlenség és persze a tetemes időveszteség.

A költségek csökkenése mellett a legmeglepőbb és legpozitívabb tény, hogy mindezt nem 100 ezer dolláros vagy még drágább ipari gépekkel, hanem asztali Ultimakerekkel érik el. Az Autoeuropa pilot üzemi futószalagja hét 3D nyomtatóból, Ultimaker 3 és Ultimaker 2+ gépekből áll össze. A nagyon jó technikai paraméterekkel rendelkező Ultimaker 3 – a Formlabs Form 2-jéhez hasonlóan – ipari gépeket kiváltó desktop megoldásnak számít. Magyarországon a FreeDee Printing Solutions forgalmazza az Ultimaker gépcsaládot (akárcsak a Form 2-t.)  

A Volkswagen más területen szintén használja a 3D nyomtatást. A cég május végén jelentette be, hogy mostantól pótalkatrészeket is fog gyártani a technológiával. Korábban csak prototípuskészítésre használta, azaz mindkét megoldással komoly lépést tett abba az irányba, hogy a 3DP fontos szerepet játsszon végtermékek gyártásánál is. Egy rendelésre készített GTI modellnél (részben) szintén éltek a 3D nyomtatás adta lehetőségekkel.