FREEDEE BLOG

A 3D nyomtatás egyik legdinamikusabban fejlődő alkalmazása a digitális technológiákkal új korszakba lépett fogászat. Az elmúlt években a 3DP a CAD-tervezéssel és rendkívül pontos, különleges nyomtatókkal berobbant a szakterületre, és látványosan terjed. Egyre több rendelő részesíti előnyben az additív megoldást a hagyományossal szemben. A világ legfejlettebb asztali 3D printerének, a Form 2-nek köszönhetően pedig már a kisebb fogtechnikák is megengedhetik maguknak a házonbelüli professzionális fogászati 3D nyomtatást. Az amerikai Envision TEC egyébként nemrég jelentette be, hogy az Egyesült Államok Élelmiszerbiztonsági és Gyógyszerészeti Hivatala jóváhagyta nyomtatott műfogait, azaz megadta az engedélyt hozzájuk.

Egy nemrég készült tanulmány igazolja a trendet.   

A montreali McGill Egyetem a brazil Rio Grande do Sul és a szaúdi Szaúd Király egyetemek támogatásával egy hónapos klinikai tesztet végzett, amelyben 3D nyomtatással és hagyományos fémöntéssel készült kivehető műfogsorokat hasonlítottak össze. Klinikai tesztekre adott esetben azon logikus ok miatt van szükség, hogy a technológiát gyártásra ajánlani lehessen.

A végeredmény alapján a 3DP nemcsak működő megoldás – a tanulmány ezt azt állítást volt hivatott alátámasztani –, hanem a páciensek összességében jobban is kedvelik. A kutatók speciális lézeres olvasztó printert (Phenix Systems PM100T) használtak a tanulmányhoz, annak a munkáit hasonlították össze fémből öntött fogak kontroll csoportjával. A véletlenszerűen kiválasztott 65,6 év átlagéletkorú 12 páciens komoly foghiányban szenvedett, és a 30 nap alatt egy ideig mindegyik tesztelt műfogsort használták. Hárman nem fejezték be a tesztet. (A Phenix Systems egyébként a 3D Systems tulajdonában lévő francia fémnyomtató vállalat.)

A kilencből hat a 3D nyomtatott, egy az öntött műfogsort tartotta jobbnak. A maradék háromnak nem volt preferenciája. A kérdőívre adott válaszaikban az előbbiről kevesebbet panaszkodtak, és többet dicsérték. Általánosságában, a fogmosás és a beszéd szempontjából, kényelmi, rágószervi és szájhigiéniai okokból szintén a nyomtatott műfogsorral voltak elégedettebbek.

A szelektív lézeres ráolvasztás (SLM) során lézerrel olvasztják meg a fémport. Kisebb vele a hibalehetőség, mint az öntéssel. 3D szkenneléssel kezdődik, majd CAD szoftverrel (jelen esetben a szintén a 3D Systems által támogatott 3 Shape programjával) megtervezik a protézist. A tervet digitálisan küldik a printerre, és mivel a gyártás is digitálisan történik, kevesebb kockázat nyílik emberi hibákra.

A pozitív eredmények ellenére a tanulmány megemlíti a műfogsor-printeléstől elbátortalanító tényezőket is: magas kezdeti költségek, a technológia elsajátítása, egyes páciensek a tervezőszoftver korlátai miatt alkalmatlanok rá.

3D nyomtatás és építészet kapcsolatát egyre több printelt épület, Guinness Rekordok Könyvében szereplő nagyívű és kisebb projektek szemléltetik. A 3DP környezetbarát oldaláról rengeteg anyagot publikáltak, szinte minimális a szennyezés, mindenképpen a legzöldebb gyártóeljárások egyike.

Építészetet és környezetvédelmet 3D nyomtatással igyekszik közös nevezőre hozni a holland építőipari De Meeuw cég és az építészekből, designerekből, szoftvermérnökökből, 3DP szakértőkből álló amszterdami illetőségű nemzetközi DUS Architects csapata. Együttműködésük keretében 100 százalékosan fenntartható és teljesen újrahasznosítható épülethomlokzatot printelnek.

Épületek átalakítása vagy felújítása sokszor kifejezetten bonyolult, komoly fejfájást okozó feladat. Az eredeti homlokzattal általában nem tudunk mit kezdeni, és leggyakrabban teljesen megváltoztatjuk, szétszedjük, amihez rengeteg munka, idő és pénz kell. Mindezek mellett egy csomó szemetet is termelünk vele, porzik minden, tehát környezeti hatása is negatív. De új részek és a részekhez új anyagok akkor is kellenek, ha meg kívánjuk őrizni az eredetit.

Erre a problémára kínál megoldást a De Meeuw és a DUS Architects. 3D nyomtatott tervük teljes mértékben újrahasználható, és az idő sem tényező, kerüljön rá sor két, nyolc vagy tizennyolc év múlva. Az eredeti homlokzat újrahasznosított anyagokból, például samponos flakonokból készül. A homlokzatot műanyag labdacsokra tördelik, amelyekből új nyomtatható.

Mivel a kormányok és a lakók egyaránt rugalmas és fenntartható otthonokra vágynak, a De Meeuw javaslata teljes mértékben kielégítheti őket. Az alkotói fantázia kiélésére tökéletes új megoldás teljesen flexibilis, és a fenntarthatósági elveknek is megfelel. Az épület megfizethető ára a digitalizációval és azzal a ténnyel magyarázható, hogy nincs szükség új anyagokra. A 3D nyomtatás azért is előnyös, mert a sok lehetőség miatt, könnyebb eleget tenni a megrendelői igényeknek.

A DUS Architects számára nem ismeretlen a terület, mert korábban az amszterdami Európa Ház homlokzatát tervezte és nyomtatta bioműanyagból. Kanálisházakat szintén printeltek. A De Meeuw a velük való együttműködés keretében új céggel, a NEZTT-el jelentkezik a lakáspiacon.

Első hivatalos épülethomlokzatuk 2018 őszén várható.

A 2015-ben a fejlett gyártótechnológiák, fémgyártás és robotika prominens személyei által alapított, Massachusetts állambeli Desktop Metal célkitűzése, hogy globális gyártók, mérnökök és minél szélesebb felhasználórétegek számára tegye elérhetővé a 3D fémnyomtatást. A cég áprilisban bemutatott két új rendszere, a SM Studio és a DM Production a prototípuskészítéstől a nagyszériás gyártásig, azaz tömegtermelésig a teljes termék-életciklust lefedi. Ez a koncepció alapvető változás a termékfejlesztésben, termékek piaci bevezetésében.

A két rendszer átírja a hagyományos fémgyártást, jelentősen csökkenti a költségeket, (ismertetőik alapján százszorosára) növeli a sebességet (azaz a világ leggyorsabb 3D fémprinter megoldásáról van szó), biztonságot és a nyomatok minőségét. A 49 ezer dollárnál kezdődő (a komplett rendszer 120 ezer) Studio System nyomtatót és mikrohullámos szinterező kemencét egyaránt tartalmaz, amelyekkel komplex és korábban kivitelezhetetlennek tartott mértani formák is megvalósíthatók.

A hagyományosabb fémnyomtató eljárásoktól abban is különbözik, hogy nincs szükség hozzá kockázatosabb porokra, lézerekre, vágóeszközökre. Saját kötött fémlerakódás (Bound Metal Deposition, BDM) megoldása a legbiztonságosabb és legszélesebb körben használt műanyag-nyomtatási technikához, az FDM-hez hasonlít.

A teljes munkafolyamatot felhőalapú szoftver végzi, így a mérnökök sokkal gördülékenyebben jutnak el a számítógépes tervezéstől (CAD) részek kinyomtatásáig. A segédszerkezetek egyszerűbben, kézzel eltávolíthatók, a váltogatható nyomtatókazetta lehetővé teszi az anyag gyors és biztonságos cseréjét.

A Studio System rugalmasabbá teszi a prototípuskészítést, és mivel többszáz féle fémötvözetet támogat, a lehetőségeket is bővíti. A részek tömegtermelésére használt fémek prototípuskészítésre is alkalmasak.

A már előrendelhető, de kiszállításra csak 2018-ban kerülő DM Production System nagyfelbontású fémrészek gyors tömegtermelésére alkalmas. Saját fejlesztésű Single Pass Jetting (SPJ) technológiájuk százszor gyorsabb a jelenlegi lézeralapú megoldásoknál. A részek előállítási költsége olyan mértékben csökken, hogy a rendszerrel a 3D fémnyomtatás tömegtermelési technikákkal, például az öntéssel is versenyképes.

„A 3D fémnyomtatás a magas költségek, a lassúság és a kockázatos anyagok miatt nem felelt meg eddig a mai gyártási igényeknek. A Desktop Metallal megszűntek ezek a korlátok” – nyilatkozta a társalapító és ügyvezető igazgató Ric Fulop.

A cég a 3D Printing Industry szak-honlap első alkalommal, idén kiírt éves díjain a legjobb startup kategóriában nyerte el az év startupja címet. Jó hír számukra, hogy a napokban újabb 115 millió dolláros támogatást kaptak, és így már 212 milliót fektettek a cégbe. A pénzt piaci pozícióik erősítésére, a sales program és a kutatásfejlesztés bővítésére szánják. A nemzetközi terjeszkedést 2018-tól tervezik.

3D nyomtatásról a medicinától a drónokig különféle ipari és más területekre szoktunk asszociálni, a hajógyártás viszont szinte senki nem jut eszébe a technológia hallatán. Annak ellenére sem, hogy a közlekedésben egyre markánsabb a 3DP jelenléte, az autó- és a légjárműiparban előszeretettel használják az additív gyártást, és a fémnyomtatás terjedésével ez a tendencia csak erősödni fog.

A hajózásban viszont inkább csak szórványos próbálkozásokról, semmint trendekről beszélhetünk. Ugyan printeltek már hajómodelleket, játékhajókat, a rotterdami kikötőben használják a technológiát, a helyi Additív Helyszíni Gyártólabor (RAMLAB) nyomtatott hajóalkatrészt, a szintén holland Shipbuilder speciális szoftvert is fejlesztett.

Az érdeklődés növekszik, a szakterületi alkalmazások viszont még csak gyerekcipőben járnak. Egyik legérdekesebb példa a HanseYacht 20 méteres 3D printere, amellyel 2016-ban sikeresen kinyomtatták egy jacht „derekát.”

Februárban az ausztriai síparadicsom Kitzbühelben tartották az éves Szuperjacht Design Szimpóziumot, amelyen Greg Marshall kanadai hajóépítész a 3DP jövőjét vázolta fel a jachtgyártásban, és kifejtette, hogy a technológia miért előnyösebb más gyártómódszereknél.

Az építész szerint a 3DP diszruptív változásokat okoz a jachtgyártásban. Kiemelte, hogy a technológia lényegesen kevesebb hulladékot termel, mint más eljárások, kevesebb anyagot használ fel, és kifejezetten környezetbarát. Míg a mai gyakorlatban az anyagveszteség általában 15-20 százalék, 3D nyomtatással mindössze 2 százalékra csökkenthető a kárba vesző nyersanyag-mennyiség. Az előállítási költségek szintén csökkenni fognak.

A jövő jachtjait a hagyományosan acélból készült legfőbb alkatrészekkel szemben a sokkal előnyösebb anyagtulajdonságokkal rendelkező titánból gyárthatják. A titán könnyebb, tehát ugyanannyi energiát elhasználva, nő a titánjacht sebessége. 300 fokkal magasabb az olvadási pontja, azaz még kisebb a tűzveszély. Jachtbelső szintén nyomtatható titánból, aztán fafurnérral és kővel vonhatják be. Mivel a titán kevésbé rozsdásodik és biokompatibilis (nem véletlenül használható implantátumokhoz), a jövő jachtjait egyszerűbb lesz karbantartani.

2017 végére készülhet el egy nagy jacht-alkatrészek gyártására alkalmas ipari szintű 3D printer. 2020 körül még nagyobb nyomtatók várhatók, 2025 körül 6 méteres részek készülhetnek el egyetlen nyomatban, 2030-ra pedig teljes jachtok (külsejük és belsejük is) printelhetők lesznek a hajóépítész szerint.

Mivel a kezdeti tervezőszakaszt követően közvetlenül megépíthetők jachtok, a gyártási idő is drasztikusan csökkenni fog. Számszerűsítve, egy 45 méteres jacht felépítése a mai módszerekkel két-három évig tart, additív technológiával viszont csak 90 napig.

Marshall előrejelzése több mint bíztató, és nem hagy kétséget afelől, hogy a 3DP a jachtgyártásban és a hajóiparban is elterjed.

Japán legnagyobb kereskedelmi vállalata, a Mitsubishi Corporation két együttműködési megállapodást írt alá, hogy befektetőként vesz részt a délkelet-kínai Zhuhai város 3D fémnyomtató iparában. A közel 8 millió dollárnak megfelelő összeggel a repülőgépgyártás és a medicina mellett más területeket is támogatnak.

Denis Manturov, orosz ipari és kereskedelmi miniszter bejelentette, hogy az ország kormánya támogatja az autóipar számára készülő nyomtatott alumíniumkerekek gyártását. Az állami támogatás fellendítheti az orosz alumíniumipart. Oroszország eddig importálta legtöbb alumíniumkerekét, miközben a fém eladása egyre bizonytalanabb. Az ötlet lényege, hogy a helyi alumínium maradjon az országban.

A Made in Space PEI/PC nyomtatóanyaggal kezdett el dolgozni a Nemzetközi Űrállomáson. A repülőipari alkalmazásokban gyakran használt „légi jármű szintű” polimer nagyon erős és a hőnek is remekül ellenáll. Az ABS és a Zöld PE után a PEI/PC az Űrállomás additív gyártórészlegén használt harmadik nyomtatóanyag.

A walesi Swansea városának Morrison Kórháza „biomedikus 3D technikus” számára teremtett új állást. Az illető tevékenysége sebészi modellek, implantátumok, segédanyagok tervezése és nyomtatása. A Brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálatnál (NHIS) ez az első ilyen jellegű munkakör.

A Rice Egyetem (Houston) és a Baylor Orvosi Kollégium egy lépéssel közelebb került működő hajszálerekkel rendelkező beültethető szövetek létrehozásához, ami nélkül transzplantálható szövetek és szervek printelése kivitelezhetetlen. Egyedi sejtkombinációval értek el hajszálerek formálódását elindító folyamatot. A hajszálerek a természetes fibrinben és a fél-szintetikus zselatin-metakrilátban is kialakulhatnak.    

Egészségügy másként: a Burger King összeállt a David ügynökséggel, hogy Argentínában promótálja a nyomtatott mechanikus karokat. A helyi művégtag-gyártó Atomic Lab-bel szintén együttműködik. A cég az elmúlt három évben mintegy 500 printelt kart és kezet készített ingyen a rászorultaknak. A Burger King a július 5-i eladásainak felét a gyártónak adományozta.

A Svájci Anyagtudományi és Technológiai Szövetségi Labor (EMPA) kutatói drónok egyszerű kézmozdulatokkal történő vezérlését biztosító eszközt fejlesztettek. 3D nyomtatást és egyedi szenzortechnológiát használtak hozzá. Ha balra intünk, a drón balra, ha jobbra, akkor jobbra mozdul.

A manhattani Fridman Galéria látogatói hamarosan megtekinthetik az előzetesen a „mostani idők egyik legprovokatívabb kiállításának” nevezett Becoming Resemblance-t, Chelsea Manning 3D nyomtatott portréjával. Sokat elmond, hogy a projektet eredetileg Radical Love-nak hívták. A kép Manning hajából vett DNS-minta alapján készült.

A 3D Printing Industry kétrészes anyaga aktuális jelenségre keresi a választ: hogyan találjon egy cégtulajdonos tapasztalattal rendelkező tehetséges szakembereket a mindössze néhány éves területen? Az elmúlt fél évtizedben „berobbant” additív fémnyomtatás korai elfogadói (többek között) ezzel a problémával is szembesülnek. Gyarapszik az iparág, nőnek az igények, és egyelőre nagyon kevesen értenek a fémnyomtatáshoz.

A „holisztikus” megközelítésű, szubsztraktív és additív technikákat kombináló hibrid gyártást végző New Jersey állambeli Imperial Machine & Tool Co. elnöke, Chris Joest szerint két részre bontható a szakértő munkaerő képzése: egyrészt házon belül, kielégítve az azonnali szükségleteket, másrészt tanárokkal és oktatókkal, hosszútávú folyamat részeként, hogy a fiatalok jobban felkészüljenek a munkára. Joest nem aggódik a munkaerőhiány miatt, a probléma megoldódik, de nem máról holnapra. Addig meg dolgozzunk a rendelkezésre álló erőforrásokkal.

Az ideális jelölt intelligens és keményen dolgozik, plusz őszintén érdekli az additív fémgyártás, 3D nyomtatás. Az életkor nem számít, az viszont nem árt, ha az alkalmazottak különféle közegekből érkeznek, hogy ne csak gépszerelők és mérnökök legyenek a szakmában. A hatékony fémnyomtató részlegnek másokból is kell állnia. Nem a professzionális háttér függvénye, ha valaki tényleg tehetséges és jó munkaerő.

A hosszútávú munkaerőképzésről sok elméletet dolgoztak ki, a hiányosságok gyakorlati felszámolásáról, elméletek gyakorlatba ültetéséről viszont kevesen rendelkeznek használható tapasztalatokkal.

A gyártóipar ugyanis visszaesett, és a helyzeten a hagyományos stúdiumaik elvégzése után szakmai pályára lépő friss diplomások sem segítenek. Joest szerint az additív fémgyártás a megoldás. Saját szemével győződött meg a technológia diákokra gyakorolt hatásáról, az első találkozásról és arról is, hogy a következő generációt valóban érdekli a 3DP. Üzemükbe többször látogattak el helyi iskolák, és a gyerekek általában el voltak ragadtatva. Egy alkalommal egy diákcsoport Mi annyira menő a gyártásban? című videót készített. Leesett az álluk, amikor meglátták a 3D fémnyomtatással előállított tárgyakat…

Mindezek az élmények bizakodóvá teszik Joest-ot. E fiatalok oktatásában rejlik az additív gyártás jövője, a hiányzó szkillek megszerzése. (Magyarországon a FreeDee hirdette meg a 3D nyomtatót minden iskolába programot, ami szintén ezt az álláspontot – az oktatás kitüntetett szerepét – képviseli.)

Joest a rossz állapotban lévő amerikai gyártás jövőjét is a fémnyomtatásban és általánosságban is a 3DP-ben látja, mert a technológia kulcsszerepet fog játszani a szektor újjászületésében. Fontos, hogy a diákok megértsék a „hatalmas váltást”, és hogy mit képvisel a fémnyomtatás.

„A siker többől áll gépek vásárlásánál, a tanulás iránti elkötelezettségről van szó, hogy elemezzük és megváltoztassuk tárgyak előállítási módját. Nem mindenkinek tetszik, vállalkozó szellemeknek viszont izgalmas kihívás” – javasolja Joest fiatal vállalkozóknak.

A Bari illetőségű Roboze az egyik legismertebb olasz 3D nyomtatócég egyre több vállalattal lép partneri viszonyba; lassan, de biztosan terjeszkedik. Partnerei között amerikai, ázsiai, brit, belga, holland cégek egyaránt szerepelnek.

Legutóbb a francia technológiai transzferszolgáltató manignane-i (Provence) Inovsys SAS-szel kötött szerződést, hogy a repülőgépipar és az orvosi szektor számára tanulmányoznak és fejlesztenek új nyomtatóanyagokat. Az együttműködést a Roboze kereskedelmi partnere és franciaországi értékesítője, a Kreos támogatja.

Az ismert francia feltalálókat és cégeket soraiban tudó Inovsys lényegében egy technológiai szövetség, amely különféle újítások integrálásánál felmerülő kockázatok kezelésére kínál megoldásokat. Megoldásaikból sokat profitál az anyagokra, mechanikára és jövőbeli gyártási folyamatokra összpontosító köz- és magán-együttműködés (public private partnership, PPP) TEAM Henri-Fabre konzorcium. Tevékenységük nagyon hasznos a kis- és középvállalkozásoknak – termékfejlesztés mellett a gyártás hatékonyságának növelésében is támogatják őket.

Az Inovsys különféle technológiai területeken, köztük a 3D nyomtatásban is komoly kutatásfejlesztést folytat. Innen a stratégiai együttműködés a Roboze-zal.

Guilhem Monti, az Inovsys igazgatója elmondta, hogy szakmai tapasztalat és tevékenységi kör miatt egyaránt jó választásnak tűnik a Roboze. Az anyagfejlesztést az innováció-alapú és az adandó technológiai lehetőségeket kihasználó új ipari fejlesztési modelleket promótáló, különböző iparágak (energetika, szállítás, biomedikális szektor, repülőgép-gyártás stb.) együttműködését támogató TEAM Henri-Fabre keretében kivitelezik.

A Roboze és az Inovsys együttműködése a technológiai következő hónapokban feltételezett piaci hatásainak elemzésével kezdődik. Nagyon nem foghatnak mellé, mert alkatrészektől kezdve az implantátumokig, 3DP-vel a repülőgépiparban és az egészségügyben is komoly eredményeket értek már el. Ráadásul a Roboze rendelkezik nyomtatóanyag-fejlesztési gyakorlattal, One+400 printerük 13 matériával dolgozik. Az együttműködés részeként az Inovsys beszerzi az olasz cég nyomtatóját, használja technológiáját.

Magukról az anyagokról egyelőre nem nyilatkoztak.

2016. augusztus 8-án a kínai Hszianban, a 4. Katonai Egyetem Hszijing Kórházában 4D nyomtatással készült mellmodellel hajtottak végre mellrák-műtétet. A 4DP ebben az esetben azt jelentette, hogy a 3D nyomtatott szerkezetek maguktól rendeződtek össze a műtött személy szervezetében.

Az implantátumot MRI szkennelések alapján tervezték az egyik mellét tumor miatt elveszítő 28 éves betegre, és közel egy évvel a műtét után megállapítható, hogy a beültetés hatására megindult a pozitív szövetburjánzás, és a beültetett mell is megtartotta formáját (a szkenek az ép mellről készültek).

A kínai példa jól szemlélteti, hogy a 3D nyomtatás mennyire komoly szerepet játszik napjaink medicinájában. Csakhogy a jelenlegi és jövőbeli orvostudomány betegségek kezelése mellett, mind nagyobb hangsúlyt fektet a megelőzésre, amelyhez szintén alkalmazhatók 3DP megoldások.

Mellrák esetében is.

Az Amerikai Mellrák Szövetség becslése alapján 2017 végéig 252710 nőt és 2470 férfit diagnosztizálnak mellrákkal. Nemzetközi szinten milliókról van szó, 2012-ben például 14,1 millió személy esetében állapítottak meg rosszindulatú melldaganatot.

A rákos szövet pontos detektálása kulcsfontosságú a kezeléshez és a beteg túléléséhez. A holland Twente Egyetemen a helyi Ziekenhuis Csoporttal együttműködve e célból fejlesztették és nyomtatták a szövettani vizsgálathoz sejteket gyűjtő Stormram 4 robotot. A műanyagból, nagy felbontású Polyjet printeren készült és közvetlenül az MRI szkennerben használható gép kézzel kivitelezhetetlen precizitással dolgozik. Megvalósíthatósági példánál tartanak, tesztelik, és hamarosan piaci értékesítésre is fogják fejleszteni.

Sejtek formálódását legpontosabban MRI adatok mutatják ki. A teljes diagnózishoz, a mintavételhez tű is kell, amelyet az adatok alapján irányítanak. Ha kézzel végzik, a szken nem annyira pontos, ha mechanikusan, akkor igen.

A Stormram 4 ezt hivatott elvégezni. A tesztek szerint milliméter alatti precizitással helyezi el a tűt, és nemcsak pontosabb, hanem gyorsabb is, mint a hagyományos megoldás, amivel növeli a beteg komfortérzetét (már amennyiben ilyen szituációban beszélhetünk komfortérzetről).

Devin Willis, egy 14 éves floridai diák szintén rákdetektoron dolgozik, célja a folyamat magasabb szintű automatizálása. SLIDEMAP nevű gépét részben 3D nyomtatással készítette. Bízik benne, hogy felgyorsítja a rákos sejtek detektálását, és még időben észreveszik a daganatokat. Módszerével egyrészt diagnózisokat hitelesíthet, másrészt az orvos figyelmébe – szkennelésre –ajánlhatja a test egyes területeit.

Mindegyik fejlesztés közös vonása a jellemzően kézzel végzett rákdiagnózis automatizálása. Ilyen jellegű tevékenységekben a gépek általában pontosabbak az embernél.

Egyre több appot fejlesztenek a virtuális valóságban való tervezésre. Az úttörő „3D tartalomgyár” Leopoly modellező szoftverplatform is az efelé vezető utat jelezte előre, aztán megjelentek az ismert headsetekre írt appok, a szobrászatra remek Oculus Medium, a Make VR (HTC Vive), a Gravity Sketch, a Google népszerű Tilt Brush festőalkalmazása stb.

Mark Zuckerberg ugyan bemutatta, hogy a Mediummal printelhetők modellek, a valóság azonban az, hogy ezek a szoftverek közül nem mindegyik alkalmas 3D nyomtatásra, egyesek nem skálázhatók megfelelő mértékben, másokat eleve nem úgy találtak ki.

A Google a napokban indította el az Oculus Riften és a HTC Vive-on egyaránt (furamód a cég saját headsetjén, a Daydreamen viszont még nem) használható Google Blocks nevű új alkalmazását, egy (az Oculus Store-ban és a Steam platformon beszerezhető) ingyenes virtuális valóság (VR) 3D modellező appot, lényegében egy CAD-féle tervezőprogramot, azzal a különbséggel, hogy itt már maga a tervezés is a VR-ben történik. A felhasználó .obj formátumban exportálhatja fájljait a Blocksra, ahol online galériában meg is oszthatók, illetve animált gifekké dolgozhatók tovább. A Tilt Brush és a Blocks együtt is használható, a galériában megtekinthetjük az új appal készített érdekes, tetszetős munkákat.

A Blocks-szal a virtuális és kiterjesztett világokban történő tárgyalkotás támogatása a cél. Az alapkoncepció, hogy agyunkat nem a 2D kijelzőn való 3D objektumkészítésre huzalozták, teljesen másként funkcionál. A Google éppen ezért döntötte el, hogy VR-appot készít VR-appok fejlesztéséhez, és maga a közeg is 3D virtuális tér. Az egyszerű és intuitív, kezdőbarát (legalábbis nem riasztja el őket), de gyakorlott VR-designereknek is ajánlott platformtól a virtuális világokat elárasztó csomó izgalmas tervet várnak. Használatához semmiféle előzetes modellezői gyakorlatra nincs szükség.

Az ismertetések alapján a Blocks valóban egyszerű, összesen hat funkció (shape, stroke, paint, modify, grab, ease) közül választhatunk.

„A Blocks inkább gyerek-építőkockákkal való játszadozásra, és nem a hagyományos 3D modellező szoftverekre emlékeztet. Egyszerű formasorával, színpalettájával, intuitív eszköztárával szinte bármi általunk elképzeltet, közönséges görögdinnye-szelettől egy teljes erdei jelenetig magától értetődően és gyorsan meg tudunk valósítani” – írta a Google egy blogbejegyzésben.

A pennsylvaniai „acélváros”, Pittsburgh az additív gyártáshoz kapcsolódó több vállalkozásnak, kezdeményezésnek ad otthont. Az 1888-ban (helyben) alapított alumíniumgyártó Alcoa Corp. központi irodája szeptember 1-től újra a városban lesz. A két részre (Alcoa Corp. és Arconic Inc.) vált cég másik ága, az Arconic 2015-ben 60 millió dollárt fektetett 3D nyomtatóanyagokba és nyomtatási folyamatokba, egyik megoldása, az Ampliforge új fémporgyártási eljárás.

Pittsburghben rendezték a 2017-es RAPID 3D konferenciát is.

A szintén pittsburghi Allegheny Technologies Incorporated (ATI) és a GE Aviation közös vállalkozást alapított, céljuk nem olvadó titánötvözet-por alapú új gyártótechnológia fejlesztése. A kivitelezéshez kutatásfejlesztési pilot gyártóüzemet hoznak létre, a technológiát 3D nyomtatásra és 3DP alkalmazásokra tervezik használni.

„Új anyagok fejlesztése üzleti elképzeléseink fontos eleme. Mivel az ATI a fejlett speciális anyagok elismert élenjárója, izgalommal tölt el az együttműködés” – nyilatkozta David Joyce, a GE Aviation ügyvezető igazgatója.

„Örülünk, hogy a GE Aviation-nel közösen létrehoztuk ezt a következőgenerációs innovatív technológiákra összpontosító vállalatot. A speciális fémporok tudománya változásokat hozó technológia, mi pedig igyekszünk fenntartani és megerősíteni iparági vezetőpozíciónkat” – jelentette ki Rich Harshman, a legutóbbi költségvetési évben 3,2 milliárd dollár bevételt elkönyvelt ATI elnöke.

 A megállapodással a GE még jobban megszilárdítja jelenlétét az additív gyártóporok piacán. Az elmúlt 12 hónapban nőtt a piaci aktivitás, egyre több az érdeklődő cég, amelyek igyekeznek a növekvő kereslet elvárásai szerint pozícionálni magukat. A titán és különféle ötvözetei pedig különösen népszerűek a 3D fémnyomtatás világában. A GKN multinacionális tervezőcég Hoeganaes fémipari, fémporokra specializálódott ága például a múlt hónapban jelentette be, hogy a New Jersey állambeli cinnaminsoni Por Innovációs Központjában elkezdi a titángyártást. A Pyrogenesis fémporgyártó-rendszert fejlesztett idén stb.  

A GE lépésről lépésre vált a fémnyomtatás megkerülhetetlen szereplőjévé. 2016-ban vásárolta fel a svéd Arcam EBM-et és az OEM-et. Becslések szerint az Arcam kanadai AP&C leányvállalata állítja elő az additív gyártásban használt fémporok 70 százalékát, nagyjából évi 750 tonnát.