FREEDEE BLOG

A Siemens Digital Industries Software Additív Gyártás Speciális Érdekcsoportot (AMSIG) alapított. A technológia iránt érdeklődő csoport tagjai rendszeresen fognak találkozni, hogy információt cseréljenek, fontos adatokhoz jussanak hozzá, hálózatokat alakítsanak ki.

A Siemens bevallott célja, hogy ügyfeleinek helyet biztosítson a tanulásra, szembesülhessenek új gondolatokkal, megosszák egymással ismereteiket, és mindez gyorsan történjen, ne menjen el sok idejük vele.

Az összejöveteleken a vállalat szoftvereit fogják bemutatni, meghatározott iparágról vagy témáról beszélgetnek, és megismertetik a legújabb technológiákat. Az eseményt a Siemens alkalmazottjai, partnerei és ügyfelei is levezényelhetik.

Két hetente kerül sor rájuk, harminc percig tartanak, mindegyiket rögzítik. A tagok hozzáférnek a felvételekhez, és kapcsolatba léphetnek a prezentációkat tartó számos szakértővel is. Egyes eseményeken a Siemens szoftvereit használva, speciális utasításokat is végrehajtathatnak. A cég ügyfelei követhetik új folyamatok kidolgozását, tanulhatnak belőlük.

A Siemens azt is szeretné, hogy az események a széles nyilvánosság számára szintén hasznosak legyenek.

Az elsőre február hetedikén került sor, a Speciális Érdekcsoport koncepcióját mutatták be. Érdeklődők bevonzására szánták, hogy a jövőben példaként lehessen rá hivatkozni, és bemutatni, amikor és ahol úgy érzik. Kívülállók jobban megismerik belőle, miről is van igazából szó, összességében pedig új információkkal bővülnek a 3D nyomtatással kapcsolatos ismereteik.

A Siemens évek óta foglalkozik 3D nyomtatótechnológiákkal, hardver-, szoftver- és a szolgáltatások szintjén egyaránt nagyon aktív.

A svájci Sintratec bejelentette, hogy 2023 volt a cég történetének a 2014-es alapítás óta legsikeresebb éve, bevételeik ugyanis 2022-höz képest hatvan százalékkal növekedtek. A moduláris All-Material Platformmal ügyfeleiknek egyedi többanyagos (multi-material) megoldásokat kínálnak szelektív lézeres szinterezésben (SLS). Nem véletlenül számítanak a terület egyik legfontosabb szereplőjének.

A vezetőség elmondta: büszkék az eredményre, hálásak a mellettük kitartó ügyfeleknek, a partnerek globális hálózatának. Jelenleg további újításokon dolgoznak, és a jövő szintén sikeresnek ígérkezik.

2014-ben közösségi támogatással (crowd-funding) alakult startupként kezdték, és a szelektív lézeres szinterezés 3D nyomtatótechnikában ők kínálták a világ első összeszerelő-készletét. A szakma most középkategóriás SLS-rendszerek sikeres gyártójaként tekint a cégre. Az All-Metal Platformot a hatékony Sintatrec S3 nyomtatóval és különálló építőmodulokkal dobták piacra, leegyszerűsítve anyagok váltogatását és a méretezhetőséget (skálázhatóság).

Az ingadozó piaci feltételek és az ellátási lánc bizonytalansága ellenére, 2023 több új terjesztési szerződéssel mérföldkőnek bizonyult, mert a gépek a korábbinál több  ügyfélhez jutnak el.

A Sintratec tavaly lett a szinterezésben, általában a 3D nyomtatásban, valamint a hagyományos gyártásban sokéves tapasztalatokkal rendelkező ipari vezetőkből álló ColdMetalFusion szövetség tagja is – technológiáik támogatják fémek és polimerek ugyanabban a rendszerben, kötött fémporok lézeres szinterezésével történő printelését. A szövetség tagjai fémgyártásban érintett ügyfeleiknek kínálnak szolgáltatásokat, felszerelést, anyagokat és technikai szakértelmet.

A változás teljesen új szegmenseket nyit meg a benne lévő teljes potenciált mindmáig meg nem valósító fémnyomtatás előtt. A szövetség szerint az SLS növekvő bővülő mértani lehetőségeivel a fémnyomtatás legelterjedtebb technológiája, a porágyas fúzió (PBF) komoly és sokkal költséghatékonyabb versenytársa lesz.

Az additív gyártást egyre több szektorban alkalmazzák. Nem újság, hogy az építőiparban is, az viszont már igen, hogy Portugáliában hamarosan állni fog az első printelt ház. A projekt más szempontból szintén úttörő: ez lesz az első olyan épület, amelyhez 3DP-t és a napjainkat leginkább meghatározó technológiát, mesterséges intelligenciát (MI) együtt használnak.

Az utóbbi két évben mindenféle épületet printeltek. A 3DP részben megoldás lehet a lakhatási válságra, és mivel fenntartható technológia, a hagyományos megoldásoknál jóval kisebb széndioxid-lábnyomot hagy maga után, és maguk a printelt otthonok is környezetbarátabb módon működnek.

Az építőipari 3D nyomtatás növekedése szignifikáns, előrejelzések alapján a 2023-as 3,58 milliárd dolláros piac 2030-ra 400 milliárdosra terebélyesedik.

Legújabban az innovatív megoldásokon dolgozó, 70 százalékkal gyorsabb és 20 százalékkal olcsóbb kivitelezést ígérő, Franciaországban és Portugáliában aktív Litehaus most luxusépületeknél akarja érvényesíteni a fenntarthatósági szempontokat. Ők húzzák fel a Lisszabontól harminc percre fekvő Torres Verdasban a 3DP és MI összekombinálásából megszülető házat. A kezdő szakaszban a Litehaus mesterséges intelligenciával tervezte meg a belsőket és a külsőt is, ami óriási előrelépés a 3D nyomtatóiparban.

Az ilyen típusú moduláris épületek 3D printeléssel történő kivitelezése több komoly előnnyel jár.

Az energiafogyasztás 67 százalékkal alacsonyabb lesz, mintha a bevált technikákat használnák. Ha kevesebb az áramfogyasztás, kisebb a károsanyag-kibocsátás, ami szintén a 3D nyomtatásnak köszönhető – egy, a környezetkárosításról közismert szektorban.

A gyorsaság szintén komoly előny. Mindössze húsz óra leforgása alatt 45 négyzetméter falat képesek nyomtatni. Mivel az épületre fordított 3D nyomtatás zöme a falakra vonatkozik, ez az idő igen fontos tényező, és ebből kiindulva, a Litehaus bizakodik, hogy évente akár száz házat is képesek lesznek felépíteni. A komplexumban egyelőre tizenhárom lesz.

A vállalat persze nem elégszik meg ennyivel. Az MI, a 3DP és a modularitás fúziójával a lakótér fogalmát akarják újradefiniálni. Egyszerűség, innováció, fenntarthatóság a vezérlőelvek. Az új épületek eleganciájának és minimalizmusának Portugália természeti szépségével kell harmonizálnia.

Az olasz multinacionális élelmiszeripari (tésztagyártó) vállalat, a Barilla Csoport 3D nyomtatással készült pasztilla brand-je, a Blue Rhapsody különleges darabokal rukkolt elő a szerelmesek ünnepére, Szent Valentin napjára.

Exkluzív pasztilla-kollekcióval mutattak be a nevezetes ünnepre: az édességek 3D tésztaformák, nevük pedig a mindenkiben érzéseket megmozgató Love me tender és a szerelem római istenének Ámornak a másik (vágyat jelentő) neve, Cupid.

A vörös pasztillaköltemények gyönyörűen mutatnak, tökéletes kellékei egy gyertyafényes romantikus estének, csábító és vágykeltő miniatűrdesszertek, eredeti és az érzelmekre ható ajándékok.

A Love me tender a „love” szóval kísért vörös darab. Két részből, megtöltendő tésztaszívből és a szóból áll, kellemes ízvilággal. A Cupid nem kevésbé elegáns búzadara-szív, és miután megtöltöttük, rögvest falatkányi étvágy-gerjesztővé alakul át.

Chefek és szerelmesek a szívformájú pasztillával valóban egyedi ajándékkal kedveskednek vásárlóiknak, kiválasztottjuknak. Különleges módja érzelmek kifejezésének, és nagy szerencsére nemcsak a szem számára jelentenek élvezetet. Azzal töltjük meg őket, amivel akarjuk, és a dekorációhoz is kedvenc összetevőinket használhatjuk.

A Blue Rhapsody 2022 óta kínál 3D nyomtatással készült pasztillákat. Tizenkét egyedire kialakított nagyobb darabot huszonöt és harmincöt dollár között árulnak. A mennyiség néhány tálkához elég is.

Az árfekvés alapján az édességek az egyedi ételeket, az evést érzékszervi élményként kínáló éttermek, chefek dolgozhatnak majd a pasztillákkal.

A projekt kilenc éve, 2015-ben, az Okos paszta – 3D formákkal, a Barilla által szervezett versenyként indult.

A mesterséges intelligencia (MI) fejlődése új 3D tervezési folyamatokat biztosítva teszi lehetővé, hogy a 3D nyomtatás minél többek számára legyen elérhető.

A londoni 3DP szoftverfejlesztő AI Build MI-vel működtetett Talk to AI szinkronizáló programjával a felhasználók egyszerű szöveges utasításokat (promptokat) adnak meg, mire a rendszer nyomtatható geometriákat generál.

A szoftvert még több ipari alkalmazásra, a nagyformátumú 3D nyomtatáshoz való hozzáférés növelésére találták ki, ugyanakkor printelési tapasztalattal nem rendelkező felhasználókra is gondolnak, hogy növeljék az élményeiket.

Azt akarják, hogy minél többen és könnyen használják a technológiát, az összes 3DP háttérrel nem rendelkező tervező legyen képes terveit közvetlenül elküldeni a gépnek, az meg printelje ki őket. Ez lenne a technológia teljes demokratizálódása.

A legfejlettebb MI-megoldásokhoz az azokat működtető csúcsminőségű grafikus feldolgozóegységeket (GPU-kat) fejlesztő Nvidia szintén épített már generatív MI-eszközt 3D modellezéshez. A Magic3D szöveges promptokat alakít kb. 40 perc alatt 3D modellekké.

Ezeket a modelleket CGI-jelenetekben vagy videójátékokban használják. Egyelőre még nem printelhetők, de nyilván csak idő kérdése, hogy mikor lesznek azok.

A 3D nyomtatás világa egy vak Reddit felhasználónak köszönhetően újabb MI-alapú eszközzel bővült. A megoldással súlyos látáskárosultak könnyebben tervezhetnek a semmiből 3D modelleket, majd nyomtathatják ki őket. A ChatGPT-t és a multimodális lehetőségeket kínáló Luma AI-t úgy hozta szinkronba, hogy szöveges inputokra és MI-s képleírásokra 3D modellekkel álljon elő. Az eredmény: Bambu Lab XI printerén a felhasználó egyszárnyas sárkányt nyomtatott.

Az MI-vel támogatott új munkamenet eddigi visszhangja nagyon pozitív.  

A 3D Printing Industry elkészítette éves felmérését iparági vezetőkkel, befektetőkkel, szakértőkkel az additív gyártás lehetőségeiről, gazdasági elvárásokról. Több mint 120-an válaszoltak a kérdésekre.

Egyetemes üzleti feltételekről, makrogazdasági tényezőkről, szélesebb körű kereskedelmi trendekről, belső működési feltételeikről kérdezték őket.

Összességében pozitív válaszokat kaptak, a külső feltételeket több mint 62, a belsőket 68 százalék látta jónak.

2023-ra és 2024-re vonatkozóan egyaránt feltették az üzleti feltételeket firtató kérdést, és a tavalyi 49-ről 62 százalékra nőtt a környezetbe fektetett bizalom.

A külső makrogazdasági tényezők (piaci feltételek, szabályozás, politikai, társadalmi és jogi tényezők) megítélésében 27 százalékos a növekedés.

Iparági vezetők körében 60 százalékkal alacsonyabb volt a negatív vélekedés.

A belső működési feltételeket illetően, a vezetők 56 százaléka vár növekedést, de mások nem ennyire optimisták. Összességében viszont a 2023-as 54 százalék után, 2024-et jóval többen, 68 százalék látja ebből a szempontból is pozitívan.

A személyre szabható csontimplantátumokhoz 3D nyomtatórendszereket szolgáltató amerikai A.D.A.M. (Advanced Development of Additive Manufacturing) és a neve ellenére New Yorki magánkezdeményezés Icahn Mount Sinai Orvosi Iskola együttműködési szerződést kötött. Közös céljuk az egészségügy új csontbeültetésekkel történő megújítása.

Az együttműködés keretében az A.D.A.M. és az Icahn Mount Sinai Biodesign orvosi eszközöket újító inkubátor összeadják egymás technológiáit, lehetőségeiket, hogy a csontimplantátum-beszállításoknál javítsák a betegellátás minőségét.

Danys Gurak, az A.D.A.M. alapító-vezérigazgatója elmondta, hogy ai Icahn Mount Sinai betegellátási tapasztalatait orvosi műszereket gyártó fejlett rendszereikkel hozzák közös nevezőre.

Az Icahn Mount Sinai Biodesign szakemberei kiemelik, hogy eszközfejlesztő innovációs tapasztalataikat az A.D.A.M. 3D nyomtatási tapasztalataival kiegészülve, az együttműködés komoly egészségügyi kihívások közös megoldását vetítik előre a jövőben.

A 3D nyomtatott csontszövetek kutatásfejlesztésének nyilván új lendületet ad az együttműködés, és az A.D.A.M. új Puha Szövetek Munkacsoportja értelemszerűen puha szövetek előállításával fog kísérletezni. A közös munka fontos része még, hogy nagyrészt az A.D.A.M. pilot létesítménye, a közép-lengyelországi Siedlce városában lévő Mazóviai Regionális Kórház ad majd neki otthont.

Az együttműködés nem újkeletű, mert az A.D.A.M. a Mount Sinai Innovációs Partnerek Elementa Laboratóriumának 2022-es inkubátorprogramjában részt vett már, valamint az Icahn Mount Sinainak anyagi érdekeltségei vannak a vállalatban.

A 3D nyomtatótechnológiát növekvő mértékben használják fogyasztói javak gyártásához. A használat új lehetőségekkel és kihívásokkal jár.

A külsős felszereléseket gyártó Jack Wolfskin például teljesen új hegymászó hátizsákot mutatott be. A 3D Előfény Magaslati Hátizsák Aerorise nevű nyomtatott párnázással rendelkezik. A 35 literes kiszerelés a hagyományos habszivacs-szerkezetektől való eltérésével tűnik ki, teherhordó paneljeihez 3D nyomtatással készült finomszemcsés műanyagot használtak.

A cég kiemelte a 3D tervezés és nyomtatatás egyediségét, az egyszerre robusztus, terhelést jól tűrő és hordozója felsőtestének egyediségéhez alkalmazkodó nyíltcellás szerkezetet. A kivitelezésben a műanyagtechnológia-specialista Qechsler és a 3D nyomtatásban jól ismert Carbon is részt vett.

Az új hátizsák kényelmesebb elődjeinél, elhúzódó túrázásnál pedig jobb légáramlást garantál. A szabadban időzőknek technológia, fenntarthatóság és kényelem kombinációját nyújtja a hegymászáshoz. A Jack Wolfskin boltokban és online platformokon februártól-márciustól vásárolható meg.

Mint minden printelt terméknél, a fenntarthatóság ezúttal is kitüntetett szempont volt. A hátizsák gyártásánál – ellentétben a hagyományos módszerek pazarlásaival – minimális anyagveszteséget könyveltek el.

A kirándulásra, hegymászásra és más külsős tevékenységekre specializálódott iparágban egyre markánsabb a 3D technológiák jelenléte. Nemcsak a teljesítmény növelhető, hanem a környezetvédő elvek iránti elkötelezettség is demonstrálható velük.

A Jack Wolfskin már 2022-ben összeállt az Oechslerrel és a Carbonnal, hogy additív gyártással javítsanak hátizsákok minőségén. A 3D Aerorise rendszer implementálásával sikerült személyre szabni, könnyebbé tenni a hátizsákot, és elérni, hogy az érintett testrészekhez tökéletesen passzoljon, és akár öt fokkal is csökkentse viselőjének hőérzetét.

Teljes egészében újrahasznosított poliamidból készült, majd 3DP-vel a kényelemérzetet növelő, a terhelés-elosztást egyenletesebbé tevő egyedi rácsmintákat is belevittek.

Innovatív megközelítése miatt a Jack Wolfskin már több elismerésben részesült, különféle díjakat nyert.

Az ezernél több idegvégződéssel rendelkező emberi bőr az agy legfontosabb szenzorikus kapcsolata a külvilággal. A visszacsatolások érintésen, hőmérsékleten és nyomáson keresztül történnek.

Az érintés érzetének utánzása, változatos technológiákba integrálása az ember-gép interakciók és a fejlett szenzori élmények új lehetőségeit nyitja meg.

A Texas A&M Egyetem kutatói ebből az alapkoncepcióból kiindulva fejlesztettek és printeltek hajlítható, nyújtható, az emberi bőrhöz hasonlóan érzékelő elektronikus bőrt (e-bőrt). Nanotechnológiával tervezett hidrogélt használtak hozzá. A bőr hangolható elektronikus és termikus bioérzékelő képességekkel rendelkezik.

Fejlesztői szerint iparágakat forradalmasíthat, javíthatja a fogyatékkal élők életminőségét. Jövőbeli alkalmazásai első körben fontos életjegyeket, például a mozgást, a hőmérsékletet, a pulzusszámot és a vérnyomást folyamatosan figyelő, magunkon viselhető (wearable) egészségügyi eszközök területén várható. A felhasználó visszajelzéseket kap tőle, amelyekkel javítja motorikus adottságait, koordinációjukat.

A fejlesztést a technológia és az emberi test/a környezet közötti jelenlegi megoldásoknál sokoldalúbb, fejlettebb interfészek vágya motiválta. A kutatás legizgalmasabb aspektusa a számos alkalmazási lehetőség: robotika, protézisek, viselhető technológiák, sport és fitnesz, biztonsági rendszerek, szórakozási eszközök.

Az egyik nagy kihívást az emberi bőr rugalmasságának utánzása, a bioelektromos érzékelőképesség integrálása, a gyártótechnikák viselhető és beültethető technológiákra történő alkalmazása, és e képességek szimultán kivitelezése jelentette.

Régebben az ilyen rendszerek túl merevek voltak, merevségük pedig mechanikai problémákat okozott. A hidrogél-alapú rendszerhez hármas térhálósítás stratégiát alkalmaztak, amellyel kezelni tudták a rugalmas elektronika korlátai okozta kihívásokat.

A géptervezéstől a gyártásig és a tanácsadásig, komplex 3D fémnyomtatás szolgáltatásokat kínáló francia multinacionális AddUp és az Airbus Védelem és Világűr részlege elkészítette az Európai Űrügynökség (ESA) első fémprinterét.  A fejlesztést az Airbus irányításával, az ESA megbízásából, ipari csapat végezte.

A gépet azért tervezték, hogy kiértékeljék az additív gyártótechnológiák mikrogravitációs feltételek melletti lehetőségeit, teljesítményét. 2024. január 30-án a NASA segítségével sikeresen fellőtték a Nemzetközi Űrállomás (ISS) felé. A munkát február végén, március elején kezdheti meg.

A tárgyak közvetlenül az űrben történő, Földről való szállítás nélküli gyártásával az űrkutatás új szakasza veheti kezdetét. Komoly összegek spórolhatók így meg, és az autonóm működéssel az emberi űrrepülés is általánosabbá válhat.

A „Fém3D” projekt 2016-ban, az ESA és az Airbus Védelem és Világűr szerződésével kezdődött. A projekt egyik főcélja az ISS-en biztonságosan működő első fémnyomtató fejlesztése volt. Az Airbus csoportot az AddUp nemcsak alkatrészek beszállításával, hanem más innovatív kezdeményezésekben is több mint tíz éve támogatja.

Sébastien Devroe, az AddUp főmérnöke elmondta, hogy a gép fejlesztése cége egyedi multidiszciplináris tapasztalatain, változatos additívgyártás-folyamatok ismeretén, géptervezési, programozási és működésoptimalizálási gyakorlatán alapult. A printert úgy alakították ki, hogy maximálisan megfeleljen az ISS-beli környezetnek.

Felfedező és innovációs múltjuk, a partnerségek miatt esett rájuk a választás. Az Airbus biztos volt benne, hogy közösen képesek lesznek csúcsminőségű és hatékony 3D fémnyomtatót fejleszteni világűrbéli alkalmazásra.

Hamarosan az ISS Kolumbusz Európai Tudományos Modulján fogják installálni, európai csapatok több kísérletre tervezik használni. Az ISS-en és a Földön is négy mintát nyomtatnak. A fent készülteket elemzési célokra, és a lenti nyomatokkal való összehasonlításra visszaküldik a Földre. Ha sikerrel járnak, az űrbeli fémnyomtatással jelentősen csökkenthető az anyabolygóról az ISS-re irányuló, hosszadalmas, az előkészítéstől a kiszállításig akár évekig eltartó logisztikai tevékenység.