Az ezernél több idegvégződéssel rendelkező emberi bőr az agy legfontosabb szenzorikus kapcsolata a külvilággal. A visszacsatolások érintésen, hőmérsékleten és nyomáson keresztül történnek.
Az érintés érzetének utánzása, változatos technológiákba integrálása az ember-gép interakciók és a fejlett szenzori élmények új lehetőségeit nyitja meg.
A Texas A&M Egyetem kutatói ebből az alapkoncepcióból kiindulva fejlesztettek és printeltek hajlítható, nyújtható, az emberi bőrhöz hasonlóan érzékelő elektronikus bőrt (e-bőrt). Nanotechnológiával tervezett hidrogélt használtak hozzá. A bőr hangolható elektronikus és termikus bioérzékelő képességekkel rendelkezik.
Fejlesztői szerint iparágakat forradalmasíthat, javíthatja a fogyatékkal élők életminőségét. Jövőbeli alkalmazásai első körben fontos életjegyeket, például a mozgást, a hőmérsékletet, a pulzusszámot és a vérnyomást folyamatosan figyelő, magunkon viselhető (wearable) egészségügyi eszközök területén várható. A felhasználó visszajelzéseket kap tőle, amelyekkel javítja motorikus adottságait, koordinációjukat.
A fejlesztést a technológia és az emberi test/a környezet közötti jelenlegi megoldásoknál sokoldalúbb, fejlettebb interfészek vágya motiválta. A kutatás legizgalmasabb aspektusa a számos alkalmazási lehetőség: robotika, protézisek, viselhető technológiák, sport és fitnesz, biztonsági rendszerek, szórakozási eszközök.
Az egyik nagy kihívást az emberi bőr rugalmasságának utánzása, a bioelektromos érzékelőképesség integrálása, a gyártótechnikák viselhető és beültethető technológiákra történő alkalmazása, és e képességek szimultán kivitelezése jelentette.
Régebben az ilyen rendszerek túl merevek voltak, merevségük pedig mechanikai problémákat okozott. A hidrogél-alapú rendszerhez hármas térhálósítás stratégiát alkalmaztak, amellyel kezelni tudták a rugalmas elektronika korlátai okozta kihívásokat.
