FREEDEE BLOG

Az amerikai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium (LLNL) mérnökei speciális, konvolúciós ideghálókat (CNN) fejlesztettek a nyomtatási folyamat hibáinak milliszekundum pontossággal történő előrejelzésére. Ez annyit jelent, hogy mesterséges intelligencia ellenőrzi a nyomatot.

A népszerű konvolúciós ideghálókat az idegsejtek egymáshoz kapcsolódásakor és a szem által látottakra történő reagálás közben lejátszódó biológiai folyamatok inspirálják. Nagyon gyorsan tanulnak, képeket nézve okulnak, és minél nagyobb ismeretekre tesznek szert, annál jobb teljesítményre képesek. Fontos, hogy gyakorlás közben is tanul, és az újonnan elsajátított ismeretekkel folyamatosan bővíti a repertoárját.

Az új algoritmus videókat, képkockákat címkéz fel, s von le belőlük nyomtatással kapcsolatos következtetéseket. Változatos feltételek (különböző sebességgel printelő különféle gépek stb.) mellett rögzített több mint 2 ezer lézeres olvasztásos videón gyakorolt. A részek felületét beszkennelték, majd egy eszköz 3D térképet generált belőlük. Az algoritmus ezeket az információkat használja fel a videók, videorészletek, képkockák egyes elemeinek elemzéséhez. Ember számára nagyon fárasztó és időigényes lenne a folyamat.

Az algoritmus a térképen automatikusan felcímkézi a részek magasságát, és következtet a szélességükre. A rendszer a teszteken jól teljesített, 93 százalékos pontossággal dolgozott.

A kutatók egyébként évekig gyűjtötték a lézeres fúzióval történő fémnyomtatásra vonatkozó valósidejű mozgókép-adatokat. Az idegháló elvileg más 3DP rendszerekhez is alkalmazható – mondták el, hozzáfűzve, hogy egyébként is gyűjtik a videoanyagokat, csak most az összefüggéseket is sikerült számítógépes eljárással kimutatni.    

A hibadetektáló munkát eddig elsősorban érzékelők végezték, de az utólagos szenzoros elemzés költséges és lassabb, ráadásul egyes részek printelése napokig, hetekig eltarthat, és az idegháló ilyenkor különösen hasznos.

A 3D printerekhez nyílt forrású interfészt fejlesztő OctoPrint felhasználóknak szóló figyelmeztetést adott ki rendszereik biztonsági szempontból optimálás konfigurálásáról. A cég továbbfejleszthető szoftverét a printelési folyamat monitorozására, ellenőrzésére használják.

Az online biztonságra zavaró és rosszindulatú tevékenységeket figyelő Internet Storm Center (ISC) által kiadott cikk szerzői az OctoPrintet használó gépek elleni potenciális támadásokat írják le.

3759 hitelesítési követelmény nélkül hozzáférhető gépet találtak, azaz, ha rosszindulatú hackerek megtámadják távolból birtokba veszik azokat, a tulajdonosokra nagyon kellemetlen következmények várnak. A betolakodók például IP és kereskedelmi titkokhoz juthatnak hozzá, extrém helyzetekben pedig a G-kód megkaparintásával, akár át is írhatják, majd a rendszerre újra feltölthetik azt.  

A G-kód utasítások megváltoztatásával a tulajdonos hiába akar kinyomtatni egy tárgyat, mások lesznek a fizikai paraméterek, és akár veszélyt is okozhatnak. Gondoljunk például fegyverekre, drónokra stb. Ráadásul a dróntulajdonosok általában kedvelik a 3DP-t, többen saját maguk printelik emberi nélküli légi járművüket.

Az OctoPrint hiába figyelmeztette usereit a biztonságos konfigurációra, sokuk nem foglalkozott a figyelmeztetéssel, lehetőséget adva etikusnak egyáltalán nem nevezhető felhasználásokra. A tanulmány szerzői szerint többen sajnos eleve kikapcsolják nyomtatójuk biztonsági funkcióit.

Az is kiderült, hogy az interfészt az OctoPrint útmutatásai alapján kezelők gépit nem érte támadás. A friss biztonsági útmutatás az interfész új funkcióinak szakszerű használatára és a teljesen szükségtelen kockázatok elkerülésére is felhívja a figyelmet.

„A biztonság nagyon fontos téma, jó lenne, ha minden felhasználó elolvasná ezt a figyelmeztetést, és elegendő időt szánna tanácsaink követésére” – nyilatkozta az OctoPrint fejlesztéseit vezető Gina Haussge.

A WASP (World’s Advanced Saving Project) olasz 3D nyomtatócég 12 méter magas Delta printerével a terület egyik meghatározó szereplőjének számít. A Massa Lombardiában felállított gép 6 méter magas elődjével két éve a közfigyelmet a Shambala Technológiai Park kísérleti jellegű nyomtatott ökofalu projekten dolgoztak.

Az azóta eltelt időszakban a cég új építőrendszert fejlesztett. A Crane (daru) WASP Infinity (végtelen) szerkezetet október 6-án mutatják be.

A WASP tervei között szerepel a harmadik világ lakásproblémájának 3D nyomtatással történő megoldása. Az agyag és homok keverékével dolgozó BigDelta, a Crane közvetlen előde viszont konkrétum, a világ legnagyobb, 12 méter magas deltatípusú 3D printere.

Terveik az úgynevezett „maker gazdaságon” alapulnak: ebben a modellben a megosztott megoldásokkal dolgozó felhasználó mindent (terméket, házat, az összes szükségletet) el tud készíteni, napi szinten alkalmazza a 3DP technológiát.

A BigDeltából továbbfejlesztett új gép moduláris rendszer, userei különböző konfigurációk között válogathatnak. A klasszikus építési darut a digitális gyártással ötvöző szerkezet központi egysége a nyomtatóterület függvényében konfigurálható printer, így az épület szerkezete 3D-ben számolható ki.

A moduláris mechanikus alkatrészek ugyanazok, mint az elődnél, a szállítást leegyszerűsítendő könnyen szét- és összeszerelhetők. A modul nyomtatóterülete 6,60 méter átmérőjű és 3 méter magas. Cementet, biocementet és más építőanyagokat printel, traverzekkel, nyomtatókarokkal bővíthető, lényegében kvázi végteleníthető digitális gyártórendszerré alakítható át.

„Mivel a gép rekonfigurálható és az épület formájának alakulásához alkalmazott generatív megközelítés lehetővé teszi, a nyomtatóterületnek nem kell lefednie a teljes építési területet. Ha a rendszer egésze működik, a nyomtatóterület potenciálisan végtelen, és a helyszíni operátorok követik az építési projekt fejlődését” – olvasható egy sajtótájékoztatóban.

A 2016-ban bemutatott Maker Gazdaságos Kezdőcsomaggal kiegészítve, a WASP Crane-t úgy tervezték, hogy természetes rostokkal kiegészítve, a helyszínen nyomathasson anyagokat. A helyi természetes vagy újrahasznosított anyagok gyártására kitalált csomagba BigDelta printerek, eszközök (vágószerszámok, újrahasznosító, áramellátó rendszerek stb.) és nyersanyagok tartoznak.

A gépen elsőként a hőszigetelő és bevonatrendszerrel kiegészített Gaia modult, egy, október 7-én bemutatásra kerülő különleges házat printeltek.

A szilícium-völgyi Carbon digitális gyártócég bejelentette első minőségében gyógyászati célokra alkalmas Orvosi Poliuretán 100 (MPU 100) anyagát. Korábbi kemény poliuretán anyagaihoz hasonlóan, az MPU 100 izotrópszerű szilárd műanyag digitális fényszintézissel (DLS) történő előállítására alkalmas. A matériát orvosi rendszerek alkatrészeihez, a bőrrel és gyógyszerekkel érintkezésbe lépő eszközökhöz, valamint egyszeri használatú műszerekhez tervezték.

Az amerikai haditengerészet egyik csoportja a világ legnagyobb betonnyomtatójával mindössze 40 óra leforgása alatt közel 50 négyzetméteres barakkokat állított elő.

A San Francisco székhelyű Aether biotechnológiai cég (az Aether 1 bioprinter fejlesztője) a Los Angelesi Kaliforniai Egyetemmel (UCLA) együttműködve puha anyagokból készítene a mostaniaknál jobb minőségű mesterséges izmokat. A nyomtatót új technikákkal és algoritmusokkal optimalizálják, hogy könnyen dolgozhasson ezekkel a matériákkal.

Harvardi kutatók hanghullámokkal működő, folyadékokból korábban kivitelezhetetlen összetételű és viszkozitású cseppecskéket generáló 3DP technikát dolgoztak ki. A módszer rengeteg anyag printelését teszi lehetővé, kívánság szerinti cseppekkel. A jövőben a technikát valószínűleg biogyógyszerek és kozmetikumok szintetizálásához, valamint fény- és áramvezető anyagokhoz használhatják.

A Volkswagen első autógyártóként fogja használni a HP fémprintelést leegyszerűsítő és egyben felgyorsító Metal Jet technológiáját alkatrészek, köztük fékgombok, egyedire kialakítható csomagtér-ajtó feliratok gyártásához. A HP mellett az alkatrészeket előállító GKN Powder Metallurgy szintén részt vesz a munkában.

A Stratasys bejelentette, hogy az IndyCar, IMSA és NASCAR rendezvényekben érintett Team Penske autóverseny-csapat mostantól a tervezéshez és gyártáshoz is alkalmazza a 3D nyomtatótechnológiát, többek között prototípusokat és alkatrészeket szándékozik printelni.

Amerikai kutatók minimálisan invázív beültetést nyomtatnak. A kezelés után feloldódó implantátum heteken keresztül juttat ellenőrzött és személyre szabott gyógyszermennyiséget a szervezetbe. Fertőzések, ízületgyulladás, rák, AIDS ellen egyaránt alkalmazható.

A brooklyni kívánság szerinti (on-demand) szolgáltatásokat nyújtó 3DP iroda, a Makelab partnerségre lépett az automatizáló szoftvereket fejlesztő AMFG-vel. Az együttműködéstől 3DP szolgáltatásaik áramvonalasítását, munkafolyamatok optimalizálását és ügyfeleik számának növekedését várják.

Az amerikai Délnyugati Kutatóintézetben különleges gázturbinát fejlesztenek egy, ember nélküli légi járműveket (UAV), azaz főként drónokat elektromossággal órákig ellátó kicsi generátorhoz. Míg a mostani gázturbinás hajtóművek párszáz óra használat után elkopnak, a kompaktabb és hatékonyabb új darab tovább kitart.

Az amerikai hadsereg kutatólaboratóriumának (ARL) anyagtudósai high-tech atomszondás 3D képkészítő technikával elemeznek fém- és kerámia-mintadarabokat. A munka célja a katonáknak nagyobb biztonságot jelentő testpáncél-rendszerek fejlesztésére szánt anyagok belső tulajdonságainak pontosabb ismerete.

Egyre népszerűbbek a számítógépes játékok, 2 milliárdnál is több a világ gamereinek száma. Sok szempontból viszont figyelmen kívül hagyják őket, például egyéni vágyaiknak és kedvenc elfoglaltságuknak megfelelő ülőalkalmatosságot sem terveztek még dedikáltan nekik.

Az Ikea fejbe vette, hogy változtat helyzeten, és az e-sporttal foglalkozó Area Academy csoport, valamint az amerikai UNYQ közreműködésével egyedire alakítható székeket készít számukra.

Miben egyediek ezek a székek?

Abban, hogy a gyártók egészségügyi célú magunkon viselhető (wearable) megoldásokhoz alkalmazott fejlett testszkennelő és 3DP technológiákkal alakítják ki az ergonomikus és állítható darabokat.

A tervezéstől a végső nyomatig, a prototípus mindössze kilenc hét alatt készült el. A Philip K. Dick egyik regényének címét viselő Ubik teljes mértékben testszkennelésen és biometrikus adatokon alapul.

Kitalálói gondoltak rá, hogy a gamerek rengeteg időt töltenek ülve, hosszú órákig bíbelődnek a számítógép előtt, amihez mindenképpen ergonomikus, mobil és persze kényelmes székek kellenek, ráadásul a hátfájdalmakat és a görcsök gyakoriságát egyaránt csökkentik.

Az Ikea bejelentette, hogy a boltjaiban vásárolt székek a vevőkről készült szkenek alapján lesznek személyre szabva. Maga a szék átlagos puffra hasonlít a benne ülő személy hátsójához tökéletesen passzoló két nyomtatott rácshálószerű ülőkével. Szkennelés után két héten belül elkészülnek az ideális testpozíciót támogató speciális rácsbetétek.

„A gamerek extrém esetek, elméjükkel és testükkel versengő sportolók. Ez a típus egyedi ergonómiai szükségletekkel rendelkezik, és az ezekre alapuló játékmód egészségesebb élethez, kompetitív előnyökhöz vezet” – nyilatkozta Marcus Engman, az Ikea vezető designere.

A UNYQ feladata a fotometria és 3D szkennelés 3DP-vel történő hatékony összekombinálása, míg az Area Academy az e-sportokban szerzett tapasztalatait hasznosítja a projektben.

A közös munkával az otthoni játékkörnyezetet is fel akarják mérni, hogy a gamerek optimális közegben játszhassanak, versenyezhessenek.

A szék 2020-tól korlátozott ideig lesz beszerezhető.

Megjelent a csúcsminőségű kézi 3D szkennereiről (Eva, Leo, Space Spider) ismert Artec 3D új szoftvere az Artec Studio 13, amely az adatokat a korábbiaknál gyorsabban és nagyobb felbontásban előállító, editáló és feldolgozó, röntgen (X-Ray) móddal is rendelkező legújabb változata. Utóbbi mód azért nagyon hasznos, mert feldolgozás előtt a nyers szkennelési adatok potenciálisan problémás részeit is át tudja vizsgálni.

„A felhasználó képzettségi szintjétől függetlenül, az X-Ray módtól az új algoritmusokig és egy fejlett globális regisztrációs eszközig, az összes új funkcióval áramvonalasítottabb és kevésbé időigényes lett a nagy vagy részletgazdag tárgyak szkennelése” – nyilatkozta a 2007-ben alapított Artec 3D-t vezető Artyom Yukhin.

A szoftver feldolgozókapacitásáról mindent elárul, hogy például 500 millió poligonos adatsorral gond nélkül elboldogul. A brutálisan gyors GRT (Global Registration Tool) segítségével a szkennelési feltételektől függetlenül 250 százalékkal több tárgytípust össze tud gyűjteni.

A 3D adatok feldolgozását már a szoftver korábbi változata automatizálta, a mostanival pedig még egyszerűbbé vált a teljes 3D szkennelési folyamat.

Jelzi, hogy a szkenner mikor van optimális távolságra a tárgytól, mikor lehet az objektumot geometriája teljességében „letapogatni” – ha az adatok pirosban jelennek meg, akkor túl közel, ha kékben, akkor túl távol, ha zöldben, akkor a helyes pozícióban vannak.

A 3D modell legjobb minősége a plusz figyelemre érdemes részeket automatikusan átvizsgáló hibaszabályozóval (Max Error Mode) érhető el.

A legegyedibb új funkció, az X-Ray Mode a nyers szkennelési adatokat a tárgy körüli „zaj” törlése közben félig áttetszővé teszi, hogy a felhasználó lássa a kívánt adatokat. A minőség így azonnal kiértékelhető, és nincs szükség további feldolgozásra, míg a user rögtön észleli a hiányosságot, lyukakat vagy bármilyen hibát.

A szoftverbe a számítógép specifikációit automatikusan észlelő „intelligens” 3D renderelési funkciót is integráltak. Az eredmény: a komputer kevesebb RAM-ot használ, és bármilyen 3D modellből könnyen készíthető DFX, egy CAD adatfájl-formátum.

Az Artec Studio 13 a cég összes mélységi és kézi 3D szkennerét támogatja.

Az utóbbi években a fémnyomtatás a 3DP egyik leginnovatívabb terepe, és egyben komoly szerepet játszik a szakterület különféle iparágakban történő térhódításában. Forradalmasíthatja az egész modern gyártást, a potenciál mindenesetre megvan benne rá.

A puha fémporokat lézeres technikával megolvasztó jelenlegi folyamatok viszont korlátozottak. Az ok egyszerű: a fémek általában nincsenek könnyen extrudálható állapotban, így a megközelítés sokszor nemcsak drága és bonyolult, hanem magas hőmérsékletre sem deformálódó, egyébként esetlen segédszerkezetek is kellenek hozzá.

A Yale Egyetem kutatói ezen az állapoton szeretnének változtatni. Az általuk alapított Desktop Metals vállalattal közösen minden eddiginél egyszerűbb fémprintelést ígérnek. Bemutatót is tartottak belőle: fémüvegből készült nyomtatószálakat olvasztottak fémtárgyakká. Kiderült, hogy megoldásuk praktikusabb és olcsóbb, és ez a fajta fémnyomtatás kb. olyan egyszerű és gyakorlatias, mint a hőre lágyuló műanyagok printelése.

Hagyományos fémekkel ellentétben, az amerikai fémnek vagy üveges fémnek is nevezett fémüvegek (BMG) „az olvadékból olyan gyorsan lehűtött fémek, amelyeknek nem alakul ki a kristályszerkezete, hanem a gyors hűtés miatt a folyadékban uralkodó atomi rendezetlenség fagy bele az anyagba.” (Wikipédia)

Ezeknek a fémeknek a „szuperhűtött” folyékony területe melegítés közben folyamatosan puhul. A jelenség hőre lágyuló műanyagokra, és nem a hagyományos fémekre jellemző. Azaz a BMG-k minden más fémnél könnyebben puhulnak, és jól használhatók szilárd, masszív fémalkatrészek előállításához.

A Yale kutatói ezt a tulajdonságot kihasználva kísérleteztek anyagokkal, és igyekeztek kihasználni a bennük lévő potenciált, illetve a BMG-k további műanyagszerű jellemzőit: erőt, rugalmasságot, töréssel és rozsdásodással szembeni magasszintű ellenállóképességet.

A cirkóniumból, titánból, rézből, nikkelből és beriliumból álló jól ismert és könnyen beszerezhető Zr44Ti11Cu10Ni10Be25 fémüveg-ötvözettel dolgoztak, és az eddigi eredmények kifejezetten bíztatók.

A 3D nyomtatást ma már a szárazföldi, vízi és légi közlekedésben egyaránt használják, a három terület közül legkésőbb a hajózásban kezdték el alkalmazni, ahol – ellentétben a légi iparral és a szárazfölddel – egyelőre inkább csak szórványos kezdeményezésekről beszélhetünk.

Szárazföldön elsősorban az autónyomtatás, főként részek, ritkább esetekben teljes gépjárművek printelése a legismertebb alkalmazás, de a technológiát kötöttpályás rendszerekben is hasznosítják.

A német és az angol vonatok után a Nederlandse Spoorwegen (NS), azaz a Holland Vasút is használja a 3DP-t., igyekszik kiaknázni az additív gyártás előnyeit, jelenleg törött részek és alkatrészeket helyettesítenek printelt tartalékdarabokkal. Az NS-nél most 20 nyomtatott tartalékdarab szerezhető be, de év végéig 50 fölé akarják tornászni a számot.

A holland vasúthálózaton már működik az első printelt részeket is tartalmazó vonat. Míg hagyományos megoldásokkal nagyobb mennyiségben kell rendelni darabokat, addig 3DP esetében egyetlenegyre is adódik lehetőség. Ezzel pedig a komoly anyagiak mellett, idő is megtakarítható – gyorsabb a karbantartás, így a vonatok száma sem csökken, de legalábbis kevesebb rá az esély, kisebb a kockázat.

A részeket nem maga az NS nyomtatja, hanem kiszervezte az utrechti Dimanex 3DP beszállítónak. Két nagyobb anyagcsoporttal, műanyaggal és fémekkel dolgoznak. Nyilvános hangszóró berendezések dugattyúi, operátorok vezérlőasztalának keretei máris printelhetők.

„A beszállítókkal azon dolgozunk, hogy megtaláljuk a legjobb megoldásokat. Ők is a munka minőségét javító innovatív dolgokat keresik” – nyilatkozta Anita Middelkoop, NS-szóvivő.

A szóvivő azt is elmondta, hogy az additív gyártás tartalékdarabok előállítása mellett az eszközkészítést is lehetővé teszi. Az NS több printerrel rendelkező vállalattal, szervezettel működik együtt, ami azt jelenti, hogy nem kell kivárniuk egy darab elkészültét, hanem azzal párhuzamosan dolgozhatnak másokon is, azaz mindig elegendő kapacitás áll rendelkezésükre.

Általános iskoláktól egyetemekig, a 3D nyomtatás az oktatás egyre integránsabb része. Szakmai képzések és továbbképzések (amelyekben a FreeDee kulcsszerepet játszik Magyarországon) mellett ma már speciális területeken is indítanak tréningeket stb.

Most a világ egyik legnevesebb felsőoktatási intézménye indít újra egy 2018-as képzést.  

A gépészmérnök A. John Hart docens ugyanis „Additív gyártás innovatív tervezéshez és termeléshez” címen online tanfolyamot vezényelt le idén tavasszal. Az egyetem Gyártás és Termelékenység Laboratóriumát (LMP) vezető Hart gyors FFF technológián és cellulózból készült antibakteriális nyomtatószálon (filament) dolgozott korábban.

A sikeren felbuzdulva, az MIT (Massachusetts Institute of Technology) 11 hetes képzését október 1-től megismétlik, 1950 dollár a részvételi díj. (Az MIT-n egyébként a 4D nyomtatást feltaláló Skylar Tibbits laboratóriuma az elsőszámú 3DP referencia.)

Az additív tervezés (DfAM, Design for Additive Manufacturing) képességének elnyerését célzó tanfolyam anyaga az autógyártásra, a légjármű-iparra és az orvosi technológiákra alkalmazható, eleve úgy tervezték, hogy szakembereket készítsenek fel 3D nyomtatási folyamatok bevezetésére munkakörnyezetükben.

A szerteágazó és egyedi esetekre is alkalmazható DfAM koncepció a különböző additív gyártófolyamatok, felhasznált anyagok és változatos szoftverplatformok megértésén alapul.

A résztvevőknek vezeték nélküli együttműködésre összpontosítva tanítják meg „haladó” CAD-platformok, például az Onshape kezelését, akárcsak a pehelykönnyű alkatrészek gyártásában fontos szerepet játszó generatív tervezést, de a nyomtatóanyagokkal, polimerek, fémek és kompozitok sajátosságaival, alkalmazásaikkal szintén megismerkedhetnek.

Mindezek ismeretében jobban átlátják, hogy a technológia milyen értékeket teremt, printelt és hagyományos eljárással készült alkatrészek összehasonlító vizsgálatával pedig tudni fogják, mikor célszerű és anyagilag is kifizetődő a 3DP használata.

Hart mellett a Gépészmérnöki Tanszék öt másik oktatója, alkalmanként pedig a Villamosmérnöki és Számítástudományi, illetve a Menedzsment és Fémgyártás tanszékek tanárai is részt vesznek a szakmai bizonyítványt adó képzésben.

A leggyakrabban használt és a desktop gépeknél is népszerű 3DP technikát, az FDM-et, azaz a szálhúzásos módszert gyakran használják nagyobb és erősebb részek printeléséhez. A szálakat, például ABS-t vagy PLA-t folyadékban olvasztják meg, a félig folyékony anyag 1/10 másodperc alatt rétegekké szilárdul. (Az FDM technológiáról itt tekinthető meg a FreeDee anyaga és videója.)

A nyomatnak „el kell viselnie” rétegei tömegét, de a hatékonyabb printekért a magasságot csökkenthetjük is. Kínai kutatók ezzel kapcsolatos tanulmányban írtak a paraméterek optimalizálásáról.

PLA-vel dolgozó FDM gépből, egy Raise3D N2 Plus printerből kiindulva vizsgálták a rétegek magassága és a nyomtatási idő kapcsolatát, kiegészítő kellékeket, mérethűséget, és optimalizálták a kapcsolódó paramétereket.

Kiderült, hogy a 0,14 milliméter magassághoz társul a legrövidebb nyomtatási idő, feltéve ha a printelés jó minőségű. A fúvókát 210 fokra, az első réteg vastagságát 2 millimétere, az átmérőt 10-re, a magasságot 15-re állították be.

A vastagságot apránként növelték, a nyomtatási időt stopperral mérték. Az adatelemzés kimutatta, hogy a rétegmagasság csökkenésével a printelés is lelassult, másrészt vastagabb rétegeknél a sebesség ugyan nőtt, a modell viszont durvább, nyersebb lett.

Következő lépésben a nyomtatási kellékek és a rétegmagasság viszonyát vizsgálták, és megállapították, hogy a hatás elenyésző.

Az utolsó kísérlet során a rétegmagasság-mérethűség kapcsolatot elemezték. Különböző magasságokat néztek, digitális mérőkörzővel számszerűsítették az X, az Y és a Z tengelyekhez kapcsolódó hibákat. Ha a rétegmagasság kisebb, a méretpontosság nagyobb – állapították meg.

A fentebbi (második) ábra a különféle paraméterek viszonyát szemlélteti.