Az utóbbi években a fémnyomtatás a 3DP egyik leginnovatívabb terepe, és egyben komoly szerepet játszik a szakterület különféle iparágakban történő térhódításában. Forradalmasíthatja az egész modern gyártást, a potenciál mindenesetre megvan benne rá.
A puha fémporokat lézeres technikával megolvasztó jelenlegi folyamatok viszont korlátozottak. Az ok egyszerű: a fémek általában nincsenek könnyen extrudálható állapotban, így a megközelítés sokszor nemcsak drága és bonyolult, hanem magas hőmérsékletre sem deformálódó, egyébként esetlen segédszerkezetek is kellenek hozzá.
A Yale Egyetem kutatói ezen az állapoton szeretnének változtatni. Az általuk alapított Desktop Metals vállalattal közösen minden eddiginél egyszerűbb fémprintelést ígérnek. Bemutatót is tartottak belőle: fémüvegből készült nyomtatószálakat olvasztottak fémtárgyakká. Kiderült, hogy megoldásuk praktikusabb és olcsóbb, és ez a fajta fémnyomtatás kb. olyan egyszerű és gyakorlatias, mint a hőre lágyuló műanyagok printelése.
Hagyományos fémekkel ellentétben, az amerikai fémnek vagy üveges fémnek is nevezett fémüvegek (BMG) „az olvadékból olyan gyorsan lehűtött fémek, amelyeknek nem alakul ki a kristályszerkezete, hanem a gyors hűtés miatt a folyadékban uralkodó atomi rendezetlenség fagy bele az anyagba.” (Wikipédia)
Ezeknek a fémeknek a „szuperhűtött” folyékony területe melegítés közben folyamatosan puhul. A jelenség hőre lágyuló műanyagokra, és nem a hagyományos fémekre jellemző. Azaz a BMG-k minden más fémnél könnyebben puhulnak, és jól használhatók szilárd, masszív fémalkatrészek előállításához.
A Yale kutatói ezt a tulajdonságot kihasználva kísérleteztek anyagokkal, és igyekeztek kihasználni a bennük lévő potenciált, illetve a BMG-k további műanyagszerű jellemzőit: erőt, rugalmasságot, töréssel és rozsdásodással szembeni magasszintű ellenállóképességet.
A cirkóniumból, titánból, rézből, nikkelből és beriliumból álló jól ismert és könnyen beszerezhető Zr44Ti11Cu10Ni10Be25 fémüveg-ötvözettel dolgoztak, és az eddigi eredmények kifejezetten bíztatók.
