Izraeli, kínai és kanadai kutatók Arkhimédész törvényét (a nyugvó folyadék és gáz a benne lévő testre felfelé irányuló erővel, felhajtóerővel hat) felhasználva dolgoznak ki új 3D szkennelő technikát. A legfejlettebb technológiák korlátain túlmutató vízalapú módszerrel tárgyak lézerszkenneléssel rögzíthetetlen részei is rekonstruálhatók.
A 3DP szolgáltatásokat nyújtó kaliforniai Forecast 3D új 3D gyártóközpontot nyitott, és a HP Multi Jet Fusion (MJF) technológiáját fogják használni a tervezett nagyszériás gyártáshoz. A központban tizenkét HP Jet Fusion 3D 4200 dolgozik. Ilyen léptékben csak ők használják a HP megoldásait. Szintén a HP-hez kapcsolódik, hogy a francia online 3DP szolgáltató Sculpteo – ügyfélköre 40 százalékának kívánságára – is elkezdi használni a többi megoldásnál tízszer gyorsabb MJF-technológiát.
Az amerikai Légierő Kutatólaboratóriuma (AFRL) napelemeket nyomtat. Különleges technológiát használnak hozzá; a cél, hogy hatékonyabb gyártási folyamatot dolgozzanak ki napenergia-gyűjtéshez.
A Facebookhoz tartozó Building 8 szabadalmi oltalomra nyújtotta be egy „moduláris elektromechanikus eszköz”, magyarán egy többféle célt kielégítő moduláris okostelefon tervét. A készülék vázát 3D nyomtatással szándékozzák létrehozni.
A 2006 óta „egészséges lábbelikre” specializálódott német cipőgyártó Oberle részletesen beszámolt, hogyan használta a German RepRap x350pro 3D nyomtatót. Az eredménnyel annyira elégedettek, hogy egy másik printer beszerzését is tervezik.
3D nyomtatás az oktatásban: lengyel kutatók és a Zortrax 3DP cég szakemberei közösen fejlesztették és készítették el a különféle szenzorokkal felszerelt Photon nevű oktatási robot prototípusát. A robot akkor fejlődik és tanul, amikor a gyerekek használják. Kezdetben nem tud feladatokat (akadályelkerülés, hangkibocsátás, kommunikálás más robotokkal stb.) végrehajtani, gyerekekkel történő interakciók közben sajátítja el az azokhoz szükséges készségeket.
Az EMPA, a Svájci Szövetségi Anyagtudomány és Technológia Laboratórium és más akadémiai intézetek kutatói műalmát állítottak elő, és a munkához 3D nyomtatást is használtak. A gyümölccsel azonban nem az ételnyomtatás trendjéhez kívántak kapcsolódni, hanem prózaibb, ugyanakkor fontosabb célok lebegtek előttük: az eredetivel azonos formájú, ugyanúgy pépes gyümölcsök szállításához, minőségük hosszú szállítás közbeni megőrzéséhez igyekeztek modelleket gyártani, hogy aztán a tapasztalatokat a valóságban is hasznosítsák. Az alma mellett banánról, mangóról, citromról stb. is készítettek mesterséges modellt.
Ausztrál kutatók szintén a „jövő gyümölcsén” dolgoznak, a 3D ételt speciális interfésszel alakíthatjuk igényeink szerint, és tervezhetünk vele speciális gyümölcsöket, amelyeket természetesen ki is nyomtathatunk. Meg persze nem ehetjük, a technológia még nem tart ott, viszont a tervezés valós paramétereken (méret, forma, szín, textúra stb.) és az eredmény is valódi növénytermesztő folyamatokon alapul.
