FREEDEE BLOG

A Babcock, a nemzetközi hadi ipar egyik legismertebb nagyvállalata, a brit hadsereg aktív fegyveres jármű-parkjának nyomtat és szerel fel fémalkatrészeket. Premierről van szó, mert ez az első alkalom, hogy az Egyesült Királyság fegyveres erőinél fémnyomatokat használnak ilyen célra.

Az acélprinteket egyes részek elöregedése tette szükségessé. Az elöregedés, megkopás, technikai lemaradás egyre markánsabb, és a jövőben a trend még erőteljesebb lesz. A nyomatokat működő Titan és Trojan járművekre szerelték fel, periszkóprendszereiket kellett úgy megerősíteni, hogy a személyzet mindent jól lásson a környezetből.

A Babcock mérföldkőről beszél. Hosszútávú programjuk célkitűzése, hogy képesek legyenek a világon bárhol alkatrészeket nyomtatni, ahol szükség van rájuk. Ez azt is jelenti, hogy a szóban forgó járművekre, akár hajókra és messzi katonai telephelyeken is 3D printereket installálhatnak.

A vállalat vezetősége elmondta, hogy a 3D nyomtatás az elöregedett alkatrészek pótlása mellett az ellátási lánc fennakadásaira is megoldás lehet. Ezeket a problémákat csak diszruptív technológiákkal lehet kezelni, és a 3DP pont ilyen – állítják.

A brit hadsereg szintén elégedett az együttműködéssel. A technikával felgyorsul a gyártás, hamarabb cserélhetők ki megkopott, meghibásodott alkatrészek, mintha hagyományos módszerekkel dolgoznának.

Quad kerékpároktól, generátoroktól tankokig és harckocsikig, a brit hadsereg több mint ötvenezer járműjének működtetéséért felelős Babcock a Plymouthi Tudományparkban additív gyártással, gyártási módszerekkel foglalkozó innovációs központot nyitott meg tavaly. A központban végzett munka jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az elavult alkatrészek, amelyek helyettesítéséhez csak kis mennyiségű printre van szükség, hónapok helyett napok alatt elkészüljenek.

Ilyen volt a periszkóprendszert kiegészítő nyomat is.

Elkészült a világ legnagyobb, harminchat méter hosszú, csúcstechnológiás 3D nyomtatója, a Mega II rendszer, kivitelezője a delfti kompozit-specialista CFAM. Megrendelő az Abu Dhabi székhelyű Al Seer Marine, a közép-keleti térség vezető, a jachtkarbantartástól, hajók működtetéséig, ember nélküli megoldásokig, a működtetők és a végfelhasználók összes igényét kielégítő szolgáltatásokat kínáló tengeri vállalata.

A rendszer kicsi tartalék-alkatrészektől nagy hajókig, nagyméretű komplex tervekig sokféle darabot, meglepő gyorsasággal és pontossággal kivitelez. A hajóipar mellett más szektorok, például a légjármű-ipar és a vasút is kiaknázhatja a nyomtató adta lehetőségeket.

A nagyteljesítményű, labdacsokat extrudáló rendszerhez két darab, sínen futó robot tartozik, mindkettő harminchat méter hosszúságig és öt méter szélességig tevékeny. Ezekkel a paraméterekkel a Mega II sok területen hozhat komoly változásokat.

A nagyformátumú additív gyártást (LFAM) használó Al Seer Marine járműveket és hajókat kíván tervezni, építeni és gyártani a rendszerrel. A regionális és globális partnerek óhajainak kielégítése mellett, természetesen az iparág jövőjére is gondolnak.

Az LFAM rendszereknél a technikai korlátoktól az anyagminőségig több tényezőt, például a méretbeli pontatlanságokat és az árakat kifogásolják leginkább. Ezek ellenére, a gépek egyre jobb minőségűek, a nyomatok szintén sokat javultak, a Mega II pedig külön kategóriát jelenthet.

Míg a hagyományosan „tengeri” országok nehezebben váltanak a jól bevált technológiákról újakra, addig az olyan új versenytársak, mint az Egyesült Arab Emírségek sokkal befogadóbbak a régiekkel valamilyen mértékben mindenképpen szakítást jelentő high-tech megoldásokkal, köztük az additív gyártással is.

A québeci Global Metal több mint negyven évig a hagyományos gyártásban dolgozott, most viszont a 3D nyomtatás során keletkezett hulladékot újrahasznosító szolgáltatást kínál, amellyel csökkenteni kívánja az additív gyártószektor által termelt szemét környezeti és anyagi következményeit.

A vállalat egyre több 3D nyomtatásban érintett, elsősorban a légjármű-, a járműiparban, az orvosi és fogorvosi szektorban tevékeny cégnek nyújt szolgáltatást.

A Global Metal olyan széles körben használt anyagokat hasznosít újra, mint például a titán, titánötvözetek, alumíniumötvözetek, kobaltalapú ötvözetek, szerszámacél, nikkelalapú ötvözetek, rozsdamentes acél, rézötvözetek, valamint nemesfém- (arany, platina, ezüst, palládium) ötvözetek.

Sok iparág hulladéknak tekinti a fémporokat, és a Global Metal változtatni szerezne ezen a (pre)koncepción. Mivel kockázatosnak, nehezen kezelhetőnek, szállításra pedig drágának tartják őket, gyakran végzik szemétlerakókban. Ha állaguk és formájuk – magas víztartalmuk miatt – az iszapra emlékeztet, akkor még inkább szemetet látnak bennük.

A fémporok ugyan kockázatosak, de attól még simán újrahasznosíthatók, a kettő nem zárja ki egymást – véli a veszélyes hulladékként elkönyvelt másodlagos/segédfémekről, melléktermékekről a Global Metal. Ezek ártalmatlanítása, szemétlerakókba helyezése óriási költségekkel jár, ha hagyományos munkamódszereket, technikákat használnak hozzá.

A québeci vállalat költséghatékonyabb, „egylépéses fém-újrahasznosító” megoldást kínál. Az érvényben lévő szabályozásnak, engedélyeknek megfelelően kezelik, dokumentálják, semmisítik meg az anyagokat, így segítve az érintett vállalatoknak, hogy ne kelljen súlyos bírságot fizetniük.

A hulladék auditálását, fémtesztet és elemzést, logisztikát, fémkinyerést, újrahasznosítást, ártalmatlanítást kínálnak, és mindezek mellett a helyszíni hulladékkezeléshez szintén adnak tanácsokat.

Az additív gyártás a szépségipar egyik legalábbis eddig kevésbé digitalizált területén, a bőrápolásban is megjelent. A szektor olyan nagyágyúi, mint a Neutrogena és a Nourished printelt kiegészítőkkel igyekszik növelni a szintet, eredményesebbé tenni napi rutinfeladatokat.

Az iparág szép jövő elé néz, a Fortune Business Insight előrejelzése alapján a 2021-es évi 100,13 milliárd dolláros bevétel 2028-ra 145,82 milliárdra növekedhet.

A smink eredetileg ugyan nem volt a kozmetika vezető területe, ma viszont már az. Egyre meghatározóbb trendek, például a K-Beauty a természetes bőrre fektetik a hangsúlyt, és ezzel a kiegészítők piaca is gyarapodik.

Soha nem fektettünk ekkora hangsúlyt a tápanyagok egészségünk, például az egészséges bőr érdekében történő használatára, C, E, B és Zinc vitaminokra, kollagénekre és peptidekre, vagy a „belső szépség” újraértelmezésére, mint napjainkban.

A kiegészítők annyira népszerűvé váltak, hogy a női egészségügyi és szépségpiac – a bőrápolás szektor egyik meghatározó ága – 2021-ben 55,4 milliárd dollár bevételt generált.

Ha bizonyos területek ennyire népszerűvé válnak, ma már elképzelhetetlen, hogy előbb-utóbb ne alkalmazzák a 3D nyomtatást.

A Nourished 2022 márciusában a Colgate-tel közösen állított elő a jobb szájhigiéniát célzó printelt kiegészítőket, a Neutrogena Skin 360 rendszere pedig a felhasználó bőrét elemezve, azonosítja a személyes szükségleteket. E céllal nyomtatták a személyre szabható MaskID maszkokat is.

A Neutrogena és a Nourished a fogyasztói elektronika éves Las Vegasi seregszemléjén, a CES-en múlt héten mutatta ba a Skin 360 SKINSTACKS terméket. A kivitelezéshez használt 3DP technológiáról nem árultak el sokat, de annyi azért tudható, hogy extrudálással dolgoztak.

A mintegy kétezer arcjegy elemzéséhez, a szükségletek és a célok megállapításához a szoftver több mint százezer bőrpixelt használ, és az adatok alapján dönt a tápanyagokról.

Az összes SKINSTACK vegán, cukormentes, több személyre szabható rétegből áll. A honlapon pontosítják az összetevőket.

A vállalatok bizakodnak, hogy a 3D nyomtatás és a mesterséges intelligencia összekombinálásával minden korábbinál gondosabb és személyesebb bőrápolás valósítható meg.

A tavalyi Milánói Design Héttel egyidőben rendezték a Milánói Óceán Hetet is, amelynek keretében a lombardiai metropolisz divatnegyedének szívében az egyik történelmi utcát OneOceanStreetMilano-vá alakították át.

A kezdeményezés kiemelt részeként, a Via Gesú (ez az utca neve) Szövetség és a londoni Supernovas startup az utcabútorokat nyolcvan nyomtatott virágtartóval helyettesítették. Tengerben talált két tonna újrahasznosított halászhálót használtak hozzájuk.

Az ünnepélyes megnyitón a 2018-ban alapított Egy Óceán Alapítvány (OOF) is részt vett. Az OOF alapítási éve 2018, az Olaszországban első alkalommal rendezett, nagyon sikeres One Ocean Forum után történt. Az országban ez volt az óceánok védelméről szervezett első fórum, egyetemek, társadalmi és tudományos szervezetek, vállalatok vettek részt rajta.

Az Óceán Hetet többek között olyan hírességek támogatták, mint Giorgio Armani. A divatház által szervezett előadáson, egy fenntarthatósági labor vezetői különféle iparágak (köztük a divat) közvetlen és közvetett környezeti, például a tengeri ökoszisztémára gyakorolt hatásairól beszélt.

A One Ocean 2021-ben mélyelemzést publikált a globálisan évi 2,5 trillió amerikai dollárt generáló, háromszázmilliónál több személyt foglalkoztató, a gazdaság mellett a társadalmi és a kulturális életben is fontos szerepet játszó divatiparról. Környezeti szempontból a szektornak több, egyelőre nem teljes mértékben ismert kritikus problémát kell megoldania.

Például azon kellene sürgősen változtatni, hogy a divat az egyik legszennyezőbb, óceánokra és tengerekre is negatív természeti hatással lévő iparág. Át kell gondolni, hogyan lehetne fenntarthatóvá és körkörössé tenni.

A 3D nyomtatás szektoron belüli elterjedése fontos szerepet játszhat ebben a folyamatban. A printelt virágtartók megjelenése a divatfőváros divatnegyedének szívében nem a véletlen műve, hanem jelképes is.

A Peugeot Inception Concept – mint ahogy a neve is mondja – konceptautója tökéletesen szemlélteti a gyártó elképzeléseit a jövő elektromos járművéről. A kivitelezéshez használt tucatnyi innovatív technológia egyike a 3D nyomtatás, amelyet a vezetőüléshez, a kormányhoz és a belső tér kialakításához használtak. A Stratasysszel közösen dolgoztak, együtt aknázták ki annak 3D textília-nyomtató technológiáját.

Az autómárka vezetői elmondták, hogy a Peugeot ugyan folyamatosan változik, de az Inception Concept mégis összetéveszthetetlenül Peugeot. A vezetés új térélményét akarják megteremteni vele, és a jármű természetesen fontos szerepet hivatott játszani az autómárka széndioxid-lábnyomának drasztikus, 2030-ig minimum ötven százalékkal történő csökkentésében.

Az ülések és a padló száz százalékban újrahasznosított poliészterből készült, fémes fényű, speciális bársony borítja. A rugalmas textíliát 3D mintázatokat beledolgozva (a Stratasys 3DFashion technológiájával) nyomtatták, hogy tényleges padlószőnyegként funkcionáljon.

Prototípuskészítésre ma már egyértelműen a 3DP az egyik leginkább bevett eljárás, de a Peugeot túllépett a „bevezető szinten” azzal, hogy a végtermék bizonyos darabjait is printelték. Ezek a darabok egyértelműen növelik a vezető és az utasok kényelemérzetét.

Ilyen a klasszikus kormánykereket helyettesítő Hypersquare irányítórendszer, amely lehetővé teszi, hogy a sofőr teljesen kontroll alatt tartsa a vezetési paramétereket, ösztönösebb, biztonságosabb és egyszerűbb a vezetés, egy kicsit olyan, mint egy videojáték a valóságban. A rendszerhez tabletszerű képernyő kapcsolódik, multifunkcionális, érintésre működik.

A jármű esetében még nem próbálkoztak a 3D nyomtatás sorozatgyártásra történő alkalmazásával, egy-egy alkatrész nagyszámban való printelésére viszont mindenképpen sor kerül.

A HyperX, a hosszú ideje (először csak 2D, majd egy ideje már 3D is) a nyomtatógyártás egyik főszereplőjének számító HP (Hewlett Packard) játékperifériákkal foglalkozó csapata különleges új programot (HX3D) mutatott be.

A HX3D lehetővé teszi, hogy gamerek többféleképpen szabhassák személyre, tegyék egyedivé játékfelszerelésüket. A HP 3D nyomtatótechnológiáját használják hozzá.

A HyperX az idei CES, a fogyasztói elektronika legnagyobb éves seregszemléjén személyre szabott billentyűzeteket, sisakokat, egereket és más játékcuccokat mutatott be. Az első nyomtatott perifériák az egyedire kialakított, printelt billentyűsapkák, limitált kiadásban. Értelemszerűen úgy tervezték őket, hogy passzoljanak a HyperX és más mechanikus billentyűzetekhez.

Abból indultak ki, hogy a gamerek nagyon szeretik kellékeik személyre szabását, és rengeteg időt töltenek el mindenféle játékcucc, játékon belül megvásárolható tárgyak frissítésével, finomhangolásával.

A HX3D ezt a vonzódást alakítja át a fizikai valóságban megélhető játékélménnyé, és persze szórakoztató folyamat is díjnyertes darabok folyamatos frissítése, megújítása.

A HyperX játékfejlesztőkkel, e-sport csapatokkal, tartalomgyártókkal, influenszerekkel és vállalati kreatívokkal tervezi az együttműködést, rajongóbarát termékek létrehozását. Ezek a darabok játék közben is használhatók, de emléktárgyként és más minőségben gyűjthetők is.

Havonta újak jelennek meg, és ha egy tervet értékesítettek, nem lehet többé eladni.

A fogyasztói elektronika éves legnagyobb seregszemléjén, a január 5. és 8. között, hagyományosan Las Vegasban rendezett CES 2023-as „kiadásán” a Formlabs három új terméket mutatott be. A Form Autó, a Fleet Control és a High Volume Resin System együtt alkotják a Formlabs Automation Ecosystemet.

Az új ökoszisztéma több járulékos előnnyel jár: növeli a termelékenységet, méretezhető a gyártás, csökkenti a nyomatok előállítási költségét, és javítja a felhasználói élményt. Több asztali sztereolitográfiás (SLA) nyomtatót kezelhetünk vele (de ha úgy akarjuk, akkor csak egyet).

A három új termék automatizációs ökoszisztémakánt, de külön-külön, általunk kidolgozott munkamenetekhez is használható.

A külön, de új nyomtatócsomag részeként is megvásárolható Auto a Form 3, Form 3B és a Form 3+ printerek bővítménye. A kész nyomatot automatikusan eltávolítja a kettesszámú építési platformról, majd a működtető beavatkozása nélkül indítja el a következő nyomtatást.

A Fleet Control a PreFormhoz és a Dashboardhoz kitalált, újonnan elérhető, fejlett funkciók sora. A központosított sorkezeléssel és az automatikus nyomtató-hozzáféréssel könnyebbé teszi több printer kezelését.

A Nagy Térfogatú Gyantarendszer öt literes gyantazsák és szivattyú, amellyel nőnek Formlabs SLA printerének szabvány műgyantás lehetőségei. Csökkenti a hulladékmennyiséget, minimalizálja a „patron” használatával kapcsolatos teendőket.

A Formlabs elégedett a Gyártási Szolgáltató Irodájában 2020 júliusától tesztelt ökoszisztémával. Elmondásuk alapján mintha öt printert helyettesítene: semmit nem kell tisztítani, leszedni a nyomatokat, mosni a gépeket, mert a mosás, tisztítás nagytételben történik.

Sok időt takarítanak meg vele, rugalmasabb a munka, az operátornak pedig csak annyi dolga maradt, hogy a nyomatokat reggel kivegye a kosárból.

A Formlabs 3D nyomtatóit a FreeDee forgalmazza Magyarországon.

Változatos alkalmazások jóvoltából, a mesterséges intelligencia évek óta mindennapjaink szereplője, ráadásul úgy, hogy gyakran nem is tudunk róla. Ezt a gépi tanulás, azon belül is a mélytanulás (deep learning) gyors fejlődése alapozta meg. Egy 2020-as előrejelzés alapján az MI szoftverek piaca 2025-re eléri a 126 milliárd dollárt.

Mindezek ismeretében semmi meglepő nincs abban, hogy a mesterséges intelligencia 3D modellek készítésére is használható. A Google DreamFusion szolgáltatásával például szöveg, szöveges utasítások (promptok) alakíthatók át ilyen modellekké. Generálásuk azonban órákig eltarthat.

A mostani mesterségesintelligencia-kutatások egyik élharcosa, a San Franciscói OpenAI december végén piacra dobott Point-E rendszere (amelyben az E az efficiency, azaz a „hatékonyság” rövidítése) felgyorsítja a folyamatot, órák helyett percek alatt elvégzi a munkát.

A rendszert használva – 3D formákat megjelenítő – nagyszámú térbeli pontfelhő létrehozásával alkothatunk 3D objektumokat. De hiába generálhatók gyorsan pontfelhők, nem ragadják meg a tárgyak formájának, textúrájának apróságait, a finom részleteket.

Szerencsére az OpenAI gondolt erre, és egy másik MI-megoldással a pontfelhők a tárgyakat (csúcsaikat, éleiket stb.) sokkal pontosabban reprezentáló hálókká alakíthatók. A modell persze még így sem tökéletes, de sokkal közelebb van hozzá.

A Point-E a képet 3D modellé alakító megoldás mellett szövegből képet generáló modellt is tartalmaz. Utóbbit a szavak és a kapcsolódó képek összefüggéseinek megértésére gyakoroltatták, míg 3D objektumok létrehozásával a rendszer jobban megérti az egész folyamatot.

Használatához egyelőre nagy adatbázis kell, és az OpenAI el is mondta, hogy technológiájuk hiába gyorsabb az eddigieknél, még mindig „work in progress”, viszont állandóan dolgoznak rajta, finomítják. Másrészt, valódi tárgyak készítéséhez, tehát pont a 3D nyomtatáshoz ideális.

Omán nemzeti olajtársasága, a Petroleum Development Oman (PDO) partnerségre lépett a beszédes nevű Spare Parts 3D (SP3D) francia startuppal, hogy felmérje 150 ezer csere-/pótalkatrész nyomtathatóságát.

Hat hónap alatt dolgozták fel a kóddal ellátott 150 ezer darabra vonatkozó adatokat, hogy meghatározzák a technikai megvalósíthatóságon és a gazdasági vonzerőn alapuló nyomtathatóságot. Ezt az SP3D adatvezérelt módszerének, egyedi gépitanulás-szoftverének (DigiPART) és a PDO multidiszciplináris csapatának köszönhetően érték el.

Hiába volt rengeteg adatuk, egy helyen és azonnal hozzáférhető állapotban nem állt a PDO rendelkezésére a technikai és gazdasági adatpontokat, műszaki rajzokat és 3D fájlokat tartalmazó ideális adatsor. Komoly kihívásokat kellett megoldaniuk, mert az alkatrészek kb. nyolcvan százalékáról nem volt méret- és tömeginformációjuk sem.

Az eredeti adatokat a DigiPART szemantikusfelismerő-algoritmusai (SRA) és masszív additívgyártás-adatbázisok kombinációjával – és így a kezdeti adatbázis jelentős mértékű feljavításával – tudták úgy optimalizálni, hogy azonosíthassák a nyomtathatóságot.

Az SRA, az alkatrész-leírásokat olvasva, azonosította a további nyomtathatósági elemzésre javasolt alkatrész-neveket. Funkcionális specifikációikat a DigiPART teljesen pontosan definiálta. Az automatizációnak ez a szintje kulcsfontosságú volt a pontos nyomtatási technológia és az anyagok meghatározásához, a 3D nyomtatás ütemezésének kialakításához.

A PDO elmondta, hogy az együttműködéssel, a gyártást két évvel gyorsítják fel, és lehetővé vált, hogy az olajtársaság a közép-keleti innováció élharcosai között maradjon. Közben persze a 3DP ománi potenciálját is képesek voltak felmérni, hogy a helyi értékekkel összekapcsolt technológiával mi minden valósítható meg.

Elmondásuk alapján a szultanátus ipar 4.0 ökoszisztémáját építik az additív gyártással, ami jóval döcögősebben menne az együttműködés nélkül.