FREEDEE BLOG

Ételnyomtatással többen kísérleteznek, gyorséttermi kajákról viszont még nem keringtek hírek a világhálóban és -sajtóban. Legalábbis eddig.

A yokohamai iJet 3d nyomtató és modellezőcég ugyanis a KFC híres csirkéjét printelte ki 3D-ben. Miután a gyorsétterem-lánc egyik helyi konyhájában megtanulták az eredeti receptet, belefogtak a kísérletbe. Leszkennelték az ételt, a számítógépen feldolgozott adatokból pedig nyomtatásra kész modellt hoztak létre. A rétegről rétegre történő printeléshez gipsz-szerű színes anyagot használtak.

A Lifehacker honlap irodájukba látogató újságíróit meg is lepték a különleges csirkeétellel. A (japán nyelvű) beszámoló alapján a KFC színben majdnem ugyanúgy nézett ki, mint az eredeti, de nehezebb és omlósabb is volt. Arról nem írtak, hogy megkóstolták, vagy sem.

Az iJet-nél annyira fellelkesedtek az ételtől, hogy egy KFC fülbevalót is kinyomtattak.

Éva nem engedett a kígyó csábításának, nem űzetett ki a Paradicsomból, és az eredendő bűn sem történt meg… Michaella Janse van Vuuren dél-afrikai divattervező ezt a fordított Édenkert-történetet dolgozza be munkáiba.

„A nő szabad, erős, mindent kontrollál. Azzá lesz, akivé lenni akar: saját sorsának kovácsává” – magyarázza az alkotó.

A Stratasys Objet500 Connex3 3D printerrel kivitelezett munkái (fűző, cipő, karkötő stb.) ebbe az álomvilágba vezetnek be. 

A kínai Polymakr három új nyomtatóanyagot fejlesztett. Mindhárom újratervezett műanyag. A cég a Kickstarteren indított kampányt a további munkák finanszírozására.

A PolyMax PLA nyolcszor erősebbnek, szilárdabbnak tűnik, mint a hagyományos PLA. Az ABS-nél szintén ütésállóbb, nehezebben görbül meg. Ezeket az adatokat egyelőre azonban ne vegyük 100 százalékosnak, mert nem tudni, hogyan tesztelték az új anyagokat.

A puha és rugalmas PolyFlex szinte az összes desktop géppel kompatibilis, átlagos nyomtatási sebessége percenkénti 60-90 milliméter.

A fa tulajdonságait utánzó PolyWood különlegessége, hogy nem tartalmaz fát. Kinézetre és tapintásra pedig pont olyan, mint a faragott fa.

Az építésznek indult brooklyni divattervező, Francis Bitonti Dita von Teese Fritz Lang legendás mozijáról, a Metropoliszról mintázott ruhájával robbant be a 3D printing köztudatba. A tavaly őszi New Yorki Divathéten speciális anyagból, a PLA-nél rugalmasabb Flexible Filamentből készült munkájával tűnt ki.

Bitonti tovább kísérletezik a technológiával: legújabb alkotása, a „Sörteruha” (Bristle Dress) egy workshop eredménye, ahol különféle szakterületekről érkező tanítványaival együtt tervezte meg az egyedi darabot.

A felső részhez különleges áttetsző jellege miatt természetes, világos PLA-t, a szintetikus szőrmével bélelt szoknyához Flexible Filamentet használtak, a nyomtatás MakerBot Replicator 2-n történt. A New Yorkban, nyáron pedig Londonban bemutatásra kerülő ruhában természetes és mesterséges textúrák tökéletesen keverednek egymással. A személyre szabható darab hamarosan letölthető lesz a Thingiverse-ről, így az érdeklődők otthon is kinyomtathatják.

A Zheng3 hobbi 3D nyomtatóközösség egyik tagja, Jim Rodda Faire Play nevű mutatós középkori páncélt printelt mindannyiunk szeretett Barbie babájához (egész pontosan a Barbie Fashionistas vonalhoz). Jim Kickstarter-kampányba is kezdett: elsődleges célja, a fájlok közkinccsé tétele mellett, közösségi támogatással szeretne továbbdolgozni a prototípuson, finomítani, pontosítani rajta.

A jelenlegi modellt Jim négyéves unokahúga ihlette meg. Születésnapjára valami egészen különleges ajándékkal akarta meglepni a kislányt. Az ötletet gyors tett követte: különböző kameraszögekből fényképezett Barbie babákat, a fotókat pedig referenciaként használta a Maya szoftverrel elkészített modellhez. Magát a páncélt MakerBot Replicatorral nyomtatta ki.

A Creative Commons alatt terjesztett páncéllal bármit tehetünk: megoszthatjuk, módosíthatunk rajta, sőt – mindaddig, amíg feltüntetjük a Zhen3-t – akár kereskedelmi célokra is használhatjuk. A Zheng3 honlapról egy másik középkori Barbiet (Athena Makeover Kit)is letölthetünk és kinyomtathatunk.

Az alábbi videó röviden ismertet a februári New Yorki 3D Printshow-n bemutatott, Objet500 Connex printerrel készült néhány ruhát és cipőt. A Stratasys gépe lehetővé teszi különféle anyagok, többszínű darabok nyomtatását. A különleges darabok a dél-afrikai Michaella Janse van Vuuren munkái.

A Zürichi Egyetem Mesterséges Intelligencia Laboratóriumában fejlesztett robotfiú – Roboy – 48 izmának köszönhetően viszonylag könnyen mozgatja végtagjait, jön-megy, beszél, megváltozik az arckifejezése, ha azt mondja, hogy „boldog tudok leenni.” Ha pedig azt adja értésünkre, hogy mérges, vörös lesz a feje. Érzelmeket juttat tudtunkra, imádja „megmutatni” a személyiségét.

Emberszerűbb a legtöbb emberszerű robotnál

A 3D-ben nyomtatott humanoid rendeltetése, hogy orvosokat és tudósokat segítsen az emberi agy és test közötti interakciók megértésében. Orvosok platformként használhatják, rajta gyakorolhatnak. Diagnosztizálják a Roboy által szimulált betegségeket. A szimulációval egyrészt csökkenthetők a továbbképzések és az orvostanhallgatók oktatásának a költségei, másrészt Roboy hatékonyabb művégtagok gyártását is eredményezheti.

A főként a japán robotikából ismert humanoidok fejlesztése komoly kihívásokkal jár. A gyors és egyenletes mozgás vagy a robusztus, rugalmas, de puha bőr kivitelezése nehéz feladat. A fejlesztők ezért az erre legalkalmasabb technológiát, 3D nyomtatást használtak a csontok, ízületek, inak és az izmok „rugózatának” kidolgozásához. A moduláris izomzatot az egész testre kellett leképezniük. Az emberi izmok utánzásához vastag tekercselt rugók, a szalagokban pedig aktuátorok és vezetékek kellettek. A legbonyolultabb feladatnak a kéz egy darabban történő kinyomtatása bizonyult.

„Roboy egy kicsit humanoidabb a legtöbb humanoidnál. Nemcsak az ember alakját és küllemét, de működési mechanizmusainkat is megkíséreltük utánozni. Motorok helyett izmokat és inakat építettünk bele” – magyarázza a projektet vezető Rafael Hostettler.

200 ezer euróért bárki megépítheti

Roboy március 9-én, a hannoveri CeBIT-en ünnepelte első születésnapját. A zürichi premier óta a világ több kiállításán, színházakban mutatták be. Közben a svájci kutatók és a 2012-ben indult hároméves európai uniós Myorobotics projekt közötti együttműködés részeként a Müncheni Műszaki Egyetem Robotika és Beágyazott Rendszerek Laboratóriumában izomzatát, ízületeit és elektronikus rendszerét egyaránt továbbfejlesztették.

Roboy fejlesztését exkluzív szponzorok, valamint közösségi támogatással (crowdfunding) finanszírozták. A támogatásért cserébe, valamennyiük nevét vagy logóját rávésik a gépgyerekre. A kutatók tervei szerint a CAD-adatokat és a forráskódot is közkinccsé teszik, így magánszemélyek és intézmények is letölthetik, majd megépíthetik saját robotfiaikat. A zürichi laboratórium egyetlen kikötése, hogy referenciaként legyenek benne a kódban. Mivel az előállítási költségek igen borsosak – 200 ezer euró körüli összeget tesznek ki –, nem valószínű, hogy a közeljövőben Roboy-ok lepik az utcákat.

A nyomtatószál-gyártó spanyol Recreus rugalmas 1,75 milliméteres FilaFlexe jóvoltából különleges cipő printelhető.

Flexibilis szállal nehéz dolgozni – többek között könnyen eldugítja az extrudert stb. A Recreus hónapokig kísérletezett vele, végül sikerült létrehozni – állításuk szerint – a piacon beszerezhető „legrugalmasabb nyomtatószálat.”

Magát a futurisztikus cipőt, amelyet PLA és FileFlex összekombinálásával nyomtattak ki, Ignació Garcia, a startup alapítója tervezte. A printeléshez használt speciális, dupla extruderfejet szintén a Recreus fejlesztette.

Az Acepalm nicken ismert 3D művészt annyira megihlették a híres képregény- és játékkarakterek, hogy különleges sorozatba kezdett: naponta kinyomtat egy róluk mintázott koponyát.

Prózai tényből indult ki: előtte senki nem csinált még ilyet. Megfigyelte, hogy a nyomtatott tárgyak általában absztrakt dolgok, iPhone tokok, keretek és hasonlók, nevetséges áron. Ráadásul a sok egyforma gyűrű és nyaklánc elrejti a jó terveket – véli.

A koponyákat 3dsmax-szel és Photoshoppal modellezi. Mivel legtöbbjük a képregények világából jön, egyszerűek (a fogsor a legbonyolultabb rész), de hatásosak, és pont az egyszerűség megőrzése miatt nem kell hozzájuk ZBrush.

Blogot indított, ahova naponta posztol egy koponyát, és még szórakoztató szövegeket is ír hozzájuk. Homokkő-szobrocskái a Tumblr-on és a Facebookon is megtekinthetők, a Shapeways-en pedig 14,41 euró egységárban megrendelhetők.

Az infokommunikációs technológiákkal, telemarketinggel, piackutatással foglalkozó brit konzultációs cég, a Business Advantage Group közzétette a CAD-programok (computer-aided design, számítógépes tervezés) 2014-es trendjeit vizsgáló felmérését, amelyben külön kiemelik a 3D nyomtatás szerepét.

A 3D nyomtatást a száz országból megkérdezett ezer CAD-felhasználó mindössze 14 százaléka használja jelenleg. Földrajzi megoszlásuk: Észak- és Dél-Amerika 26, Európa, Közel-Kelet és Afrika (EMEA) 12, Ázsia és a Csendes-óceáni térség 11 százalék. Vállalattípus szerint: nagyvállalatok 28, középvállalatok 16, kisvállalatok 6 százalék.

„A felmérés szerzői természetesen csak a CAD-technológia felhasználóival kapcsolatban bocsátkoznak előrejelzésekbe, miközben a 3D nyomtatásnak vannak más alkalmazásai is (például az additív gyártás), tehát a piac egészének növekedése valószínűleg nagyobb az itt előrejelzettnél. A 3D nyomtatógyártók számára kevésbé bíztató, hogy a CAD-felhasználók alig ismerik a márkákat. Többségük nem tudta megnevezni a 3D printerét” – magyarázza Chris Turner ügyvezető igazgató.

A userek 63 százaléka a jobb designban, 54 a tervezésre fordított idő, 24 a költségek csökkenésében, 38 pedig a piaci mozgásokra történő gyorsabb reakcióban látja a CAD és a 3D nyomtatás előnyeit.

„Komoly növekedés várható. 2014 végén a felhasználók 21, öt év múlva pedig 32 százaléka él majd a 3D printing adta lehetőségekkel. A tendencia az összes szektorra és régióra érvényes” – prognosztizál Turner.