A Zürichi Egyetem Mesterséges Intelligencia Laboratóriumában fejlesztett robotfiú – Roboy – 48 izmának köszönhetően viszonylag könnyen mozgatja végtagjait, jön-megy, beszél, megváltozik az arckifejezése, ha azt mondja, hogy „boldog tudok leenni.” Ha pedig azt adja értésünkre, hogy mérges, vörös lesz a feje. Érzelmeket juttat tudtunkra, imádja „megmutatni” a személyiségét.
Emberszerűbb a legtöbb emberszerű robotnál
A 3D-ben nyomtatott humanoid rendeltetése, hogy orvosokat és tudósokat segítsen az emberi agy és test közötti interakciók megértésében. Orvosok platformként használhatják, rajta gyakorolhatnak. Diagnosztizálják a Roboy által szimulált betegségeket. A szimulációval egyrészt csökkenthetők a továbbképzések és az orvostanhallgatók oktatásának a költségei, másrészt Roboy hatékonyabb művégtagok gyártását is eredményezheti.
A főként a japán robotikából ismert humanoidok fejlesztése komoly kihívásokkal jár. A gyors és egyenletes mozgás vagy a robusztus, rugalmas, de puha bőr kivitelezése nehéz feladat. A fejlesztők ezért az erre legalkalmasabb technológiát, 3D nyomtatást használtak a csontok, ízületek, inak és az izmok „rugózatának” kidolgozásához. A moduláris izomzatot az egész testre kellett leképezniük. Az emberi izmok utánzásához vastag tekercselt rugók, a szalagokban pedig aktuátorok és vezetékek kellettek. A legbonyolultabb feladatnak a kéz egy darabban történő kinyomtatása bizonyult.
„Roboy egy kicsit humanoidabb a legtöbb humanoidnál. Nemcsak az ember alakját és küllemét, de működési mechanizmusainkat is megkíséreltük utánozni. Motorok helyett izmokat és inakat építettünk bele” – magyarázza a projektet vezető Rafael Hostettler.
200 ezer euróért bárki megépítheti
Roboy március 9-én, a hannoveri CeBIT-en ünnepelte első születésnapját. A zürichi premier óta a világ több kiállításán, színházakban mutatták be. Közben a svájci kutatók és a 2012-ben indult hároméves európai uniós Myorobotics projekt közötti együttműködés részeként a Müncheni Műszaki Egyetem Robotika és Beágyazott Rendszerek Laboratóriumában izomzatát, ízületeit és elektronikus rendszerét egyaránt továbbfejlesztették.
Roboy fejlesztését exkluzív szponzorok, valamint közösségi támogatással (crowdfunding) finanszírozták. A támogatásért cserébe, valamennyiük nevét vagy logóját rávésik a gépgyerekre. A kutatók tervei szerint a CAD-adatokat és a forráskódot is közkinccsé teszik, így magánszemélyek és intézmények is letölthetik, majd megépíthetik saját robotfiaikat. A zürichi laboratórium egyetlen kikötése, hogy referenciaként legyenek benne a kódban. Mivel az előállítási költségek igen borsosak – 200 ezer euró körüli összeget tesznek ki –, nem valószínű, hogy a közeljövőben Roboy-ok lepik az utcákat.
