FREEDEE BLOG

A 140 éves American Standard Brands különleges vízcsaprendszerrel lepte meg a világot. A DXV termékcsalád 3D fémnyomtatással, szelektív lézeres szinterezéssel készült.

A héten kezdődő las vegasi Konyha és fürdőszoba-ipari show-n bemutatásra kerülő széria világpremier is, mert az első kereskedelmi forgalomba kerülő otthoni vízcsapokról van szó. Egészen különleges és elegáns darabok, különleges designnal.

Egyedi munkák, így az áruk is egyedi: 12 és 20 ezer dollár közötti összegért lesznek júniustól megvásárolhatók.

A 2012-ben alapított stockholmi Volumental 3D szkennerrel és az Intel RealSense technológiájával testünkre tökéletesen passzoló cipők, kiegészítők és ruhák elkészítésében akar segíteni. Megoldásukat eddig főként lábfej-szkennelésre használták. A szken alapján az eladó igyekezett megtalálni a vásárlóhoz pontosan passzoló cipőt. A technológia mindenféle ruhára alkalmazható lesz a jövőben, és komoly hatással lehet az eleve személyre szabott ruhadarabok elterjedésében. Eddig Svédországban, Németországban és Japánban éltek vele, de mostantól az Egyesült Államokban is fognak.

Céljaik egyike, hogy felejtsük el a lábméretünket (a szám egyébként sem mindig pontos, ráadásul gyártónként is változhat), és használjuk az új technológiát, mert csak így mehetünk biztosra.

A VANDRA hardverplatform mérlegre hasonlít, pedig valójában négy 3D, térfogatelemző szkennelést végző mélykamerával felszerelt eszköz. Egy-egy láb szkennelése két másodpercig tart. A szkent a szoftverplatform dolgozza fel, és más módszerrel körülményes méréseket is végez. Mihelyst kész, az eladó tabletjére küldik, aki saját raktárában, majd másokéban is próbálja megtalálni az érdeklődő lábára legjobban illő cipőt.

Japánban appot fejlesztettek rá, amellyel a potenciális vásárló közvetlenül megtalálja az ideális cipőt. A svéd Falchenberg és a német Scarosso a technológia segítségével készít méretre szabott lábbeliket. Az USA-ban több cég, köztük például a Levi Strauss kezdi hamarosan használni.

A Volumental szemészekkel és szemüveg-márkákkal szintén együttműködik. Új arcszkennerük a fejhez és az archoz legjobban illő szemüveg kiválasztásában és elkészítésében segít.

„A mezőgazdaság hihetetlenül szofisztikált iparággá, tech-rajongók álommunkájává vált. Ne csodálkozzunk, hogy a Google-féle cégek komoly érdeklődést mutatnak a szektor iránt” – nyilatkozta Charlie O’Brien, az amerikai Felszerelésgyártók Szövetségének alelnöke.

A 3D nyomtatás az iparágat alapvetőn megváltoztató technológiák egyike. A felszerelésgyártók a 3D modellezést, printelést ugyanúgy használják munka közben, mint a robotikát. O’Brien szerint a 3DP sokat segít a farmereken is: igényeiknek megfelelően és helyben nyomtathatnak gépalkatrészeket.

kisgazdálkodók is saját hasznukra alkalmazhatják az új technológiákat, amelyek régebben inkább a tömegtermelést jelképezték, de a 3D nyomtatásnak, drónoknak és robotoknak köszönhetően már sokkal személyesebbek. Ezzel együtt nem könnyű mezőgazdáknak eladni őket.

Míg a mezőgazdaság korábbi fejlődése gyakran a környezet kárára ment, addig a mostani „intelligens” technológiákkal a negatív környezeti hatások is csökkenthetők. Az adatalapú alkalmazásokkal a farmerek sokkal jobban informáltak, mint eddig bármikor. Érzékelők, drónok és más szerkezetek pontos és megbízható információkat gyűjtenek a talajról, időjárásról, vegyszerekről stb. Az új információkkal nő a termelékenység, csökkennek a káros hatások.

Mindezek hatására új munkahelyek teremtődnek, és mivel napjaink átlagfarmere nem rendelkezik kielégítő IT-ismeretekkel, mérnökökre, fejlesztőkre és más szakértőkre van szüksége az iparágat megváltoztató alkalmazások bevezetésekor. 

A MyMiniFactory szuper-innovatív műhely legújabb projektje, a WeDesign.Live a világ első élő együttműködés-alapú 3D designplatformja komoly hatással lehet a 3D technológiák további fejlődésére.

A felhőszámítás-alapú platform létrehozását a nyílt forrású megoldások fejlődése tette lehetővé. Lényege, hogy tervezők egyedül,barátokkal vagy másokkal szerte a nagyvilágból közösen élőben dolgozhatnak ki 3D modelleket. De ha akarják, csak néznek másokat az alkotói folyamat közben. A modellek értelemszerűen nyomtathatók is.

Az eddigi közös online 3D modellezés erősen korlátozott volt. A tervező elkészítette a modellt, lementette, elküldte egy másik tervezőnek. A másiknak ugyanazon szoftver ugyanazon változatával kellett dolgoznia rajta. Aztán visszaküldte. Ha nem tetszett az eredmény, napokig „szórakozhattak” az egésszel.

A felhasználóbarát WeDesign.Live (a szoftver természetesen ingyenes) a már Drive névre hallgató Google Docshoz hasonló holisztikus elvek szerint működik: a szoftver- és fájl-kompatibilitás nem probléma, a tervhez azonnal hozzátehetjük a magunkét, rögtön ott a visszajelzés, minden a felhőn keresztül működik.

Relatíve rövid ideje használnak egyetlen nyomtatási folyamatban több extrúdert és anyagot. Ezek az újítások tették lehetővé, hogy különféle matériák legyenek egy nyomatban. A Bristol Egyetem kutatói egy lépéssel előrébb mentek – új módszerükkel kompozitanyagok printelhetők 3D-ben.

A módszer lényege, hogy ultrahanghullámokkal pozícionálnak többmilliónyi apró erősítő rostot, amelyek mikroszkopikus méretű erősítőalappá állnak össze, jócskán masszívabbá téve az anyagot. Ezt követően a mikroszerkezetet az epoxigyantát kezelő fókuszált lézersugárral teszik a helyére.

Az ötletet milliónyi apró rosttal kevert folyékony polimer nyomtatása adta. Az anyag például apró fúvókával juttatható el az óhajtott helyre. A tárgy printelése innentől ugyanúgy rétegről rétegre történik, mint a többi 3DP folyamatnál.

A legnagyobb kihívást a parányi rostok korrekt mintákba rendezése jelentette, mert csak így tudnak megerősíteni kompozitanyagokat. A kutatók rájöttek, hogy ultrahanghullámokkal a szálak pontosan elrendezhetők a polimeren belül.

A másodpercenként 20 milliméter nyomtatási sebesség a hagyományos printerek tempójával vetekszik. Egyszerű, de módosított gépet használtak hozzá. Az új rendszeren belül lényegében bármilyen típusú, méretű és formájú rost használható. Terméktervezők nyugodtan kísérletezhetnek okos anyagokkal is.

A fejlesztés az első példa a belső mikroszerkezetek eloszlása feletti valósidejű kontrolra. Bonyolult szerkezeti elrendezésű prototípusok készíthetők vele.

A módszer anyagok megerősítése mellett egy csomó okosanyag-alkalmazásban is hasznosítható: például piezoelektromos részecskéket tartalmazó önjavító anyagokkal jobban megy az energiagyűjtés is. A nagy 3DP cégek valószínűleg nem csapnak le rá azonnal, de további teszteket és fejlesztéseket követően a gyártók dolgozhatnak vele.

„3D nyomtatás, a jövő gyára” címmel nyit április 1-én kiállítást a Párizsi Design Központ. A felújított Pompidou Központ a partner, ahol Művészet és kutatás a 3D nyomtatásban tematikával rendeznek hasonlót 2017-ben. Franciaországban ez lesz az első teljes egészében a 3DP-nek szentelt múzeumi kiállítás, amelyen a szakterületet minden szempontból (divat, táplálkozás, építészet, egészségügy, gazdasági és társadalmi hatások stb.) górcső alá veszik.

Cél, hogy a nagyközönség mellett a magán- és az állami szektor döntéshozóinak is bemutassák a technológia hatását a hétköznapokra, életünkre. A digitális gyártásban háttérbe szorult Franciaország újrapozicionálása szintén szerepel a szervezők elképzelései között.

A közönség több projektet, izgalmas munkát tekinthet meg: Ron Arad D-Frame szemüvegeit, Lilian van Daal biomimikri székét, Lionel T Dean arany ékszereit stb.

A kiállítás június 9-éig tart.

A BBC bejelentette az 1998 és 2004 közötti kultikus klasszikus Robotháború (Robot Wars) tv-show újraindítását. Új és olcsó technológiáknak, például a 3D nyomtatásnak, Arduinonak, drónoknak, Raspberry Pinek, miriádnyi ingyenes vagy filléres online szolgáltatásnak köszönhetően a mostani sorozatban minden korábbinál innovatívabb, hatékonyabb és kreatívabb robotharcosok viaskodnak majd egymással.

A kései 1990-es évek a cyberpunk mozgóképek aranykora volt: Johnny Mnemonic, Ghost in the Shell, Mátrix. Az aranykorhoz a sorozattal a BBC is hozzátette a maga részét. Amatőr robotfejlesztők gépei küzdöttek benne életre-halálra, mint a római gladiátorok. A legkülönösebb, hidraulikával, lángszóróval stb. felszerelt monstrumok, harci masinák és sok más szerkezet megmérettetésén szórakozott a nagyérdemű.

„Csináld magad” és Maker mozgalomnak, barkácsrobotikának és a digitális bennszülötteknek köszönhetően a legenda új életre kel. Természetesen a high technek is, például a 3D nyomtatás korábban kivitelezhetetlen tervrajzok megvalósulását segítette elő. Ma már faljáró, szumóbirkózóhoz hasonló, lángszóró drónok is printelhetők. Cyberpunk elődeiket biztos betegre vernék, de nem ez a lényeg.

Sokkal fontosabb, hogy a Maker mozgalom és a 3DP újra a mainstream médiában fog szerepelni.

Az 1974-ben indult, máig elképesztő népszerűségnek örvendő legendás Dungeons and Dragons (DnD vagy D&D, magyarul Vártornyok és sárkányok) volt az első szerepjáték.

Miguel Zavala, fanatikus DnD-játékos és egyben Shapeways-felhasználó 2014-ben felfedezte, hogy a helyi könyvtár 3DP szolgáltatást is nyújt. Megkedvelte a technológiát, menyasszonya is bíztatta, hogy mélyüljön el benne, és elkezdte printelni a Vártornyok és sárkányok figuráit. Közben beszerzett egy Printrbot nyomtatót.

Idővel eldöntötte: a 350 oldalas Szörny kézikönyv összes alakjára sort kerít.

Több mint 200-nál tart.

A Google múlt héten jelentette be virtuálisvalóság-számításokkal foglalkozó új részlegét. Egyes vélemények szerint a lépéssel utol akarják érni a HoloLenst még ebben a negyedévben forgalmazó Microsoftot és az Oculus Rifttel a VR-terep vezető pozíciójára törő Facebookot.

De vajon tényleg lemaradásban van a speciális headsetet egyelőre be sem jelentő óriáscég?

A fejlesztői csomagként kiadott AR (kibővített valóság) platform Tangó Projekt és a Cardboard fontos szerepet játszott az utóbbi évekbeli VR-fejlesztések és a hype beindulásában. A két headsettel ugyanis bármelyik okostelefon-tulajdonos átélhet egyfajta bevezető VR-élményt. Tény, hogy nem olyan elementáris és immerzív, mint a Rifttel, viszont nagyságrendekkel olcsóbb: a Cardboardot többen osztogatták már ingyen, de a kétdolláros vásárlástól sem szegényedünk el. Ráadásul a YouTube-on keresztül a Google tavaly májusban a 360 fokos és a 3D videók lejátszását is lehetővé tette.

A Tangóval a Lenovo fejleszt 500 dollár alatti okostelefont, plusz az sem kizárható, hogy az új részlegnél a Tangó és a Cardboard összekombinálásával foglalkoznak majd, és környezeti információkat felhasználó, speciális mobil headsettel rukkolnak elő. Talán lesz prémium Cardboard is, amellyel a user teljesen elmerülhet a virtuális világokban.

A Cardboard továbbfejlesztésére utal az is, hogy térbeli hangot adnak hozzá, azaz a programozók a hangmélységgel foglalkoznak, a virtuális forgalom a jobb és bal fül között fog hullámozni, míg a lépéseket a háttérből halljuk.

A Google VR-beli nyomulását jelzi a Magic Leap felvásárlása és a beléfektetett pénz is.

Kérdés, hogy az Apple mikor kapcsolódik be a „VR-versenyfutásba.”

A jobb kar nélkül született Alvin Garcia Flores, kilencéves nebraskai kisfiú csütörtökön nem akármilyen körülmények között kapott a floridai Limbitless Solutionstől egy nyomtatott művégtagot: a Csillagok háborúja témájú kart stílszerűen a filmsorozat jellegzetes figurái, köztük Darth Vader adták át neki. Az átadást egy országos Star Wars rajongói klub szervezte, Alvin szülei és barátai is jelen voltak.

Eredetileg karácsonyi ajándékként szánta neki iskolája, de úgy alakult, hogy január közepén tudták csak odaadni neki. A kar elektromos árammal stimulálja viselője izmait, a végtagot az áram hatására tudja irányítani, például tárgyakat megfogni vele. Nagyjából egy évig tart ki.