FREEDEE BLOG

A 3D nyomtatás térhódítását jelzi, hogy egyre nagyobb összegeket fektetnek a technológiába. A terület több startupjára figyeltek már fel nagybefektetők, kockázati tőkések. Az összegeket általában speciális célokra, termékekre és technológiákra fordítják.

A kaliforniai Santa Clara illetőségű Velo3D például szinte rögtön a 2014-es alapításkor 22,1 millió dolláros támogatást kapott. Céljaikról sokat nem árulnak el, viszont többször utaltak rá, hogy forradalmi fémnyomtató megoldáson dolgoznak a robotipar számára.

Ritka eset, mert a startupokat inkább a szenvedélyes beszámolók és nem a titkolózás jellemzi. A Bloomberg felhívja a figyelmet, hogy az alapítás dátuma sem véletlen: 2014-ben pont a fémnyomtatással kapcsolatos fontos szabadalmi oltalmak jártak le. 2009-ben hasonló történt a ráolvasztásos módszerrel, és a 3DP azt követően kezdett „szárnyalni.” Hasonló várható a sokkal költségesebb szelektív lézeres szinterezésen (SLS) alapuló fémnyomtatástól is?

A szakértők szerint a fémnyomtatás áttörése az anyag és nem az SLS oldaláról várható.

Az alapítók egyébként félvezető anyagokkal, anyagmechanikákkal korábban maradandót alkotó cégektől érkeztek, és 3DP szakértőket, fémnyomtatás iránt érdeklődőket és fémspecialistákat alkalmaznak.

A név ugyan kerékpárokra utal, de az a tény, hogy Ofer Shochet, a Golem Robotics alapítója a Velo3D egyik igazgatója, a robotika felé mutat.

22,1 millió dollárral pedig igen érdekes dolgok kivitelezhetők.

A 3D nyomtatás lassan, de biztosan a popkultúra részévé válik: Kanye West hip-hop és divatlegenda beismerte, hogy fél tőle, a 2015 legjobb animációs játékfilmje díjjal jutalmazott Anomalisában használták a technológiát, Jay Leno pedig letesztelte a Local Motors printelt autóját. A tesztet az amerikai tévék is közvetítették.

A Chemical Brothers új klipje, a Wide Open egyenesen a technológiáról szól. Bevált rendezőpárosuk, Dom & Nic forgatta az Ex Machinában látott Sonoya Mizunoval egy lepusztult ipari hangárban. A színésznő végigtáncolja, balettozza az 5 és fél percet, de ennél sokkal érdekesebb, hogy lépésről lépésre – és a tánclépései, valamint a zene ritmusára – saját maga 3D nyomtatott másolatává alakul át, amit az úgynevezett fotogrammetria technikával valósítottak meg. A sokkamerás rendszer jól használható 3D szkennelésre, CG modell készítésére a táncos testéről.

A Chemical Brotherst mindig érdekelték a csúcstechnológiák, cyborgok és mesterséges intelligencia, így cseppet sem meglepő, hogy a 3D nyomtatás is a látószögükbe került.

Annak érdekében, hogy minél többen hozzájussanak a szükséges életmentő orvosi megoldásokhoz, az illetékes minisztériumhoz tartozó Japán Központi Társadalombiztosítási Orvosi Tanács bejelentette: orvosi beavatkozásnál, műtétnél használt 3D nyomtatott szervmodellek költségeit ugyanúgy állja, ugyanazok a biztosítási feltételek vonatkoznak rájuk, mint a többi egészségügyi kezelésre.

A bejelentés hatására nemcsak azok jutnak hozzá a 3DP adta új lehetőségekhez, akik meg tudják fizetni, hanem mindenki. És ez óriási lépés a japán egészségügy számára. A szigetország a 3D nyomtatás orvosi alkalmazásában egyébként is a világvezetők közé tartozik: dolgoztak már ki májmodellt, printeltek teljesen valósághű szerveket, csontokat és emberi bőrt is. Remélhetőleg a jó példa a világ többi kormányát is hasonló lépésre ösztönzi.

Az állami szervezet egyben 13 másik fejlett technológia támogatását is bejelentette.

Az alakváltó, önemlékező okos anyagokon alapuló 4D nyomtatásról Skylar Tibbits MIT-s kísérleteivel kapcsolatban írt először a világmédia.

Természetesen más tudományos műhelyekben, így a Harvardon is szintén foglalkoznak a technológiával.

Jennifer Lewis és csoportja a Harvardon vizsgálja a 4DP és az élővilág által inspirált mérnöki tudományok lehetőségeit. A botanika ihlette meg őket, és a növényszerkezet módosításait tanulmányozzák: hogyan lehet úgy átalakítani őket, hogy a későbbiekben komplex, elsősorban orvosi alkalmazásokban, például implantátumok nyomtatásánál hasznosuljanak.

A virágokat „visszafejtve” (reverse engineering) hoznak létre dinamikus szerkezetekké alakítható alakváltó formákat.

Az Apple híresen szűkszavú folyamatban lévő projektjei és technológiai fejlesztései kapcsán, és a nagy riválisokkal (Facebook, Google, Microsoft, Samsung), ellentétben semmiféle hír nem szivárgott ki, nem hoztak semmit nyilvánosságra a virtuális valósággal kapcsolatban.

Hosszú hallgatás után viszont történt valami, ami találgatásokra ad okot: a cég hivatalosan bejelentette, hogy Doug Bowman, a Virginia Tech ember-számítógép központjának igazgatója csatlakozott hozzájuk. Bowman a VR egyik csúcsguruja elsősorban 3D felhasználói interfésztervezéssel és immerzív virtuális környezetekre írt alkalmazásokkal, illetve a kibővített valósággal (augmented reality, AR) foglalkozik.

Az Apple nem kommentálta Bowman szerződtetését, de saját VR headsettől, VR és AR kijelzőkig bezárólag beindult a találgatás. Egyébként nem Bowman az első kapocs a cég és a VR között: a technológiával foglalkozó több startupot, köztük az AR- és gépilátás-specialista Metaiot, valamint az arckifejezések rögzítésére speciális mocap (motion capture) technológiát fejlesztő Faceshiftet és az érzelemfelismeréssel foglalkozó Emotient-et felvásárolta.

A 3D tartalom YouTube-járól és SoundCloudjáról, a Sketchfabről ingyen letölthető és letöltés után természetesen ki is nyomtatható egy vadonatúj 3D Freddie Mercury modell.

A modell a korábban más popsztárokat, például Michael Jacksont vagy Jimmy Hendrixet is 3DP-ben megörökítő amerikai felhasználó, kathiastaff munkája.

Február 8. a Kínában, Tajvanon, Hongkongban, Szingapúrban, Malajziában és a világ számos más helyén ünnepelt Holdújév kezdete. A családok összejönnek, esznek-isznak, jókívánságok hangzanak el, apró ajándékokkal lepik meg egymást.

A soron következő év a Majom éve lesz. A PaperCube online nicket használó, a világ figyelmét a veszélyeztetett állatfajokra korábban egy szintén printelt tajvani feketemedvével és rinocérosszal felhívó Amao Chen, tajvani művész részletgazdag makákómajom figurát tervezett és nyomtatott a neves eseményre. A „BingShen” (tűzmajom) névre hallgató szobrocska 24 részből áll, de a részek csavarok és ragasztó nélkül egyberakhatók, mi több, a majom mozgatható is. Ha megvilágítjuk a lábait, a talpakon jól látható a rájuk nyomtatott Bing és Shen.

A 24 rész kapcsolódási pontjai, csomópontjai a hagyományos kínai hold-naptár 24 napciklusát jelenítik meg.

Chen színes ABS szálat használt a nyomtatáshoz, a részeket a printelést követően festette le, amivel nemcsak sok utómunkálatot került el, hanem fényes, vibráló színt is adott a nyomatnak. Egyrészt masszívabb így, másrészt nem halványul el, nem kopik meg.

A fájlokat az ünnepi periódusban tervezi a Thingiverse-re feltölteni, ahonnan ingyen le lehet tölteni őket.

Budapest, 2016.01.25. - A MakerBot és a FreeDee Printing Solutions meghirdeti a 3D nyomtatási ismeretek hazai elterjedését célzó programját, a ‘MakerBot a tanteremben!’ oktatási intézmények számára kiírt pályázatot, amely keretében 10 db MakerBot Replicator 2 és fődíjként egy darab ötödik generációs MakerBot Replicator típusú 3D nyomtató talál gazdára a pályázó iskolák között. Emellett a győztes intézmény egy tanárának technológiai oktatása a 3D Akadémián szintén a nyeremény részét képezi.

A következő 10-15 év során alapjaiban alakul át a gyártás és a technológia világa, és ezzel párhuzamosan az oktatásé is. Az új technológiák ismerete, intelligens és szórakoztató megjelenése az oktatási gyakorlatban kiemelt jelentőségű. A FreeDee Printing Solutions partnerei között már most több általános iskola, középiskola, egyetem, innovatív tanuló, sőt még speciális oktatási intézmény is szerepel, akik igénybe veszik az additív gyártás lehetőségét. A nyugati országok oktatási intézményeiben pedig kezd alapvető felszereléssé válni a 3D nyomtató. A FreeDee Printing Solutions abban bízik, hogy ezzel a pályázattal is segíteni fogja azt, hogy a technológiai, gyakorlatias oktatás itthon is egyre inkább elterjedjen. Fontos szempontjuk az is, hogy a 3D nyomtatók olyan helyekre kerüljenek, ahol nagy hasznát veszik, valóban változást hoz és jelentős lesz a kihasználtságuk, ezért minden nyertes intézményben 1-1 tanár díjmentes oktatását is vállalja a csapat a FreeDee 3D Akadémián.

A 3D nyomtatás kétséget kizáróan a világ egyik leggyorsabban fejlődő és legizgalmasabb technológiája, amely a közoktatásba ágyazva a növekedés egyik motorja lehet. Az asztali 3D nyomtatás lehetővé teszi, hogy a tanulók ötletei gyorsan, megfizethető módon és a lehető legpontosabban megvalósulhassanak. A 3D modellező szoftverek egyszerűsödésével pedig a diákok fantáziája és a tárgyak létrejötte közötti rés egyre áthidalhatóbb. A 3D nyomtatás együttműködésre, problémamegoldó szemléletmódra és a tudás gyakorlati használatára tanít. Képes absztrakt fogalmakat megfoghatóvá tenni, iskolai felszereléseket pótolni és ezer módon segíteni olyan gyakorlatias, tudományos, technológiai, művészeti és matematikai területekhez kapcsolódó tantárgyak oktatását, amelyek a 21. század munkaadóinak különösen fontos tudást jelentenek majd.

A FreeDee Printing Solutions kezdeményezését 100 százalékosan támogató MakerBot különösen nagy hangsúlyt fektet a technológia oktatására. Az amerikai vállalat összeállított egy részletes, rengeteg gyakorlati példát tartalmazó 3D nyomtatás tankönyvet, amit az oktatási intézmények díjmentesen letölthetnek és felhasználhatnak. A MakerBot ökoszisztémához szervesen kapcsolódik a világ legnagyobb 3D design közössége és könyvtára, a Thingiverse.com is, ahonnan rengeteg oktatási témájú 3D modell letölthető. A vállalat termékpalettájában pedig a legalapvetőbb oktatási igényeket kielégítő MakerBot Replicator MINI, és a kifejezetten egyetemek, tudásközpontok számára kifejlesztett, több tíz darab hálózatba kötött 3D nyomtatóból álló MakerBot Innovation Center is megtalálható. A MakerBot gépei emellett nagyon elterjedtek, az iparág egyik ikonjának tekinthetők, magas minőséget képviselnek és roppant egyszerű őket kezelni, így nagyon szerencsésnek mondhatja majd magát az a 11 iskola, amely győztesként kerül ki a nevezők közül.

A pályázaton, amely február 26-ig tart, bármely hazai általános, közép- és felsőoktatási intézmény részt vehet. A nevezéshez mindössze egy kérdést kell megválaszolniuk: „Mire használnának egy 3D nyomtatót az Ön oktatási intézményében és miért válasszuk épp ezt az iskolát?” A legfeljebb 1 db A4-es oldal terjedelmű választ az iskola adataival (oktatási intézmény neve, kapcsolattartó, elérhetőség) együtt az iskolaipalyazat@freedee.hu e-mail címre kell elküldeni.

A pályázatok beküldésének határideje: 2016.02.26. péntek

A hivatalos felhívás és a teljes kiírás itt olvasható.

A 3D nyomtatótechnológiák a január 19. és 22. közötti Mercedes-Benz Berlini Divathéten is rivaldafénybe kerültek, és nem feltétlenül a kifutón.

Michael Michalsky, az azonos nevű divatcég alapítója és tervezője különleges bemutatóval lepte meg ugyanis a nagyérdeműt: ruhakreációit nyomtatott mini manökenek hordták.

A 3 centinél alig magasabb 3D babák – Pandorák vagy „poupéés de mode” (divatbabák) – a 17. század varrónőinek, divattervezőinek bábuira emlékeztetnek, amelyekkel a különféle uralkodói udvarokat és más potenciális vásárlók kastélyait járták.

Az Anna Jill Lüpertz Galériában január 29-ig megtekinthető 15 életszerű baba – és az egész Valóság című anyag – az Adidas 1995 és 2006 közötti kreatív igazgatójaként elhíresült Michalsky legújabb ruháit hordja.

Az utóbbi időben a 3D nyomtatásba is belemélyedt, novemberben be is jelentették, hogy a printelt szelfikre specializálódott düsseldorfi Doob Group AG 3DP cégnek ő a kreatív szakértője.

A berlini eseményen nem tudott személyesen részt venni, mert a „Németország következő topmodellje” forgatásán vett részt, nyomtatott hasonmása viszont élethűen képviselte.

Az orvostudomány volt az első szakterületek egyike, ahol a 3D nyomtatótechnológiák szinte azonnal éreztették hatásukat, és a kutatók az új lehetőségekkel kezdtek el megoldásokat keresni régi problémákra. A floridai Atlantic Egyetemen például a nyelőcsőrák kezelésére fejlesztenek sztentet. (A sztent hálós falú, általában fémből készült cső, melyet leggyakrabban elzáródó erekbe helyeznek fel.)

A nyelőcsőrák kezelése különlegesen nehéz, a betegek 50-60 százaléka a kései diagnosztizálás vagy az áttétek miatt nem műthető, azaz a tumor sebészi beavatkozással nem távolítható el. Ezekben az esetekben szoktak beültetett sztentet használni. A sztentek viszont további komplikációkat okozhatnak: vérzést, mellkasi fájdalmakat stb.

Yunqing Kang, az Atlantic Egyetem biomérnöke és csapata az amerikai Nemzeti Rákintézettől közel 150 ezer dolláros támogatást kapott e problémák orvoslására, jól működő sztent kidolgozására.

Kang biológiailag lebomló polimeranyagokból álló sztentet fog nyomtatni. Az anyagok egyszerre biztosítják közben a rákellenes (PTX) gyógyszeres ellátást is végző eszköz szilárdságát és rugalmasságát. A gyógyszeradagolás e módja korábban lehetetlen volt, de ma már az új anyagok és a 3D nyomtatás miatt kivitelezhető.

A sajtóanyagban ugyan nem írták, viszont elképzelhető, hogy MRI-vel vagy CT-szkenneléssel a sztent személyre szabható lesz.