FREEDEE BLOG

Március 23-án számoltunk be a Solido3D OLO nevű okostelefon-3D nyomtatójáról, hogy Kickstarter-kampányba kezdtek, és 80 ezer dollárt céloztak meg.

A praktikus és tetszetős szerkezet a kampány beindulása után 3 perccel már 30 ezer dollárnál tartott, a 80 ezret 3 óra alatt érte el. A tárgyilagosság kedvéért: a Pebble okosóra még gyorsabban elérte az óhajtott összeget, úgyhogy az OLO ebben a kategóriában még nem döntött világcsúcsot, viszont egyre biztosabb, hogy minden idők egyik legsikeresebb Kickstarteres 3D nyomtatókampánya lesz. A rekordot egyébként szintén a Pebble tartja, 20338986 dollárral. Az 55 nyomtatott részből álló „legkúlabb hűtő” a második (13285226 dollár), a Pebble: e-papír óra iPhone-ra és Androidra a harmadik (10266845 dollár).

Tegnap délután 5 órakor az OLO 1827547 dollárnál tartott, és 17 napon keresztül lehet még támogatni. A 3Doodler 2-0-át (1552256) és a Buccaneer printert (1438765) már lehagyta, és az első 3Doodlert (2344134), a Form1-et (2945885), valamint a Micr-t (3401361) is könnyen megelőzheti, azaz kategóriájában akár első is lehet.

Az első 10-ben akkor végezhet, ha a hátralévő két és fél hétben a tizedik helyezett Veronica Mars Movie Project 5702153 dollárjánál több gyűlik össze rá.

A mai napon 11 darab hazai iskola gazdagodott egy-egy Makerbot Replicator 3D nyomtatóval a FreeDee Printing Solutions és a MakerBot közös kezdeményezésének, a ’MakerBot a tanteremben’ iskolai 3D nyomtató pályázatnak köszönhetően. A kampány során a magyar oktatási intézmények, az általánostól a felsőoktatási szintig pályázhattak a high-tech eszközökért. A változatos és újszerű oktatási felhasználást valamint a technológia terjedését a nyertes intézmények körének sokszínűsége is biztosítja: lesz 3D nyomtatót nyert iskola az ország teljes területén és hagyományos intézményt, mérnöki szakközepet és egyetemet is találhatunk közöttük.

A FreeDee Printing Solutions január végén hirdette meg felhívását, melyben mindössze egy dolgot kért a pályázásra jogosult intézményektől: válaszolják meg egyetlen A4-es oldalban, hogy mire használnának egy 3D nyomtatót és miért éppen őket válassza a cég. A felajánlott nyeremény 10 darab MakerBot Replicator 2 és egy darab MakerBot Replicator 5thGen piacvezető 3D nyomtató volt.

Mint kiderült, a legtöbbeknek a legnagyobb kihívás az volt, hogy megálljanak az oldal alján az ötletek. Az iskolák felkészültsége, elkötelezettsége és kreativitása felülmúlta a szervezők legoptimistább várakozásait is.

A 11 elnyerhető gépért összesen 413 iskola jelentkezett, bizonyítva ezzel, hogy a 3D nyomtatás jelentősége, lehetőségei és alkalmazási területei jól ismertek és vonzóak a diákok és a pedagógusok számára egyaránt. A résztvevők 46 %-a általános iskola, 37%-a középiskola, 15%-s pedig felsőoktatási intézmény volt. Kelet-Magyarországról, a Dunántúlról illetve a fővárosból és vonzáskörzetéből nagyjából hasonló arányban érkeztek pályázatok, míg a jelentkezők 12%-a észak-magyarországi volt. A számoknál talán szemléletesebb ez a térkép, amelyen azt is ellenőrizhetjük, hogy vajon kaptak-e a mi iskoláink is az alkalmon.

Péntek délelőtt már a nyertes intézmények oktatóinak képzése zajlott, ahol a gyakorlatban is megismerhették vadonatúj eszközeik működését, a gépek átadására pedig ezután, a délután folyamán került sor. A nyomtatók átadása során Simó György, a FreeDee Printing ügyvezetője többször kiemelte, mennyire örültek a vártnál jóval nagyobb érdeklődésnek és a leadásra került anyagoknak, mert ezzel bebizonyosodott, hogy az oktatás piacán jelentős igény van a 3D nyomtatás mindennapos használatára. A nyomtatók gyakorlati haszna, az élményt jelentő oktatásban játszott szerepe és a technológia jövőbeni jelentősége egyaránt motiválta az iskolákat a jelentkezéskor. . A cég reményei szerint felajánlásuk, és a hozzá kapcsolódó programelemek áttörést jelentenek majd a 3D nyomtatás iskolai elterjedésében. Noha egy ekkora, fiatal cégtől igen nagyvonalú volt a pályázat, így is sajnálják, hogy nem tudtak több intézményt megajándékozni. A részvétvevők hatalmas száma és minősége azonban egyértelművé tette – magyarázta Simó -, hogy a munka itt nem ér véget, más gyártókkal és a kormányzattal összefogva remélhetőleg már a közeljövőben bővíteni tudják a saját 3D nyomtatóval rendelkező iskolák körét.

A Freedee a lehetőségeihez képest szeretné honorálni az összes iskolát, akik vették a fáradtságot és elkészítették a pályázati anyagot. Ezért a következő hetekben felajánlja, hogy minden iskola egy tanárt küldhessen a Freedee 3D Akadémia bevezető kurzusára – térítésmentesen.

A nyertes iskolák kiválasztásakor a megadott követelményeken túl nagy szerepe volt a sokszínűségre való törekvésnek és annak, hogy az eszköznek minimális esélye legyen kihasználatlanul porosodni új otthonában. A csapat előzetes várakozásai egybecsengtek a beérkező pályázatok tanulságával. Eszerint a 3D nyomtatás éppen úgy hasznos lehet egy általános iskolában, mint az egyetemeken, a szakképzésben és a művészetoktatásban, a robotikaszakkörön és iskolai apróbb javítások kivitelezésében. Elmondásuk szerint szinte minden szakma és iskola típus képviseltette magát a ’MakerBot a tanteremben!’ pályázaton, a felhasználási ötletek pedig még szélesebb skálán mozogtak.

Szinte mindenki meglátta a lehetőséget a szemléltető eszközök gyártásában, valamint a diákokkal való közös alkotás élményében. Sokan kiemelték, hogy egy 3D nyomtatóval nagyobb lehetőségük lenne eleget tenni egyik alapfeladatuknak, azaz a jövő kihívásaira készíteni fel a gyermekeket, mivel számukra ezek a gépek már valószínűleg mindennapi eszközök lesznek. A motiváció, a gyakorlatias, ’csinálva’ tanulás, az elvont fogalmak és teóriák megjelenítése, az érdeklődés felkeltése a természettudományos pályák iránt, és a térlátás fejlesztése mind-mind gyakori érvek voltak. A LEGO Mindstorms robotkészletekhez megálmodott, egyedi kiegészítőinek házon belüli, kicsi gyárát is sokan meglátták a MakerBot gépeiben. Többekben felmerült egyedi kabalák, díjak és jelvények nyomtatása, valamint különböző társasjátékok tervezése, köztük például a hangszerek belsejét bemutató kirakós is. Olyan izgalmas ötletek is voltak, mint az interaktív iskolai 3D térkép, 3D nyomtatott közterek látáskárosultakkal való megismertetésükhöz, nyomtatott hangszerekkel előadott zenei turné vagy egy olyan printelt dobozka, amibe a nyomtatásra váró ötleteket gyűjtik.

A választások azokra a pályázatokra estek, amelyek az átlagosnál néha szenvedélyesebbek, néhol nagyobb felkészültséget sejtetők, máskor kreatívabbak voltak. A döntésnél a FreeDee figyelembe vette azt is, hogy a fejlett IKT eszközökkel már felszerelt intézményeken túl olyan helyre is kerüljön nyomtató, ahol nagy szükség van az élményszerű oktatás megteremtésére és a 21. századi technológiákkal való ismerkedés helyi lehetőségeinek javítására. Emellett kiemelkedőnek értékelték, ha a pályázó intézmény nemcsak önmagára, de a környező iskolák bevonására és az ismeretterjesztés lehetőségére is gondolt.

Következzen a nyertes intézmények névsora. Nekik gratulálunk:

• Debreceni Egyetem Informatikai Kar, Debrecen
• Herman Ottó Általános Iskola, Budapest
• Veres Péter Gimnázium, Budapest
• BGSZC Katona József Szakközépiskolája, Szakiskolája és Felnőttoktatási Gimnáziuma, Budapest
• Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola és Kollégium, Budapest
• Szegedi Szakképzési Centrum József Attila Általános Iskolája és Szakiskolája, Szeged
• Móra Ferenc Gimnázium, Kiskunfélegyháza
• Kecskeméti Katona József Gimnázium, Kecskemét
• Veszprémi Dózsa György Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola, Veszprém
• Horváth Boldizsár Kollégium, Szombathely
• Zalaegerszegi Szakképzési Centrum Ganz Ábrahám Szakközépiskolája, Zalaegerszeg

Hogyan tovább?

Simó György azt is elmondta, hogy a kampány sikere nyomán a FreeDee Printing folytatja a „3DTech az Iskolában” programot. A program célja, hogy minden magyar oktatási intézményben hozzáférhetőek legyenek 3D nyomtatók, valamint a használatukhoz szükséges szoftverek, oktatási segédletek és kiegészítők.  A  cég  a nyomtatók használatba vétele után is együtt fog dolgozni a nyertes intézményekkel, tanterveket formálni és folyamatosan megosztani a tapasztalataikat és az alkalmazási területeket, hogy amikor eljön az ideje, bármely oktatási intézmény rendelkezésére álljon a tudásanyag és ötlettár a 3D nyomtatás beillesztéséhez a tanítás színes mindennapjaiba. Első lépésként A 3D nyomtatóval rendelkező iskolák és az érdeklődő pályázók részvételével tudásmegosztásra épülő közösséget hoztak létre a Facebookon, 3DTECH AZ ISKOLÁKBAN néven, amelybe hamarosan minden pályázót meghívnak. Emellett a közeljövőben minden pályázó, de nem nyertes intézmény számára elérhetővé tesznek olyan képzési időpontokat, amikor ingyen képzik 1-1 tanárukat a 3D Akadémián, Magyarország első 3D oktató stúdiójában.

A veszélyeztetett fajok száma sajnos egyre csak nő, és legalább ezer madarat sorolnak közéjük. Két 3DP-vállalat, a piacteret szolgáltató Threeding és a szkenner- és szoftvergyártó Artec 3D összeállt egy projektre, amelyben 55 veszélyeztetett madárfajt, köztük az északi sarkköri baglyot, a fehérfarkú sast, a fekete koronás éjszakai gémet, a Humboldt pingvint és a hosszúfülű baglyot szkennelnek, majd digitalizálnak.

Az anyagok a Threeding honlapján tekinthetők meg, onnan tölthetők le. A két cég azt akarja elérni, hogy tudományos, kutatói és más célokra a digitális példányokat használják, és ne az élőkre vadásszanak, vagy kísérletezzenek velük.   

Az Artec szkennereit a FreeDee forgalmazza Magyarországon, az Eva itt, a Spider itt rendelhető meg.

Rengeteg műanyagot használunk el, és sajnos egyre több hulladékot termelünk belőlük. Pedig a különféle műanyagok újra is hasznosíthatók. Csakhogy nem minden műanyagot könnyű printelni, az újrahasznosító felszerelés, a gépek nagyon drágák. A statisztika ismét árulkodik: a világ műanyag-hulladékának mindössze 10 százalékát dolgozzák fel.

A 2013-ban alapított holland Precious Plastic megfontolandó alternatívát kínál: nyílt forrású újrahasznosító kezdeményezésük keretében az összes tervrajzot ingyen bocsátják az érdeklődők rendelkezésére, hogy az elhasznált műanyagból nyomtatószálat készítsenek, vagy öntőgépekkel dolgozzák fel. Dave Hakkens alapító azt szeretné, ha a világ minden pontján beindulnának az újrahasznosító minigyárak.

A „csináld magad” gépek hulladék-anyagokból felépíthetők, a tervrajzokból és útmutatókból megtudjuk, mit kell tenni, hogyan ismerjünk fel és szortírozzunk különböző műanyagokat, készítsünk belőlük 3D nyomtatással, öntéssel új termékeket. A gépek modulárisan alakíthatók ki, a szükséges alkatrészek könnyen beszerezhetők.

Első körben zúzógépre lesz szükségünk, amely apró darabokra töri a műanyagot. A préselő-szerkezet beállításaival szabályozhatjuk a darabok méretét, formáját, majd saját gyártású extrúderrel nyomtatószállá alakíthatjuk át őket. Hakkens a felmelegített műanyagot öntőformába sűrítő kompresszor tervrajzát is megosztotta online. A kompresszor segítségével nagyobb, tartós tárgyak, prototípusok készíthetők.

Ha a Precious Plastic elképzelései valóra válnak, 10 százaléknál sokkal több műanyaghulladékot hasznosíthatunk.

Timothy Whitehead, a leicesteri De Montfort Egyetem kutatója 3D nyomtatással próbál segíteni perui földcsuszamlások áldozatain az Andok falvaiban. Munkája több karitatív szervezet tevékenységéhez kapcsolódik, amelyek különféle technológiák segítségével igyekeznek felkészíteni a helybelieket a bajra, megelőzésére, katasztrófa utáni mentőtevékenységre.

Whitehead a Practical Action-nel dolgozik együtt. Első lépésben limai szegénynegyedek topográfiájáról készíttettek részletes nyomtatott térképet. A térkép pontosan jelzi, hol történhet földcsuszamlás. A nyomtatott anyag segítségével magyarázták el a helyieknek a szükséges elővigyázatossági intézkedéseket.

Whitehead szerint a módszert más veszélyes területeken, például vulkánok környékén is használhatják. A hagyományos technológiák ezekben az esetekben korlátozottak: pontos tervek és gépsorok kellenek hozzájuk. 3D nyomtatással könnyebb és gyorsabb földcsuszamlás és más természeti katasztrófák által veszélyeztetett helyszínekről működő térképet készíteni.

Az együttműködés során víztisztító és időjárás-előrejelző műszerekhez is nyomtattak alkatrészeket.

Az orosz-amerikai Endurance startup tavaly mutatta be nyomtatott SelfieBotját, egy multifunkcionális (automatikus mozgás- és arckövetés, távirányítható kamera stb.), okos szerkezetet, lényegében egy okostelefonos vezérlésű robotot. Nagyon hasznos, sereg videoalkalmazásra (konferencia, időszűkítés stb.) ideális.

A cég nemrég jelentette be, hogy az eredetileg „csináld magad” készletként vagy előre gyártott eszközként 199 dollárért árusított botot az oktatásban is alkalmazzák. Nyílt forrásúvá teszik iskolák és más oktatási intézmények számára. A készlet az egész SelfieBotot tartalmazza az androidos és mikrokontrolleres kódtól a nyomtatható fájlokig, boltokból beszerezhető alkatrészekig. Diákokat szeretnének ösztönözni vele: ismerkedjenek a robotikával, programokat írjanak rá, vegyenek részt a bot további fejlesztésében, közben pedig közösség alakuljon ki a SelfieBot körül.

Az Endurance több változtatást is tervez: új elemek, vezeték nélküli töltés, hangvezérlés, iOS-kompatibilitás.

„Barátságos robotika-hálózattal igyekszünk bátorítani a diákokat, hogy szerezzék meg a saját robotok fejlesztéséhez szükséges tudást és képességeket” – nyilatkozta George Formitchev, az Endurance társtulajdonosa.

3D nyomtatással olcsóbb drónokat építeni, mint hagyományos technológiákkal. A Nevadában működő ausztrál Flirtey startup is ezt teszi, és egyik tesztszállítást a másik után végezte Ausztráliában és Új-Zélandon, most pedig az amerikai piacot vették célba.

Drónjuk júliusban Virginia egyik gyéren lakott mezőgazdasági területére szállított gyógyszereket, abszolválva az első amerikai drónos csomagszállítást. Március 10-én viszont már városi környezetbe, a nevadai Hawthorne egy üres lakóépületébe vitt csomagot, betartva az összes szigorú előírást. Feladatát hibátlanul hajtotta végre, a navigációban beépített GPS és számítógép segítette. Nagyjából 15 kilométeres utat tett meg.

A sürgősségi csomagot (vízpalack, néhány alapvető élelmiszer, elsősegély-készlet) a levegőből eresztette alá. A cég felkészült, hogy esetleg tartalékpilótának vagy másnak be kell avatkoznia, de semmiféle külső segítségre nem volt szükség. A tesztben a Nevada Egyetem, a Nevadai Autonóm Rendszerek Intézete és a NASA is közreműködött.

A Flirtey így elmondhatja, hogy drónja megelőzte az Amazon Prime Airjét.

A napóra egyrészt időmérő, másrészt időmérő csillagászati eszköz. Már az ókori asszír, föníciai és egyiptomi népek használták. Azon a megfigyelésen alapszik, hogy az egyes testek árnyékának hossza és iránya a Nap állása szerint alakul.

Az időt különféle készülékekkel mérte az ember, történetük a legősibb napórákkal kezdődött, jelenleg az okosóráknál tart.

A Mojoptix francia designstúdió napóraként és digitális óraként egyaránt funkcionáló digitális napórát nyomtatott.

„Se elemek, se motor, se elektronika, kizárólag az árnyjáték. Eleve úgy terveztük, hogy csak a megfelelő napsugarakat, és csak a megfelelő időben és szögben engedje át” – írják.

Egyelőre vannak még hiányosságai: a nap elég rövid szakában, 10 és 14 óra között jelzi az időt, 20 percenként frissül. A fájlok ingyen letölthetők a Thingiverse-ről, ha pedig a Mojoptixtól rendeljük meg a készüléket, 80 dollár körüli összegbe kerül.

A 3D és a VR technológiák döbbenetes fejlődésével egyre gyakrabban fogunk találkozni történelmi helyszínek rekonstruálásával, hiteles 3D modelljeikkel, felvirágzik a „virtuális archeológia.”

Legújabb példája az antik Róma. A Vatikánhoz tartozó Maffei Marescotti palotánál 2014-ben talált Circus Flaminius márványdarab alapján képet alkothatunk az ókori Róma 320 körüli életéről. Mivel a lelet része volt a Béke templomában kifüggesztett Forma Urbis Romae térképnek, sokat segít kutatóknak, hogy jobban megértsék a város építészetét.

Az alábbi videó a Khan Akadémia és Bernard Frischer virtuális régész közös munkája. Frischer „Újjászületett Róma” nemzetközi projektje a kései bronzkori, Krisztus előtt 1000 körüli első településtől a kora középkori, 550 körüli elnéptelenedésig 3D-ben dolgozza fel Róma fejlődését. A Circus Flaminius komoly segítséget jelentett.

A 3D nyomtatást lassan már szinte minden területen alkalmazzák, így az sem meglepő, hogy például a temetkezési iparágban is ki próbálják aknázni a technológia adta lehetőségeket. A japán fotó- és 3DP-ügynökség Roice Entertainment szokatlan, sőt, egy kicsit bizarr alkalmazási módot választott: fényképek alapján nyomtatnak – a hamvakat tartalmazó – urnát az elhunytról.

Az ügynökség azzal vált ismertté a szigetországban, hogy neves eseményekről, például házasságról, születésről, diplomaosztásról készült fotókat varázsol printelt miniszobrokká.

Az urnanyomtatás nem az ő ötletük, a minnesotai Foreverence is ezzel foglalkozik, az elhunyt kedvenc autóját, kalapját stb. örökítik meg. A Roice Entertainment azonban továbbmegy – kedvenc tárgyak után már csak egyféleképpen, az elhunyt ábrázolásával lehet személyesebbé tenni az urnát.

Ugyanazokat a technikai elveket alkalmazzák, mint például a házassági szobrokhoz: különféle látószögekből felvett nagyfelbontású fényképekből áll össze a nyomtatható 3D kép.

Urnánál érthető okok miatt teljesen más a helyzet, sokszor alig van használható fotó, különösen azokban az esetekben nincs, amikor több évtizede elhunyt személyről akarnak a hozzátartozók – urna helyett – egyszerű 3D nyomatot készíttetni. Ráadásul mindenkinek tetsző szobrocska kizárólag jó minőségű referenciaképből generálható.

Maga a folyamat időigényes, két-három hónapig is eltarthat. A nyomat gipszből készül, speciális viasszal dolgozzák meg, színezik és festik. Nem olcsó: a legkisebb, 20 centis alak közel 100 ezer jön (kb. 900 dollár), a 25 centis 150, a 30 centis 200 ezer.