FREEDEE BLOG

Neumann János írt először magukat szaporító automatákról. Robotok gyártanak már robotot, és egyes robotok önklónozásra is képesek. A 3D nyomtatás világában RepRap gépeknél figyelhetünk meg hasonló jelenséget, bár általában inkább részek másolásáról van csak szó.

Elvileg 3D printer készíthet egy sereg 3D printert. A francia fejlesztésű Ulio 3D nyomtatóval is kivitelezhető ez, amelynek holnap indul az Indiegogo-kampánya. A gépet elsősorban iskoláknak szánják, hogy a diákok rajta keresztül ismerjék meg a 3D tervezést, robotikát, mérnöki munkát, 3DP problémák vizualizálását és kezelését.

Első lépés a csomagban lévő részek összeszerelése, a nyomtatható elemek nyomtatása, azaz az Uliot lényegében egy másik géppel printeljük. A kampány korai támogatói 299 dollárért szerezhetik be.

A TwoUp 3D „csináld magad” csomagja még alacsonyabb áron szerezhető be, és a gép szintén nyomtatható. Egyik sem klónozás, viszont mindkét gép jó példa arra, hogy 3D nyomtatóval gyártható 3D nyomtató.

Rióban szombaton kezdődött az olimpia, 20 éve pedig Atlantában rendezték a nyári játékokat. Az atlantai Millennium Gate Múzeum különleges alkotással kapcsolta össze a két eseményt és a régmúltat: kinyomtatták az antik világ hét csodájának egyikét, az olümpiai Zeusz-szobrot. A nyomatnak az ókori játékokra és a görög mitológiára más tárgyakkal is emlékező, augusztus 20-án nyíló The Games: Ancient Olympia to Atlanta to Rio kiállítás ad otthont.

Az első ókori játékokat Krisztus előtt 776-ban rendezték a nyugat-görög városban. Az első és a későbbiek is Zeusz előtt adóztak, a 393-as utolsóig az összest az ő tiszteletére tartották. Az ötnapos események a görögség vallási, kulturális stb. összetartását voltak hivatottak jelképezni, olimpia alatt az egymás közötti háborúskodással is felhagytak.

A Zeusz-templom 13 méter magas, drágakövekkel borított, elefántcsont- és aranypanelekkel kiegészített faszobráról minden látogató elragadtatással írt. Pheidiász építette Krisztus előtt 435-ben, közel 800 évig Olümpiában állt, majd Konstantinápolyba szállították, és a 475-ös tűzvészben megsemmisült.

Mivel egyetlen másolat sem maradt fenn, a szobrot ábrázoló pénzérméket és utazók leírásait használták a nyomathoz. A Stratasys, a helyi 3DPTree és a múzeum kurátorai kimerítő kutatás után pontos képet kaptak, hogyan nézhetett ki a szobor, és elkészítették a digitális „másolatot.”

A modellt a Stratasys Fortus 900mc gépén, hőre lágyuló műanyagból nyomtatták ki. Kisebb lett, mint az eredeti, 13 helyett 2 méter. Az eredménnyel elégedettek, „nagyon hasonlít ahhoz, amilyen Pheidiász szobra lehetett.”

A szobrot ki kell festeni is. A festéshez a georgiai Athénben élő Stan Mullinst választották. A végső változat az eredetihez hasonló trónon fog ülni.

Zeusz mása nemcsak megemlékezés az olimpiai játékokról, hanem szép példa a 3D nyomtatás lehetőségeire is, hogy a technológiával hogyan lehet elveszett műremekeket „újraalkotni.”

A 3D nyomtatás fejlődésével, új eljárások, anyagok és technológiák megjelenésével, a horizont folyamatos tágulásával állandóan jelennek meg új nevek és kifejezések. Gyakran fogalmunk sincs, vagy csak sejtéseink vannak arról, mit is jelentenek.

Egyelőre nem létezik semmiféle névadó testület, bárki bárhogy elnevezhet egy újdonságot, és ezzel hozzá is tesz valamit a technológia fejlődéséhez.

A ZMorph hasznos segítséget nyújt a 3DP felhasználóinak – a tervek szerint folyamatosan bővülő online 3D nyomtatás szótárat (The Ultimate 3D Printing Dictionary) tett közkinccsé a medium.com-on.

A szótár a cég által árusított termékekből is tartalmaz példákat, ami szubjektívvé teheti egy-egy kifejezés definícióját, de ezzel együtt jól szerkesztett és hasznos „kisokos.” Külön öröm, hogy egyes szócikkekhez magyarázó kép-, illetve videoanyagot mellékeltek.

A felhasználók kommentelhetik, szócikket is írhatnak, amelyek publikálásához a szerkesztők jóváhagyása kell.

Az amerikai-ír nyomtatószál-szolgáltató 3D Fuel minden terméke a fenntartható fejlődés jegyében készül. Az eddigiekhez hasonlóan, a cég új nyomtatószálai is környezetbarátok. A műanyagot teljesen másként próbálják „zöldebbé” tenni, mint a többi gyártó.

Az új nyomtatószálak újrahasznosított kávé- és sörszármazékkal, valamint kendercserjével kevert műanyagot tartalmaznak. Minden PLA-t használó gépen printelhetők, szabvány PLA-beállítással. Különlegességük abban is rejlik, hogy megőrzik természetes színeiket.

Közvetlenül a mélybarna kávészál printelése után kellemes kávéaromát is érzünk, ami aztán idővel megszűnik. A kávéfogyasztáshoz nyomtathatók vele kellékek, kávéscsésze viszont nem, mert a benne lévő műanyag érzékeny a magas hőmérsékletre.

Az Egyesült Államokban termesztett kenderalapú szál szintén természetes színű, fejlesztését a kávészál inspirálta: utóbbi pozitív visszajelzéseket kapott, és a 3D Fuel kíváncsi volt, hogy egy másik mezőgazdasági termékből is képes-e előállítani „fenntartható” nyomtatóanyagot.

Az aranyló fényű harmadik a legvilágosabb, malátázás közbeni hulladékanyagok és műanyag kombinációja. Fejlesztői szerint aromája a friss árpáéra emlékeztet. Sörkiegészítők, például korsóalátétek és hasonló tárgyak printeléséhez ajánlják.  

Prashant Gade punai maker olyan, különösen a fejlődő országokra jellemző problémákra keres tényleges megoldásokat, mint például hiányzó, amputált végtagok helyettesítése. Utánanézett és döbbenetes számokat talált: az amputált személyek 80 százaléka él fejlődő országban, és kevesebb mint 3 százalékuk kap művégtagot. Még elszomorítóbb, hogy ezekben az országokban minden ötödik gyereken hajtanak végre valamilyen amputációt.

Kutatásai a Bio_Nick elektromos műkar fejlesztésére, nyomtatására ösztönözték az indiai makert. A kart a lábból érkező jelzések aktiválják, viselője tárgyakat fog meg, ír és más tevékenységeket is végrehajt vele. Gade mindössze 100 dollárnyi rúpiából készítette el.

Indiegogo-kampányt indított, hogy az eszközt annyi gyerekhez juttassa el ingyen, ahányhoz csak lehet.

A 3D nyomtatás egyik korlátja, hogy nem készíthetők vele elektronikus részeket tartalmazó, működő tárgyak. Eddig legalábbis így volt, de a Continous Composite (CC3D) idahói startup Folyamatos Méretezett Gyártás (continous scaled manufacturing) technológiája komoly változásokat vetít előre. A CSM-mel különféle szálak, fémek és műanyagok gyorsan és szimultán printelhetők, kezelhetők. A nyomatok komplex funkcionális részekké állnak össze.

Eddig szénszállal, kevlárral, üvegszállal, száloptikával, rézvezetékkel dolgoztak. A gép könnyen méretezhető alapbeállítása 16 különböző anyag, anyagkombináció extrudálását teszi lehetővé, az utókezelés folyamatos, egy perc alatt 2,3 méter készül el, de elvileg az 1200 is könnyen elérhető. Magunkon viselhető fogyasztói elektronikus cuccoktól ipari alkalmazásokig óriási a potenciál az UV-fényen alapuló technológiában.

A cég alapítói 2012 óta kísérleteznek a módszerrel, az első prototípus is akkor készült el, idén tavasszal pedig rézvezetéket és száloptikát nyomtattak.

A rétegalapú 3DP korlátait megszüntető CSM másik nagy előnye a gyorsaság, leggyorsabb vetélytársainál is akár tízszer hamarabb printelhető vele egy adott tárgy. Ez a sebesség a következő néhány évben érhető el. A funkcionális és nagyon masszív anyagok bármilyen formájú kombinációja újgenerációs elektronikához, többek között „intelligens” dolgok internete (IoT) eszközökhöz, repülőgép- és járműipari alkalmazásokhoz vezethet. A technológia iparágfüggően többféleképpen módosítható.

A startup partnereket keres, már több Fortune 100-as vállalat jelezte érdeklődését. Egyelőre nem tudják, hogy licencelik vagy saját maguk értékesítik a kicsit star trekes technológiát.

A két nagy párt konvenciójának lezárulásával gőzerőre kapcsolt az amerikai elnökválasztási kampány. Nem egész száz nap, és megtudjuk, Hillary Clinton vagy Donald Trump vezeti-e a következő négy évben a világ legnagyobb hatalmát.

A minden korábbinál nagyobb iszapbirkózással kecsegtető kampányban már eddig szembesültünk fura kommunikációs és információtechnológiai megoldásokkal, köztük különös 3D nyomatokkal.

A brooklyni Holy Faya ékszerstúdió például Bernie Sanders Szerelem-templom Fotóstúdióval készült egy divatbemutatóra, ahol MakerBot gépeken „Bernie for Democracy” szöveggel nyomtattak rózsaszín gyűrűket.

Donald Trumpot életnagyságú printelt másával várták a clevlandi Republikánus Konvención.

Isaac Budmen művész, tervező és „élethosszig feltaláló” elkészítette Hillary Clinton kampánylogójának nyomtatott változatát. Ugyanő Trumpra is reagált: miután a megosztó republikánus jelölt kinyilatkoztatta, hogy az ő regnálása alatt mindenki milliomos lesz, Budmen milliódolláros érmét printelt, Trump-fejjel.

És ez csak a kezdet…

Napokon belül elkezdődik az olimpia, a sportolók mellett a sportszergyártók is gőzerővel készülnek, többen, például a Nike, az Under Armours és a New Balance komoly pénzeket fektetetett 3DP kutatóközpontokba, hogy minél személyre szabottabb megoldásokkal segítsék a versenyzők teljesítményének növelését.

A cégek futócipőiket, így a Nike és a HP együttműködésében, a HP Jet Fusion gépével kivitelezett lábbelit úgy fejlesztik, hogy felszámolják a hólyagokat, csökkentsék a testhőmérsékletet, és természetesen minél jobb eredményt érjenek el a sportolók.

Sokak számára vitatott, hogy mindez mennyire tekinthető sportszerűnek, mennyire közelíti meg a doppingot. A gyártók mindenesetre állítják, hogy egyrészt betartják a szabályokat, másrészt viszont innovációikkal pont a játékok szabályainak megváltoztatását szeretnék elérni. Például, hogy ne csak a szerencsés keveseket szponzorálják a legjobb sportkutató cégek.

Az Under Armours az amerikai sprinter Trayvon Bromellnek tervezett speciális cipője az izmok összehúzódását és az energiaátvitelt igyekszik optimalizálni. 3D technológiával többféle konfigurációt teszteltek, míg eljutottak az ideálisig.

3D nyomtatás és versenysport összekapcsolódását egyre több példa szemlélteti, és az olimpián valószínűleg teljesen új megoldásokat is meg fogunk ismerni.

A 3D nyomtatókra írt első operációs rendszer, a 3DPrinterOS 19 ország felsőoktatási intézményeiben elérhető „minden egyben” egyetemi programot (University Infinity Program) indított a 3DP-termékeket forgalmazó PrintLabbal közösen.

A többek között a Ford és a Cisco által adaptált felhőszámítás-alapú oprendszer megváltoztathatja az üzleti világ és az oktatás 3DP használatát. 3D tervezőszoftverről közvetlenül nyomtathatók vele tárgyak, a folyamat több részét automatizálja.

A rendszer mögött álló cég speciális oktatószoftvere mellé az iskolák komplett 3DP laboratóriumot is vásárolnak printerekkel, szkennerekkel, tantervekkel, programokkal, nyomtatóanyagokkal és természetesen szakoktatással is.

A „minden egyben” oktatási csomag világszintű elterjesztését az oktatásbarát 3DP termékeket és berendezéseket forgalmazó, komoly nemzetközi viszonteladói hálózattal rendelkező PrintLab tette lehetővé.

A 3D ételnyomtatás felkapott téma, viszont tényleg gyerekcipőben jár még. A new yorki Columbia Egyetem kutatói, a mesterséges intelligenciával és 3DP-vel foglalkozó gépészmérnök-professzor Hod Lipson vezetésével a következő fázison, egy egészen speciális ételnyomtatón dolgoznak: minimalista és kompakt designjával nagyon mutatós szerkezet, de ennél is fontosabb, hogy nemcsak printel ételt, hanem főz is.

Tökéletesen passzol a kávéfőző és más konyhagépek mellé. A robotikus kart nyolc kisebb rekesszel szerelték fel, amelyekbe fagyasztott élelmiszer „patronok” tehetők.

Az eddigi bemutatókon ételek extrudálásán volt a hangsúly, a főzőmechanizmust most tökéletesítik. Infravörös melegítőegységet integrálnak bele.

A printert nem azért fejlesztik és nem is azért fogják használni, hogy a hagyományos főzési eljárásokat helyettesítse, hanem inkább nyitás új technikák és táplálkozási lehetőségek felé.

A fejlesztésben a New York székhelyű Nemzetközi Kulináris Központ is részt vett. Workshopokon tesztelték az összetevőket, új kombinációkat és textúrákat. A központtal való együttműködés komoly segítséget nyújtott, gasztronómiai szakértelemmel egészítette ki Lipson és társai technológiai megközelítését. A gasztroszakértők szerint a printer főként kórházakban, bölcsődékben lehet különösen hasznos.