FREEDEE BLOG

Pekingben a világ legnagyobb nyomtatott szerkezetén dolgoznak. A tervek szerint a felülről virágra hasonlító Rise Pavillon 3,4 méter magas és több mint 100 négyzetméter lesz. FDM technológiával, biológiailag lebomló PLA-ből készül, eddig 600 ezer méternek megfelelő 1,8 tonnát használtak el belőle. Több helyi cég, intézmény (Chinese RISE Education Group, Edelman, DeFacto, uCRobotics Technology) közös projektjeként kerülne a Guinness Rekordok Könyvébe.  Egyébként az aktuális csúcstartó sincs túl messze, mert a Vulcan Pavillon szintén pekingi.

A uCRobotics 45 napig printelte a szerkezetet. A folyamat két részből, az üreges tömbök nyomtatásából, majd összeszereléséből állt. A Rise Pavillon virágszirmokra emlékezető öt főrészből, a főrészek feketére, illetve fehérre festett változó méretű tömbök sokaságából tevődnek össze. Az előreláthatólag hat nap összeszerelést igénylő végső változat 5370 tömböt fog tartalmazni.

A szerkezetet augusztus 21-én mutatják be, és szeptember 6-ig tekinthető meg. Mivel rövid ideig tart a kiállítás, eleve modulárisra tervezték, hogy a tömbök kiszedésével könnyen fel- és újra lehessen építeni. Az építők arra is gondoltak, hogy a 3DP és sok tonna nyomtatószál ne vesszen kárba – a kiállítás befejezése után a vendégek nyomtatott tömböket kapnak, amelyeket vázaként, lámpaként stb. használhatnak.

A projekt ötletgazdája, a RISE Education Kína minden részéről évente meghív diákokat, hogy együtt gondolkozzanak az egészségügy, közlekedés, társadalom, oktatás, tervezés stb. jövőjéről.

Az elmúlt hetekben jelentek meg a 3DP cégek idei első féléves eladási statisztikái, és a számok felettébb ellentmondásosak. A desktop piac kicsit gyengébben teljesít, a két vezető vállalat, a Stratasys és a 3D System módosított is a stratégiáján. Ezzel szemben a fémnyomtatás kiváló eredményeket produkált.

Egyik legjobb példája a lübecki SLM Solutions. A cég az utóbbi években különösen sikeres volt, a repülőgépipartól az energiaszektorig, az egészségügytől az autógyártásig számos vállalattal működik együtt, ad el nekik printereket. Májusban például az Audi vásárolt tőlük egy háromméteres SLM 280HL gépet. Az Audi mellett további 55 gépüket rendelték meg, ami második negyedéves viszonylatban 105, félévesben pedig 85 százalékos növekedés, idei összesített eladásuk 33,5 millió euró. Ugyanannyi, mint 2014-ben egész, 2015-ben háromnegyed év alatt volt. Ha a trend folytatódik, 2016-ban akár 85-90 milliós bevételt is produkálhatnak.

A dinamikusan fejlődő és a szakterület egyik meghatározó szereplőjévé vált SLM Solutions jól szemlélteti a fémnyomtatásban rejlő lehetőségeket, és hogy egyre jobban nő a fémprinterek iránti igény.

A világszerte kibontakozó maker-kultúra további fejlődésére ösztönzőleg fog hatni az Autodesk bejelentése: a több mint ezer Fab Lab számára ingyenes hozzáférést biztosít Terméktervezés Gyűjteményéhez. A bejelentés a most zajló senzseni Fab 12 konferenciával egyidőben történt.

A Fab Labok innováció- és kísérletezés/újítás-orientált workshopok globális hálózata, a műhelyek a digitális gyártóeszközökhöz igyekeznek széleskörű hozzáférést biztosítani. A kezdeményezés nem meglepő módon az MIT-n, a neves felsőoktatási intézmény Bitek és Atomok Központjából (CBA) indult, idővel tervezők, makerek, oktatási szakemberek nemzetközi közösségévé fejlődött.

Az Autodesk tavaly nyáron a Tinkercad, az 123D Circuits és a Fusion 360 programokat, most pedig a terméktervező szoftvereinek teljes portfolióját tette ingyen hozzáférhető a kreatív műhelyek számára. Egy-egy Fab Lab tíz előfizetést kap a tervezőcsomagra, amely professzionális szintű eszközöket (Fusion 360, Inventor Professional, AutoCAD, ReCap 360 Pro, 3ds Max), valamint 25 gigabájt tárhelyet is tartalmaz a számítási felhőben.

Az együttműködéstől mindkét fél sokat vár: a Fab Lab közösség a maker-kultúra további terjedését, az Autodesk pedig, hogy még jobban kiveszi a részét a globális kísérletezésből.

A legnagyobb európai 3DP szolgáltató, a flamand Materialise a Wrocław melletti Bielany Wrocławskie-ben elkezdi építeni Európa legnagyobb és legmodernebb 3DP gyárát, amelyben kifejezetten nagyvolumenű projekteket akarnak kivitelezni, megszilárdítani jelenlétüket a jármű-, repülőgépiparban és az egészségügyi szektorban.

A munkálatoknak még ebben az évben vágnak bele, és 2017 közepére tervezik a befejezést. A gyárban kb. 50 személyt alkalmazhatnak, mindenféle gyártóeszközt helyben tökéletesítenek, 3DP mellett utómunkálatokkal is foglalkoznak majd.

Lengyelországra azért is esett a választás, mert a Materialise így a kelet-európai 3DP piacon is főszereplővé válhat. A cég egyébként két éve vásárolta fel a vezető lengyel 3DP szolgáltató e-Prototypy-t, amivel megalapozta helyi jelenlétét.

Mivel az e-Prototypy jóvoltávól Wrocław a sales, számviteli, IT, kutatásfejlesztési részlegek lengyelországi otthona, a helyválasztás logikusnak tűnik.

A brit Haydale Graphene Industries grafén- és nanoanyag-gyártó bejelentette a leánycég Haydale Composite Solutions (HCS) fejlesztésű, grafénnel dúsított új PLA nyomtatószál-sorozatát. Az anyag hivatalosan a szeptember 28-29-i birminghami additívgyártás-bemutatón debütál, ahol az érdeklődők le is tesztelhetik.

Az egyik legígéretesebb 3D nyomtatóanyagként beharangozott, kétdimenziós anyagként emlegetett grafén egyetlen atom vastagságú grafitréteg. Keményebb a gyémántnál, jobb elektromos vezető a réznél, rugalmasabb a guminál. Az orvostudománytól a fogyasztói elektronikáig számos területen alkalmazhatják. Jelen alkalmazás is előnyösebb a szabvány PLA-nél, fejlesztői szerint a 3DP technológiát „teljesen új szintre, a prototípuskészítés fölé emeli.”

A szeptember végétől 1,75 és 2,85 milliméter átmérőjű változatban egyaránt beszerezhető új nyomtatószálat több cég és szakértő tesztelte, és kiemelték, hogy a minőségjavulás mellett a nyomtatást is felgyorsítja.

Elektronikai termékek gyártásának egyik problémája, hogy az áramkör elférjen a korlátozott térben. Hagyományosan nyomtatott áramkörök (PCB) többé már nem képesek helyet adni minden szükséges alkatrésznek, és ezért előtérbe kerülnek a 3D megoldások. Az eszközök folyamatosan rövidülő életciklusa újabb problémákat vet fel: a fröccsöntés túl drága prototípusok gyártására.

A nyomtatott áramkör- és a mechatronikus integrált eszköz-prototípusok egyik vezető cége, a Beta LAYOUT pontosan ezért döntött az EOS additív gyártótechnológiájának használata mellett. Mivel az építkezés rétegről rétegre történik, nincs olyan technológia, amely jobban megfelelne a többrétegű architektúrák iránti növekvő igényeknek. A 3DP más szempontból is előnyös: egyedi áramkör-részek szintén könnyebben készíthetők vele. Műanyag-alkatrészek gyorsan és olcsón állíthatók elő, azaz a folyamat pontos és minőségi darabokat eredményez, és az alapok úgy gyárthatók le, mintha már majdnem sorozattermékek lennének.

Az EOS rugalmas technológiájával a gép különféle anyagokat fel tud dolgozni: üveggyöngyöket tartalmazó PA 3200 GF-et, alumíniumos poliamidot, jó teljesítményű polimereket (PEKK stb.) és több fémet is. A kritikus pont, hogy az anyagok bírják a magas hőmérsékletet, ami a fröccsöntéses sorozatgyártás egyik korlátja.

A Beta LAYOUT több vállalatnak kínál prototípusokat, az EOS FORMIGA P 110 lézeres szinterező printerével pedig sokkal gyorsabban és jó minőségben teljesítik a megrendelők speciális kívánságait.

Míg Dél-Korea a 3D nyomtatás egyik nagyhatalmává fejlődik, északi szomszédjáról vajmi keveset tudunk.

Két hónapja az Észak-Korea mindennapjait (nyilván szigorú ellenőrzés alatt) fényképek formájában megörökítő DPRK 360 kezdeményezés egy helyi 3D nyomtatóról, pontosabban a printert ábrázoló hirdetésről tett közzé fotót. A hirdetés több kérdést vetett fel: egyrészt a gép úgy néz ki, mint egy MakerBot Replicator, másrészt viszont arra utal, hogy a világtól hermetikusan elzárt ázsiai országban is érdeklődnek a 3DP iránt.

A Korai Központi Televízió nemrég felvett anyaga alapján azonban úgy tűnik, hogy valóban fejlesztettek printert – arcplasztikai és fogászati alkalmazásokra, részek gyártására. A mozgóképeken orvosok használják, az alsó állkapocsról készítenek modellt. Ezen az anyagon a nyomtató kevésbé hasonlít a MakerBot Replicatorra. Egy másik felvételen szabadalmi tanúsítványt és egy bizonylatot látunk a „szellemi termékek kiállításáról”, amelyekből persze nem derül ki, hogy a gépet Észak-Koreán kívül bárhol is bemutatták volna.

Az észak-koreai híreket követő amerikai NK News szerint ez volt az első alkalom, hogy működő 3D nyomtatót mutattak be az észak-koreai médiában. Ugyanakkor a phenjani Tudomány és Technológia Egyetemen állítólag több 3D printert használnak. Prototípusokat készítenek velük.

A technológia fejlődésével új termékek és módszerek tűnnek fel, és ezeket minden esetben tesztelni kell. A teszteljárások közül egyre gyakrabban használják a szimulációt, amely a jövőben egész biztosan még népszerűbb lesz. Eleve demokratizálja a tesztet, többen vehetnek részt benne, mérnökök jobban átlátják munkájukat.

A szimuláció még azelőtt könnyíti meg a tervezést, teszi hangsúlyosabbá az automatizációt, integrációt és az olyan tesztfolyamatokat, mint például a 3D nyomtatás, hogy az adott cég ténylegesen belevágna egy-egy rész vagy termék gyártásába.

Vezető vállalatok, például az Autodesk és a Dassault a fogyasztók számára is biztosít szimulációs platformot, például a 3DERxperience-t (Dassault). A platform termékek teljesítményét értékeli, a megbízhatóságtól a biztonságig ellenőrzi különféle funkcióikat. Azaz a 3D szimulációs szoftverek nemcsak tesztelő eszközök, hanem előrejelzésre is alkalmasak.

Konceptautók gyakran inkább tervezői fantáziálások, mint valóság, viszont betekintést nyújtanak a jövőbe, hogy szakemberek milyennek képzelik a holnap járműveit, és hogyan működhetnek azok.

A Mercedes-Benz DTW konceptautót Martin Chatelier francia szállítástervezés-hallgató álmodta meg. A jelen versenyautóival kevés hasonlóságot mutató járgányt a 14 órás Le Mans 2030-ra tervezte. Légmeghajtás, az acélnál is százszor erősebb grafénváz és -vezetőülés, 3D nyomtatott gumirendszer – Chatelier győzelemre tervezte Mercedesét.

Az egész autóban talán a Michelin 3D guminyomtató rendszer a legizgalmasabb. A gumik mögé helyezett pici 3D nyomtató-fúvókákból áll, vezetés közben gumit fújnak rájuk, optimális teljesítményhez és a felszín változásaihoz alkalmazkodva újítják meg állagukat.

A rendszer különféle (puha, közepesen, egészen kemény) keverékeket használ. A versenyautónak pontosan ezért nem jelent problémát a terep, ezért nem kell megállnia.

A jármű csak koncepció, így aligha látjuk egyhamar az utakon, a guminyomtató-rendszer viszont jóval 2030 előtt is megvalósulhat.

Kaszányi Nóra, a MOME hallgatója speciális anyagot készített Bartók Béla hatrészes 1926 és 1939 között írt Mikrokozmoszához. Mindegyik részhez egy-egy geometriai elemet megjelenítő borítót nyomtatott, és printelt minimalista tokba csomagolta az egészet.

„A zene vizualizálását és a tipográfiát kombináló munkám Bartók roppant munkásságának átirata” – írja Behance-oldalán a tervező.

A tokon látható kiálló formák a kötetborítókon lévő alakzatoknak felelnek meg. Az egyes sima téglalap, a kettes szabálytalan rombusz, a hármas gyémánt alakzat, a négyes ellipszis, az ötös kocka, a hatos kör.

A borítók vizualizálása különleges: a fehéres/szürkés és fekete grafikus vonalak a hanghullámokat idézik fel, míg a kibontakozó betűk és szavak szintén egyedien mutatnak.

Kaszányi nem szimplán izgalmas és tetszetős zenei könyvecskét akart készíteni, hanem a Mikrokozmosz hang- és zenei motívumait is bedolgozta a designba. A formákat a hanghullám kapcsolja össze, és állnak egybe nyomtatott tokká.