FREEDEE BLOG

A Cybe Construction holland építőcég bemutatta egyenetlen tereppel is elboldoguló CyBe RC 3Dp lánctalpas mobil betonnyomtatóját. A vállalat szerint pontosan tankszerű szállítórendszere miatt könnyű használni építkezési helyszíneken.

Az építőipar a 3D nyomtatás egyik kibontakozóban lévő, bár igencsak gyerekcipőben járó területe. Digitális lerakó-rendszerekkel ma már épületek és más nagyobb szerkezetek is printelhetők. Az újgenerációs additív gyártógépek Kínától a Közel-Keleten és Európán keresztül az amerikai kontinensig egyre több helyen megtalálhatók.

A technológiának persze megvannak a gyenge pontjai is, például az anyagok viszkozitása miatt a gépek kevésbé pontosak, mint a műanyaggal vagy fémekkel dolgozó rendszerek. Emellett lassabbak, és a szükséges technológia és anyagok miatt drágábbak.

Az épületnyomtatás komoly mobilitási problémákkal is küszködik, nem véletlen, hogy leggyakrabban előre printelt darabokat szállítanak a helyszínre. Sok cég ezért kísérletezik mobil megoldásokkal.

Az úttörő munkát a 2013-ban alapított CyBe Construction végezte el: gépük a világ első mobil betonnyomtatója. Könnyen lehet, hogy a nem-mobil R 3DP rendszeren alapuló RC 3Dp az a gép, amelyre az egész iparág várt. A fejlesztők tesztekre hivatkozva mondták el, hogy többek között magasabb falakat, támfalakat, padlót, szennyvízcsatorna-nyílásokat, zsalutatokat olcsóbban és gyorsabban (200 mm/sec, maximum 600 mm/sec) állítanak elő (a helyszínen), mintha hagyományos módszerekkel készítenék. A nyersanyag-szállításon is sok megspórolható és állítólag a termékminőség is jobb, plusz környezetbarátabb a technológia.

A printer nem meglepő módon Dubaiban fog bemutatkozni jövő tavasszal.

Az autó-, légijármű-gyártó és számos egyéb tevékenységet folytató, köztük additív technológiákkal is foglalkozó, tíz cég konglomerátumaként létrejött indiai Mahindra Csoport 3D nyomtatót adományoz egy Pune környéki középiskolának. A nyomtató mellett tanároknak is megtanítják a technológia alapjait. Nem kell messzire menniük, mert a cégcsoportnak az iskolához közeli Chakanban van additív gyártórészlege.

A Mahindra vezetői szerint a 3D nyomtatásban ott a lehetőség, hogy áthidalja az urbánus és vidéki India közötti szakadékot, választásuk ezért esett egy (inkább) vidéki iskolára. Bíznak a gépek munkahelyteremtő potenciáljában – például tervezésben, prototípuskészítésben stb.

A pilotfázisban lévő projekttel tesztelik, hogy a printer mennyire integrálódik az oktatási környezetbe, és ha pozitívak lesznek a tapasztalatok, további iskolák következnek országszerte.

Az 1600-ban, Londonban alapított brit Royal Society 15 múzeumot és galériát támogat helyi hőseik promótálásában. A skót McLean Múzeum 3D nyomtatótechnológiák és az első ipari forradalmat megszemélyesítő James Watt életművének bemutatására költi a 3 ezer fontot.

A James Watt: Egy új dimenzió című kiállítás látogatói megtekinthetik, hogyan fejlődött különféle korokban a 3D nyomtatás. Watt gépei mellett printerek is láthatók, ráadásul a gőzgép feltalálója rajzokat és terveket másoló eljárást is kidolgozott. A kései 1770-es években rudakkal összekapcsolt többféle tollal próbálkozott, de a technika túl bonyolultnak bizonyult. Ezt követően más módszerekkel kísérletezett.

Szobrokhoz is készített gipszöntvényeket, és az egyik minden bizonnyal őt ábrázolta. 3D szkenneléssel és öntéssel újra is alkották.

A Dél-Korea ötödik legnagyobb városában, Daejoonban lévő Elektronika és Telekommunikáció Kutatóintézet (ETRI) a napokban jelentette be, hogy 3 év fejlesztést követően elkészült egy okostelefonos 3D szkenner app. A munkálatokat 5,7 millió dollárral a Tudomány, ICT és Jövőtervezés Minisztériuma, 1,5 millióval pedig magáncégek támogatták.

„Reméljük, hogy az új technológia platformként szolgál a 3D tartalomgyártás globális trenddé válásához, valamint tovább népszerűsíti a kiterjesztett valóságot” – nyilatkozta a minisztérium egyik hivatalnoka.

Az 1976-ban alapított ETRI mintegy 2 ezer személyt, nagyrészt kutatókat alkalmaz. Többek között minden szögből látható többszínű 3D hologramot is fejlesztettek már, aminek fontos szerepe lehet a 3D designiparban.

Grafénnal és felhőalapú megoldásokkal szintén foglalkoznak.

Az új alkalmazás szabadalmi oltalom alatt áll, okostelefonra történő 3D tartalomgyártás a cél vele. A Microsoft 3D Builderhez és a 3D Creationisthez hasonló technológia 3D nyomtatásra is alkalmazható.

A német repülőgyártó óriás egyik leányvállalata, az Airbus APWorks GmbH nyomtatott bionikus fülketervével megnyerte a német Szövetségi Ökodesign Díjat.

A fülke lényege, hogy az ülőrészt elválasztja a folyosótól a repülőgépen. Ez ugyan nem tűnik bonyolultnak, de gondoljunk bele, hogy a mérnököknek a sürgősségi felszereléshez való hozzáférésre és a személyzet lehajtható ülésével is számolniuk kellett. Nemcsak sikerült, de az egész tömegét is 45 százalékkal csökkentették, és így a repülőnek kevesebb üzemanyagra lesz szüksége, azaz kevesebb széndioxidot bocsát ki.

A moduláris terv lehetővé teszi elromlott, törött részek nyomtatását és kicserélését, és nem kell teljesen új fülkét készíteni. Az optimalizáláshoz generatív tervezést használtak, ráadásul az anyag is teljesen újrahasznosítható, a környezetbarát szempontoknak maximálisan eleget tesznek.

Idekapcsolódó hír, hogy a fémötvözet-fejlesztő Arconic megegyezett az Airbusszal, hogy kereskedelmi repülőihez nyomtatott fémrészekkel látja el. Egyik részük a nagyon magas hőmérsékletet is jól bíró nikkel-szuperötvözetből, a másik pedig titánból készül. Az első szállítások 2017 második negyedévében várhatók.

Az amerikai ErectorBot méretes 3D nyomtatója két méter széles Halálcsillaggal kedveskedik az érdeklődőknek Madrid belvárosában, a Puerta de Alcalá téren a Zsivány egyes bemutatójára. A gyártót a Disney kérte, hogy szállítsa a spanyol fővárosba a gépet, és ott nyilvánosan nyomtassa a műanyag Halálcsillagot. Arról nincs hír, hogy a Birodalom milyen módszerrel állította elő saját csillagát, a madridit viszont jócskán dokumentálják.

Áttetsző üvegkockát húztak köréje, lehetővé téve a nyilvánosságnak, hogy végig kövesse a nyomtatási folyamatot. A Halálcsillag PLA-ből készül, és több mint 100 kiló lesz.

A turisták nagyon élvezik, a közösségi médián egy csomó kép és videó jelent meg róla #DeathStarMission hashtag-gel.

Az ohiói Additív Mérnöki Megoldások (AES) 3DP startup idén augusztusban alakult, eredetileg konzultációval foglalkozott, és 3D printer vásárlása nélkül akart 3D nyomtatószolgáltatásokat nyújtani.

Most viszont a Cincinnati Inctől vásároltak egy Nagyterületű Additív Gyártógépet (BAAM), amely 2017 elején érkezik rendeltetési helyére. Az FDM-technológiával dolgozó gép nevezetessége, hogy egy 2014. szeptemberi rendezvényen a Cincinnati Inc a Local Motorsszal közösen, élőben nyomtatott egy autót. Az AES lesz az első 3DP szolgáltatócég, amely ezzel a masinával printel klienseinek. Típusából tizenegyedikként értékesítették, de míg a többi tízet felsőoktatási intézményekben és ipari cégeknél használják, az AES kifejezetten a nagyközönség igényeit tervezi kielégíteni vele.

Az iparban eddig nagyméretű, például Boeing alkatrészek előállítására használták. Maximum 1,7 méter széles, 4 méter hosszú és 1,9 méter magas részeket printel. Az AES valószínűleg az Észak-Ohióban komoly kereslettel bíró szerszámpiacot célozza meg vele.

A 3DP ipari alkalmazásaira összpontosító Makepartsfast.com szerint 2016 rendkívüli év volt: a legtöbb fejlesztő gyártásra kész új géppel állt, ami a technológia agyonsztárolása idején megvalósult befektetésekből és fejlesztésekből jöhetett össze.

De 2016 más szempontból is fontos évnek számít: a jövő szempontjából komoly bizakodásra ad okot, hogy sok nagy név szállt be az iparágba.

Az Alcoa egyik utódcége, az Arconic fémporgyártó létesítményt alapított, ahol titán-, nikkel- és alumíniumporokat optimalizálnak repülőgép-alkatrészek printeléséhez.

A szilikontermékek egyik világvezetője, a Dow Corning nyomtatható szilikongumival indított a 3DP-piacon. Az akril-, szilikon- és epoxit-termékekben meghatározó Henkel Adhesive Technologies szintén fejleszt anyagokat 3DP-használatra.  

Más nagyágyúk, például a GE, az SAP, a Siemens és a Michelin Csoport is aktív szereplője volt 2016 3DP-világának.

A santa barbarai ALT 3DP-, design-, gyártási és konzultációs szolgáltatásokat nyújt. Nemrég dolgoztak ki olcsó szilikon-nyomtatási eljárást, most pedig Indiegogo-kampányt indítanak újrahasznosított hétköznapi műanyagtárgyakból készült kiváló minőségű nyomtatószálukért.

Az ötlet onnan jött, hogy a 3D nyomtatás környezetbarátabb a klasszikus gyártásnál, viszont így is sok műanyag-hulladékot termel. Az általános számok pedig elkeserítőek: 2012-ben az Egyesült Államokban az elhasznált műanyagok mindössze 9 százalékát hasznosították, 32 millió tonnát nem. Kaliforniai törvényhozók 75 százalékot céloztak meg 2020-ra.

Az ALT ezért kínál újrahasznosított és újrahasznosítható termékeket a 3DP közösségnek. Nem ő az első, 2012-ben például a Filebot vezényelt le sikeres nyomtatószálas Kickstarter-kampányt. De míg a Filebot nemzetközi fogyasztóközönséget célzott meg, addig az ALT lokálisan, Kaliforniában gondolkozik. Másoktól eltérően nemcsak műanyagpalackokkal, hanem a legtöbb szemetet generáló, viszont ritkán újrahasznosított műanyagtárgyakkal foglalkozik.

Nyomtatószálaik a polimerek poliolefin-osztályából készülnek, amelyet általában üvegkupakokhoz, tejpoharakhoz, műanyag szatyrokhoz és más „rövidéletű” termékekhez, lényegében a földkerekségen gyártott műanyagtárgyak közel feléhez használnak.

Az ALT bizakodik, hogy megoldásával forradalmasítja a kaliforniai gyártást, és a zöld technológia más helyi cégeket is inspirál.

Új Csodalabor nyílt a Londoni Tudománymúzeumban. A város legnagyobb interaktív galériájának rendeltetése, hogy megismertesse a látogatókkal a matematika és más tudományterületek szépségét, és bemutassa a legmodernebb technológiákat, például a 3D nyomtatást, virtuális valóságot, űrkutatást.

A 3D szkennelés komoly szerepet játszik a múzeum életében – egyrészt növeli a látogatók élményét, másrészt oktatási eszközként is. A 3D szkennelésnek, HD rotációs fényképezésnek és virtuális valóságnak otthont adó digitális labort a Samsung közreműködésével hozták létre.