FREEDEE BLOG

A 2015-ös választásokig Mianmar, az egykori Burma számított a világ egyik legkeményebb katonai diktatúrájának. Különféle etnikumok lázadásait, általános felkeléseket fojtottak vérbe, az ország valamelyik pontján szinte mindig polgárháborús állapotok állnak fenn most is. Teljesen elszegényedés, éhínség, természeti katasztrófák szedték áldozataikat…

A lepusztult mezőgazdaságon és a lakosság 80 százalékát adó gazdákon, földműveseken segíthet a 3D nyomtatótechnológia, speciális printelt eszközökkel, meghibásodott részek kicserélésével gyorsabbá válhat a munka, könnyebben pótolhatók korábban évek alatt, vagy egyáltalán nem helyettesített szerszámok.

Yangon főváros egyik közösségi vállalkozása, a 2004-ben a vidéki lakosság támogatására alapított, ma már 350 személyt alkalmazó Proximity Designs ezzel a céllal indított 3DP projektet: specialisták 3D modellezéssel és printeléssel adott tevékenységekre kitalált egyedi szerszámokkal segítenek mezőgazdákat. Együttműködésük nem merül ki abban, hogy a fővárosban megtervezik az eszközöket, hanem a helyszínen is tanulmányozzák, melyek tényleg hasznosak, melyek kevésbé stb.

Eddig egy öntözőrendszert terveztek, amelyet külföldön gyártanak majd le tömegesen. A rendszert már többen használják, és mindenki elégedett vele: a tapasztalatok alapján csökken a kétkezi munka, nagyobb a termékhozam. Ugyanezt a tevékenységet eddig napszámosok végezték.

A gyártás 16 százalékát teszi ki India nemzeti GDP-jének. A kormány terven dolgozik, hogy 25-re vigyék fel a mutatót. A terv középpontjában a fejlett gyártótechnológiák állnak, de vizsgálják az intelligens megoldások, az „ipar 4.0” negatív következményeit, például a munkahelyek elvesztésétől való félelmeket is.

A világ hatodik legnagyobb gyártójának iparpolitikai minisztériuma szerint az új irányelvek kidolgozásánál az előnyöket és a problémákat egyaránt figyelembe kell venni, és készen is kell állniuk, hogy az átmenet zökkenőmentesen, kvázi észrevétlenül történjen.

Az additív gyártásnak fontos szerep jut a tervben, máskülönben nem tudnák fenntartani az ország versenyképességét. Nagyvállalatok például már felismerték a 3D nyomtatás jelentőségét az oktatásban.

Az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) bejelentette, hogy katonai additívgyártás-projektet indít. A december 21-i indító meetingen a 3D nyomtatás potenciális védelmi alkalmazásait vitatták meg.

A területen mások is alkalmazzák már a technológiát, például a Lockhead Martin és az USA Védelmi Minisztériuma egyes alkalmazásokhoz felhasználta a 3DP-t. Az EDA színrelépésével újabb szereplő jelent meg, ami egyértelműen jelzi, hogy a területen egyre inkább elfogadják az additív gyártást.

Az EDA Kutatás és Technológia csoportja elkezdett dolgozni az „Additív gyártás: kivitelezhetőségi tanulmány és technológiai demonstráció” beszámolón, amellyel a technológia katonai és védelmi környezetben történő alkalmazását tervezik oktatni és promótálni. Bizakodnak, hogy hatására az ágazat különféle területein alkalmazhatják.

Első körben a jelenlegi helyzetet, az európai K+F és gyártási lehetőségeket vizsgálják, majd meghatározzák milyen további területeken kellene foglalkozni 3D nyomtatással. Következő lépésben, a potenciál tanulmányozásán túl, jön a gyakorlat, zaragozai technológiai bemutató printerrel, majd magas rangú katonai EDA-tagokkal ismertetik meg a projekt eredményeit.

A divattervező és tervezőmérnök Laura Thapthimkuna Vortex Dress című kreációja csillagközi útra invitál, annyira sci-fibe illő, annyira más teret és más időt idéz. Mintha a jövőből érkezett volna az exoskeleton és lélegeztetőgép kombinációjának tűnő biomorf forma.

Több mint két évig dolgozott rajta, párszor újratervezte, közben megismerte a 3D nyomtatatást és a benne rejlő potenciált, majd sikeres Kickstarter-kampányt futtatott, végül színezhető műgyantából készítette el (printelte), s festette feketére.

A 3D Printing Industry a szakterület egyik legelismertebb honlapja, együttdolgoznak, folyamatos kapcsolatban állnak mérnökökkel, 3D tervezőkkel, szoftverfejlesztőkkel és az iparág más szakértőivel. Magyarán, tökéletes rálátásuk van a közegre.

A napokban bejelentették az olvasóközönségüket megcélzó első Éves 3D Printing Industry Díjakat. Kíváncsian várják vállalatokról, anyagokról, gépekről és természetesen a 3DP-t alakító személyekről alkotott véleményünket.

A díjakat április 22-én osztják ki egy londoni rendezvényen. A jelöléseket december 20. és február 15. között kell leadni, szavazás február 20. és március 31. között.

Az IKEA februárban piacra kerülő PS 2017 kollekciója 21 tervező 60 új terméke. Mindegyik alkotó újrahasznosítható anyagokból, többrendeltetésű darabokból és új gyártótechnikákból indult ki.

A legkülönlegesebb modell – két kifejezetten kényelmesnek tűnő karosszék – Sarah Fager munkája. Részben 3D kötéssel készítette, ami ugyan nem új gyártási módszer, viszont nagyon kevesen használták eddig. Legismertebb példája a Nike (nyomtatott talpas) Flyknit cipői.

Fager a székek puha hátrészét, a hálót dolgozta ki a technikával: a digitális tervet a fonalat rétegről rétegre haladva kötő automatizált géppel kivitelezte.

„Jó ideje foglalkoztat a 3D kötés. Láttuk, milyen jól mutatnak az így készült cipők, és mivel teljesen automatizált, a kötőgép pedig könnyen kezelhető, intelligens technológiáról van szó” – nyilatkozta a kicsi lakóterekben, kényelem feláldozása nélküli könnyű és kompakt darabokban gondolkozó tervező.

Az IKEA szerint a kötött anyag nagyon tartós, évek múlva sem lesz gond vele.

Az utóbbi időben népszerűek a klasszikus konzolok, például a Raspberry Pi Gameboy vagy a mini-NES nyomtatott utánzatai. Most egy harmadik, még régebbi klasszikuson dolgoznak az Adafruit makerei: kései 1970-es évekig visszanyúló időutazásuk során LED-ek világította, vezérelte Commodore PET replikáról tettek közzé barkácsolási/használati útmutatót.

Ezúttal azonban ne feltétlenül rendeltetésszerűen működő számítógépet, hanem nagyon kúl és ízlés szerint módosítható fényjátékot, egy tetszetős kütyüt képzeljünk el. Az útmutató annyira világos, hogy némi barkácsoló, szoftveres és áramkör-szakértelemmel sokan maguk is elkészíthetik a személyre szabott LED-káprázatot.

A nyomtatható .stl fájlok letölthetők a Thingiverse-ről, kezdőszintű desktop gép elég hozzá, az Adafruit PLA-t javasol printmatériának. Nem elrettentésként, de az egész folyamatban a 3D nyomtatás a legegyszerűbb rész.

A kínai Kunming kórház egyik orvosa 3D nyomtatás segítségével készít új fület egy betegnek. Az illető egy éve szenvedett súlyos autóbalesetet, életét megmentették, de az utókezelésekig összesen kilencszer műtötték meg. Sérült fülén viszont nem tudtak segíteni, annyira menthetetlen állapotba került. Hallása relatíve megmaradt, viszont a fül és más arcszövetek hiánya fizikailag és pszichikailag is nagyon megviselte.

Dr. Wang Jihua, a kórház plasztikai sebészetének igazgatója megnyugtatta: van lehetőség teljesen új fülre. A beteg először azt hitte, hogy az eredetihez csak részben hasonló pótlást kap, de teljesen más történt: az új fület a karján növesztették, ami azért még igencsak kísérleti módszer. Elő kellett készíteni: bőrtágítót ültettek a jobb alkarba, és a bőr méretét növelendő, rendszeresen fecskendeztek bele vizet. Ezt követően csípőhöz közeli porcokat szedtek ki belőle, azokat használták fel alapanyagként az új fülhöz.

Wang nyomtatott modellt használt a fülformához, és a porcokból kialakította a megfelelő formát. Mihelyst elkészült vele, a jobb karba ültették. Jelenleg arra várnak, hogy az óhajtott méretre nőjön, azt követően műtik a páciens fejére.

Az eljárást egy másik kínai orvos, Guo Shuzhong professzor inspirálta – az ő nevéhez fűződik a világ első fülrekonstrukciós műtéte. A két eset szinte teljesen azonos.

Wang elmondása szerint kb. három hónapot kell várni, hogy a fül beültethető legyen.

A nyolc különféle karnak otthont adó Ciprusi Egyetem bejelentette, hogy fejlett bioprinting labort nyit 2017-ben. Létrehozásában több cég és szervezet, köztük az orosz NextGene Biosystem is részt vesz.

A laborban a 3D bionyomtatás és a szövettervezés eredményeit felhasználó gyógykezelésekre összpontosítanak. A szakterület egyre ígéretesebb, sok az innováció, világszerte több kutatócsoport próbál sejtnyomtatásra alkalmas eljárást kidolgozni beültethető szervekhez, szövetekhez és más gyógymódokhoz. A NextGene Biosystem és egy másik partnercég, a 2016-ban alapított IQ ARTISIA egy ideje égési és más sérülések, sőt fekélyek ellenszereként is beültethető printelt bőrön dolgozik. Jelenleg pont bioprintert fejlesztenek hozzá.

Az ötletet Dr. George Güttinger tavalyi előadása adta. A kutató arról beszélt, hogy mennyire ideje lenne létrehozni egy globális igényeket is kielégítő európai bioprinting laboratóriumot. Aztán beindultak a találkozók, megbeszélések, és jöttek a megállapodások.

Egyelőre nincs még pontos dátum (valamikor jövőre), az viszont már biztos, hogy a labor kategóriájában Európa élenjárói közé fog tartozni.       

Sir Bobby Charlton az angol labdarúgó válogatott és a Manchester United egykori középcsatárának jótékonysági alapítványa a Glasgowi Egyetemmel kötött megállapodást, hogy anyagilag támogatja a felsőoktatási intézményben folyó kísérleteket, amelyek eredményeként őssejt-kutatással, nanotechnológiával és 3D nyomtatással szintetikus csontokat állítanak elő.

A futball-legenda 2011-ben Kambodzsában járva személyesen látta a taposóaknák következményeit, és azt követően hozta létre a jótékonysági alapot.

A Glasgowi Egyetem bízik benne, hogy kutatásukkal lényegesen megváltozik az aknatúlélők kezelése. Két projektben terveznek foglalkozni vele: az egyikben csontállványokat készítenek saját fejlesztésű printeren, a másikban általánosabb csontszerkezeteket állítanak elő. Speciális csomagolást is ki kell találniuk, hogy a csontszövet használható maradjon. Végcél, hogy 3-4 nap alatt méretre készítsenek csontdarabokat.

A projektek január 1-én indulnak, 2022-re szeretnének eljutni addig, hogy az áldozatok használják a nyomtatott művégtagokat.