FREEDEE BLOG

A francia szoftverfejlesztő Dassault Systémes ritka levegőben változtatott meg képeket, kompatibilissé téve a cég 3DEXPERIENCE terméknézegetőjét a HTC Vive virtuálisvalóság-headsettel.

A virtuális és a kiterjesztett valóság (VR, AR) egymást kiegészítő technológiákként működhetnek az ipar 4.0 okos gyáraiban. A koncepcióba tökéletesen passzol a virtuális és kevert valóságon évek óta dolgozó Dassault HTC View üzleti változatára optimalizált új megoldása. Ipari gyártók a digitális környezetben alaposan tanulmányozhatnak termékeket.

Fejlesztésüket a CES-en mutatták be, az első alkalmazások az autóiparban és a medicinában várhatók.

Modern gyártótechnológiákkal, például 3D nyomtatással ultraerős 3D szerkezeteken kísérletezve, kutatók mindig rájönnek, hogy a forma és a szerkezet legalább annyira fontos a kívánt szint eléréséhez, mint maga az anyag.

MIT-tudósok a 2D formában a legerősebb anyagnak tartott grafénnel értek el meglepő eredményeket. Azt vizsgálták, hogy miért olyan erős.

Hővel és nyomással grafénlemezecskéket tömörítettek, és korallhoz hasonló szilárd szerkezetet kaptak. Ekkor jöttek rá, hogy az új anyag a korallforma miatt annyira erős. A 3D formát más anyagokkal, például műanyaggal, fémekkel utánozva grafénszilárdságú, de sokkal olcsóbb matériákat dolgoztak ki.

A grafén egy kicsit úgy „viselkedett”, mint kihajtogatáskor az összehajtogatott papír. Könnyen összegyűrődik, viszont csőbe téve vagy kisebbre méretezve masszívan „megerősödik.” A tömörített változat jóval erősebb, mint a nem tömörített.

A lehetőségek határait vizsgálva jutottak el az acél sűrűségének csak 5 százalékát elérő, viszont tízszer erősebb anyagig, amit 3D nyomtatással részben újraalkottak. Először a levegőnél könnyebb, léggömbökben a hélium alternatívájaként használható grafénszerkezetet reméltek. A tesztek azonban kimutatták, hogy a környező légnyomás tönkreteszi ezeket a szerkezeteket.

A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy a grafén ultraerős mértani alakzata más anyagokkal is újraalkotható, és ez az észrevétel több területen, például hídépítésnél alkalmazható.

A fémnyomtatás nagyágyúja, a MarkForged a CES-en mutatta be 99500 dollárnál kezdődő, szeptembertől beszerezhető új printerét, a Metal X-et és a géphez kapcsolódó szintén új atomdiffúziós additív gyártótechnológiát (ADAM). A nyomtatás egy része rétegről rétegre történik, a gép viszont a titántól az alumíniumig különféle anyagokkal dolgozik. A fémport műanyaggal kötik meg, amelyet az utómunkálatok során távolítanak el a nyomatról. A printelt részeket ezt követően fémmé zsugorítják (szinterelik). Az ADAM egyszerre szintereli az egész részt, így a fémkristályok áthatolnak a megkötött rétegeken, még erősebbé téve a nyomatot. Gyártó-, autó-, orvosi és légjármű-ipari felhasználásra alkalmas, teljesen kidolgozott tömör fémtárgy a végeredmény.

99500 dollár tetemes összeg, viszont komoly árcsökkenés a milliós nagyságrendű és szobaméretű eddigi fémprinterekhez képest. Ráadásul a technológia nemcsak fém-, hanem printelt fémöntőkből készült műanyag-részekről is szól. Hónapok helyett napokig tart.

A Metal X emellett a mostani fémnyomtatóknál komplexebb formákat és mértani szerkezeteket nyomtat.

Könnyebb részek, fejlettebb funkciók.

A GE (General Electric) bejelentette, hogy iskolák jelentkezését várja Additív Oktatás Programjához (AEP). A következő öt évben a cég 10 millió dollárt fektet két oktatási programba, amelyek kifejezetten azt célozzák, hogy kineveljék az additív gyártás jövőbeli tehetségeit. Az egyik általános és középiskolákra, a másik főiskolákra és egyetemekre összpontosít.

A GE szerint világszerte gyorsabban fogadják el az additív gyártótechnológiát azzal, hogy iskolák hozzáférhetnek 3D nyomtatókhoz. Iparágakon átívelő 3DP ökoszisztémát akarnak kiépíteni, és kifejezetten hosszútávon gondolkodnak.

Két éven keresztül 2 millió dollárral támogatják világszerte a desktop polimer 3D nyomtatók általános és középiskolai használatát. A STEM (tudomány, technológia, mérnöki diszciplínák, matematika) iránt elkötelezett, 8-18 éveseket oktató intézmények elsőbbséget élveznek.

Öt éven keresztül főiskolák és egyetemek fémnyomtató használatát támogatják világszerte 8 millió dollárral. A 3D nyomtatást, additív gyártást tantervükbe foglaló intézményeké az elsőbbség.

Az első válogatáshoz február 28-ig kell jelentkezni, a printereket tavasztól kapják meg az intézmények, de a GE 2018-ban is elfogad további jelentkezéseket. Itt kell jelentkezni, a programokkal kapcsolatos információk pedig itt olvashatók.

A francia Sculpteo a CES-en bejelentette új 3D fémnyomtató szolgáltatását, az úgynevezett Gyors Fémtechnológia (Agile Metal Technology) szoftvert. A program felfedezi és kijavítja a tervben lévő hibákat, folyamatokat automatizál, optimalizálási javaslatokkal próbálja könnyebbé tenni a 3D fémnyomtatást.

Az online 3DP fejlesztő és szolgáltató bizakodik, hogy az új szoftverrel kevesebb lesz a fémnyomtatási hiba. A szolgáltatás hat különféle aspektust kombinál: üzleti esetfelmérést (alkalmas-e a kiválasztott CAD-fájl fémnyomtatásra, vagy sem, mik a lehetséges kockázatok), tervoptimalizálást, hálógenerátort (ár- és súlycsökkentés felmérése), támogatásoptimalizálást, utófeldolgozást és kötegelt ellenőrzést.

Az additív gyártás egyre komplexebbé válik, és így nehezebb hozzáférni a projektek gördülékeny kivitelezéséhez szükséges információkhoz. Léteznek szakértő és speciális szoftverek, de nagyon drágák, és nemhogy csökkentenék, hanem növelik a gyártásidőt.

Ezeket a problémákat (is) orvosolhatja a Sculpteo új szoftvere/szolgáltatása.

A „nyújtható” (stretchable) elektronika nem sci-fi többé. Az elektronika egészét merev áramköri lapok határozták meg eddig, a Missouri Tudomány és Technológia Egyetem kutatói viszont rájöttek, hogy megnyújtott, hajlított elektronikus komponensek is kivitelezhetők. A 3D nyomtatás az újítás központi eleme.

Az elasztomer elasztikus (rugalmas) polimer, a polimer felületére építhető vezetőtípus tökéletesen alkalmas a feladatra. Meghibásodás, komolyabb teljesítménybeli következmények nélkül hajlítható, csavarható, tekerhető össze. A kutatók szerint a nyúlékony elektronika járművekbe épített rendszereknél, kütyüknél, orvosi műszereknél stb. ipari szabvánnyá válhat, sőt teljesen új technológiákat is eredményezhet.

A 3D nyomtatás azzal jön képbe, hogy az elasztomer felületére vezető anyagból printelnek vékonyka rétegeket, amivel kivételesen hajlékony elektronikát hoznak létre, megoldva a mostani rugalmas elasztomer alapok és a merev elektronikus vezetők közti kompatibilitás-problémákat. Ráadásul az additív megközelítés gazdaságosabb is a hagyományosnál, például a jelenlegi félvezetőgyártást meghatározó fotólitográfiánál.

A technológia elterjedése előtt több kihívásnak kell eleget tenni: meg kell oldani, hogy az új elektronikus dolgok huzamosabb ideig használhatók legyenek, plusz, hasonlóan rugalmas elemeket is kell készíteni hozzájuk.

A Peugeot SA (PSA) Csoport stratégiai partnerségre lépett a 3D nyomtatás autógyártásban való alkalmazására összpontosító, a világ első printelt szuperjárműjével, a Blade-del hatalmas médiavisszhangot kiváltó Divergent 3D-vel.

A bő egy évig fejlesztett Blade alváza főként fémszálakból áll, és kb. 90 százalékkal könnyebb, mint az átlagautóké. A fejlesztők le is vonták a következtetést: az autógyártók rengeteget profitálhatnak a Blade példájából.

A két vállalat hosszútávú stratégiai partnerségben gondolkodik, egymás erőforrásait, technológiáit és szakértelmét kölcsönösen használják ezentúl. A Peugeot szélesebb skálán, szuperautókon és luxusmodelleken kívül is alkalmazhatja, tesztelheti a Divergent 3D innovatív megoldásait. A francia cég terve, hogy javítson járművei szerkezetén, könnyebbé és biztonságosabbá téve őket.

A Divergent 3D olcsó szilícium-alumíniumból nyomtatott csomópontokat kombinál össze lézerrel vágott, szintén olcsó szénszál-csövekkel. A moduláris darabok kézi összeszerelése csak percekig tart, a végeredmény erős, ugyanakkor nagyon könnyű szerkezet. Az összeszerelő platform sokféle autómodellre alkalmazható. Mivel nem terv-specifikus, nem kell újraprogramozni stb. Ha bármit is változtatnak a terven, a változás szoftver-, és nem eszközszinten történik.

A PSA Csoport meggyőződése, hogy az együttműködéssel az autóipar elsőszámú innovátorává válnak.

A legendás instant kameráiról ismert Polaroid a tegnap kezdődött CES 2017-en mutatja be 3DP termékeit. Tavaly mindenkit meglepett, amikor a cég bejelentette első additív gyártórendszerét, a ModelSmart 250S 3D printert.

A fejlesztések folytatódtak, idén 3 különböző méretű új desktop gépet és két nyomtatótollat prezentáltak a high-tech las vegasi közönségnek. Céljuk, hogy a technológia minél szélesebb rétegekhez jusson el, könnyen lehessen kezelni, és megbízzon benne az átlagfelhasználó.

Maguk a printerek szabványgépek, iOS és Android appról egyaránt vezérelhetők. Valószínűleg nyáron kerülnek az észak-amerikai piacra, áruk – méretüktől függően – 499 és 799 dollár között lehet.

A kér nyomtatótoll egyike (DRW100) vezetékes, a másik (DRW101) vezeték nélküli. Mindkettőhöz használható ABS és PLA nyomtatószál is. Márciusban kerülhetnek az észak-amerikai boltokba, 129 és 149 dollár közötti árra számíthatunk.

A printerek és a tollak is többféle színben készültek: előbbiek feketében, rózsaszínben, fehérben és kékben, utóbbiak ezek mellett még sárgában is.

A U.S. Army Kutatólaboratóriuma (ARL) a 3DP és az ember nélküli járműtechnológia (UAV) összekombinálásával akár 24 óra alatt küldetés-specifikus – bármilyen feladatra automatikusan konfigurálható és optimalizálható – drónokat nyomtat (a motorok és a propellerek kivételével). A drónok légi megfigyeléssel, kommunikációval, szállítással stb. kapcsolatos küldetésekben segíthetik a katonákat. Speciális feladattervező szoftverrel találják ki, tesztelik és szállítják le őket (ha kell, egy nap alatt).

A fejlesztők a katonai küldetés szükségleteit nyomtatott, igény szerinti kicsi UAV-kre konvertáló folyamatot dolgoztak ki. A december első három napján Fort Benningben (Georgia) tartott bemutatón a gépek maximum 90 km/h repülési sebességükkel komoly hatást gyakoroltak a jelenlévő katonai vezetőkre.

A visszajelzések alapján a fejlesztők a zaj csökkentésén, a távolságtartás javításán, a terhelési kapacitás és a mozgékonyság növelésén dolgoznak jelenleg.

Tavaly annyit írtak, beszéltek, elmélkedtek a HP új 3D nyomtatójáról, hogy közben szinte megfeledkeztek más hagyományos 2D printergyártók 3DP próbálkozásairól. Annyira ne csodálkozzunk, mert például a japán Canon marvelloust (csodálatos) rövidítő Marv FDM gépét korlátozott példányszámban és csupán a dél-koreai, német és a lengyel piacot megcélozva vezették be. A cég az Egyesült Királyságban például csak 3D Systems 3D printereket ad el.

Úgy tűnik, mégis bíznak a Marv-ban, mert nemrég bejelentették, hogy Kínában is elkezdik árusítani. A fogyasztói és az oktatási szektor a célközönség, az európai 799 euróhoz hasonló árra számíthatunk. Elég egyszerű gép, néhány fontos opció hiányzik róla, kifejezetten a kezdőszintre gondoltak vele. 8 kilójával könnyűnek számít, biztonsági szempontból kifogástalan, ráadásul csendes is.

A Canon China közölte, hogy főként az oktatásban akarják elterjeszteni, ami azért sem meglepő, mert a technológiát most kezdik bevezetni iskolai tantervekbe. A Canon a géppel párhuzamosan új nem-mérgező PLA nyomtatóanyagokat szintén piacra dob.

Az IDC Research adatai alapján 2015-ben 70 ezer printert adtak el Kínában, előrejelzések szerint 2020-ig akár 440 ezret is értékesíthetnek. 90 százalékuk desktop lehet, a Canon ezért foglalkozik ezzel a géptípussal. Ha bejön a kínai üzlet, más nagyobb országok is sorra kerülhetnek, és a japán cég új 3D nyomtatókat is fejleszthet.